Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-10 / 34. szám

1997. február 10., hétfő MEGYEI PLUSZ Ez várható HÉTFŐ: Sajtótájékoztató az amerikai rendőrség, il­letve a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Rendőr-fő­kapitányság közötti együtt­működésről Nyíregyházán — Fórum a társadalombiz- tostás 1997. évi változásai­ról Nyíregyházán — Tiszt­újító közgyűlést tart a Jósa András Múzeum Baráti Köre Nyíregyházán. KEDD: Vállalkozói konferencia a fejlesztési lehetőségekről Nyíregyhá­zán — A Munkáspárt me­gyei bizottságának politi­kai fóruma a szervezet programjáról Csengerben. — Kiállítás nyílik Balogh Malvina, örmény szárma­zású festő alkotásaiból Nyíregyházán. SZERDA: Fórum az eu­rópai uniós csatlakozás ag­rárváltozásairól Nyíregy­házán. — Fórum a társada­lombiztosítás 1997. évi változásairól Kisvárdán — Nyugdíjas Ki mit tud? kez­dődik Nyíregyházán. CSÜTÖRTÖK: Fórum az 1997. évi vámelőírás­változásokról Nyíregyhá­zán. — A Kassai Thália Színház vendégjátéka Kis­várdán. PÉNTEK: Fórum a szo­ciális törvény változásairól Gyulai Gabriella, a Népjó­léti Minisztérium főtaná­csosa részvételével Nyír­egyházán. — Közéleti fó­rumot tart az MSZP városi szervezete Jakab Imre, a megyei kereskedelmi és iparkamara titkára részvé­telével Nyíregyházán. — Premier a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház­ban. Műsoron, Remenyik Zsigmond: A vén Európa Hotel című darabja. A tízkrajczáro- sok vége. Az új esztendővel vég­leg eltűntek közéletünkből a tízkrajczáros és ötkraj- czáros ezüstpénzek, követ­ve a megboldogult húsz- krajzczárosokat a feledés sötétébe. Egyikük, a hatos mindnyájunk kedves isme­rőse volt. Miért hívták ezt hatosnak, holott értéke fel­ugrott tíz váltókrajzczár erejéig? Az ok egyszerű, még a hatos előtt volt egy hasonló nagyságú osztrák váltópénz, amelyen egy hatos volt nyomtatva. Az állampénztárak ugyan még 1898 végéig kötelesek be­váltani ezeket, de közké­zen már nem fognak forog­ni. (Szatmár, 1897. 4. sz.) Bőrgyár Sza­bolcsban. Eddig az idegen, ha vár­megyénket beutazta bizo­nyára feltűnt neki, hogy a mezőgazdasági ipart itt jó­formán csak szeszgyárak képviselték, amelyek a bu­tító bundapálinkával bősé­gesen ellátták az egyszerű nép gyermekeit. Persze akadnak azért gőzmalmok és olajgyárak is. Most báró Molnár Viktor egy új bőr­gyár létrehozásán fárado­zik. Az alapításhoz szüksé­ge lépéseket már megtette. A hasonló célú polgári kezdeményezés sem vál­tott ki benne ellenérzést, sőt erőit egyesítette a pol­gárság akciójával. (Nyírvidék, 1992. II. 8.) Túl a színházi évad felén Bodnár István Mátészalka, Kisvárda — Szeretnek az emberek szín­házba járni. Ügy tűnik: Nyíregyháza mellett Máté­szalkán és Kisvárdán sem csökken a színi produkciók iránti érdeklődés. Alig van olyan előadás, amely ne von- zana telt házat. Szatmár fővárosának művelő­dési központjában olykor még pótszékeket is kell berakni, kevésnek bizonyul a 450 férő­hely. Mátészalkán ezekben a na­pokban javában próbálnak, a helyi „társulat” előadásával szeretnék márciusban meglep­ni a nagyérdeműt. Az Ifjúsági Színkör a Fiatalság, bolondság című zenés vígjátékot kívánja hamarosan bemutatni. (Tavaly a Bástyasétány 77 című dara­bot adták elő). A produkció már a felújított színpadon ke­rül színre, amelynek a rendbe­hozatalát éppen e napokban kezdik. Mátészalkán egyébként túl­vannak a színházi évad felén. Az extrabérlet tulajdonosai már négy előadást láthattak. Kettő még hátra van. Ebben a bérletben a tervek szerint még a Nebántsvirág és az Ugyan már, Ibolyka című zenés darab látható. A Tamási-bérlet tulaj­donosaira az idén még a Mó­ricz Zsigmond Színház két est­je vár. A Bál a Savoyjjan és a Senki sem tökéletes című ze­nés darabok bizonyára nagy sikerre számíthatnak. A Faze­kas-bérletesek február végén tekinthetik meg a Szépek szé­pe, illetve a Fiatalság, bolond­ság című produkciót. Persze, azokat is várja prog­ram, akik nem váltottak bérle­tet. A FaMe (Siker) című pro­dukció után máris érdeklődés mutatkozik. Ezenkívül a Thá­lia Színház előadásában, pará­dés szereposztásban Goldoni A hazug című komédiája is színre kerül áprilisban. A tár­sulatban Eperjes Károly, Bu­bik István, Hirtling István, Schnell Adám, Rajhona Adám, Ráczkevei Anna és Nagy-Ká- lózy Eszter szerepel. Olyan ne­vek, akikért bizony a megye más városából is érdemes lesz felkerekedni. Három színházi bérletet in­dítottak a kisvárdai Művésze­tek Házában. A színház vará­zsára több környékbeli telepü­lés ifjú nézői is számíthatnak: Dögé, Pátroha, Pap, Rétközbe­rencs, Tiszakanyár, Szabolcs- veresmart, Fényeslitke, Domb- rád, Berkesz, Nyírtass, Mező- ladány és Anarcs kisdiákjai. A bérletesek eddig jó néhány mesedarab mellett A szabin nők elrablását és Boccaccio Sólyompecsenye című művét láthatták. Februárban a kassai Thália Színház látogat el Kis- várdára, Moliére Don Juan, vagy a kőszobor lakomája cí­mű vígjátékát mutatják be. Február 27-én neves musical­színészek — Csengeri Ottilia, Sasvári Sándor és Vikidál Gyula — lépnek fel a Művé­szetek Házában a Musical-va­rázslat című műsorukkal. Valamennyi bérlettulajdo­nos még egy előadást tekinthet majd meg a Határon Túli Ma­gyar Színházak IX. Fesztivál­ján. A kisvárdai amatőr színját­szó csoportok két új bemutató­val jelentkeznek ebben az évadban: az általános iskolá­sokból álló Csöpi-Színjátszó- csoport Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című darabját mutat­ja be. A Doktorock Színjátszó­csoport április közepére ké­szül el új darabjával: a Buda­pesten nemrég bemutatott Eli­zabeth című musicalt állítják színpadra. Riasztó jelzi a tolvajt Vagyonvédelem a Fehérgyarmat és Vidéke Áfésznél Fehérgyarmat (M. K.) — A vagyon megszerzése a legtöbb esetben kitartó munkával ér­hető el, a megóvása, védelme azonban ugyancsak kitartó, következetes odafigyeléssel oldható meg. Tóth Zsigmond- dal, a Fehérgyarmat és Vidéke Afész elnökével a szövetkeze­ti vagyon védelméről beszél­gettünk. — Több területre kiterjed a vagyonvédelem. Szövetkeze­tünknél sok-sok éve fokozot­tan védjük egy-egy intézetnél a közös vagyont. Másrészt olyan riasztó-, biztosítóberen­dezéseket alkalmazunk, me­lyek eddig nagyon eredmé­nyesek voltak. Fokozatosan korszerűsítjük ezeket az egy­ségeknél, s az irodákban. Ré­gebben mindössze a Ruházati Aruháznál és az ABC-áruház- nál volt riasztókészülék. O Mennyire lehet elkerülni ezekkel a téves riasztást? — Igyekszünk a hibalehető­ségeket minimálisra csökken­teni, persze előfordulhat, hogy egy-egy berepülő madár meg­zavarja a rendszert. Erre fel­hívtuk az illetékesek figyel­mét. Négy-öt évvel ezelőtt ti­zenkilenc betörés volt az Áfésznél, tavaly viszont a sa­ját működtetésű egységeknél egy sem. Egyébként a bérbe adott épületek vagyonvédelme is a mi feladatunk, a benne lé­vő érték a bérlőé. Fontos tehát, hogy a külső behatolók ellen védjük üzleteinket, épületein­ket. A vasrácsok még ma is jól funkcionálnak. Ajtóinkon ket­tős zár van. Persze, a vandál pusztítók ellen semmi sem véd. Tivadari hétvégi házunk ajtaját például felfeszítették, ugyancsak így törték fel egyik bérbe adott épületünket is. A riasztó az igazi visszatartó erő. OS ami belül van? — Bolti lopások vannak, fi­gyelő berendezéseink, dolgo­zóink ugyancsak. Azt azonban be kell kalkulálni, hogy min­dennek ára van. A nagyobb ér­tékű helyeken azonban kény­telenek vagyunk erre többet áldozni. A régi tükrök, az üze­mi videorendszerek, no meg a figyelő alkalmazottak pl. a fe­hérgyarmati ABC-ben 75 eset­ben lepleztek le olyan vásár­lót, aki fizetés nélkül akart tá­vozni. Erről jegyzőkönyvet veszünk fel. A legkisebb 32 ezer forintos értéktől a közel 10 ezer forintos cikkig minden előfordult. A gyerekek eseté­ben a szülőt, nagykorúaknál a lakóhely szerinti polgármeste­ri hivatalt értesítjük. O Milyen területen nagyobb a kísértés? — Ez nem egyértelműsíthe- tő. Ahol egy-egy mozdítható tárgy egyedileg értékesebb, ott dolgozóinknak jpbban kell őrizni a vagyont. Én ennek tu­dom be, hogy 1996-os leltárt fizetőhiánnyal egy egység sem zárta. A besztereci szenteltvíztartó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei orvostörténeti mozaikok (10.) Fazekas Árpád Nyíregyháza — A besztereci szenteltvíztartó edény (asper- sorium) az utóbbi évtizedek­ben az országos érdeklődés homlokterébe került. Ezen ro­mán kori ötvös remekművet még 1901-ben homokhordás közben magános leletként ta­lálta Asztalos Áron a háza (Beszterec, Kossuth Lajos u. 44.) mögötti magas dombon, 1 méter mélységben. Az Oláh Géza nyíregyházi ötvöshöz került tárgyat megvásárolta és az 1903-ban a Nemzeti Múze­umnak eladta dr. Jósa András megyei főorvos. Nyíregyhá­zán a másolata látható. Maga az edény három rész­ből áll: a fogantyú, az edény­test és a három láb (magassága 26,2 cm). A test alkotja az edény kétharmad részét, hat­szögletű hasáb alakú és felső részében szűkül. A lábazat és a fogantyú tömör öntvény. A lá­bak oroszlánlábszerűek és fe­lül oroszlánfejben végződnek. Amatőr felvétel A fogantyú csuklóval illeszke­dik a 2 kiugró fülhöz, amelye­ket Kozma illetve Damján or­vosszentek kis szoborfejei dí­szítenek. Legfőbb ékessége a szen­teltvíztartó edénykének a dí­szítése: kétfelé ágazó stilizált pálmalevelek és a három oroszlán (ebből kettő szár­nyas). Szakszerűen legelőször Fettich Nándor tanulmányozta 1959-ben, s megállapította, hogy az esztergomi királyi műhely egyik legelső ötvöse (cizellálója) készítette (aki ta­lán a grúziai Opizában tanult vagy működött). Az esztergo­mi műhelyen keresztül jutott a besztereci Üdvözítő tiszteleté­re szentelt monostorba, s a ta­tárjáráskor áshatták el a föld­vár területén. Németh Péter múzeumigazgató 1980-ban X. sz. végi vagy XI. sz. eleji mun­kának ítélte. A szoborfejekkel Vida Mária foglalkozott beha­tóan. Az edényt gyógyításra használták, amit kétségtelenné tesz a szoborfejek alatti lemez­kén végighúzódó görög feli­rat: Utóbbinak magyar jelenté­se: „Jézus forrása a gyógyítá­soknak is.” Ezen lemezke és az öntvények felülete citrom­sárga színű aranyozással (elektron) van futtatva. A ház­nál történő ún. kis vízvezetés (gyeszkentálás, vízszentelés) a keleti, azaz bizánci egyház rí­tusa szerint egykoron gyógyí­tó eljárás volt rontás, bűvölés, szemmelverés ellen. Harcos védők Fogyatkozó természetes tájak Nyíregyháza (KM) — Sorrendben már a tizedik közgyűlését tartotta szombaton Nyíregyházán az E-misszió Természet- védelmi Egyesület, amely 1986 óta folyamatosan működik. Tíz évvel ezelőtt szűk értelemben vett ter­mészetvédelem jegyében kezdte el munkáját az E- misszió. A napról napra fogyatkozó természetes tájak megmen­tése érdekében több száz té­ridét kutatását végezték el. így több országos jelentő­ségű természeti értékre de­rült fény, melyek közül má­ra több védett lett, mint pél­dául az apagyi kenderázta­tó, vagy Nyíregyházán az Igrici-rét. Mindemellett ki­derült, hogy nem elegendő a területek védetté nyilvání­tása; a nem védett területek érdekében a természetköze­li mezőgazdasági művelést is felkarolták az egyesület szakértői. Sok gazdálkodót, önkormányzatot sikerült rá­ébreszteni arra, hogy a ter­mészetvédelem nemcsak hóbort, hanem minden em­ber érdeke, sőt komoly gaz­dasági hasznot is hozhat a jövőben. Az állandósuló környe­zetszennyezés és az embe­rek fokozódó igénye a har­monikus egészséges kör­nyezetre indította az egye­sületet arra, hogy komo­lyabb problémákat is fel­vállaljon. A lelkes környe­zetvédők, a szakemberek sok környezetre káros ha­tással járó beruházást véle­ményeztek: hulladékégető­től kezdve autópályáig. Ezek mellett szerveztek la­kossági veszélyeshulladék­gyűjtést, vagy az energia- termelés kömyezetszeny- nyező hatását csökkentő energiatakarékossági kam­pányt. Napjainkban nyil­vánvalóvá vált, hogy a civi­lizált emberiség egyetlen lehetősége a megújuló energia (nap-, szélenergia) fokozatos munkába fogása. Ezen energiaforrások kor­látlan mennyiségben állnak rendelkezésünkre, környe­zetet károsító hatásuk nincs és a velük kapcsolatos be­ruházás meglepően rövid idő alatt megtérül. A nap­energia hasznosítására már ma lehetőség van Nyíregy­házán is, az egyesület által létrehozott, Nádor utcán üzemelő napkollektor-építő műhelyben, ahol mindenki önköltségi áron elkészítheti saját vízmelegítő napkol­lektorát. Elindult a lakossági tájé­koztatást elősegítő Zöld te­lefonszolgálat. A bejelenté­seknek az egyesület aktivi­tási megpróbálnak utána­járni és megoldásokat ke­resni. A tudományos világ egy fenntartó környezeti rend­szer kiépítésén dolgozik, a jövő viszont elsősorban tő­lünk emberektől függ. A környezetbarát technológi­ák működéséhez gyerme­keink szemléletének kiala­kítását ma kell elkezdeni. Ennek jegyében az iskolai környezeti nevelésbe is be­kapcsolódtak a környezet­védők. Előadás-sorozattal közel kétszáz iskolába ju­tottak el és tartottak rendha­gyó órákat. A környezeti nevelés azonban nem ér vé­get a tanévzáróval, ilyenkor érkezik el a táborozás idő­szaka. Tíz év alatt 30 ter­mészetvédelmi táborban mintegy félezer gyerek ve­hetett részt az egyesület jó­voltából. A tanárok szemléletfor­málása szintén rendkívül fontos. A tanárképző főis­kolai zöld kör a leendő pe­dagógusok szemléletformá­lását tűzte ki célul. A kör­nyezeti nevelési program a megyénkbeli és határon túli pedagógusok munkáját tré­ningekkel, szakmai anya­gokkal segíti, s bár a prog­ram még csak most indult, máris több, mint félszázan csatlakoztak hozzá. Aki szeretne bekapcsolódni az egyesület munkájába, vagy szívesen támogatná a kör­nyezetünk védelme érdeké­ben tett erőfeszítéseket, az Nyíregyházán, a Hősök tere 9. alatti irodaházban, vagy a 42/402-107-es telefonszá­mon keresheti az E-Misszi- ót. Pályázat a vízről Felső-tiszai hajókirándulás Nyíregyháza (KM) — A víz világnapja március 22. Ebből az alkalomból a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság valamint a Ma­gyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezete rajzpályázatot hirdet A víz az élővilág bölcsője címmel Szabolcs-Szamár-Bereg megyében az általános is­kolák tanulói részére. Téma: a víz, mely az élet hordozója, táplálója, öröm­forrása, nélkülözhetetlen eleme. A pályázatra egyé­nileg készített, legalább 2, legfeljebb 4 egyedi grafiká­val, sokszorosító grafikával (papímyomat, linó, kol­lázs), színes eljárással (víz­festék, tempera, kréta, tűz­zománc), esetleg plasztikus megoldásokkal (terrakotta, papírplasztika stb.) lehet nevezni. A rajzok mérete legfeljebb A/3 legyen. A pályaművek hátoldalán olvashatóan kérik feltüntet­ni a pályázó nevét, életko­rát, pontos lakcímét, az is­kola nevét és címét, vala­mint a rajztanár nevét. A beérkezett alkotásokat szakemberekből álló zsűri bírálja el. Eredményhirde­tés 1997. március 20-án a rajzkiállítás megnyitóján (Eötvös József Gyakorló Is­kola Nyíregyháza, Ungvár sétány 12.) A 35 legjobb rajz készítő­inek — beleértve a díjazot­takat is — és rajztanárainak jutalma: felső-tiszai hajóki­rándulás 1997. június 5-én. A legjobb pályaművek részt vesznek a Magyar Hidrológiai Társaság orszá­gos pályázatán is. A pályá­zatokat az alábbi címre vár­ják 1997. március 13-ig: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregy­háza, Széchenyi u. 19. A borítékra nagybetűvel kérik ráírni: RAJZPÁLYÁZAT. n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents