Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-11 / 35. szám
1997. február 11., kedd ORSZÁG, VILÁG Elégedetlen fiatalok egy Trabantot borítanak fel a kelet-németországi Magdeburgban, ahol korábban egy tizenhét éves punk meggyilkolása kavarta fel a kedélyeket AP-felvétel A tb-ről a jövő héten Budapest (MTI) — A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja az utóbbi napok vitái kapcsán foglalkozott a társadalombiztosítási járulék kérdéskörével. A törvényhozók megállapodtak abban, hogy már a jövő héten megvitatják azt a kormány- javaslatot, amely mérsékelné a nyereségtelen kiegészítő vállalkozások tb-járulé- kát, s egységesebbé, igazságosabbá tenné a járulékfizetést. A szocialista honatyák fontosnak tartják, hogy ne érje méltánytalanság a kisvállalkozókat, ezért mielőbb kialakítják álláspontjukat — közölte Szekeres Imre frakcióvezető a képviselőcsoport hétfői ülése után. Az MSZP-frakció szót ejtett a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos észrevételekről és kritikákról is. Szekeres aláhúzta, hogy ebben az ügyben számos téves információ kering az országban. A félreértéseket eloszlatandó leszögezte: azoknak a mezőgazdasági kistermelőknek, akik saját fogyasztásukra termelnek, semmiféle adót vagy járulékot nem kell fizetniük. Ezt a hatályos törvények ma is egyértelműen kimondják. Szekeres Imre elmondta még, hogy a képviselőcsoport a jövő hétfőn alakítja ki álláspontját a Ház elé visszautalt összeférhetetlenségi törvényről és a privatizációs törvényről, miként arról is, hogy milyen eljárási rendben tárgyalja az Országgyűlés e jogszabályokat. A szabaddemokratákkal pedig ezen a héten folytatják le a szükséges egyeztetéseket. A mostani frakcióülésen egyébként egy képviselő érintette a privatizációs törvény témakörét. Felvetette, hogy miközben még nyitott az a kérdés: kaphatnak-e a szövetkezetek vagyont, az ÁPV Rt. olyan vállalatok pályázatait kívánja kiírni, amelyek a szövetkezetek számára is szóba jöhettek volna. A frakció ezért úgy döntött: felkéri az illetékeseket, hogy semmilyen döntést ne hozzanak e témakörben. Lottónyeremények Budapest (MTI) — A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 6. heti lottónyeremények. 5/90: 5 találatos nem volt, 4 találatos 26 darab, nyereménye egyenként 761 425 forint, 3 találatos szelvény 2634 darab, nyereménye egyenként 7516 forint, 2 találatos 81 682 darab, nyereménye egyenként 424 forint. A következő hétre átvitt halmozódó nyereményösszeg: 188 355 751 forint. 6/45: 6 találatos szelvény nem volt, 5 plusz 1 találatos szelvény nem volt, 5 találatos szelvények száma 32 darab, nyereménye egyenként 192 053 forint, 4 találatos szelvény 1737 darab, nyereménye egyenként 2387 forint, 3 találatos 38 181 darab volt, nyereménye egyenként 380 forint. A következő hétre átvitt halmozódó nyereményösszeg 6 találatosnál: 79 622 186 forint. 5 plusz 1 találatosnál: 12 032 742 forint. Ellopták a sonkát Nyíregyháza (KM) — Előbb vitába keveredett vele, majd meg is ütött egy asszonyt egy 65 éves nő a nagykállói postahivatalban. Az eset nemcsak megbotránkozást, de félelmet is keltett a postán várakozókban. Kétszázezer forint értékű akácfát vágott ki és lopott el a nyírkarászi fasorból 6-ára virradóra egy sényői és egy nyírturai férfi. A rendőrség eljárást indított ellenük. Bizonyára nem véletlenül törték fel ismeretlen tettesek február 7-ére virradóra Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcán épp azt a két garázst, amelyet azután ki is rámoltak. A két garázsból ugyanis összesen 1,2 millió forint értékű ruhaneművel távozhattak. Előbb úgy megverte, hogy súlyos sérüléseket szenvedett, majd ellopta 40 ezer forintját és bőrdzsekijét egy nyírteleki férfinek február 6-án az eleddig ismeretlen tettes. A disznóvágásból származó összes finomságot — a sonkától a szalonnáig — lopták el egy ház padlásáról ismeretlenek Kántorjánosi- ban. A kár 60 ezer forint. Kiélezett vita a parlamentben Budapest (MTI) — A miniszterelnök hazugságnak nevezte azokat az állításokat, miszerint ő, illetve a kormány titkos megállapodást kötött Meciar szlovák kormányfővel. Mint mondta: az sem igaz, hogy szó lenne egy Esztergomnál építendő vízlépcsőről. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy 1995 szeptemberében részletesen beszámolt az Országgyűlésnek arról, milyen szakértői tárgyalások kezdődnek Bős ügyében. A miniszterelnök a T. Ház előtt elmondta, hogy január 15-én eleget tett az átvilágító bírók idézésének és válaszolt a kérdésekre. Amennyiben a 385 képviselőtársam megteszi ugyanezt, kész vagyok a jegyzőkönyvhöz csatolt nyilatkozatot közzétenni — közölte Horn Gyula elmondta: az áremelés mértéke januárban 3,7 százalékos volt, szemben az 1996 januári 4,4 százalékos inflációval. A miniszterelnök 1998-ra 9 és 13 százalék közötti inflációt tartt megalapozottnak. A kormány célja az. hogy javítson az életszínvonalon. A reálbérek 1997-ben 1,5 százalékkal növekedhetnek, az egy főre jutó családi pótlék 30 százalékkal emelkedik. Elsőként a kisgazda Tor- gyán József reagált a miniszterelnöki beszédre. A frakció- vezető kíváncsi volt arra, hogy Hóm Gyula milyen minőségben kért szót. Ugyanis — mint mondta — Hóm Gyulát az ellenzék egy része már rég nem tekinti miniszterelnöknek és saját pártjában is vannak már kétkedők. Torgyán szerint ha valaki nem látta volna a remegő papírokat és nem vette volna észre a nehézkes előadást, azt hihette volna, hogy Kohl kancellár beszél a német gazdaság fejlődéséről. Az FKGP frakcióvezetője végül arra kérte a miniszterelnököt, hogy ne vigye az országot sötét alagútba, majd felszólította a kormányfőt: mondjon le. Isépy Tamás (KDNP) úgy vélte, hogy Horn Gyula előadása a reményvesztettség jegyében zajlott le. A kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy minden relatív, így a kormányfő által vázolt sikertörténetek is azok. Szerinte az igazi sikertörténet a nyolcvanas évek közepén kezdődött, amikor az akkor hatalmon lévők egy része észlelte, hogy a felépített szocialista tömbház alapjai recsegnek-ro- pognak. Ekkor, mint mondta Isépy Tamás, az eszesebbek megkezdték hatalmuk és gazdasági befolyásuk átmentését a rendszerváltás utáni időkre. A fideszes Pokomi Zoltán szerint Horn Gyulának kötelessége lett volna kitérni arra, hogy Bős-Nagymaros ügyében milyen szerepet vállalt és milyen felelősség terheli őt. Úgy fogalmazott, hogy a közvélemény és a politikusok is elhitték volna e tárgykörben a miniszterelnök szavait, ha nem mutyizott volna annyit a szlovákokkal. Szekeres Imre (MSZP) kijelentette, hogy 1994-ben a szocialista párt azt remélte: olyan ellenzéke lesz, mint amilyen az MSZP volt 1990 és 1994 között. A szocialista képviselőcsoport vezetője megállapította, hogy naiv volt ez a feltételezés. Demeter Ervin (MDF) frakcióvezető elsősorban a közélet tisztaságával kapcsolatos miniszterelnöki felvetésekre reagált felszólalásában. Ennek során — Györgyi Kálmán legfőbb ügyész levele alapján — részletesen ismertette hogyan áramlott a Tocsik Márta által felvett sikerdíj egy része az Arány Rt. és az Ütilitas Rt. számlájára. Élénk ellenzéki nemtetszést váltott ki Pető Iván (SZDSZ) felszólalása. Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanis kijelentette: az ellenzéki pártok a kormánynak az ország rendbetételére irányuló kényszerű intézkedéseit kihasználva akarnak hangulatot kelteni, érdemi válaszokat azonban nem adnak a problémákra. Pedig az elkövetkező másfél évben, amelyet a kabinet ki fog tölteni, vannak olyan kérdések, amelyek megoldása az ellenzék közreműködését is igényelné. Ilyen a nyugdíj- és egészségügyi reform, a parlament és a választási kampány olcsóbbá tétele, az alkotmányozás ügye, a határon túli magyarok problémái, az ország euroatlanti integrációja. Szabó Iván, az MDNP képviselőcsoportjának vezetője elmondta: a kormányfő mondanivalójának 52 százaléka nem a jövővel foglalkozott, hanem az előző kormányra hárította a felelősséget. Álláspontja szerint inkább azzal kellene foglalkozni, hogy hogyan készüljön fel a társadalom az EU-csatlakozásra. Viszontválaszában Horn Gyula több megértést és keve-. sebb demagógiát kért az ellenzéktől. Mint elmondta: eddig is kereste az ellenzékkel a kompromisszumot. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az ellenzék olyan egymásnak ellentmondó követelésekkel lép fel, amelyekkel egy épeszű kormány nem tud mit kezdeni. A miniszterelnök szólt a stabilizáció szükségességéről is. Mint hangsúlyozta: enélkül odajutottunk volna, mint Bulgária. Végezetül úgy fogalmazott: ha a közvéleménykutatás adatait összevetjük az előző kormány népszerűségi mutatóival, akkor elmondható, hogy egész jól elvisel minket a társadalom. Nem szólt, de dolgozott Az európai integrációs bizottságra koncentrálja energiáit Budapest (ISB - D. Á.) — Február 3-i lapszámunkban közöltünk egy összeállítást, amely megyénk parlamenti képviselőinek a T. Ház plenáris ülésein való megszólalásáról adott számot. Mint láthattuk, Koltai Tamás, Tiszavas- vári és körzete országgyűlési képviselője az 1994. júniusi cikluskezdés óta egyetlen egyszer sem szólt hozzá. Ennek okáról faggattuk a Magyar Szocialista Párt honatyáját. — Részemről egy abszolút praktikus oka van — válaszolta Koltai Tamás. — Éspedig az, hogy az a bizottság, amelyben dolgozom, a Parlament napi törvénykezési feladataiban szakmailag nem nyilvánít véleményt. □ Melyik ez a bizottság? — Az európai integrációs ügyek bizottsága. Ennek egyik fő feladata az, hogy az elkészült törvényjavaslatokat az európai jogharmonizáció szempontjából felülvizsgálja. Az ebből fakadó megállapítás gyakorlatilag egy vagy két mondatot jelenthet, amely általában bizottsági hozzászóKoltai Tamás Nagy Gábor (ISB) felvétele lásként nem jelenik meg, mert az írásos információval mi lezártnak tekintjük a munkánkat. □ Várható-e, hogy idővel ez a bizottság is előtérbe kerül a napi politizálás során? — Ennek a bizottságnak a látványosabb munkája azt hiszem, a társulási tárgyalások lefolytatása alatt és után fog bekövetkezni, amikor a konkrét folyamatról kell véleményt nyilvánítanunk, tájékoztatást adnunk. A bizottság tagjainak a feladatának én inkább azt érzem, hogy a lakossági kapcsolatokon keresztül nyújtson információt magáról az európai integrációról, annak tartalmáról, előnyeiről, hátrányairól. ü Hogyan intézi választó- körzetének ügyes-bajos dolgait? — Nem azért nem szólok hozzá, mert nincs bajom és nincs észrevételem, hanem mint kormánypárti képviselőnek megvannak azok a lehető- ségeim, hogy a minisztériumokban közvetlenül rendezni tudjam azokat a problémákat, amelyek a választókörzetemben jelentkeznek. Másrészt ezeket a problémákat meg tudom jeleníteni az illetékes munkabizottságokban. □ Ez azt jelenti, hogy amit eddig akart, azt a fentebb jelzett módon el is tudta intézni? — Nem egy egészségtelen lobbyzást kell ez alatt érteni, de úgy érzem, hogy ez ideig megfelelően el tudtam intézni azokat a problémákat, amelyek megoldásával a választóim megbíztak. Energiámat leköti az európai integrációs bizottságban végzendő munka. Béremelés a rendőrségnél Budapest (MTI) — A rendőrség hivatásos állományú tagjai átlagosan 17, a közalkalmazotti besorolásban dolgozók pedig'10 százalékos béremelésben részesülnek az év elejéig visszamenőleg, amit először a márciusi fizetéssel vehetnek fel. Ezt Jenei Zoltán ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági és informatikai főigazgatója jelentette be hétfőn. A bérfejlesztésre 4,1 milliárd forintot fordíthat a rendőrség. A főigazgató hangsúlyozta: az érdekvédelmi szervezetekkel abban egyeztek meg, hogy ezúttal csak az alapbéreket emelik, a pótlékokat nem. Forgács László főkapitány kezdeményezésére a differenciált emelés senkinél sem haladhatja meg a 35 százalékos szintet. Érvényes ez a megkötés arra a csaknem 300 vezető bosztású rendőrre is, akik a szolgálati törvény szerint pluszmunkájukért pótlékot nem kaphatnak, viszont a belügyminiszter rendeleté alapján úgynevezett személyi bérrel ismerik el munkájukat. Példaként elhangzott, hogy ma a kapitányságok vezetőinek fizetése jelenleg bruttó 106 ezer, a megyei kapitányoké pedig 130 ezer forint. Ügyanakkor számos, szolgálati állományba sorolt beosztott érhet el a vezetőnél 50 ezer forinttal nagyobb jövedelmet, a túlmunkáért és a teljesítmény után járó pótlékkal. Á sajtótájékoztatón részt vett Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. Hangsúlyozta, hogy a 17 százalék az adólevonás után 12-13 százalék, vagyis ez egy átlagos közrendőr számára havi 2 ezer forint körüli összeget jelent. Mint mondta, az lesz majd a kritikus pillanat, amikor a rendőrök átveszik az első, emelt fizetésüket tartalmazó borítékot. A csehek boldogok Prága (MTI) — A csehek 77 százaléka jól érzi magát a világon, és boldog. Legalábbis az derül ki abból az országos felmérésből, amelyet januárban készített az AISA prágai közvéleménykutató intézet. A felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka boldognak érzi magát. Ugyanakkor közülük csak tíz százaléka állította azt, hogy nagyon boldog, és boldogsága teljesen felhőtlen. Kimondottan boldogtalannak és szerencsétlennek csak a megkérdezettek négy százaléka tartja magát, míg 19 százalékuk úgy érzi, hogy nem boldog. Á megkérdezettek mintegy kétharmada szerint a boldogság nem függ össze az anyagi helyzettel, de azért mindig jobb. ha az embernek van pénze is. Fogdában a tettesek Csákánydoroszló (MTI) — Ötmillió forintot zsákmányoltak egy lakásbetörés tettesei vasárnap Csá- kánydoroszlón. Nem sokáig örülhettek azonban a pénznek, mert a rendőrség hétfőn hajnalban már el is fogta őket. Németh Róbert a Vas Megyéi Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a betöréses lopással két fiatalkorú körmendi férfit gyanúsítanak, de keresnek egy tippadót is, mert a betörők — akik már beismerték tettüket — a nyomozás eddigi adatai szerint biztosra mentek. A betörők elfogásakor a pénz nagy része megkerült. A'
