Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-11 / 35. szám
J997. február ! 1., kedd Nyílt beszéd a zárt ülésről A közérdekű adatoknál biztosítani kell az ügyek nyilvánosságát Nagy Tamás illusztrációja Nyíregyháza (KM - B. J.) — Néhány napja a megyei közgyűlésen hangzott el a javaslat: rendeden el zárt ülést az elnök, mert a téma nem tartozik a nyilvánosságra. A múlt héten a Területfejlesztési Tanács ülésén került terítékre: mi tartozik a nyilvánosságra, s mi nem, előtte néhány nappal pedig a nyíregyházi önkormányzat zárkózott be a Metropol-ügy miatt. Mivel meglehetősen gyakoriak az ilyen példák, ez szolgáltatta az okot rá, hogy megkérdezzük dr. Fekete Zoltánt, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét: mikor is lehet, illetve mikor indokolt a zárt ülés elrendelése? Választás, kinevezés — Az önkormányzati törvény 12. paragrafusának negyedik bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás lefolytatása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyes ügy tárgyalásakor, ha az érintett személy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati, hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor. A b) pont azt mondja, zárt ülést rendelhet el a képviselő-testület (nem a polgármester, nem a jegyző) a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Végig feltételes módban, tehát nem kötelező, de a két együttes feltételnek — a vagyonnal való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalása — is meg kell lenni. Személyes adat — Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi 63. törvény kifejezetten ezt támasztja alá. Azt mondja, hogy e törvény célja annak biztosítása, hogy — ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz —, személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. O Mit értsünk a személyes adat alatt? — A meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg a kapcsolat az érintettel helyreállítható, magyarul felismerhető. A közérdekű adat pedig az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő személyes adat fogalma alá nem eső adat. Az önkormányzati törvény azt mondja, hogy a testületi ülésekről készült jegyzőkönyveket hozzáférhetővé, betekint- hetővé kell tenni. A zárt ülések jegyzőkönyvei nem hozhatók nyilvánosságra. O Mit mond a törvény a zárt ülésekről? — Azt, hogy az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy a feladatkörébe tartozó ügyekben — ide értve a gazdálkodással kapcsolatos ügyeket is — köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Tehát a költségvetést nyilvánosságra kell hozni. És amikor az adatvédelmi törvény azt mondja, hogy a közérdekű adatoknál biztosítani kell az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ügyek nyilvánosságát is, akkor semmivel sem magyarázható a zárt ülés elrendelése, ha nem vagyonnal való rendelkezés, hanem a vagyongazdálkodás a témája. Ha például az önkormányzat pénzbeli hozzájárulással egy gazdasági társaságba belép, nem tesz mást, mint vállalkozik, ahol a felelőssége nem lehet se több, se kevesebb, mint az az érték, amivel ő a vállalkozáshoz hozzájárult. Arra nem lehet kötelezni egy önkormányzatot, hogy további hozzájárulást biztosítson. Az önkormányzati érdekképviselet ilyen esetben úgy valósul meg, hogy részt vesz az igazgatótanácsban, vagy a felügyelő bizottságban. Polgár- mester nem lehet gazdasági társaság vezetője. (Az igazgatótanácsi tagság is vezetőnek minősül). Közérdekű adatok O Mi az érdekképviselet jogállása? — Természetesen az, hogy az önkormányzat érdekeit képviseli a gazdasági társaságban és nem fordítva. A gazdasági társaság működéséért pedig a társaság vezető testületé felel, amit törvényesség szempontjából a cégbíróság kísér figyelemmel. Azt nem lehet megtenni, hogy egy önkormányzat átvállalja egy gazdasági társaság funkcióját is. Innentől kezdve érthetetlen, hogy egy képviselő-testület milyen vizsgálatot folytathat egy gazdasági társaságnál? Az önkormányzatnak a tulajdonosi jogait kell érvényesíteni. Egy gazdasági társaság belső életét tehát egy külső testület nem vizsgálhatja, s ettől kezdve arra sincs elfogadható válasz: miért kell egyáltalán a zárt ülés? Ha az önkormányzat a vagyonát akarja kimenteni vagy kivinni, amiatt tarthat zárt ülést. De hogy ott az általa delegált emberek mit végeztek, ez nem fér bele a zárt ülés tartásának indokolásába. — Ez a nyilvánosság kizárása, szembeszegülés a közérdekű adatok kezelésével, hiszen nem teszik azokat hozzáférhetővé. l7 Hogyan rendelkezik erről az adatvédelmi törvény? — Azt mondja, hogy a közérdekű adatot bárki megismerhesse, lehetővé kell tenni, hogy a kezelésükben lévő adatokat nyilvánosságra hozzák. Ez alól kivétel az, ha az adott törvény alapján az arra jogosult szerv állami vagy szolgálati titokká nyilvánította azt, továbbá ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot — az adatfajták meghatározásával — a törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy deviza- politikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervékkel való kapcsolatokra, bírósági eljárásra tekintettel korlátozza. ^Kí-nyilváníthat valamit titokká? *— Önkormányzat állami titkot nem keletkeztethet. A szolgálati tikot definiálni kell és a titokvédelmi törvény értelmében meg kell mondani, melyik adat a szolgálati titok. A képviselők felesküdtek arra, hogy a tudomásukra jutott állami és szolgálati titkot megtartják és megtartatják. Kell azonban egy titokminősítő, s ki kell mondani valamiről, hogy ez titok. Spekulatív alapon nem minősíthető semmi titokká. Attól még valami nem titok, hogy én nem szeretném, ha azt az adatot megtudná más is, s az sem minősíthető titoknak, ha kiderül, hogy egy ön- kormányzat mennyire sározta be magát, s azért milyen felelősséget vállalt. ssznépi játékká vált, í 1 hogy gyertyaszentelő \^/ ünnepén, február 2- án a medve kijön-e a barlangjából és kint marad-e vagy visszamegy, mert a napfényben meglátta a saját árnyékát. Az Evita forgatásán Budapesten tartózkodó Madonna sem kapott olyan publicitást, mint az állatkertben raboskodó szerencsétlen medvecsalád. A témát alaposan körüljárták a néprajzos, biológus, meteorológus és vadászati szakértők. Minden meg lett magyarázva, a színe és a visszája is. Hogy a medve mit miért csinál úgy, ahogy csinálja napfényes vagy borús időben, és hogy tetteit hogyan is kell értelmezni. A népi tapasztalat valóban úgy tartja, hogy napfényes időben a medve visszamegy a barlangjába, ami a tél elhúzódását, várható zimankót jelent. Tehát jó lesz a házi költségvetésben komoly összegű fűtési számlákra számítani. Amit az energiaárak emelése még rendesen meg is fejdGyertyaszentelő napján habár ragyogóan sütött a nap és a medve pillanatok alatt visszakotrott a barlangjába, én mégsem hiszek neki. Elkényeztetett kiskutyám parancsára, az időjárástól függetlenül, naponta többször is hosszú sétákat teszünk. így alkalmam van megfigyelni a környezetet és észrevenni az ott történt változásokat. Ha ezeket összevetem az elmúlt évek azonos időszakában megfigyeltek- kel, könnyű következtetni. Az elmúlt években az erdei fülesbaglyok a környező rétekről, ligetekből és erdőkből az iskolát körülvevő parkerdő ostorfáin, feketefenyőin telepedtek meg, december első felében. Valószínűleg védelmet kerestek a hideg szelek ellen. A tél előrehaladtával mind közelebb húzódtak az épülethez, a szivarfákra és a hársakra. Az idén december közepén, igazi szibériai hideggel és hófúvásokkal érkezett meg a tél. A verebek és cinkék kétségbeesett igyekezettel, egyetlen hang nélkül fúrták be magukat a magyalbokrok és az elszáradt vadkomló sűrűjébe. A környező fákat a léprigók és a vetési varjak tömege lepte meg. De baglyot, ezen a télen, egyetlen egyet sem láttunk. Január végén feltűnt, hogy az út melletti vadgesztenyék ágvégi rügyei milyen fénye- sen csillognak. A fák elég magas hóban álltak, így csak a minap, amikor a hó keményre fagyott, mentem oda a rügyeket megnézni. Az élettől duzzadó bimbókat, talán a hideg ellen, enyvszerű ragacs fedte és láthatóan várják a tavaszt. Hazafelé tartva a verebek csiripelésén túl, meghallottam az idei első vadgerle bugását is. A bodzák rügyei is növekednek, ezért nem csodálkoztam, hogy a vérehulló fecskefű tavalyi levelei alatt a tőnél, egy új levél hajtására találtam. Y y ót ezért nem hiszek a l I medvének, akit talán A A az állatkerti tartás már leszoktatott a természettel való azonosulásról. Szabad áron Marik Sándor A z egyik szemem sír, a másik meg nevet miközben olvasom a Magyar Biztosítók Szövetségének terveiről szóló híradást: szándékuk szerint jövőre szabadáras lesz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (is). Ez egyszerre rossz és jó hír. Rossz, mert a biztosí- tók-ügyfelek kötélhúzásának eredménye eddig mindig áremelés volt: az év elején „bedobott” 25-30 százalékkal szemben 15-20, de kétségtelen, a biztosítási díjak ugyancsak ütemesen kúsztak felfelé. Mindazonáltal valóban kell tenni valamit, mert a folyamatos, nagymértékű emelés nem tartható tovább: az autósok közül ugyanis egyre többen egyszerűen nem fizetnek. Már majdnem minden tizedik személyautó kötelező felelősségbiztosítás nélkül jár, ami az egész rendszer összeomlását hozhatja. (Ezt megelőzendő: feltehetően már az idén matricázhatjuk az autókat. Ami ugyan nem egy brilliáns megoldás — nyilván lesz is vele baj —, de legalább egyfajta védekezés.) A jó előre tett biztosítói bejelentés azonban valami mást is ígér: a „liberalizáció” nemcsak a díjakra, hanem a szerződési feltételekre is vonatkozik majd. Megszűnhetnek az eddigi egyen- lősdi okozta méltánytalanságok, hiszen a fizetendő díjak, nem csupán attól függhetnek, hány köbcentiméteres a jármű. A kalkulációnál figyelembe vehetik például: hány éves jogosítvánnyal rendelkezik az autó vezetője, hol lakik a tulajdonos. általában baleset- mentesen vezet-e, veszélyes, avagy kevésbé veszélyes utakon közlekedik, menynyit van járműve az úton. Ha a tervezett alapvető változtatások közepette még azt is meg tudnák oldani, hogy a rengeteg ellopott nagy értékű luxusgépkocsi miatt ne a vétlen „kiskocsisok” tábora fizessen egyre többet, talán az átlagautós is jobban meggyőzhető lenne a díjak méltányosságáról — különösen jobban fé- kentartott áremelések esetében. Korrupciós főnöki asztal Ferter János rajza di* aMsuai mm* dk m m ■ m. CMeS Ifi fEd Koncepciók, hiányok Kállai János r anügy. Már megint. Igen Még sokáig. Örökké. Merthogy: a téma kiapadhatatlan. Itt van mindjárt a NAT. Tisztes polgári nevén: a Nemzeti alaptanterv. Elkészült. 1998. szeptember 1-jén hatályba lép. Úgy legyen!? Hallani más hangokat, javaslatokat. Mégse! Jobb lenne kivárni a 2000. esztendő tanévkezdetét. Majd akkor; addigra megalapozottabban, felkészültebben. Ugyanis: hiányok vannak. Na, nem a koncepciókban. Nem. Azokban — lett légyen az élet, a munka, a gazdaság, a politika, bármi — a magyar mindig élenjárván kreatív, innovatív, ini- ciaítv (folytathatjuk a sort anyanyelvűnkön is. bár idegenül titokzatosabb). Szóval: a készülődés „áldottsá- gában" leledzik mindenki, aki oktatás-nevelés dolgában érintett. A tervezéshez sok feltétel adott: pl. a job- bulás reményét még mindig őrizni képes, a napi létküzdelem filléres gondjai között szellemi erőiket megtartott pedagógusok, papír, toll, ceruza, víz, levegő... És a NAT. Igen ám, de az alap- műveltségi- és érettségi vizsga követelményei nem készültek el. Maradjunk — mondjuk — a középiskolák példájánál: a helyi dokumentumok megalkotásához a NAT-on kívül a (vizsga (követelmények rendszerét figyelembe kell venni. A helyi pedagógiai programok és tantervek kimunkálása az előbbiek alapos ismerete nélkül — enyhén szólva — labilis... Bővítsük a kört! A megyei önkormányzatok sincsenek könnyű helyzetben, ha a középtávú fejlesztési terv megszületésének törvényben előírt határidejére vetik súlyos pillantásukat. Koncepciónak ugyanis lenni kell — legkésőbb április 30-ig tető alá hozva. É plá- num nem akármire hivatott! Középtávon érint minden középiskolát, különösképpen a szakképző intézményeket, de közvetve hatással van egy adott régió valamennyi tanodájára. Puff neki! Mertha, mint ahogy előbb pedzettük: csak ingatagra formázódhat a suli helyi programja akkor ugyan mitől legyen betonszilárd a megyei fejlesztési elképzelés? n _ HÁTTÉR . ■ m m wm I I Nézőpont Cserbaltoy Levente tárcája _______ Csillogó rügyek
