Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

1997. január 9., csütörtök NAGYVILÁG Kárpátalja nemzetiségi tükörben Munkácsi képeslap Hajnal Béla (KSH) Az ismert történet szerint nagypapa unokájával sétál és mesél: „tudod, én az Oszt­rák-magyar Monarchiában születtem, Csehszlovákiában jártam iskolába, Magyarorszá­gon voltam katona, a Szovjet­unióban dolgoztam és most Ukrajna nyugdíjasa vagyok. — Nagypapa, akkor te be­jártad a fél világot — jegyzi meg büszkeséggel az unoka. — Egész életemben ki sem mozdultam Ungvárról — ke­sereg az öreg.” A trianoni döntés ugyanis Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vár­megye egy részét is Csehszlo­vákia fennhatósága alá rendel­te. A .történelmi események úgy hozták, hogy Kárpátalja 1939 és 1945 között ismét Ma­gyarországhoz tartozott. A második világháborút követő­en a Ruténföldként is ismert terület 1945. július 29-én a Szovjetunió részévé vált, majd annak széthullása óta Ukrajná­hoz tartozik. Ez a 12631 négy­zetkilométer nagyságú régió (összehasonlításul Szabolcs- Szatmár-Bereg megye terüle­te: 5937 négyzetkilométer) négy vármegye mellett még Szabolcs és Szatmár várme­gyékből is magába olvasztott Gázoló diplomata Washington (MTI) — Az Egyesült Államok külügy­minisztériuma kedden be­ismerte, hogy 1993-ban sürgősen visszahívta egy Moszkvába akkreditált diplomatáját, aki halálos kimenetelű balesetet oko­zott az orosz fővárosban. A Reuter jelentése sze­rint a diplomatát, akinek a nevét nem hozták nyil­vánosságra, 36 órával a baleset után — amelynek következtében egy gyalo­gos asszony életét vesztet­te — visszahívták, hogy elejét vegyék az orosz igazságügyi szervek eljárá­sának. Pénteken Georgij Maha- radze grúz diplomata oko­zott gépkocsijával balese­tet Washingtonban, amely­nek során egy 16 éves amerikai lány vesztette életét. Glyn Davies kül­ügyi szóvivő szerint a kül­ügyminisztérium addig nem tesz semmilyen lé­pést. míg nem kapja meg a rendőrségi jelentést. néhány települést. Az előbbi­ből Eszenyt, Szalókát és Ti- szaágteleket, az utóbbiból pe­dig Nagypaládot. Közismert, hogy Kárpátalja népessége évszázadok óta többnyelvű és több nemzetisé­gű. Részben demográfiai, de inkább történeti szempontból már régen megfogalmazódott az az igény, hogy a történelmi Magyarország településeinek anyanyelvi, illetve nemzetisé­gi összetételét megismerjük. Erre a Központi Statisztikai Hivatalnak most adódott lehe­tősége, mivel az Országos Tu­dományos Kutatási Alap tá­mogatásával népszámlálási adatok alapján, idősorokat tar­talmazó kiadványokban a kö­zelmúltban tudta közzétenni kutatási eredményeit. Több kötet megjelentetése után most a közép-európai rende­ződést és tudományos célokat egyaránt szolgáló újabb könyv jelent meg Kárpátalja telepü­léseinek nemzetiségi (anya­nyelvi) adatai (1880-1941) címmel. A kötet felhasználja a magyar (1880., 1910. és 1941. évi) és a csehszlovák (1921. és 1930. évi) népszámlálás adata­it. Az összehasonlítást nehezí­ti, hogy a magyar népszámlá­lások a népesség anyanyelvét rögzítették, míg a csehszlovák népszámlálás a népesség nem­zetiségét tudakolta. Prága (MTI) — Nem kizárt, hogy egy több sebességű, illet­ve egy kemény magra és peri­fériára szakadt Európai Unió kialakulásához vezethet a jö­vőben az a rugalmassági elv, miszerint az unióban egy-egy elképzelés megvalósításához már nem lesz szükség minden tagállam hozzájárulására, ha­nem egyes államok, amennyi­ben nem tanúsítanak érdeklő­dést a projektek iránt, azokon kívül maradhatnak, nem aka­dályozva az érdekelteket meg­valósításukban — állítja szer­dai kommentárjában a Hospo- dárské Noviny című cseh lap. Belgrád (MTI) — A szerb ro­hamrendőrök szerdán ismét megakadályozták, hogy a múlt év novemberében rendezett helyhatósági választások ered­ményeinek meghamisítása el­len tüntető belgrádi diákok sé­tát tegyenek a jugoszláv fővá­ros központi utcáin. A több sorban felsorakozó rendőrök ismét lezárták a belgrádi sétálóutca vala­Harasztosi Pál felvétele A fő cél az volt, hogy a Kár­pátalján nagy számban lévő három nemzetiség (magyar, rutén, német) népesség adatait mutassák be. Kárpátalja a nemzetiségeinek számát és arányát tartalmazó idősorokat összefoglalva megállapítható, hogy 1880 és 1941 között a ru­tén, ukrán, orosz nemzetiségű­ek folyamatos többsége és szá­muk kétszeresére való növe­kedése, valamint az összné- pesség mintegy egynegyedét alkotó magyar etnikum nagy­ságrendje és aránya — ideszá­mítva a zsidó nemzetiségűek túlnyomó többségét is —jelle­mezte és határozta meg Kár­pátalja nemzetiségi struktúrá­ját. Az előbbi csoportba tarto­zók 1941-ben mintegy félmil­lióan, a magyar anyanyelvűek 233 ezren voltak. A németek száma meghaladta á 13 ezret, a szlovákoké nem érte el a 7 ez­ret. A 850 ezer főt is meghala­dó össznépességből majdnem 100 ezren egyéb anyanyelvű­nek (román, cigány stb.) val­lották magukat. Kárpátalja huszonhárom já­rása közül az 1880 és 1941 kö­zött végrehajtott népszámlálá­sok 15 járásban mindig rutén, ukrán, orosz, öt járásban pedig mindig magyar nemzetiségű többséget állapítottak meg. Kiemelkedő, hogy az öt ma­gyar többségű járás (Mezőka­Úgy véli, az elv valóban ru­galmasságról tanúskodik, s gyógyszerként lehetővé teszi, hogy egyetlen állam a jövőben ne akadályozhassa a közös projekteket, ahogy ezt az eddi­gi döntési mechanizmus tette, de ugyanakkor még senki sem tudja, hogy milyenek lesznek a mellékhatások és hosszú tá­von nem szakad-e szét az unió egy kemény magra és egy pe­rifériára. A németek és a franciák sze­rint, akik a jóval gyorsabb eu­rópai integráció hívei, mint például a britek, várható, hogy a „gyógyszerre” már a közel­mennyi kijáratát, s így a hete­dik hete tüntető több ezer diák , .közlekedési szabadsága” szerdán is csak egy utcára kor­látozódott. A tervezett séta előtt tartott gyűlésen a diák- tüntetések szervezői megerő­sítették: a szerdai nap volt az utolsó, amikor az egyetemis­ták beletörődtek abba, hogy a rendőrök megszabják, merre mehetnek; ezért csütörtöktől szonyi, Tiszaháti, Nagykapo- si, Tiszai, Szatmárnémeti) a trianoni államhatár mellett fekszik és magyar nemzetisé­gű többsége 1880-1941 között 72-99 százalék között ingado­zott, talán nem meglepően 1921-ben vagy 1930-ban mu­tatva fel a legkisebb arányt. Érdekes, hogy Bereg, Ung és Ugocsa vármegyékben 1941-ben a magyar anyanyel­vűek aránya csaknem azonos: 36-37 százalék, ugyanez Má- ramarosban csak 11 százalék (ezen belül legnagyobb a té- csői járásban 19 százalék), míg a Szabolcs vármegyéhez tartozó három településen megközelíti a 90 százalékot. Nagypaládon pedig a 13 rutén és 3 egyéb anyanyelvűn kívül 1728 fő magyar anyanyelvű­nek vallotta magát. Ugyanez a népszámlálás Beregszászt 92 százalékban, Munkácsot 64 százalékban, Ungvári pedig 78 százalékban magyarnak talál­ta. Itt nincs hely tovább tallóz­ni a települések népesség­összetételében, de a történe­lemből ismert néhány telepü­lés neve idekívánkozik. A leg­utolsó magyar népszámlálás a Bereg vármegyei Volóczon 18, Szolyván 36, az Ung vár­megyei Perecsenyben 36, Szerednyén 19 százaléknyi magyar anyanyelvűt írt össze. Ugyanez a Máramaros vár­megyei Huszton 25, Técsőn 54, Rahón 31, Ökörmezőn 14, Királymezőn 26, Kőrös­mezőn 26, Visken pedig 56 százalék volt. Ugocsa várme­gye székhelyén. Nagyszőlő­sön a népesség 55 százaléka vallotta anyanyelvének a ma­gyart. A kötetben jelentős tudomá­nyos munkát végzett Dányi Dezső, aki a KSH Könyvtárá­nak igazgatójaként már koráb­ban is nagy nemzetközi hír­névre tett szert. Remélhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa nemcsak hiánypótló, hanem társada­lomtudományi elemzést is elő­segítő forrássá válik. Nekünk — Kárpátalja szomszédsága okán, ahol a világ magyarsá­gának mintegy másfél százalé­ka lakik — illő is környeze­tünk múltját az átlagosnál job­ban megismerni. jövőben is szükség lesz. Az EU a maastrichti megállapo­dások revíziójával foglalkozó kormányközi konferenciát szeretné az év közepén befe­jezni, de a tagállamok vélemé­nye még nagyon is eltér egy­mástól. Nagy-Britannia példá­ul nem hajlandó feladni vétó­jogát egyetlen olyan esetben sem, ahol még befolyásolni tudja a kontinensen történő fo­lyamatokat. Hasonló álláspon­tokat más országok esetében is tapasztalni. Ezért van valószí­nűleg szükség arra. hogy a ru­galmassági elvet a külpolitika terén kipróbálják. ők is létrehozzák a maguk kor­donját, s mindaddig nem vo­nulnak vissza, amíg a rend­őrök nem távoznak az utcáról. A szerb rendőrök két hete akadályozzák a belvárosi sétá­kat. A szerb rendőrminiszter, Zoran Sokolovic a diákok kép­viselőivel folytatott hétfői tárgyalásain közölte, hogy a rohamrendőrök utcai jelenléte törvényes. Több sebességű unió Rendőrkordon Belgrádban Jasszer Arafat visszautasította Jeruzsálem (MTI) — Jasszer Arafat palesztin ve­zető szerdán indulatosan visszautasította azt a komp­romisszumos javaslatot, hogy Izrael 1998-ban fejez­ze be a csapatkivonást Ciszjordániából. A időpont egy. évvel korábbi annál, mint amit eredetileg Benja­min Netanjahu izraeli kor­mányfő javasolt, viszont egy évvel későbbi az erede­ti megállapodáshoz képest —jelentette szerdán az AP. Ä kompromisszumos ja­vaslatot Dennis Ross Was­hington közel-keleti külön- megbízottja tette a palesztin vezető asztalára a kora haj­nalig tartó mintegy hatórás tárgyalásokon, amelyek Arafat egyik tanácsadója szerint „rendkívül feszült” légkörben zajlottak. Közben egy helikopter állandó készenlétben állt Netanjahu hivatala előtt, hogy a Gázai-övezetbe szállítsa az izraeli kor­mányfőt, ha. Dennis Ross meggyőzné Arafatot arról, hogy fogadja el a javaslatot. Ross azon szorgoskodik, hogy a vasárnap tartott tit­kos tárgyalások után nyélbe üsse a két politikus közötti második találkozót, ame­lyen megállapodnának a Ciszjordániában maradt csapatok visszavonásáról. Egy névtelenül nyilatko­zó palesztin tisztviselő az AP-nek elmondta, hogy Netanjahu 1998 májusát ja­vasolta a teljes csapat­visszavonás új határideje­ként. Arafat azonban kitart amellett, hogy Izrael 1997 szeptemberéig, azaz az 1995-ös békeegyezmény­ben lefektetett időpontig vonja ki csapatai javarészét a megszállt területekről. Mindeközben Imád Falu- dzsi palesztin közlekedési miniszter, a Hamasz szélső­séges fegyveres csoport volt szóvivője, kijelentette, hogy Izrael „súlyos árat fog fizetni” a békefolyamatban tapasztalható visszaesés miatt. Arra a kérdésre, hogy szerinte várható-e Izrael el­len támadás, Faludzsi azt válaszolta, hogy szerinte ennek „nagy a valószínűsé­ge • Hirmustra A briteknek... ...csaknem kétharmada to­vábbra is a korona fennha­tósága alatt akar élni, de a monarchia intézményét re­formoknak vetné alá, s nem feltétlenül ragaszkodik ah­hoz, hogy Károly, a bot­rányhős trónörökös valaha is III. Károlyként a királyi trónra üljön — ez a végki­csengése minden idők leg­nagyobb szabású nagy-bri- tanniai tévévitájának. (MTI) Két robbanás... ...történt kedden az iraki székhelyű Mudzsahedin Halk iráni ellenzéki szerve­zet bagdadi főhadiszállásá­nál. A feltehetően aknave­tővel elkövetett támadás so­rán öten megsebesültek — jelentette a Reuter a szerve­zet szóvivőjére hivatkozva. A szóvivő az incidensért az iráni vezetést okolta. Iraki forrásokból a hírt nem erő­sítették meg. (MTI) Alfonse D'Amato... ...amerikai szenátor kedden Arnold Koller újonnan hi­vatalba lépett svájci szövet­ségi elnökhöz intézett leve­lében sürgette, hogy minél előbb hozzanak létre pénz­ügyi alapot a holocaust túl­élői kárpótlására. Az AFP jelentése szerint a szenátor felszólította az államfőt: ítélje el elődje, Jean-Pascal Delamuraz gazdasági mi­niszter kijelentését, aki „zsarolásnak” nevezte a ná­ci népirtás túlélőinek a svájci banlcok iránti kovete” léseit. (MTI) Pokolgépes... ...merényletet követtek el kedd este két, Londonderry utcáin járőröző rendőrségi gépkocsi ellen — jelentette az AFP. A merénylet követ­keztében senki sem sérült meg. A rendőrség nem tu­dott pontos tájékoztatást adni az incidens körülmé­nyeiről. (MTI) Ahmed Attaf... ...algériai külügyminiszter kedden elítélte azokat az „arab és muzulmán” orszá­gokat, amelyekben kikép­zőtáborokat tartanak fenn terroristák számára, s egy­ben megkérdőjelezte a me­nedékjog jelenlegi gyakor­latát. „Az algériai terroriz­mus súlyosbodása azt bizo­nyítja, hogy a terroristák külföldi pénz- és propagan­datámogatásban részesül­nek” — idézte a minisztert az AFP. (MTI) Biztonsági szakemberek vizsgálják azt az Algír szívé­ben lévő helyszínt, ahol autóba rejtett bomba rob­bant fel kedden. Az iszlám szélsőségesek által végre­hajtott akcióban legalább tizenhármán életüket vesz­tették, százan megsebesültek AP-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents