Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

1997. január 2., csütörtök SPORT Latolgatósdi Nyíregyháza (KM - M. L.- B. T.) — Furcsán hang­zik, de tavaly véget ért az első kör, az idén már a második kanyart teljesí­tik a résztvevők. Az edzőktől, a vezetőktől azt kérdeztük: hogyan vélek- denek csapatuk eddigi szerepléséről, illetve sze­rintük kik osztozhatnak az érmeken? Leoni Nascimento (Brazí­lia): — Úgy érkeztünk, hogy a 9-10. hely körül szeretnénk végezni. Sze­replésünknél két fontos té­nyezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyrészt ná­lunk a bajnokság december 22-én fejeződött be, más­részt anyagi gondok miatt nem tudtunk készülni. —Véleményem szerint a törökök, a magyarok és a lengyelek között dőlhet el az elsőség kérdése. Kensuke Fukuchi (Ja­pán): Nehéz csoportba ke­rültünk, az eredmények is azt mutatják, hogy a me­zőny kiegyensúlyozott volt. Nagy sikerként értékeljük a címvédő oroszok elleni győzelmet, és nem vagyunk elégedetlenek az osztrákok elleni döntetlennel sem. — Szerintem a dobogós helyezéseket a házigazda magyarok, a jugoszlávok és a törökök fogják eldönteni. Mustava Aslan (Török­ország): — Nem lehet okunk a panaszra, hiszen valamennyi csoportmérkő­zésünket megnyertük, így biztosan léptünk tovább. Egyre jobban érzik a fiúk a ritmust és javul a játékunk. A románok elleni zárótalál­kozón egy nagyon jó csapa­tot sikerült legyőznünk. Két esztendeje házigazdaként másodikok voltunk és sze­retnénk előbbre lépni. — Úgy ítélem meg, hogy a magyarok, a jugoszlávok, az oroszok és persze mi szólhatunk bele a dobogós helyezések sorsába. loan Lador (Románia): — Csapatunk játékán meg­látszik az, hogy zömében fiatalok, hiányzik a nemzet­közi rutin, amely mondjuk a románokat jellemzi. Ez főként a brazilok elleni döntetlennél jött ki. A belo­ruszok ellen már jól játszot­tunk. — Mivel a csoportbeli el­lenfelek kivételével szinte senkit sem láttam, nem tu­dok jósolni a dobogós he­lyezéseket illetően. Csík János (Magyaror­szág): — A csoportmérkő­zéseken mutatónak közül elsősorban a csapatmunká­val vagyok elégedett. Két győzelemmel várhatjuk a folytatást, így egyre elérhe­tőbbnek tűnik a titkos vá­gyunk. Elégedett vagyok a fiúkkal, a lengyelek ellen küszködtünk, másztunk és nyertünk. Sajnos az össze­szokottság hiánya meglát­szik, ezen egy-két meccsen nem lehet javítani. — Az érmes helyezése­ket illetően a jugoszlávok, a törökök, a lengyelek mel­lett nekünk lehet esélyünk. Valentyin Szicsov (Oroszország:) — Igaz mi vagyunk a címvédők, ám ez a csapat nem az, amelyik Törökországban az első he­lyen végzett. Kevés/ mécs­esét játszottunk, így az összeszokottságban is van­nak hiányosságok. — Az általam is látott mérkőzések illetve az ered­mények alapján a magya­rok, a jugoszlávok és len­gyelek osztozkodhatnak az érmeken.. Nikolaj Markovié (Ausztria): — A nyitó­meccsünkön a japánok egy kicsit megleptek bennün­ket, így végeztünk döntetle­nül. Az oroszok jobbak vol­tak, sajnos ezen a találko­zón kapkodva, játszottunk, a fiúk nem tudták megvaló­sítani az elképzeléseket. — A végső sorrend kiala­kításában a magyarok, ju­goszlávok és törökök szól­hatnak bele. Joao Ferreira (Portugá­lia): — Az olaszok elleni győzelmet követően egy jó­val nagyobb tudású csapat­tal, a jugoszlávval találtuk magunkat szembe. Az első félidőben még tartottuk a lépést, utána viszont fö­lénybe kerültek a plávik. így is ott vagyunk a legjobb nyolc között, amivel elége­dettek lehetünk. — A magyar, a török és a lengyel csapat közül kerül­het ki a végső győztes. Fabrice Boites (Fran­ciaország): — Nehéz bár­mit is mondani a csapat sze­repléséről, hiszen csopor­tunkban két vereséget szed­tünk össze. A magyarok el­leni kiábrándító játék után a lengyelek ellen már jobban ment. — A látottak és az ered­mények alapján a török, a magyar, az orosz esetleg a jugoszláv csapat nyerhet. M. Rodolfo Gulino (Olaszország): — Két ve­reséget szenvedtünk, ám meggyőződésem, hogy já­tékosaim többet tudnak a mutatottnál, egyszerűen ar­ról volt szó, hogy napokkal az indulás előtt toboroztuk össze a csapatot. — A dobogóra érzésem szerint a magyar, a török és a lengyel csapat áll majd fel. Viktor Marcsuk (Belo­russzia): — Nem a legjobb csapatunkkal érkeztünk, többen Németországban vendégszerepeinek ezek­ben a napokban. így olyan fiatalokkal kellett feltölte­nünk a keretet, akik nem­zetközi rutinnal még egyál­talán nem rendelkeznek. — A magyarok mellett a törökök és az oroszok szól­hatnak még bele a dobogós helyezések sorsába. Alexander Pyc (Len­gyelország): — Két szoros mérkőzést játszottunk, az elsőn nagy csatában vesz­tettünk a házigazda ellen, aztán egy góllal vertük a franciákat. Továbbjutot­tunk, de még komoly célja­ink vannak. — A törökökkel, a házi­gazdával és az oroszokkal együtt talán mi is beleszól­hatunk a dobogós helyezé­sek eldöntésébe. Szőke István (Jugoszlá­via): — Annak ellenére, hogy kétszer nyertünk, nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, hiszen a muta­tott játék nem volt az igazi. Igaz, nem szabad elfelejte­ni, hogy nem a legjobb csa­pattal érkeztünk, ráadásul pár nappal az indulás előtt toboroztuk össze a keretet. — A magyaroknak a len­gyelek elleninél többet kell mutatniuk, ha nyerni akar­nak. Mellettük a török és az orosz válogatottnak van jó esélye a végső győzelemre. Eddig minden sínen van Bonfils úr elégedett, és szerinte egyre színvonalasabbak a mérkőzések Nyíregyháza (KM-M.L.)----­Nem vagyunk egyformák. A férfi főiskolás kézilabda-vi­lágbajnokságra érkezettek között vannak orrukat ma­gasan hordók, hibákat kere­sők és persze jókedélyűek, közvetlenek, emiatt igen szimpatikus vezetők. Ilyen Michel Bonfils, a Nem­zetközi Egyetemi Főiskolás Szövetség kézilabda szakágá­nak francia főnöke. Bonfils úr már harmadszor jár megye- székhelyünkön, látta az előké­születeket és most az ered­ményt. Az eddigi tapasztala­tokról faggattuk. — Eddig minden rendben van — kezdte Bonfils úr. — A szervezéssel, rendezéssel nincs gond, talán csak az róha­tó fel, hogy két csapat, a ma­gyar és a török nem a többiek­kel lakik. Ez azonban nem fontos kérdés. Ami jóval lé­nyegesebb, a játék színvonalát megfelelőnek ítélem, és ez az idő haladtával egyre jobb. □ Szinte állandóan mozgás­ban van, hiszen hol a VIP-szo­bában tűnik fel, hol a sajtószo­bában, a mérkőzések alatt pe­dig legtöbbször a lelátókon. Hogyan vélekedik a résztve­vőkről? — Valóban sok mérkőzést láttam, és nyolc csapat játékát is megfigyelhettem. Akad né­hány kifejezetten ügyes játé­kos. Az a véleményem, hogy egyre érdekesebbek és izgal­masabbak a találkozók. Ebben az is szerepet játszhat, hogy itt, a helyszínen kezdenek összeérni a csapatok. □ Miként látja a végső siker esélyeseit. Kik szállhatnak harcba az aranyért? — Azok közül, akiket lát­tam, a jugoszlávok, a magya­rok és a törökök tűnnek erős­nek. Valamint a címvédő oro­szok, akik egyre inkább bele­lendülnek. Azért jósolni nehéz lenne, mert igen kiegyenlített a me­zőny, a végén majd az fog dönteti, hogy a fejekben ki a legerősebb, az idegi és pszi­chikai tényezőkben kik a nye­rők. Még hibátlanok Tiszavasvári (KM) — Jugo- szlávia-Portugália 33-21 (15-14). Tiszavasvári, 600 né­ző, v.: Borv, Buy (franciák). Jugoszlávia: Simic — R. Djurkovic 3, D. Djurkovic 5/3, Dobrkovic 5, Grbic 9/1, Fajeric 6, Vujadinovic 4. Cse­Nyíregyháza (KM) —Ki-ki mérkőzést játszott az orosz és az osztrák váloga­tott. A győztes a nyolc közé jutott, a döntetlen a „sógorok­nak” kedvezett volna. Oroszország-Ausztria 32-27 (17-10). Bujtosi csar­nok, 300 néző, v.: Plesa, Pri- pas (románok). Oroszország: re: Pocuca (kapus), Basaric 1, Mladeniv. Edző Zoran Rado- jicic. Portugália: Gomes — Pinto 1, Bastos 2, Cunha 4, Soares 2, Antunes 4, Correia 4. Csere: Machado (kapus), Nogueira, Salgado, Rogriges 1, Castro 3/2. Edző: Antonio Szologyukin — Gyeniszov 3, Lucsnyikov 3, Vekovcev, Mo- csalov 1, Safonov 5, Ivanov 9/6. Csere: Popov (kapus), Gricenko 5, Slahcsev 2, Cser- nov, Dracsev 1. Edző: Valen­tyin Szicsov. Ausztria: Pa- ulnsteiner — Szlezak 6/1, Graf 1, Felsenstein 1, Annerl 2, Köllerer 6/2, Polacek 1. Csere: Pfadenhuer (kapus), a jugók Carvalho. Kiállítások: 10, il­letve 14 perc. Hétméteresek: 5/4, ill. 3/2. A második félidőben felja­vult kapusteljesítményének köszönheti a csoportelsőséget jelentő győzelmet a jugoszláv válogatott. Bamberger 2, Fiala 3, Günther 3, Stachelberger 2. Edző: Ni­kolaj Markovié. K.: 20, illetve 10 perc. Büntetők: 6/6, ill. 5/3. Az első félidőben taroltak az oroszok, akik a második já­tékrész közepén már tíz góllal is vezettek. A hajrában köze­lebb kerültek az osztrákok el­lenfelükhöz, így valamivel el­viselhetőbbé vált a kiesés. Egy gól Tiszavasvári (KM) — Lengyelország-F rancia- ország 17-16 (9-5). T.vasvári, 600 néző, v.: Altan, Kücükyilmaz (törö­kök). Lengyelország: Florczak — Kierczak 4/1, Matysik 5, Wleklak 2, Li- jewski 1/1, Matysik 5, Krawczyk 1. Csere: Su- chovicz (kapus), Chrabota 4, Paplinski, Drobik, Kup- tel, Pilch, Oszlowski. Edző: Alexander Pyc. Franciaország: Albertini — Maurice 2/2, P. Lorge- ret 4, Fruchart 2, Ebel 1, Serrano 1, M. Lorgeret 5. Csere: Visser (kapus), Bo­is, Marchand, Grandei 1, Evrand. Edző: Michel De- ridder. Kiállítások: 8, il­letve 14 perc. Hétmétere­sek: 6/2, ill. 2/2. A többször is emberhát­rányban játszó francia vá­logatott felzárkózott, és nyolc másodperccel a vége előtt egyenlítési lehetősé­get szalasztott el. Utánuk­utazott Nyíregyháza (KM) — El­ső meccsükön kikaptak az oroszok. A kapusok nem remekeltek, ezért ment egy telefon, jött egy újabb ka­pus, hiszen Popov a többi­ek után utazott. A játékosok szilveszteri bulija az Open Doorsban volt Harasztosi Pál felvétele Kikaptak, így kiestek a sógorok Női kezekben vannak az osztrák fiúk Claudia ismeri Budapestet, mert ott tanult • Elfordul, ha a játékosok tusolnak Nyíregyháza (KM - M. L.) — Az osztrák együttes két ok­ból is különleges. Egyfelől a torna kezdésekor (főként a nyíregyháziak elleni edző­meccsen látottak alapján) többre hivatottnak tűnt, az­tán mégsem sikerült tovább jutnia. A másik az, hogy a csapat játékosait minden nap gyöngéd kezek érintik. Mégpedig nőiek, ám nincs he­lye a pajzán gondolatoknak, hiszen ezek a női keze erősek, és ha kell, alaposan megdol­gozzák az izmokat. Merthogy Caludia Liegl személyében női gyúrója van nyugati szom­szédainknak. — Jó pár éve már, hogy Bécsben elvégeztem egy masszőrtanfolyamot. Az oszt­rák fővárosban van egy üzle­tem, itt dolgozom. Az osztrák együttes egyik vezetője kért fel arra, hogy legyek a főisko­lás világbajnokságra készülő fiúk gyúrója. Tetszett a szak­mai kihívás, ezért szinte gon­dolkodás nélkül igent mond­tam. ü Korábban bizonyára sportolt és már dolgozott vala­milyen klubcsapatnál? — Valóban sportoltam, de nem igazán versenyszerűen úsztam. Ami a sportmasszőri munkát illeti, most mutatkoz­tam be ezen a szakterületen. Ezért érthető, hogy egy kicsit izgultam, de szerencsére nem volt gond. O Nem furcsa, hogy az el­lenkező neműekhez kell ilyen­formán hozzányúlnia. Egyéb­ként a játékosok hogy viszo­nyulnak ehhez a nem minden­napi tényhez? — Egy kicsit persze hogy furcsa volt, ám nem úgy masz- szírozom őket mint férfiak, hanem mint játékosok. Nekik is szokatlan lehetett, ám úgy tűnik, hogy azért ez nincs el­lenükre. Q És mit csinál, amikor ön gyúr, a fiúk meg vetkőznek, csupaszon \ mászkálnak, vagy éppen zuhanyoznak? — Természetesen elfordu­lok. □ Mi a véleménye a ver­senyről, Nyíregyházáról? — Eddig minden tetszik, ér­dekes a verseny. Egyébként számomra nem újdonság a ha­zájuk. Nemrégiben Budapes­ten végeztem el egy akupunk- túrás tanfolyamot, így alapo­san megismerhettem főváro­sukat, a magyarokat. Gyöngéd kezek az erős vállon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents