Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04 / 3. szám

1997- JANUÁR 4 ., SZOMBAT Napkelet * A KM hétvégi melléklete A rákok életét kutatta Vasvári-Varsó-Vietnam Az Alkaloida ösztöndíjasa volt, most világjáró Nabradi Lajos A Keleti főcsatorna közelében, Tiszavasvá- riban cseperedett fel, s elismert hidrobioló- gusként nemrég bejárta Délkelet-Ázsia több országát. Alapkutatásának egy amerikai professzor hasznát veszi a malária elleni küzdelemben. Lengyel biológushoz ment férjhez, Varsó mellett él, de az év végi ün­nepeket itthon töltötte Tiszavasváriban, szülei és rokonai körében. A neve Maria Holynska, vagy ahogy szűkebb hazánkban ismerik: Legány Mária. Mondhatni: szerencsés csillagzat alatt született, mert vonzó külsejű és tudós al­kat. Ha szakmai önéletrajzot kellene írnia, valahogy így kezdené: a tiszavasvári kö­zépiskolában tanult, itt édesanyja tanította neki a kémiát, Szabó Istvánná pedig a bio­lógiát. Ám azt vallja, hogy édesapja, dr. Legány András, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanára inspirálta, hogy erre a pá­lyára lépjen. Apjától örökölte a vizek, a madarak, a természet szeretetét. Érettségi után az Alkaloida Vegyészeti Gyár ösztön­díjasaként a debreceni egyetemen tanult, biológia szakon. Megyénk csücskében, a bátorligeti őslápon gyűjtötte szak- dolgozatának anyagát, a rákok, a vízibolhák létét kutatta. Friss diplomás­ként a vegyészeti gyár­ban a víztisztító tavak­nál dolgozott, környezet- védelmi munkát végzett. Később más vi­zekre evezett, Szarvasra ment, ahol a Halte­nyésztési Ku­tató Intézet­ben talált ér­dekes, ked­vére való munkát. Ám a poli­tikai viha­rok, meg a gazdasági nehézségek ezt az intézetet sem kímélték: 1994-ben leépítették, megszün­tették állását, azért sikeresen megvédte doktori disszertációját. Nem keseredett el, sőt égett benne a bi­zonyítási vágy. Elmélyült munkájában, zajlott körülötte az élet. A flamandok ösz­töndíjasaként a vízirákokat kutatta Brüsszelben. Közben szakmai úton járt többek közt Thaiföldön, Borneo szigetén, Japánban, Amerikában. Természetesen gyakorolta az idegen nyelveket is. Beszél angolul, lengyelül, egy kicsit franciául is. A magyarul jól beszélő férjével 1995- ben a Varsó melletti kisvárosba, Mila- nowekbe költöztek. Innen jár be na­ponta munkahelyére, a Varsói Zoológiái Intézetbe. Boldogan mondta, hogy Lengyelország­ban talált stabilnak ígérkező szép munkát, s befogadták, megszerették őt a lengyelek. A lengyel intézetnek is köszönhe­ti, hogy az elmúlt ősszel, nem­sokkal karácsony előtt Hanoi­ban, s Vietnam több települé­sén férjével együtt tanulmá­nyozhatta a vízirákokat, a szúnyogokat. A világot járt asszony azzal ment vissza Varsóba, hogy itthon, Szabolcsban jól ki­kapcsolódott és erőt merített. A kétlakiság gyönyörűsége filmcsinálás anyagi alapjait megteremteni, de az akadályokon úrrá kell lenni. Más­részt a színházi rendezésekről sem szeret­nék lemondani, igazi amerikai szellemi ér­tékeket szándékozom magyar színpadra állítani. Számos filmtéma is foglalkoztat; Fekete Ibolyával azokról az anomáliákról akarunk filmet forgatni, amelyeket az IFOR-csapatok magyarországi jelenléte okoz. A világ cigányságáról szóló doku­mentumfilmem 28 országot fog át, de még MTI-Press-felvétel csak ötbe sikerült eljutnunk anyagi okok miatt. írtam egy sok humorral átitatott forgatókönyvet a kávéház körüli életünk­ről is, mely remélhetőleg meg is valósul a Hétfői Műhely jóvoltából. Az első fekete milliomos gengszterről Amerikában sze­retnék dokumentumfilmet készíteni. Bumpy Johnson szegény déli családból származó, iskolázott, jófellépésű ember volt, aki a zsidó-olasz maffiákkal mege­gyezett az ital-prostitúció-játékszalonok felügyeletéről. Üzleti tranzakciói haszná­ból támogatta szegény sorstársait, amiért a Harlem Robin Hoodja nevet érdemelte ki. A felesége még él, és rengeteget tud me­sélni arról a letűnt korról, amikor napi vendégeik voltak olyan jelentős személyi­ségek, mint Paul Robson, La Motta, Char­lie Parker és így tovább. — Jó, nemes dol­gokat akarok csinálni, de az élet nemcsak karrierépítésből áll, befelé kell élni, hogy helyesen tudjuk értékelni földi szerepün­ket. Gáti Kati színésznő magyar szülők gyerme­keként Montreálban született, Dettre Gá­bor filmrendező pedig 1979-ben emigrált Amerikába. Tíz évvel ezelőtt találkoztak a Nagy Vízen túl, öt éve itthon élnek, de meg­tartották New York-i lakásukat is. D. G.: — Tudunk és szeretünk dolgozni, számos lehetőségünk volt odakint, de a változás után úgy éreztük, hogy talán itthon is van keres­nivalónk. Katit egyre több filmszerepre kérték fel a ma­gyar filmesek, és régi, dédelge­tett vágyunk volt egy kávéház beindítása: kellemes, polgári stílusú, családias helyről álmo­doztunk. O így tehát vettek egy lakást és beindították az Off Broad­way Kávéházat. Azóta kétlaki- an élnek: otthon és a kávéház­ban. G. K.: — Sosem éltem Buda­pesten, de az vezérelt, hogy jól érezzem magam itt, és mindent elkövettem, hogy sokszínű, meleg otthont alakítsak ki ma­gunknak. Sokat jártunk az Ecserire és a Petőfi Csarnokba, ahol a szó szoros és átvitt értel­mében is leégtünk: a nap piros pecsenyévé sütött bennünket, és a pénztárcánk is kiürült. O Elégedettek az ered­ménnyel? D. G.: — Még mindig alakul az otthonunk, mert minden időnket a kávéház köti le és tölti ki. De már van egy ked­venc fotelem, ahol örökölt fest­mények alatt szívesen olvasga­tok. Egy pesti püspök íróasztala hosszú vándorút után hozzánk érkezett, és inspi­ráló légkört áraszt, ha dolgozom. O Hogy működik önöknél a családi munkamegosztás? D. G.: — Kati süt-főz, az én reszortom a takarítás és a mosogatás. Magától érthető- dőnek tartom, hogy segítek, hisz Kati ren­geteg időt tölt otthonunk hangulatának megteremtésével, és a kávéház is számos szerveznivalót ró rá. O Milyen szempontok alapján főz? G. K.: — Otthon és a kávéházban is könnyű, nemzetközi konyhát vezetek, csak tartósítószer nélküli, egészséges alap­anyagból, friss fűszerekkel. Meg akarom változtatni az itthoni étkezési szokásokat, és szeretném rászoktatni a magyarokat a rágásra. O Nusi nasi süteményeik hamar nagy népszerűségre tettek szert. G. K.: — Nagyon örülök, hogy régi csa­ládi receptjeim szerint készült édességein­ket megkedvelték a vendégeink. A fővá­rosban már több mint 40 helyen hozzá le­het jutni, és a Hunnia moziban működte­tett kávéházunkba is sokan betérnek egy kis nassolni valóért. O Egy színésznő számára mégsem a konyhatündéri szerepkör az álmok neto­vábbja. G. K.: — Hál’ istennek nem engedik a rendezők, hogy teljesen beletemetkezzek a házi- és a kávéházi munkába. A nyáron A kávéház szegletén.. hat hét alatt három produkciót kellett tető alá hozni. A Merlin Színházban angolul játszottam Mirigy szerepét a Csongor és Tündében, majd egy finn pipike figuráját alakítottam a Budapesti Kamaraszínház Volt egyszer egy kupleráj Texasban című zenés játékában. Simó Sándor pedig egy operettdíva szerepét osztotta rám a Fran­ciska vasárnapjai című filmjében. O... és akkor még nem említette A gam­masugarak hatása a százszorszépekre cí­mű darab abszolút főszerepét. — Paul Zindel 1972-ben Pulitzer-díjjal kitüntetett darabját Gáborral együtt újra­fordítottuk és rengeteg munkánk fekszik az előadásban. Az Erdélyi Magyarok Egyesületének székházában, intim környe­zetben állítottuk színpadra a darabot, hisz fontos, hogy a közönség a szemünkbe, szí­vünkbe, lelkűnkbe lásson. O Egy filmrendező is akkor érzi jól ma­gát, ha filmet rendezhet. D. G.: — Nagyon nehéz manapság a RITMUS Slágerlista A mai sikerlistát a Rocky üzlethálózat boltjaiban (Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. sz., Búza tér, Kelet Áruház) ela­dott kazetták és CE>-k alapján állítot­tuk össze. 1. Hupikék Törpikék: Buli van Ap­rajafalván 2. Zámbó Jimmy. Mit akarsz a boldogságtól? 3. Presser Gábor: Kis történetek 4. Scooter: Wicked 5. D.J. Bobo: World in Motion 6. Animal Cannibals: Reggel, dél­ben, este 7. Madonna: Evita A legutóbbi rejtvény megfejtéséért a Rocky üzletház ajándékát Kiss Ildikó csengeri olvasónk nyerte. Mai kérdé­sünk: Milyen dalokat dolgoztak át a Hupikék Törpikék? Legalább két ere­deti címet küldjétek be levelezőlapon a szerkesztőségbe! (Mindazok, akik ezt a sikerlistát bemutatják a Rocky üzleteiben, vásárláskor 10 százalék kedvezményt kapnak.) SZTÁRMOSOLY Atomic mmmíA. ^ . '<» «&< Pöcsi István Az Atomic együttest 1983-ban alapí­totta Szilágyi Tamás (énekes, gitáros). Az évek folyamán több demót készí­tett a csapat, amelyek közül az utolsó kettő, az Everything For Nothing és a Who Hasn’t Been Back vált ismertté a hazai közönség körében. Magyaror­szágon és külföldön rendszeresen kon­certeznek. Csehországban játszottak például ’92 nyarán, majd az ősz során Németországban vendégszerepeitek a német Fleshcrawl együttessel. 1993 februárjában egy tízállomásos kon- certkörúton vettek részt az Akela együttessel. Közben első albumuk anyagán dol­goztak, majd a stúdiófelvételek után szerződést kötöttek a svájci Underto­ne records lemeztársasággal. A debü­táló anyag kazettán és CD-n 1994 tavaszán jelent meg hazánkban és Nyugat-Európában. Az 1995-ös év az új lemezre való készülés jegyében telt. A koncerteken a régi számok mellett az újakból is ízelítőt kapha­tott a közönség. Még abban az évben elkészült egy kétszámos demó, amely kedvező kritikát kapott a szaklapok­tól, a Metal Hammertől és a Rockin- formtól. Akkor döntött úgy a csapat, hogy a hangzást radikálisan moder­nizálja, s a 90-es éveknek megfelelő­en hangszerelik az új anyagot. Az új lemez felvételei 1996 szeptemberében készültek el a budapesti Coda stúdió­ban. Az Atomic további tagjai: Kiss László (dob, vokál), Gyurcsán Sza­bolcs (basszusgitár, vokál), Budai Gábor (sampler), Perényi Dénes (gi­tár, vokál). Az Atomic együttes Amatőr felvétel GONDOLKODÓ A mai feladványunk: Hogy hívják va­jon azt a hét törpét, akik Hófehérkét befogadták a házukba? A megoldást levelezőlapon küldjétek be a szerkesz­tőségbe!

Next

/
Thumbnails
Contents