Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-23 / 19. szám
1997. január 23., csütörtök NAGYVILÁG Kelet-Magyarország 15 Fidel Castro kubai államfő kedden este a havannai Forradalom Palotájában fogadta Lloyd Axworthy kanadai miniszterelnököt, aki kétnapos látogatásra érkezett a karibi szigetország fővárosába. A vendég fogadásán az elnökön kívül jelen volt Ricardo Álarcon, parlamenti elnök, valamint Roberto Robaína külügyminiszter is, akivel Axworthy a magas rangú fogadtatás után tárgyalásokat folytatott. A kanadai látogatást az Egyesült Államok élénk érdeklődése kíséri, mivel egyik törvényük értelmében büntetésben részesítik a Kubával kereskedelmi kapcsolatot létesítő országokat AP-felvétel Döntést a bővítés kérdésében Rómában az olasz miniszterelnökkel, Romano Prodival találkozott Horn Gyula Róma (MTI) — A kétoldalú kapcsolatok helyzetét Magyarország, Olaszország és Szlovénia szoros együttműködését és Magyarország euroat- lanti integrációjának kérdéseit vitatta meg kedden Rómában Horn Gyula miniszterelnök Romano Prodi olasz kormányfővel. Horn Gyula, az MSZP elnökeként részt vesz a Szocialista Intemacionálé (SZÍ) tanácsának római ülésén, és ez adott lehetőséget az olasz-magyar kormányfői találkozóra. A két miniszterelnök hamarosan Budapesten is találkozik, mivel tavasszal a magyar főváros lesz a színhelye a ma- gyar-olasz-szlovén kormányfői tárgyalásoknak; ezeken a három ország tavaly októberben megkezdett szoros együttműködésének távlatait vitatják meg. Az új együttműködési forma iránt már komolyan érdeklődik Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna is. Horn és Prodi egyetértett abban, hogy a hármak együttműködésének nyitottnak kell lennie. De az új résztvevők esetleges bevonásának a konkrét tervek, mindenekelőtt a Trieszt-Ljubljana-Budapest- Kijev közlekedési folyosó megvalósítását kell szolgálnia. Magyarország euroatlanti integrációját illetően Horn nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a NATO nyáron megtartandó madridi csúcsértekezletétől Magyarország döntést vár a bővítés kérdésében. Magyar részről egyetértenek azzal, hogy a NATO és Oroszország között különleges partneri viszonyra van szükség, Moszkvának megfelelő szerepet kell kapnia az összeurópai biztonsági rendszerben. De ez nem járhat együtt a NATO-bő- vítés lelassulásával, a tagállamok elbizonytalanodásával. — Magyarország számára nem csupán biztonsági és politikai kérdés a csatlakozás, hanem erkölcsi kérdés is, hiszen mi már 1988-tól építjük a kapcsolatokat a NATO-val. Ha a mostani menetrendet követi a NATO, valamikor 1999-ben bekövetkezhet csatlakozásunk, és 11 évet semmiképpen nem lehet rohanásnak, sietésnek tekinteni — mondta Hóm a találkozó után. utalva arra, hogy 1988-ban éppen ő vett részt akkor külügyi államtitkárként az Észak-atlanti Közgyűlés ülésén. Ez volt az első kontaktus a Varsói Szerződés egyik tagállama és a NATO parlamentje között. Az EU bővítését illetően magyar részről kifejtették, hogy Budapest megérti, ha Brüsszel a felvételét kérő 11 állammal egyszerre kezdi meg a tárgyalásokat, de kérdéses, hogy miként lesz képes erre a brüsszeli bizottság. Prodi hangsúlyozta, hogy az egyszerre történő kezdés nem azonos sebességgel való haladás: az országok felkészültsége nagyon is különböző, ezért a tárgyalások menete eltérő lesz majd. Horn megfogalmazása szerint a tárgyalások megkezése politikai döntés, de a tárgyalások lezárása, a csatlakozással való egyetértés ki- nyilvánítása az egyes országok konkrét teljesítményétől kell hogy függjön. A duma napirendjén a leváltás Moszkva (MTI) — A duma napirendre tűzte szerdai ülésén a Jelcin elnök — egészségi állapota miatti — leváltásáról szóló határozati javaslatot. Az elnök leváltásáról előterjesztett határozattervezet vitára bocsátása heves vihart keltett a dumában. A kormány- párti Házunk Oroszország pártcsoportja és több független képviselő tiltakozásképpen kivonult az ülésteremből. Az előterjesztést kidolgozó kommunista Viktor Iljuhin heves támadásokat intézett Jelcin ellen. Szerinte az elnök nem tudja ellátni feladatát, s az utóbbi 8 hónapban csak négyszer volt a Kremlben. — Jelcin állapota szívműtéte óta nem javult, és egyes értesülések szerint Parkinson- kórja Van. Az országot olyanok irányítják, akiknek nincs alkotmányos joguk erre, s a kétes káderpolitika miatt tisztességtelen emberek vannak vezető helyzetben — mondta. A duma hivatott megszüntetni a hatalombitorlók tobzódását — kiáltotta a képviselő. A liberális Jabloko vezetője, Grigorij Javlinszkij ugyan úgy vélte, hogy Jelcin ideje már rég lejárt, de élesen bírálta az elnök leváltását követelő kommunistákat és a szélsőjobbot, amely szerinte így akarja bizonygatni ellenzékiségét a költségvetés tavalyi többszöri megszavazása után. Iljuhint az orosz munkásmozgalom történetéből ismert provokátorhoz, Gapon pópához, a dumát pedig egy csak burkoltan körülírt kórházhoz hasonlította, de a szövegösszefüggés elmegyógyintézetre utalt. Alek- szandr Kotyonkov Jelcin-párti képviselő hangsúlyozta, hogy az alkotmány nem ad választ arra, ki dönt az elnöki megbízatás megszüntetéséről. Végül a duma nem fogadta el a Jelcin elnök egészségügyi állapota miatti leváltásáról szóló határozattervezetet. A végszavazásnál az elfogadáshoz szükséges 226 helyett mindössze 87 képviselő támogatta a a duma szakértői által is alkotmányellenesnek minősített határozattervezetet. Robbanás Washington (MTI) — Robbanás történt szerdán Washington belvárosában egy terhességmegszakítást is végző nőgyógyászati és családtervezési klinika előtt, egy kilométernyire a Fehér Háztól. Aznap volt 24. évfordulója az amerikai Legfelsőbb Bíróság azon döntésének, amellyel törvényesítette a művi vetélést az Egyesült Államokban. Az értesülések szerint egy férfi kezében robbant fel valamiféle szerkezet. Az illető a robbanás után el tudott menekülni a helyszínről. A robbanás idején 10-15 páciens és a személyzet tartózkodott a klinikán. Az AP helyszíni tudósítása szerint egyikük sem sérült meg, és nem keletkezett jelentősebb kár sem a környéken. Sztojanové a hatalom Szófia (MTI) — Szófiában szerdán hivatalosan átvette a teljes államfői jogkört a tavaly novemberi közvetlen elnökválasztáson győztes Petar Szto- janov. A távozó államfő, Zsel- ju Zselev ünnepélyes keretek között, a parlamentnél tartott katonai parádén adta át a fegyveres erők főparancsnoki tisztét Sztojanovnak, s ezzel befejeződött a hatalom átruházása, amely vasárnap, az eskütétellel kezdődött — írta a Reuter. A 44 éves, jogász végzettségű Sztojanov igen nehéz gazdasági és politikai helyzetben került a bolgár állam élére. Az országnak nincs cselekvőképes kormánya, az ellenzék a választások előrehozatalát követeli, amiért két héten át időnként erőszakban is kitörő utcai tüntetések folytak, a gazdaság pedig az összeomlás határán áll. Sztojanov, aki az ellenzék támogatásával nyerte el az elnöki posztot, vasárnap a parla- biztosította azokat, akik a par- mentben beiktatásakor mon- lamenti választások előreho- dott beszédében támogatásáról zatalát követelik. Szerdán Bulgáriában hivatalosan átvette az elnöki hatalmat Petar Sztojanov (jobbra) AP-felvétel Sokk a cseheknek Prágai lapok a megbékélésről Prága (MTI) — Bár a szerdai cseh lapok mindegyike pozitív hangnemben méltatja a kedden aláírt cseh- német megbékélési nyilatkozatot, számos írásból kiolvasható, hogy Prága azért valójában mégsem egészen elégedett. Elsősorban azért, mert minden egyes igyekezete ellenére sem sikerült elérnie azt, amit legfőképpen akart: véglegesen lezárni a 2. világháború után Csehszlovákiából kitelepített mintegy 2,5 millió szu- détanémet elkobzott vagyona sokat vitatott kárpótlásának az ügyét. Helmut Kohl kancellár kijelentése, miszerint a szu- détanémetek kárpótlási követeléseinek ügye a megbékélési nyilatkozat aláírását követően is nyitott, sokkolta a cseh politikusokat — írja a Mladá fronta Dnes című lap. Prágának a lap szerint fel kellett adni azt az eredeti elképzelést is, hogy a dokumentum jogi szempontból lezárja a múltat. A Právo című baloldali lap úgy látja: Kohl Prágában egyértelművé tette, hogy kormánya ugyan nem fog fellépni vagyoni követelésekkel, de a szudétané- metek kárpótlási ügye továbbra nyitott. Ebből kiindulva elmondható, hogy a nyilatkozat pont is, meg nem is a múlt után. A Hospodárské Noviny szerint a nyilatkozat kételyeket és reményeket ébreszt egyaránt. Azt állítja, hogy a dokumentumot semmi esetre sem lehet a múlt lezárásának tekinteni, de a jövőbe vezető út kapujának sem. A nyilatkozat egy alapállás, amelyben a jószándékú emberek megegyeztek annak érdekében, hogy formálják a jövőt, és fokozatosan tisztázzák a múltat. Se több, se kevesebb — szögezi le. A deklarációval kapcsolatos kételyek elsősorban azért merülnek fel, mert a sok titokzatos tárgyalás következtében a közvélemény jóval többet várt a dokumentumtól, mint amennyit az reálisan adni tud. Klaus cseh miniszterelnök és Kohl német kancellár plzeni sörrel koccint egy prágai vendéglőben AP-felvétel Diákok az utcán Kordonnal a kordon ellen Belgrádban Belgrad (MTI) — Mind többen csatlakoznak a belgrádi diákokhoz, akik vasárnap délután óta folyamatosan szemben állnak a belvárosi utcákat elzáró rendőr- kordonnal: az egyetemi oktatók után a színészek, az ügyvédek és az orvosok képviselői is megjelentek a városközpontban, hogy részévé váljanak a kék kordonnal szemben felállított polgári sorfalnak. Az orvosok közül többen fehér köpenyben, orvosi felszerelésekkel a kezükben álltak be a múlt év novemberi szerbiai helyhatósági választások eredeti eredményeinek elismerését követelő diákok sorfalába. A hangulat továbbra is jó: szól a zene, a diákok táncolnak, s nagy a forgalom a Kék kordonhoz címzett fogadóban, azaz azon pult környékén is, ahol a belgrádiak által összehordott étel és ital található. A nyugalmat egyetlen incidens zavarta csak meg: éjfél tájban — a diákok szerint provokátorok — üvegeket dobtak a rendőrök felé, s egyes jelentések szerint az egyik palack a rohamrendőri egység parancsnokának sisakján csattant. Ezt követően a rendőrök felszólították a diákokat, hogy növeljék öt méterre a két kordon közötti távolságot. Az egyetemisták visszavonultak, ám amikor megérkezett az újabb váltás, s a színészek százfős csoportja is csatlakozott a tüntetőkhöz a rendőrök és a diákok közötti távolság ismét centiméterekre csökkent. Földön az Atlantis Washington (MTI) — Másfél hetes küldetés után visszatért a Földre az Atlantis. Az amerikai űrrepülőgép helyi idő szerint szerda délelőtt a floridai Kennedy központ telepén landolt. A leszállás eredetileg a kora reggeli órákra volt kitűzve, de a rossz időjárás — a körzetet borító sűrű felhőzet — miatt a műveletet két órával el kellett halasztani. Az Atlantis legfontosabb feladata az volt, hogy visszahozza a Földre John Blaha amerikai űrhajóst, aki szeptember óta több mint négy hónapot töltött a Mir orosz űrállomáson.
