Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

1997. január 9., csütörtök HÁTTÉR Gázlopások veszélyekkel A nem fizetőkkel szemben keményen lép fel a figyelőszolgálatot működtető TIGÁZ NézöDont Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Van, ki szabadon választhat, mi­képp fűti lakását, másnak nem adatik meg ez a lehető­ség. Egyesek fizetnek érte, ahogy kell, mások nem tud­nak, vagy nem akarnak. Nemcsak a víz, az áram, vagy a távhős számlák kie­gyenlítése marad el persze, de ,a gázszámláké is. A TI­GÁZ lakossági kintlévősége 15, a közületi húszmillió fo­rintra tehető megyénkben, ez jelentős nagyságrenddel kisebb, mint mondjuk a NYÍRTAVHŐ esetében. A TIGÁZ keményen lép fel a nemfizetőkkel szemben. Akadnak nem fizetők, de olya­nok is, akik lopják a gázt. A módszerek ugyan nem publi- kusak, hiszen a TIGÁZ nem akar ötleteket adni, de a ta­pasztalatokról és az ellenintéz­kedésekről készséggel számolt be Nagy Lajos területi igazga­tó. Fizetni kell A gázdíj kiegyenlítése a szám­la bemutatásakor esedékes. Azokat, akik ezt nem fizetik ki, külön listán szerepelteti a szolgáltató, figyelemmel kí­sérve az adóst. Amennyiben a tárgyhónapban nem fizet a fo­gyasztó, az úgynevezett hátra­lékos kategóriába sorolják, s elindul a pénzbehajtási folya­mat a szerződésszegés miatt. Ha az ismételt felszólítások is eredménytelenek maradnak, akkor következik a szolgálta­tásból kikapcsolást kilátásba helyező felszólítás, majd a tényleges kikapcsolás. Azt pe­dig bizonyára nem kell ecse­telni. mit jelent, ha a kemény mínuszok jellemezte hidegben fűtés nélkül marad a lakás... A „gázosok” esetében a szolgáltatás megszüntetése vagy szüneteltetése egyébként is könnyebben megoldható. A gázóra megbontása bajjal járhat mint mondjuk a víz- vagy a távhőszolgáltatóknál. — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tavalyi fűtési idényben 1750 köbméter/év volt az átlagfogyasztás a ház­tartási fogyasztók esetében — tudtuk meg Nagy Lajostól — a TIGÁZ figyelőszolgálatot mű­ködtet a településeken. Min­denütt figyelemmel tudjuk így kísérni az átlagfogyasztást, s ha az átlagosnál jelentősen ke­vesebb gázt használnak fel egyesek, akkor kivizsgáljuk az okát. Ez ugyanis vagy azt je­lenti, hogy más tüzelési módra tért át a fogyasztó, vagy azt. hogy lopja a gázt. Ha másra váltott, az könnyen kideríthe­tő, de lopáson is többeket tet­ten értünk már. Figyelőszolgálat A figyelőszolgálat videoka­merával és fényképezőgéppel, sőt, tanúkkal „felszerelkezve” indul ellenőrizni, s ha lopáson kapnak rajta valakit, annak sú­lyos következményei lesznek. Á szolgáltatás azonnali meg­szüntetése a -10, -20 fokos hi­degben fölöttébb kellemetlen a gáztolvajnak, de a TIGÁZ él törvényadta jogával a súlyos szerződésszegés miatt. A ki­kapcsolás elrettentő eszköz a tapasztalatok szerint. Ezzel azonban még nincs vége a „tortúrának”, hiszen a manipulációs időszakra — meghatározott adatok és szá­mítások alapján — átlagfo­gyasztást számolnak, ami a tényleges gázfelhasználás 2-3 szorosa is lehet. A manipulált gázórát leszerelik, elküldik hi­telesítésre, újat szerelnek fel — ezek a költségek ugyancsak a gázt lopót terhelik: több tíze­zer forintos nagyságrendben. A gázszolgáltatást mindaddig nem kapcsolják vissza, míg a számlát ki nem egyenlítette az adós. A lopás — ha kiderült — azért is kellemetlen következ­ménnyel jár, mert lehet, hogy (mondjuk) az öt konvektorból csak kettőt használ(na) az ille­tő. de mind az ötre. ráadásul a készülékek maximális teljesít­ménye alapján számláznak.-m-*- isvárda. Várszínházi varázs, valamikor IV. augusztus táján. A történelmi falak között iga­zán stílusos produkció, a tö­rök világ idején játszódó Fe­jek Ferdinándnak premierje. Görgey Gábor remek tra­gikomédiája. A darab igazi főszereplője maga a vár, ami annyire könnyű falat az el­lenségnek, hogy még meg sem ostromolják. Ez viszont bosszantja a végváriakat, akik harcolni akarnak, hősi tetteket végrehajtani. For­tyog, duzzog a magyar önér­zet. Ezért aztán alkut kötnek a törökkel, hogy figyelemre méltassák a várat. Ferdi­nand sem marad ki az alku­ból, a csalafinta végváriak a fejekért zsoldot kapnak. Hiá­ba, már akkor is élelmes volt a magyar. Nagyon is mai, morbid humor a középkor­ból. Gyönyörű nyári este, az ódon várfalat találékony módon belakják a vitézek. Lovasok jönnek, mennek, hi­dakat eresztenek le, s vár­árok is van tele vízzel, fenn meg a csillagos ég. A középkorban érezzük magunkat, hús-vér közelség­ben a színészek, a Csipkeró- zsika-álmukból felébredt vi­tézek. Bodoluy Géza, a nagy- varázsló elhiteti velünk, hogy a múltban élünk, fel­Nyári emlék éled a vár, látjuk a bentlakók mindennapi életét, együtt lé­legzőnk velük. A középkor csodája köz­ben váratlan vendég érkezik, a szomszédom piros blúzára száll egy gyönyörű cincér. Tudja az illemet, a színházi eseménynek megfelelően elegáns, zöld frakkba öltö­zött, mégis nagy a riadalom, mígnem a tenyerembe helye­zem, s mutatom karcsúságát, szépségét. Lassú megnyugvás. Gyermekkoromban láttam utoljára ilyen érzékeny, hosszú csápú cinéért, s nem is egyet, doboznyit. Nem is olyan messze innen, a vártól alig két kilométernyire lévő otthonunkban. Idősebb bá­tyám, Lóránt hozta, szedte őket valahol, talán a kanyári Tisza-parton. Hazahozta mindet a házunkba, és egy váratlan fordulattal szétere­gette őket az egyik szobában. Felboly dúlt a cincérsereg, örült a visszanyert szabad­ságnak. Röpködtek hát az ablak és a lámpa körül. A nővérem szegény sikítozott, én az asztal alá bújtam, Laci bátyám pedig seprűért sie­tett. Jó egy órába tellett, míg a kedélyek megnyugodtak, és a dobozba visszakerült a nyüzsgő, eleven társaság. A nagy riadalomra apám is előkerült; tette, amit tennie kellett, Lórántra parancsolt, azonnal szabadon kellett ereszteni odakint a népes bo­gárhadat. Egyet viszont megtarthat­tam, éteres üvegbe raktuk, a bogárgyűjteményem első példánya, megalapozója lett. Berci barátomnak és bioló­giatanár édesapjának kö­szönhetően, közös felfedező­útjaink során aztán más ro­var is került mellé, hosszú csápú hőscincér, ékszerzöld nünüke, színpompás virág­bogár. fényesbarnaszínű orrszarvú bogár, kerekded ganajtúró és félelmetes agancsú szarvasbogár. (Az­óta sem láttam szarvasboga­rat. vajon merre lehetnek?) S vajon hová lett a régi-régi bogárgyűjtemény? A mi, mostani, színház- bajáró cincérünknek is csakhamar nyoma veszett. Tét szelgett egy ideig a tenyeremben furcsa fekete szemeivel nézegetett, mére­getett minket, illegette gyö­nyörű kitin szárnyát, aztán egyszerre csak huss, tovább- szállt. Vajon mit gondolha­tott rólunk? Martyn Péter illusztrációja Amennyiben az adós nem fizet ezután sem, peres eljárást kez­deményez a szolgáltató, bíró­sági úton hajtja be a tartozást. Veszélyek A szolgáltatásból egyébként ritkán kell kikapcsolni a hátra­lékosokat, az ezres nagyság­rendben lebuktatott manipulá­lok túlnyomó többsége inkább kifizette tartozását, minthogy végleg kikapcsolják a gázszol­gáltatásból. — Nemcsak a becstelenség, a szerződésszegés miatt nem érdemes manipulálni — fogal­mazta meg Nagy Lajos — de azért sem, mert komoly veszé­lyeket rejt magában, ha hozzá­piszkálnak a rendszerhez. Igaz, térségünkben csupán egy robbanás volt ilyen előzmé­nyek miatt, de másutt több tra­gédia is történt már. S ha ma­gával — gondolhatja — azt is tesz, amit akar a manipuláló, azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy környezetét, szomszédait is veszélyezteti tettével. Terveket készítenek Nyíregyháza (KM) — Me­gyénk iskolaépítési prog­ramjában továbbra is ak­tívan részt vesz a Nyírterv Plusz Kft. A közelmúltban készült el az a terv amelynek alapján tavasztól Újfehértón egy 10 tantermes iskola épí­tését kezdik el. Elkészült a nagykállói torna­csarnok terve is, a kivitelezést itt is tavasszal kezdik. A terve­zők terveiről tájékoztatta la­punkat Bogár László, a kft. fő­építésze, aki éppen másfél év­tizede tervez megyénkben is­kolákat, gyermekintézménye­ket. A kft., illetve jogelődje ter­vezte többek közt a mutatós fehérgyarmati és a záhonyi is­kolát, valamint az egyedinek mondható mátészalkai torna­csarnokot. Idén több megyei lapos tetejű gyermekintéz­mény — köztük az egyik fe­hérgyarmati iskola — ráépíté­sét tervezik. Az újonnan épült rész hasz­nosítható lesz, a régi pedig már nem fog beázni. Több la­kás és középület ráépítésének tervét is elkészítik idén. A kór­házbővítési programba is sze­retnének bekapcsolódni: a vá- sárosnaményi és a fehérgyar­mati kórház rekonstrukciójá­nak tervező munkáját pályázat útján kívánják elnyerni. Mire megvénülünk Nyéki Zsolt-» j emcsak széles e ha- l\J zában, hanem me- JL 1 gyénkben is növek­szik a különböző tulajdono­sokkal alapított nyugdíj- pénztárak népszerűsége, rövid idő elteltével néme­lyik már milliárdhoz közelí­tő vagy azt meghaladó va­gyonnal zárta az elmúlt évet. Ismét egy jó üzlet, amit persze nem (csak) azért találtak ki, hogy a polgárnak jó legyen, bár kétségtelen tény: a világ fejlett államaiban ez jól működő, bevált módja az előtakarékosságnak. A szegényebb fertályon azonban ritkán nyílik mód arra, hogy az ember már az öreg napjait egyengesse, mikor pillanatnyi helyzeté­től függően tetemes napi ki­adásokkal küszködik. Ép­pen ezért elgondolkodtató az adatsor: ha ennyire rossz a helyzet, honnan van ennyi pénz több éves leköté­sekre. hosszú távon megté­rülő befektetésekre? Talán mégis létezik a sokat hiá­nyolt, polgáriként definiált középréteg? Ezen szociológusok és politikusok szépen elvitáz­hatnának. de a valósághoz talán az áll a legközelebb, hogy az emberek többsége fél. Fél attól, hogy az elkerül­hetetlen leépülés idején tö­redékét sem kapja vissza az államtól annak, amit évtize­deken át éppen azért szed­tek el tőle kíméletlen kö­nyörtelenséggel, hogy öregségére ne legyen gond­ja a megélhetéssel, a gyen­gülő test gyógykezelésével. Ha a mai állapotokat vesszük alapul, az aggoda­lom megalapozott, ezért vállalnak sokan további terheket s fizetnek be újabb csekket. Az mindenesetre szimpa- tikusabb, hogy az össze­gyűjtött pénz viszonylag rö­vid idő elteltével újra hoz­záférhetővé válik. S ha a sors nem engedi a félretett forintok élvezetét (ami a férfiak esetében komoly sta­tisztikai valószínűség), a családra, a kedvezménye­zettekre száll a betét. Féle­lem és gondoskodás— sa­játos magyarázata a taka­rékoskodásnak. Csak köz­ben ne kellene azt a temér­dek pénzt befizetni az ál­lamnak, amely gyanúsan kevés juttatásról gondosko­dik, vagy legalábbis igaz­ságtalanul osztja vissza az elvonásokat. Célpont Ferter János rajza mm* I ’• -T Hazai művek Balogh Géza r alálós kérdésekkel játszottunk a minap. Olvasottak, éles eszűek voltak a társak, egy kérdés sem maradt megvá­laszolatlanul. Pontosabban egy maradt, még ha nem is tartozott a klasszikus talá­lós kérdések közé. így hangzott: Mikor láttak a magyar televízióban ma­gyar író művéből készített magyar filmet. Percekig tartó néma csend következett, majd a játszók feltartották meg- adóan a kezüket. Passz...! A tévedések elkerülése végett egyáltalán nem magyar sa­játosság e jelenség. A ha­gyományaikra oly büszke franciáknál kezdődött el jó másfél évtizede a küzdelem azért, hogy a hazai kulturá­lis termékek előnyt élvezze­nek a külföldiekkel szem­ben. Az angolszász, főleg per­sze az amerikai, azon belül is az amerikai filmek döm- pingje ellen emelték fel a szavukat a franciák. Ha jól emlékszem. Jacques Lang kulturális miniszter vezette a harcot, s az amerikai mű­vektől elájult pár tucat franciát nem számítva álta­lános rokonszenv kísérte a törekvést. Es senki sem vá­dolta nacionalizmussal, so­vinizmussal a minisztert. Ezt próbálta volna meg egészen a legutóbbi időkig nálunk megtenni valaki! Most azonban mintha megmozdulni látszana va­lami. A héten új szakkurató­riumai lettek a Magyar Mozgókép Alapítványnak, sajtótájékoztatójukon hangzott el, hogy az alapít­vány kilencszázmillió forin­tos állami dotációra szá­míthat az idén, s ehhez jön még az a háromszázötven- milliós támogatás is, amit a magyar televíziótól kapnak. Ez azonban még mindig csak lehetőség, de ha való­ra válnak az elképzelések, hamarosan a sajtótörvény is kimondja majd, hogy pél­dául a magyar rádióban, vagy televízióban a műso­rok hány százaléka legyen hazai. Biztosak lehetünk: nem csupán a hazai szerzők jár­nak e döntéssel jól. Mi is. | Bodnár István tárcája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents