Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

1997. január 8., szerda MEGYEI PLUSZ Választás Encsencs (KM — Gy. L.) — Múlt év december 29- én Kóródi Lászlót, En­csencs polgármesterét az orvosi bizottság leszázalé­kolta. Megromlott egész­ségi állapota miatt nem vállalhatta tovább a pol­gármesteri tisztség betölté­sét. A választójogi törvény értelmében legkésőbb ápri­lis 29-éig Encsencsen új polgármestert kell válasz­tani. Laptár Hétezer kitűzés maradt Itt még nem érdeklődnek a föld után a külföldiek Balogh József Nyíregyháza (KM) — Ha meghalljuk valahol a földhiva­tal nevét, gondolatainkban a kárpótlás fogalmával azono­sítjuk. Kétségtelen, hogy ez volt, s még ma is ez a leglátvá­nyosabb, s mostanság legtöbb embert érintő tennivalójuk, emiatt éri őket a legtöbb bírá­lat is, ezért erre fordítják a leg­több energiát, noha munkájuk­nak körülbelül negyedét teszi csak ki. Hol tartanak, hol leg­feszítőbbek a gondjaik, mikor­ra érik utol magukat? — ezek­ről a kérdésekről beszélget­tünk dr. Oroszvári Istvánnal, a Megyei Földhivatal vezetőjé­vel. — Valóban a kárpótlással kapcsolatos' munkánk alapján ítélnek meg bennünket az utóbbi években az emberek, de ezen nem is csodálkozunk. Ha valaki megszerez egy da­rab földet, szeretné, ha az nyomban ki lenne tűzve, s a tulajdonlap is mindjárt ott len­ne a kezében. A kárpótlás kez­detétől majdnem 180 ezer hek­tár területet kellett kijelölni, s ez nem tette lehetővé, hogy a kitűzést, a birtokba adást is el­végezzük, mert mindig jött az új feladat, az újabb területek kijelölése, előkészítése. Az el­múlt év végén az árverésen el­kelt földek 23 százaléka volt kitűzve. 1996-ban az árverése­ken 37 620 földrészlet talált gazdára, s ebből 30 ezer föld­részlet kitűzését végeztük el. Ez az elárverezett földek 80 százaléknak felel meg, s ezzel a második helyre kerültünk az országos' összehasonlításban. — Nem a véletlen műve volt ez — mondja a földhivatal el­nöke —, annak köszönhető, hogy 1995-ben saját forrásból is vásároltunk számítógépe­ket, még egy távmérőműszert is tudtunk venni, s ez jelentő­sen felgyorsította a munkát, így az elmúlt évben több mint ötven százalékkal végeztünk el többet, mint addig az egész összesen volt. Ha még sikerült volna azt a pénzt is megkap­nunk, amit tavaly év elején be­terveztek a földhivatalok fej­lesztésére, még szebb eredmé­nyekről szólhatnék. De a ter­vezett 213 millióból 212 milli­ót novemberben megvontak, vagyis nem maradt semmi pénz. — Az árveréseken elkelt és kitűzött ingatlanok tulajdon­lapjainak elkészítésével nem állunk ennyire jól, az ingat­lannyilvántartáson a kitűzött földrészleteknek mindössze 37 százalékát sikerült átvezet­ni. Ez megint csak abból adó­dik, hogy a számítógépek ka­pacitását kitölti a kitűzési munkarészek végzése, egysze­rűen fizikailag lehetetlen az ingatlannyilvántartás napra­kész vezetése. Mindez a földhivatal felada­tának egy töredéke. Ugyane­zekkel a dolgozók 1996-ban befejezték az ingatlannyilván­tartás gépi átalakítását, ami azt jelenti, hogy az ingatlannyil­vántartásban lévő valamennyi munkalapot számítógépre vit­tek. Ez közel négyszázezer munkalapot érint, s mindezt másfél év alatt végezték el. Az ára az volt, hogy az ügyinté­zésben problémák keletkez­tek. Vannak olyan hivatalok, mint a nyírbátori, vagy a máté­szalkai, ahol ismeretlen a 30 napon túli ügyintézés, de saj­nos Nyíregyházán akkora tö­megű nyilvántartási adatot kellett gépre vinni, hogy itt a túlórázások ellenére az érke­zett ügyiratoknak csak 53 szá­zalékát sikerült feldolgozni. — A részaránytulajdonok rendezése is hatalmas felada­tot jelent a földhivataloknak. Különösen ebben a megyében, ahol a kétszázezret meghalad­ja számuk. A gond az, hogy a földkiadó bizottságok fele saj­nos már rég nem működik, emiatt a földhivatalokhoz bea­dott határozatok száma het­venötezer, harmada a tulajdo­nosok számának. De ebből a 75 ezerből is csupán 66 ezer alkalmas átvezetésre. Mi hat­vanezret ebből már elkészítet­tünk — mondja Oroszvári Ist­ván. Erre az évre hétezer föld­részlet kitűzése maradt, ezt az első fél évben elvégzik, ha csak nem lesz még márciusban is hó alatt a határ. Ehhez jön­nek a második kárpótlás során árverezett földek. A rész­aránytulajdonba adott földek kétharmadával nem tudni mi lesz, mert a törvény szerint 1996. december 31 -gyei a földkiadó bizottságok meg­szűntek, s nincs döntés róla, hogy ki veszi át ezt a feladatot. Újdonságról is szólt a föld­hivatal vezetője: január 1-jétől változott az illetékjogszabály, most már nem illetékbélyeg­ben kell a tulajdonlap-másola­tért fizetni, hanem ezer forin­tot kell fizetni a földhivatalnál. — Ez pluszfeladatot jelent, s maradt minden olyan feladat, amiről nem beszéltünk, hiszen az ingatlannyilvántartásba nemcsak a termőföld tartozik bele, hanem a belterületi in­gatlanok is, ezek száma meg­haladja a termőföldingatlanok számát, s ez adja az ügyiratfor­galom 75 százalékát. Szeren­csére itt nem jellemző az, amit néha hallunk, hogy a főváros­ban egy lakásnak már a negye­dik gazdája van, de még az el­ső sem kapta meg a tulajdoni lapot. Az ország nyugati részén — meg a parlamentben — sok szó esik a külföldiek földszer­zéséről. Mi is határ menti me­gye vagyunk, ennek ellenére itt nincsenek ilyen gondok. A rádióban már arról is hallhat­tunk, hogy Hajdú megyében is tapasztalható ilyesmi, de itt még nem tudunk külföldi föld­vásárlókról. Lehet külföldi itt egy-két vegyes érdekeltségű társaság tagja, akik vesznek is termőföldet, de nem jellemző. Végül arról is szót váltot­tunk, mikor lehet átírni a kár­pótlási jeggyel szerzett föl­det. Azt mondja Oroszvári Ist­ván: bármikor. Eddig sem az átírás lehetősége hiányzott, hanem mivel adót kellett fizet­ni az eladónak, inkább papíron maradt a a kárpótlási jegy gazdájának nevén, az új tulaj­donos pedig gazdálkodott a földön. A megszerzett kis parcellák cseréjére, birtokösszevoná­sokra is sor kerülhet, erre lehe­tőséget ad az új földtörvény. Eddig nem szervezett formá­ban történt ilyen, hanem meg­állapodtak az érintettek, elké­szíttették a műszaki munkaré­szeket, benyújtották a földhi­vatalhoz, itt pedig átvezették a tulajdonlapokon az új tulajdo­nos nevére. Talán hatósági formában is sor kerülhet ilyes­mire, de az a földhivataloknak újabb munkát jelent, mert a földek aranykoronaértéke mű- velésiág-változás miatt sokat változhatott, ezért általános helyszínelést kell végezni, meg kell állapítani a pontos aranykoronát, s csak utána le­het az összevonásokat, a cse­réket elvégezni. Aranysarkantyú Mexikó előtt Az együttes huszonnégy tagja utazik a távoli országba Nyíregyháza (KM — K. J.) — Rövidesen igen hosszú útra repülnek a Ki mit tud? legkö- zönségdíjasabb néptáncosai. A Nyírség Néptáncegyüttes ti­zenkét párosa (huszonnégy tagja) január 18-án startol Me­xikóba, de előtte még hazai, önként vállalt kötelezettsége­iknek is eleget tesznek. Békéscsabán ugyanis e hét végén — január 10-től 12-ig — rendezik meg az Országos Szólótáncfesztivált, melyen tíz nyírséges leány és legény küzd meg — ki először, ki má­sod ízben, ki pedig immár har­madszori „örökösként” — az Aranysarkantyú, illetve az Aranygyöngy kitüntető cí­mért. — A mexikói jutalomútra nagy izgalommal készülődünk — tájékoztatta lapunkat De­marcsek György, az együttes vezetője. — Számunkra ez valóban a pihenés, a kikapcsolódás lehe­tősége lesz, hozzátéve: a ven­déglátóink sűrű és szoros prog­ramot állítottak össze ott-tar- tózkodásunk idejére. Mi ma­gunk is szeretnénk minél töb­bet megismerni ennek az ősi kultúrájú, egzotikus országnak a múltjából, jelenéből. — A szó igazi értelmében nem lesznek fellépéseink, de — egyiptomi és thaiföldi ta­pasztalatainkból tudjuk — azért, ha szükség lesz rá, ki tu­dunk állni egy-egy produkció­ra; magnózenére, kosztümök nélkül, de azért magyaros tem­peramentummal. Úgy értesül­tünk: a Ki mit tud? jutalma- zottjainak mexikói napjairól tévéfelvétel készül. — Január 29-én érkezünk haza. Ezt követően két nap pi­henő, aztán irány a budapesti Néptánc Antológia! Hát, mint kitűnik, a lazsálásra nemigen lesz alkalmunk. Táncos fiúk kerestetnek Nyíregyháza (KM — K. J.) — A mostanában igen sokat (és sikerrel!) szerepelt nyír­egyházi RE-flex Modemtánc Stúdió felvételt hirdet alakuló­ban levő jazz-tánc tanfolya­mára. A kurzusra az ötödik életévüket betöltött leányokat és fiúkat várják. A szervezőktől megtudtuk: a RE-flex utánpótlás-csoport­jában szívesen látnának minél több — 13-14 éves korú — fiú jelentkezőt, mivelhogy a „férfias vonal” erősítésre szo­rulna. A tanfolyam iránt érdeklő­dők a nyíregyházi Városi Mű­velődési Központ információs szolgálatánál jelenthetik be részvételi szándékukat. Vendégek Gorlicéböl Nyíregyháza (KM — B. I.) — Kedves vendégeket vár­nak január 8-án a megszé­pült nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskolában. A pedagógusküldöttség a lengyel Gorlice városából érkezik, hogy az ottani és a szabolcsi iskola közötti kapcsolatokat elmélyítsék. Ennek várható eredmé­nyeként még január végén népes számú iskolás cso­port indul Gorlicébe, hogy az akkor rendezendő német nyelvű farsangi kavalkád- ban részt vegyen. Ezt köve­tően márciusban a lengyel diákok, majd áprilisban új­ra a magyar gyerekek utaz­nak vendégeskedésre. Ter­vezik, hogy nyáron cseretá­bort létesítenek, és mindkét városban kölcsönösen hat­hat családot látnak vendé­gül a vakációban. A Benczúr tanoda egy finn (hasonló típusú) intéz­ménnyel is kapcsolatot léte­sített, és május 10-én 36 ta­gú csoportjuk utazik Kajaa- niba. Előkészületben van egy újabb baráti kapcsolat az osztrákokkal is. Fékezd magad! Mátészalka (KM — Sz. E.) — Mátészalkára érke­zett a Belügyminisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztálya és az Országos Balesetmegelőzési Bizott­ság Fékezd magad! című közlekedésbiztonsági ván­dorkiállítása. A városi művelődési köz­pont színházának előteré­ben tekinthető meg a kiállí­tott anyag, melynek célja, hogy a közlekedés legvéd­telenebb résztvevőinek magatartását oly módon be­folyásolja, hogy baleseti kockázatukat csökkentse és felhívja a többi résztve­vő figyelmét a potenciá­lis baleseti veszélyforrá­sokra. A gyermekeken, gyalo­gosokon, kerékpároson túl a pedagógusok és oktatási intézmények számára is út­mutatással szolgál, s érde­mes megtekinteni minda­zoknak, akik közvetlen kapcsolatuk révén jelentős hatással lehetnek a közleke­dők leginkább veszélyezte­tett csoportjára. A Fékezd magad! című kiállítás még két napig te­kinthető meg, s utána Bor- sod-Abaúj-Zemplén me­gyébe utazik tovább. Gépi feldolgozás Nyíregyháza (KM) — Február elsejétől újabb ti­zenhat megyei város illet­ve község, közöttük a me­gyeszékhely ingatlannyil­vántartását állítják át gépi adatfeldolgozásra. Botpalá­don, Fehérgyarmaton, Kán- torjánosiban, Kispaládon, Lövőpetriben, Mátészal­kán, Méhteleken, Nyírbél- teken, Nyíregyházán, Ópá- lyiban. Őrben, Pátrohán, Penészleken, Pócspetriben, Szabolcsveresmarton és Túristvándiban február el­sejétől már a gépi adat- feldolgozásra átállított in­gatlannyilvántartást kell érvényesnek tekinteni. Minderről a nemrég hiva­talba lépett földművelés­ügyi miniszter, dr. Nagy Frigyes adott ki közle­ményt. Az átállított ingatlan­nyilvántartás megnyitásától számított hat hónapon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal a gépi adatfeldolgozásra át­állított ingatlannyilvántar­tás tulajdon lapjáról — a jo­gosult kérelmére — illeték- mentes másolatot szolgál­tat, amit az eredeti tulajdoni lap tartalmával lehet össze­hasonlítani. Amennyiben az adatok eltérnek, úgy a földhivatal a jogosult kérel­mére az adatokat kijavítja vagy a hiányos bejegyzést kiegészíti, illetve módosít­ja­Idős emberek háza Gyulaházán Gyulaháza (KM - K. B.) — Egy, a népjóléti tárca által meghirdetett pályá­zatra elküldött dolgozat révén idén bővítheti az Idősek Szociális Otthonát a gyulaházi önkormány­zat. A pályázat a tárca kistérsé­gi szociális programjának részét képezte, így jelent­kezhettek arra Záhony és térsége települései. A mi­nisztérium a bővítés költsé­gének felét, közel 4 millió forintot vállalta. Az intézményben — amely már eddig is az egész térségből várta a rászoruló, magányos idős embereket — jelenleg harminc egye­dülálló talált otthonra, míg a bővítés eredményekép­pen további tizenöttel nő a férőhelyek száma. Mint Bárdi Béla gyulaházi pol­gármestertől hallottuk, a most kialakítandó féltucat 2—3—4 ágyas szobákon kí­vül az új épületszámyban egy többfunciójú helyisé­get, egy ebédlőnek is hasz­nálható társalkodó is helyet kap. A meglehetősen zorddá vált időjárás ellenére az építők rekoridő alatt, alig három héten belül tető alá hozták a mintegy 140 négy­zetméteres új épületrészt, így minden esély megvan arra, hogy idén márciusban befejeződjön a bővítés. Mint hallottuk, a beruházás eredményeképpen a régió igényeit teljes egészében képes lesz kielégíteni az in­tézmény, ahol telt ház ese­tén többségben lesznek a nem gyulaházi illetőségű idős lakók. ■bhki I í | T11 -Óvjuk ifjúsá- UmJm gunkat a dohány- B 4 i B zástól, már csak a testi nevelés szempontjá­ból is; mert oly gyermek­ből, ki dohányzik ritkán lesz derék ember — ritkán lesz abból katonai szolgá­latra alkalmas egyén. Nem nevezhető-e mételyezés- nek az, midőn az apa alig tizenkét éves fiának pipát ad a szájába, s szeszes ital­lal telt poharat a kezébe? A dohány, a szesz méreg, oly erős mint a mákony, a ser­dülő ifjú testéből épen azon finom nedveket szá­rítja ki, melyek az egész­séges fejlődésnek fő felté­teleit képezik. Tegyünk meg mindent ifjúságunk egészségéért, akkor a siker nem fog elmaradni... (Saj­nos, a siker még várat ma­gára...) (Dallen Aurél, Nyírvidék, 1897. 2. szám) I.IJ 1913-ban alakí- EjjjJ tóttá meg a gyer- milM mekvédő liga Nyíregyháza egyik leg­szebb szociális intézmé­nyét a Hatzel-téri iparos ta- noncotthont. Ez az otthon ötven iparos ifjúnak ad há­rom esztendeig, vagyis a tanoncidejük alatt meleg fészket. Az intézet igazga­tója Ruhmann Andor való­ságos atyja a kicsiny gár­dájának. Az otthon lakói a város és a környék fiatalsá­gából verbuválódott össze, köztük tizenegy hadiárva is található. Legtöbbjük négy középiskolát végzett, szívesen gondozzák a házi­kertészetet és méhészetét. A bennlakók felének a ru­házatáról is gondoskod­nak. Legtöbben a fémipari pályára készülnek, de szin­te mesterségnek akad kép­viselője közöttük. (Nyírvidék, 1921.1. 8.) Szabolcs várme- Jl gye parasztsága 31 meleg szeretettel ünnepelte Veres Péter írót, ötvenedik születésnapja al­kalmából. Házi ünnepséget tartottak a Földbirtokren­dező Tanácsban, illetve a Nemzeti Parasztpárt me­gyei szervezetében. Deb- rő-bokorban, Szabolcs vár­megye első parasztkollégi­umában is bensőséges ün­nepet rendeztek. Ebből az alkalomból a kollégiumot a nagy íróról „Veres Péter Parasztkollégium”-nak ne­vezték el. A debrőbokoriak táviratban üdvözölték az intézmény névadóját. (Magyar Nép, 1947.1. 9.) (Stevanyik András gyűjtése)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents