Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

1997. január 31péntek MEGYÉNKBŐL A Metropol másik oldalról Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Szerdai lapunkban nagy vonalakban ismertettük a Met­ropol Üzletház építése ügyé­ben a felelősség vizsgálatára felállított bizottság írásos anyagát. Kíváncsiak voltunk azonban azoknak a vélemé­nyére is, akik akkor és most döntési helyzetben voltak: épüljön vagy ne épüljön a Kossuth tér sarkán üzletház. S ha épül, kinek, illetve miért pont annak a közreműködésé­vel? Előzetesen álljon itt a vá­laszokból egy-egy rövid rész­let: l! Hogyan került előtérbe a a Metropol építésénél az Uni- terv? — érdeklődtem Módi Zoltántól, aki az előző ciklus polgármestere, így a tulajdo­nos korábbi képviselője volt a Metropol Rt.-ben. Kisvárda (KM - K. B.) — Az elkövetkező öt esztendőben is az eddigi igazgató, Nyakó Béla irányítja majd a kisvár- dai Várszínház és Művésze­tek Háza stábját — döntött tegnapi ülésén a város képvi- selő-testülete. A végeredményt már előre sej­teni lehetett, hiszen az egyet­len pályázatot előzetesen elbí­ráló kulturális bizottság egy­hangúlag támogatta az eddigi direktor újbóli kinevezését, s ez elé a városatyák testületé sem gördített akadályt. A régi­új igazgató az intézményével kapcsolatos tervezett újításai­ról nyilatkozott lapunknak az önkormányzat tegnapi döntése után. — A legtöbb változást a leg­rangosabb rendezvényünkkel, a Határon Túli Magyar Szín­házak Fesztiváljával kapcso­latban tervezzük — tájékozta­tott a direktor. — Úgy tűnik, már az idei színházi randevún sikerül megvalósítanunk azt, hogy a határon túli színházak — Legjobban azok tudják a választ, akik a bizottsági ülé­seken bent voltak, és most is ott vannak az önkormányzat­ban. A másik cég, a Coopers bizottsági üléseken „tűnt el”, s ott került előtérbe az Uniterv. Én nem jártam be bizottsági ülésekre. Arra törekedtem, mindenképp elinduljon egy hat éve húzódó ügy, s az a szé­gyenfolt, amit az ABC jelen­tett a Kossuth téren, szűnjön meg. □ A bizottság írásos anya­gában mintha előtérbe került volna Csabai Lászlóné pol­gármester, aki 1993-ban még az ellenzék soraiban ült. Vála­sza: — Nem tudok erre mit mon­dani. Legfeljebb annyit: na­gyon örülök, ha akkora hatá­som volt, hogy ellenzékből mellett egy-két anyaországi társulat is fellépjen. Hangsú­lyozni szeretném azonban, hogy ezek a produkciók nem tartoznának majd a fesztivál szerves programjához, hanem kifejezetten a szakmai közön­ségnek szánnánk. Ezzel meg- könnyítenénk a zsűri dolgát is, hiszen ezeknek a daraboknak az elemzésén keresztül talán a többi bemutatót is fájdalom­mentesebben lehetne boncol­gatni. Az újítások között em­líthetem, hogy a városi könyv­tárral közösen a Könyvtári Csevegés sorozatban a feszti­vál idejére színházi témákat időzítünk. Ha esetleg lesz élő magyar szerző műve a reperto­árban, akkor magát az írót sze­retnénk megnyerni egy kis csevegésre. — Tervünk továbbá egy 50­60 férőhelyes sátor felállítása az intézmény előtti parkban. Elképzelésünk szerint ez egy olyan állandóan nyitva tartó hely lenne, amely elsősorban a színházi szakmának és a sajtó­nak jelentene egy fix találko­tudtam ezt a várost irányítani. De sem a személyem, sem a frakcióm akkor nem volt olyan meghatározó. Ami ebben a közgyűlésben történt, annak felvállalom a felelősségét. □ Hamvas László önkor­mányzati képviselő, kezdet­től a felügyelő bizottság elnö­ke: — Az 1994. augusztus 29- iki közgyűlésen három dolgot kifogásoltam. 1.: túlságosan előnyös helyzetbe hoztuk a Ju­lius Meinlt, hogy 70 millió fo­rintot fizet 1000 négyzetméte­rért az épület legjobb szintjén. 2.: Nem tudtam elfogadni a Coopers jelenlétét, amely a megvalósíthatósági tanul­mányt és az alapító okiratot 3,2 millió forintért csinálta meg. Nyíregyházi szakembe­rek ezt pár százezer forintért zási pontot. A jövő évi tizedik, jubileumi fesztiválon a helyi múzeummal karöltve a Délvi­dék, Erdély, Kárpátalja és a Felvidék népművészeti kin­csét is szeretnénk bemutatni a közönségnek. A várszínházi újítások mellett szólni kell a művészetek háza „stílusváltá­sáról” is. A jövőben minden eddiginél jobban szeretnénk felkarolni a kiscsoportos kez­deményezéseket. Ezen túlme­nően a tanfolyamaink eddig is színes palettáját szeretnénk to­vább gazdagítani. Nem csupán a gazdasági változások megkí­vánta átképzések terén kíná­lunk majd kurzusokat, hanem a diplomások részére is új szakképesítést adó tanfolya­mok indítását tervezzük. A vá­ros kulturális igényeinek ki­elégítésén túl továbbra sem fe­ledkezhetünk el a térség — sajnos — „kultúrházmentes- sé” vált falvairól, illetve az ott élők kulturális kiszolgálásáról sem — válaszolta érdeklődé­sünkre a frissen kinevezett kis- várdai direktor. megcsinálták volna. 3.: az Unitervvel létrehozandó rt.- ben nem lehet kisebbségben az önkormányzat, mert akkor nem lesz befolyása az ügyek­re. Soha nem vetődött fel, hogy az önkormányzatnak be kellene perelnie az Unitervef? — a kérdés dr. Fazekas János jegyzőnek szól. — Mikor és miért? — kér­dez vissza. — A belvárosi üz­letház állt a megállapodás köz­pontjában. Ha nincs a közös rt„ lehet, hogy másként nézi a testület is a Törpe utcai építke­zést. * Megkerestem Veres Ist­vánt a város volt főépítészét, a Metropol Rt.-be az önkor­mányzat által delegált igazga­tótanácsi tagját, ám ő nem kí­vánt nyilatkozni az ügyben. Fegyveres vonatok Budapest, Záhony (KM) — Fontos, megyénket is érintő magyar-ukrán vasúti tárgyalá­sok voltak csütörtökön Buda­pesten. A tárgyalók megálla­podtak abban, hogy március 31-ig megszervezik a Záhony és Moszkva közt közlekedő zárt konténervonatok menet­rendjét. A maximális kedvez­mény elvén alapuló verseny- képes szállítási tarifákat alakí­tanak ki. Intézkedéseket hoz­nak a biztonságos szállítás ér­dekében. A megállapodások­ról szóló jegyzőkönyvet Sipos István, a MÁV megbízott ve­zérigazgatója és Leonyid Zse- leznyak, Ukrajna közlekedési miniszterének első helyettese írta alá. Munkacsoportot hoz­tak létre, amely vizsgálta: a két ország közt a szállítási lehető­ségeket hogyan lehetne jobban kihasználni. Az egyik megállapodás sze­rint az áruk védelmének érde­kében a konténervonatokat Ukrajna területén fegyveres őrök kísérik majd. Újít a régi-új direktor Laptár Ir.T.l Bíróválasztás UJIJ után. Mária-Pó- ■jjJ csőn, a legutóbbi községi választások egé­szen felkavarták a község lakosságának odáig békés együttélését. Saibecz György, ki 12 év óta volt már a legnagyobb közmeg­elégedésre a falu főbírája ismét megpályázta a czí- met. Nem tetszett ez né­hány fiatal szerzetesnek, akik aztán mindenféle meg nem engedett módon kor­teskedtek egy másik, az ő jelöltjük mellett. Nyírvidék, 1897. 7. sz. W, 1 J Eszperantó fo- KálJ Ivóirat indult meg Nyíregyhá­zán. A megyeszékhelyen e héten igen jelentős hírlapi­rodalmi esemény játszódik le. Tartalmas esperantó fo­lyóiratjelenik meg Kozma János nyírcsászári görög- katholikus lelkész szer­kesztésében, aki a Görög­katolikus Tudósítónak is kiváló felelős szerkesztője. Az esperantó újság címe: katolika Revno. A Nyír­egyházán megjelenő lapot a világ legtávolabbi helye­in lakó — esperantó nyel­vet ismerő — hívők is ol­vasni fogják. Nyírvidék, 1922. II. 2. Hétfőtől már dolgoznak Munkanélkülieknek szervezett átképzést a Papp-Ker Kft. Fehérgyarmat (KM) — Munkanélkülieknek szerve­zett zöldség-gyümölcs kon­zervgyártó szakmunkáskép­ző-átképző tanfolyamot a fehérgyarmati Papp-Ker Kft., jelentős mértékben enyhítve ezáltal a hátrányos helyzetű környék egyik fon­tos problémáját.. A hét hónapos kurzusra 54-en jelentkeztek, akikből kedden 46-an tettek sikeres vizsgát. A tanfolyamot a megyei munka­ügyi központ anyagi támoga­tásával és a nyíregyházi Élel­miszer-ipari Szakmunkáskép­ző Intézet szakmai és elméleti oktatóival közösen szervezett a kft. A hét hónapból 4,5 hónap volt a szakmai gyakorlat, ez idő alatt a résztvevők a társa­ság gyarmati konzervüzemé­ben a technológiával ismer­kedtek, míg 2,5 hónap volt az elméleti képzés. A szakmunkás-bizonyít­ványt szerző korábbi munka­nélküliek hétfőtől a Papp-Ker Kft.-nél állnak munkába. A kft.-nek ez volt a harma­dik átképző tanfolyama, hi­szen tavaly májusban 19-en a könnyűgépkezelői tanfolya­mon tettek sikeres vizsgát, ők a belső anyagmozgatásnál dol­goznak, míg novemberben 28- an szereztek zöldség-gyü­mölcs feldolgozó szakmun­kás-bizonyítványt. A cég az év elején Nyírtasson 30-35 mun­kanélküli részére indít szakirá­nyú átképzést. Drágul az élet Bátorban Harminchárom százalékkal lett drágább a víz díja Nyírbátor (KM - Sz. E.) — Nem véletlenül tartott soká­ig tegnap Nyírbátorban a képviselő-testületi ülés, hi­szen a városatyáknak a la­kosság pénztárcájába vágó kérdésekről kellett dönteni. Rögtön az elején kiderült, emelkedik a távhőszolgáltatás díja. Amennyiben gázzal old­ják meg a fűtést tizennyolc százalékkal, ha pakurával ak­kor huszonnégy százalékkal kell többet fizetniük a szolgál­tatást igénybevevőknek. Öt­ven százalékkal emelkedett a szemétdíj is. Ez lakószobán­ként nyolcvan forintot jelent havonta. Harminchárom szá­zalékkal nőtt a vízdíj. Az ivó­víz nyolcvan forint + áfa. a szennyvíz ötvennégy forint + áfa. Új lakásrendeletet alkotott a testület, amelyben újraszabá­lyozták az önkormányzati la­kások elidegenítésére vonat­kozó feltételeket. Eddig a for­galmi érték hatvan százalékát kellett befizetni az önkor­mányzati lakások vásárlásá­nál, ezután ez az összeg a for­galmi érték nyolcvan százalé­ka lesz. Július elsejétől emel­kedik a lakbér is. Émelkedtek a közintézményekben az étke­zési díjak. Az általános isko­lákban 10,5 százalékkal, a kö­zépiskolákban 12 százalékkal kell többet fizetni. A bölcső­dékben az egésznapi étkezési díj kilencven forintba, az óvo­dákban nyolcvankilenc forint­ba, az általános iskolákban százöt forintba kerül. A kö­zépiskolások az egész napos ellátásért százkilencvenöt fo­rintot fizetnek. A csak menzát igénybevevők ebédje nyolcva- nyolc forintba kerül. Parlamenti tükör 2. Interpellációk, törvénymódosítások Budapest (ISB) — Hétfőn ismét megkezdi munkáját a rendszerváltozás utáni má­sodik szabadon megválasz­tott magyar parlament. Ezt az alkalmat ragadtuk meg arra. hogy négy részben összefoglaljuk mindazt, ami ebben a ciklusban tör­tént. A képviselők szereplési lehetőségei közül a napi­rend előtti megnyilvánulá­sok mellett az azonnali kér­dések, a kérdések és az in­terpellációk a leglátványo­sabbak. Ezek természetesen az ellenzék számára adnak inkább terepet, s ez meg­mutatkozik az 1996-os ada­tokban is. E tekintetben az MDF a „listavezető”. Az 1325 alkalomból 428-szor demokrata fórumos tett fel kérdést vagy interpellált. Különösen a kérdés tekinte­tében emelkedik ki az MDF a többi párt közül (293). A kiugróan magas számban közrejátszik, hogy nem egyszer előfordult: az MDF frakció tagjai ugyanazt a kérdést tették fel írásban más-más településekre vo­natkozóan. Az FKGP 270 alkalma közül 104 interpel­láció volt. A további sor­rend: Fidesz-MPP 188, KDNP 177, MSZP 133, MDNP 102, SZDSZ 20, függetlenek 7. A képviselői önálló indít­ványok pártonkénti osztá­lyozása igencsak kompli­kált feladat lenne, hiszen a közös indítványok miatt szinte permutálnunk kelle­ne a különféle pártkoalíció­kat. így inkább csak úgy vizs­gáljuk meg a képviselői in­dítványokat, hogy azt kor- mánypárti(ak), ellenzé­knek), esetleg vegyesen tették. A statisztikák itt is a várakozásnak megfelelő számokat mutatják. Azaz: az ellenzékiek adnak be több önálló indítványt (143-at), de a kormány­többségű parlament inkább a kormánypártiak jóval cse­kélyebb számú (31) indít­ványát fogadja el. 4 elfoga­dott ellenzékivel szemben 11 elfogadott kormánypárti áll. Meglepő, hogy a kor­mánypárti-ellenzéki, vagy hétpárti indítványok eseté­ben 16-ból mindössze 1 ke­rült elfogadásra. Oka ennek talán az, hogy általában olyan kormánypárti képvi­selők „szövetkeztek” ellen­zékiekkel, akik nem tartoz­nak a kormánypárt „fő sod­rába”. A módosító és kapcsoló­dó módosító javaslatok ese­tében már kicsit más a hely­zet. Az 54 százalékban je­len lévő MSZP 2624 be­nyújtott módosításával (8412-ből) is rangelső. Az elfogadott módosításokat tekintve pedig (3175-ből) szinte jelenlétének megfe­lelően emelkedik ki (1757). Benyújtott módosítást te­kintve hiába második a Fi­desz-MPP (1975), ezeknek csak töredékéből (132) lett valami. Hatékonyság tekin­tetében viszont tarolnak a szabaddemokraták. 997 módosító javaslatukból 842-t fogadott el a 72 szá­zalékos kormánytöbbségű parlament. (Folytatjuk) Nagy Gábor grafikája Változó menetrend Nyíregyháza (KM) — A MÁV Debreceni Üzletigaz­gatóságának területén az alacsony kihasználtságú vonatok egy részénél febru­ár 2-tól korlátozásokat ve­zetnek be. A kényszerű intézkedé­sek érintik az Arrabona gyorsvonatot, amelynek közlekedése Debrecen- Győr között megszűnik, ezért a 697. sz. gyorsvonat Záhony-Debrecen között korábban közlekedik, (Zá­hony 5.10, Kisvárda 5.29, Nyíregyháza 5.56, Debre­cenbe 6.26 érkezik és me­netrend szerint indul) to­vábbítja a bécsi vonatrészt Győrig. A 1634. sz. hét utolsó munkanapján a Nyugatiból 12.35 órakor induló Buda- pest-Zajta viszonylatában közlekedő gyorsvonat el­marad, ezért Mátészalkáról a hét utolsó munkanapján közlekedő csatlakozó vona­tok közül az alábbiak köz* lekedése szünetel: A 16346 sz. vonat Mátészalka-Zá­hony viszonylatában, a 16158 sz. vonat Mátészal- ka-Zajta viszonylatában, a 36351 sz. vonat Mátészal- ka-Tiborszállás viszonyla­tában, a 36151 sz. vonat Zajta-Mátészalka viszony­latában, a 36356 sz. vonat Tiborszállás-Mátészalka viszonylatában. A 6131 sz. vonat (Nyír­egyházáról indul 18.58) a hét első munkanapját meg­előző nap nem közlekedik, emiatt a hét első munka­napját megelőző nap közle­kedő. (1611 sz.) Nyíregy­házáról 19.28 órakor induló vonat korábban közlekedik és Nyíregyházától Püspök­ladányig mindenhol meg­áll. A 15124 sz. Miskolc- Nyíregyháza között mun­kaszüneti napon közlekedő vonat (Miskolcról indul 13.56 órakor) naponta köz­lekedik, így az (S 5104) Miskolc-Nyíregyháza kö­zött hétköznap közlekedő vonat, amely Miskolcról 14.10 órakor indult, nem közlekedik. Napirenden kívüli felszólalások száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents