Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

1997. január 2., csütörtök 5 MEGYÉNKBŐL wmmsm Több maradhat a borítékban Továbbra is adó- és tb-mentes az étkezési hozzájárulás és az utalvány Nyíregyháza (KM) — Meg­szokhattuk már: ha új év, ak­kor új rendeletek, jogszabá­lyok lépnek életbe. A nyugdí­jasoknak jó hír, hogy emelke­dik a nyugdíjuk, míg az aktív dolgozók véleménye bizonyá­ra megoszlik majd arról, hogy a nyugdíjkorhatár is emelke­dik. Emelkednek a nyugdíjszerű szociális ellátások. A politikai rehabilitációs ellátások, az át­meneti és az egészségkároso­dási járadékok 19,5 százalék­kal, a rokkantsági járadék 800, a vakok járadéka 700, a köz­ponti segély 1000 forinttal lesz több. Táltosbál Nyíregyháza (KM - T. K.) — Harmadszor rendez­tek országos táltosbált, kétszer a főváros, most vi­szont Nyíregyháza adott otthont a rendezvénynek. Közel kétszázan jöttek el a programra a Kovács And­rás vezetésével működő táltosiskola hallgatói kö­zül, Budapesttől Vásáros- naményig számos városból és faluból. Rendhagyóan kezdődött a szilveszteri mulatság, mert a magyar őstörténet­ről tartott előadást Kovács András. Évek óta folytatott kutatásai, a világ különbö­ző pontjain, főként Ameri­kában megjelenő publiká­ciók alapján számos érde­kességet osztott meg a né­pes hallgatósággal. Egye­bek közt azt, hogy egy 70 ezer éves kultúra tagjai va­gyunk. Az elsüllyedt kon­tinensig, Atlantiszig vezet­te vissza a kutatást. A magyar népmesékbe rejtették a táltosok a tudást, például a meséink így kez­dődnek: az Óperenciás ten­geren, az Üveghegyen túl... Ez az Oder és Ens fo­lyóra, valamint a Kis-Azsi- ában lévő, zöld üvegtetejű hegyre, s az ott élő őseink­re utal. A pártus biroda­lomban háromezer évvel ezelőtt a mai India terüle­tén ma sem rozsdásodó acéloszlopokat emeltek. Ezután hamisítatlan bál, játék, tombola szórakoztat­ta a vendégeket, és feltehe­tően csak itt koccintottunk néhányan káli teával az új esztendőre. Békés évkezdet Mátészalka (KM - Sz. E.) — Sem a mátészalkai tűz­oltóság, sem pedig a rend­őrség illetékességi terüle­tén nem történt említésre méltó esemény Szilveszter éjszakáján. A mentőket is csak a szokásos esetekhez riasz­tották. A csúszós utak mi­att két lábtöréshez hívták őket, ezenkívül infarktu­sos, epilepsziás, cukorbe­teg, szívbeteg, tüdőgyulla­dásos betegért kellett ki­menniük. Az ügyeleteken dolgo­zók remélik, ugyanolyan békésen folytatódik majd az új esztendő, mint aho­gyan kezdődött. Ez év január elsejétől az öregségi nyugdíjkorhatár hat­vankét év. Viszont az 1940. ja­nuár elseje előtt született nők­nél továbbra is az 55. betöltött év a nyugdíjkorhatár, míg az 1946-osoknál a 61. A két idő­pont között született nőknél a nyugdíjkorhatár évenként egy évvel nő. Az 1938. január elseje előtt született férfiaknál a 60. betöl­tött év, a 38-ban születetteknél viszont a 61. év a nyugdíjkor­határ. Teljes öregségi nyugdíj­ra csak az számíthat, aki elérte a születési évének és az élet­korának megfelelő korhatárt és legalább 20 évi szolgálati időt szerzett. A résznyugdíjra jogosultsághoz az előírt kor­határ és legalább 15 év szolgá­lati idő kell. A korengedményes nyugdíj maximális időtartama tovább­ra is öt év, viszont az 1944-46 között született nők és az 1941-es férfiak esetében öt év­nél hosszabb időtartamra is megállapítható korengedmé­nyes nyugdíj. Az aktív korosztálynak jó hír, hogy megszűnik a kettős adótábla, 48 százalékról 42-re csökken a felső adókulcs, és szélesebbek az adósávok. Idén már nem évi 150, hanem 250 ezer forintig lehet az alsó adó­kulcs (20 százalék) szerint adózni. A felső kulcs (42 szá­zalék) 1997-ben az 1,1 millió forint fölötti jövedelmeket ter­heli. Az adójóváírás az eddigi 18 helyett 20 százalék lehet, de maximum havi háromezer- hatszáz forint. Magyarul: a bérjövedelem adójának húsz százaléka kedvezményként le­vonható a befizetendő éves adóból, s ezt már az adóelőleg levonásánál figyelembe kell venni. Továbbra is adó- és tb-men­tes az étkezési hozzájárulás és havi 1200 forintig az étkezési utalvány. Sohase legyen rosszabb Sokan jöttek át a határon túli területekről is szilveszterezni Amikor éjfélt ütött az óra, nemcsak a pezsgösdugók, de a petárdák is durrogni kezdtek megyeszerte Harasztosi Pál felvétele Fehérgyarmat (M. K.) — Már az előzetes foglalások alapján sejteni lehetett, hogy a szatmári térség szórakozóhe­lyei a Székely fogadótól a Kék madárig megtelnek Szilvesz­ter éjszakáján. Félezer forint­tól közel négyezer forintig ter­jedt a beugró az Erdőháton, a Tiszaháton, illetve Fehérgyar­maton egy-egy szórakozóhe­lyen. A változást jelzi, hogy az éj­féli sorsolás fődíja is eltérő volt, a malactól, a színes tele­víziókészülékig. Többen jöt­tek át a határon túli területek­ről is „Magyarba” szilveszte­rezni. A nagy hidegben nem volt közlekedési baleset. Túlzott italfogyasztás miatt sem kel­lett közbeavatkozni. A szat- már-beregi kórház fehérgyar­mati szülészetén január 1-jén reggel 6 óra 5 perckor jelent­kezett az első fehérgyarmati (fiú), akit 40 perccel később egy kislány követett. A szülő­anyák, s a két csecsemő is jól vannak. Mint a fehérgyarmati rend­őrkapitányság ügyeletén meg­tudtuk, a sokévi átlagtól nyu- godtabb, eseménytelenebb volt 1996. szilvesztere. így in­dokolt a fogalmazás: soha rosszabbat. Több szatmári településen (Fehérgyarmaton is) megszó­laltak a harangok éjfélkor, s a templomok környékén össze­gyűlő hívek ajkán felzengett az „Ez esztendőt megáldjad” kezdetű egyházi ének. Egy-két településen kántálókkal (saj­nos petárdadurrogtatókkal is) találkozhatott a járókelő az új év első napján már hóesésben. Zenés utazás a Banchierivel Meglepetés volt, amikor bevonult egy hóember Nyíregyháza (KM - M. M. L.) — Térbeli és időbeli uta­záson vehettek részt a dalok segítségével mindazok, akik a napokban meghallgatták a Banchieri énekegyüttes hangversenyét a Kodály Zol­tán Általános Iskola díszter­mében. Mint közismert, az együttes a közelmúltban tért haza japán koncertkörútról, s a kamarakórus tagjai úgy érezték, kötelességük a nyír­egyházi zenebarátok számá­ra is karácsonyi hangver­senyt adniuk. Az időbeli utazást az jelentet­te, hogy a középkori egyházi dallamok éppúgy felcsendül­tek a koncerten, mint a mai magyar szerzők alkotásai. A nézők számára felejthetetlen marad például Farkas Ferenc: Alkony című szerzeménye, amelynek alapjául Petőfi Sán­dor költeménye szolgált, ugyanis a hat férfihang csodá­latosan megfestette a naple­mente csendes és nyugodt hangulatát. Képzeletbeli tér­beli utazásban is részük volt az érdeklődőknek, hiszen az an­gol és japán népdaltól a közis­mert amerikai karácsonyi da­lig (Jingle Bells) több nemzet dalát is megszólaltatta a Ban­chieri együttes. Zongorán köz­reműködött Gyülvészi Gábor. Az egyes összeállításoknak megfelelően a ruházat is válto­zott: hol szürke mellényben, hol bordó mellényben, hol pe­dig japán köntösben léptek a színpadra a fiatalok. Igazi ka­rácsonyi meglepetés volt, mi­kor egyszercsak a színpadra bevonult egy hóember, egy krampusz, egy rénszarvas, egy Télapó, egy karácsonyfa és egy angyalka. Talán már ki is találták olvasóink, hogy az együttes tagjai öltöttek ma­gukra jelmezeket, s így éne­kelték el befejezésül a Díszítsd fel a szobát! című dalt. Termé­szetesen a közönség nem elé­gedett meg ennyivel, újabb és újabb számokat követelt még a sikeres koncert végén. Malaca volt: disznót nyert Színes tűzijátékot varázsoltak a naményiaknak Kisvárda, Vásárosnamény, Záhony (KM - K. B.) — A rétközi, a felső-szabolcsi, va­lamint a beregi régió városai­ban a korábbi években meg­szokott módon búcsúztatták az óesztendőt és köszöntötték az új évet az emberek. Kisvárdán szinte valamennyi étterem és vendéglátóhely nyitott ajtók­kal hívta és várta a szilveszte- rezőket. Az éttermeket, szóra­kozóhelyeket főleg a közép- korosztály foglalta el a tavalyi év utolsó, illetve az idei esz­tendő első napján, míg a fiata­lok elsősorban a diszkókat tüntették ki figyelmükkel szil­veszteréjszaka. Vásárosnaményban a ha­gyományoknak megfelelően a művelődési házban rendeztek nagyszabású bátyus bált. Be- reg fővárosában az is tradíció, hogy a szabadtéren megtartott tombolasorsolás fődíja egy hí­zott sertés. Ezúttal a szerencse egy mátészalkai családnak kedvezett (stílszerűen szólva: nekik volt malacuk), s lettek egy gömbölyded disznóval gazdagabbak. A naményi szil- veszterezők közül sokan — főleg az éberebbek — nem mindennapi élménnyel a tar­solyukban térhettek haza, ugyanis éjfél után néhány perccel a Fehér Hotel vezető­jének jóvoltából tűzijáték tette színpompássá az új esztendő első pillanatait. Záhonyban egyebek között a művelődési ház invitálta a naményihoz ha­sonló bátyus bálra a szórakoz­ni vágyókat. Azt, hogy vidám emberekben a határvárosban sem volt hiány, mi sem bizo­nyítja jobban mint a tény: na­pokkal szilveszter előtt már minden asztalt lefoglaltak a kultúrház bulijára. Szilveszteri műsor ...a televízióban Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Szerintem jó szil­veszteri műsort nem is lehet csinálni. Kiteheti a lelkét a szerkesztő, a rendező, az összes szereplő és közre­működő, mi éjfélkor akkor is azzal állunk fel a képer­nyő elől, hogy a tavalyi jobb volt. Az biztos, hogy kevesen teszik, tehetik meg, hogy reggeltől hajnalig a tévé előtt üljenek szilveszterkor is. Amit viszont semmi­képp sem hagytam volna ki kedden, az a Duna tévén a Fogd a pénzt és fuss. A Woody Allen alakította idétlen bankrabló század­szorra is megröhögtet a ci- cóval és a slukkerrel. Ugyanitt adták az Ikreket, míg az egyesen ezzel egyi- dőben ment (sajnos) egy másik fergeteges, vígjáték, a Mi van, doki. Szerintem szerencsétlen választás volt az esti film után közvetíteni a Top- show-t a sok zenével, tánc­cal, okosabb lett volna éjfél utánra tenni. Bevallom őszintén, annyira nem kö­tött le a produkció, hogy emiatt átaludtam a Gálvöl- gyi-show-t is. A Szilveszteri kabaréról összességében az volt a be­nyomásom, hogy nagyon jól kitalálták annak idején Hacsekot és Sajót, Jenőt és Lujzát. Aki tutira akar men­ni, igyekszik őket újra és újra „elővenni”. A rendszerváltás óta nincs igazi politikai kabaré nálunk. A politikai életünk­nek viszont tökéletes leké­pezését adja az a politikai kabaré, ami most van: ne­vezetesen kizárólag a vá­lasztásokra — hol az előző­re, hol a következőre — koncentrál. A tévéműsort böngészve egy dolgon akadt még meg a szemem: a Magyarok cse­lekedetein. Mert enélkül, úgy látszik még szilveszter­kor sem lehetünk meg. At­tól félek, ennek a sorozat­nak már soha nem lesz vége — vagy nem érem meg. ...és a rádióban Nyíregyháza (KM — B. G.) — Valószínűleg Gol­ding híres regénye járhatott a rádiós kabaré szerkesztői­nek fejében, amikor A le­gyek ura címet adták az es­te kezdődő, s az éjszakába nyúló műsoruknak. Gol­ding arról ír regényében, miként vadul el egy isme­retlen szigetre vetődött csa- patnyi angol fiatal, hátbor­zongató pontossággal be­mutatva a mind embertele­nebbé váló hétköznapokat. A rádió délutáni s éjszakai szilveszteri műsora is ugyanezt teszi, áthelyezve persze a helyszínt Magyar- országra, s napjainkra. Ha soha máskor, de az esztendő utolsó napján majdhogynem hivatalból kötelező a jókedv. Furcsa módon, a rendszerváltásig nem is nagyon kellett biz­tatnunk magunkat, egészsé­ges jó kedvvel búcsúztunk az óévtől, s egészséges ön­bizalommal köszöntöttük az újat, 1990 táján azonban valami elpattant bennünk. Elpattant ez a valami a ma­gyar kabaré legismertebb alakjaiban is. A kicsattanó derű jó ideje már a múlté, átveszi egyre inkább a helyét egy keseré­des, csipetnyi nosztalgiával fűszerezett melankólia, hogy jaj, anyám, mi nem ilyen lovat akartunk. Az óé­vet búcsúztató rádiós műso­rok jelentős része is erről szólt. Akiknek kedvük volt, már délután megkezdhették a rádiós szilveszterezést, az egyik legjobb magyar rádi­ós, Szilágyi János váloga­tott az elmúlt évtizedek em­lékezetes műsoraiból, amelynek szerkesztési elve pontosan követte a fentebb vázolt folyamatot: minél közelebb jöttünk a mához — melyen most az elmúlt hat évet értsük —, annál szomorkásabb lett. A hely­zet illusztrálására egyetlen példa, Müller Péter kérdése Rejtő Jenőhöz. Kedves Je­nő! Te megjósoltad ezt a vi­lágot könyveidben, csak azt felejtetted el velünk tudat­ni, miképp viselhetjük el ezt a cirkuszt a te jó kedé­lyeddel. A kérdés három éve hangzott el, de ma is aktuá­lis. Mint ahogy fájdalmasan időszerű a nagy, éjjeli kaba­ré vissza-visszatérő megál­lapítása is: odakozmált ez az élet kérem, és nincs, aki új üstöt hozzon. Várnak a vállalkozók Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Az érintettek több­sége egyelőre még vár a vállalkozói igazolványok visszaadásával, bíznak az Alkotmánybíróság kedvező döntésében — derült ki a gazdasági kamaráktól ka­pott információkból. A munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevé­kenységet is folytatók vé­delmében a leghatározot­tabban az Ipartestületek Or­szágos Szövetsége és a Kézműves Kamara lépett fel, elhibázottnak és alkot­mánysértőnek tartva a janu­ár 1-jétől bevezetésre terve­zett társadalombiztosítási jogszabályokat. Ezek ugyanis megszüntetik a má­sodállású egyéni vállalko­zások kiegészítő tevékeny­ségi jellegét, s az eddig fi­zetett 10 százalékos balese­ti járulék helyett 45 száza­lékos társadalombiztosítási járulék megfizetésére köte­lezik a másodállású vállal­kozókat. Az IPOSZ és a Kéz­műves Kamara együttes kezdeményezése legális eszközökkel az Alkot­mánybíróságnál szeretné elérni az elhibázottnak tar­tott szabályok megváltozta­tását, de a két érdekvédelmi szervezet vezetői nem tart­ják kizártnak a demonstra­tív lépéseket sem. Az már most bizonyos, a döntő idő­szak az új év első két-há- rom hónapja lesz: vagy kedvező döntés születik, vagy tömegesen adják visz- sza igazolványaikat a vál­lalkozók. Ez pedig a belső piac várt élénkülésével el­lentétes folyamatokat ger­jeszthet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents