Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-23 / 19. szám

1997, január 23., csütörtök ................................. ....1 Kelet-Magyarország 3 HÁTTÉR A Városüze­meltetési KHT közterületfenn­tartó ágazatá­nak közhasznú munkásokkal együtt hetven dolgozója tisz­títja a havas, jeges idő elle­nére is teljes kapacitással Nyíregyháza utcáit, tereit. A város 118 ezer lakosa által el­dobált — kan- delábefekre, falakra ragasz­tott — szemét­től Balázs Attila felvétele Nézőpont Ma már nem szégyen kérni Fehérgyarmaton tavaly negyvenötmillió forintot fordítottak segélyezésre Fehérgyarmat (M. K.) — Fe­hérgyarmaton is egyre nö­vekszik azoknak a száma, akik támogatásra szorulnak. Dr. Rozsályi Sándorral, az önkormányzat igazgatási és szociális irodája vezetőjével az elmúlt év ez irányú tevé­kenységéről beszélgettünk. — A megszorító intézkedések 1996-ban a városban is érez­tették hatásukat. Megnöveke­dett a különböző segélyek iránti igény. Csak december utolsó napjaiban közel egy­millió forintot osztottunk ki a rászorulók között. Ez pénzbeli támogatás volt, s egyenként háromezer forintnál csak több lehetett. Segélyeztünk élelmi­szerutalvány formájában is. A legtöbb esetben kérelmet kell hozzá benyújtani, de más szer­vek jelzése alapján is segé­lyeztünk. □ Kérnek-e a bajban lévők? — Hosszabb ideje dolgo­zom e területen. A korábbi szemérmes magatartás már a múlté, nem szégyen a segély. A 90-es évek elején ez inkább jellemző volt. Most már kér­nek, van, ciki többször is. Leggyakrabban az átmeneti segélyt igénylik. Összesen kétezer segélykérelmet kap­tunk (1300-an kértek). Az elmúlt év őszén nyílt le­hetőség arra, hogy lakásfenn­tartási támogatást igényelje­nek, ezt 1997. február 28-ig le­het kérni. Ezt azok fogalmaz­hatják meg, kiknek a lakás- fenntartási kiadásai az összjö­vedelmük 35 százalékát elérik vagy meghaladják. Az adato­kat, igazolásokat nekik kell szolgáltatni. Önkormányzati rendelet szabályozza, hogy mit fogadhatunk el (fűtés, vi­lágítás, pénzintézeti kölcsön részlete stb.). Fontos, hogy 90 négyzetméternél nagyobb la­kás tulajdonosának nem adunk ilyen támogatást (a szociális bizottság 10 négyzetméternyi eltérésig még mérlegelhet, hogy megadja-e vagy sem a támogatást.) □ Kik hozzák a döntéseket a különböző segélyek ügyében? — Itt két hatáskör van. A polgármester dönt az egyszeri segélyek ügyében (az ügyinté­ző előkészíti az ügyiratot a polgármesternek). A többi esetben a szociális és sportbi­zottság az illetékes. Ez egy öt­fős testület. A döntések ellen lehet fellebbezni. Többen él­nek is ezzel a lehetőséggel. Az esetek 90 százalékában hely­ben hagyja a testület a polgár- mester, illetve a bizottság dön­téseit. Bíróság elé utoljára 1992-ben került ügy, amikor az ügyfél a testület döntését is megfellebbezte. Q Milyen támogatások vol­tak még? — Összegszerűen is jelentős volt a tüzelőolaj-támogatás. 10 242 000 forintot használt fel ilyen célra az önkormány­zatunk. Ennek révén 140 lakás fűtéskorszerűsítését tudtuk megoldani. Többségük átállt olajról gázra. Akiknek nem volt erre pénzük, azoknak 30-36 ezer forint tüzelőolaj­támogatást (ők, mivel saját erővel nem rendelkeztek a gázra való átálláshoz, s marad­tak a régi olajfűtésnél) adtunk 1996-ban. költségeik enyhíté- séhez.Természetesen ezzel fil­lérre el kell számolni, ugyan­úgy mint például a gyógyszer- támogatással. Ez a közgyógy- ellátási igazolvánnyal ren­delkezőket nem érintette, vi­szont többen voltak olyanok, akik szociális helyzete indo­kolta az eseti gyógyszertámo­Cserbakőy Levente tárcája A hhoz képest, hogy de­cemberben a tél mi­lyen szigorúan össze­vonta a szemöldökét, amikor még a hókotrók is elakadtak a hóban, és az erdőkben megrepedtek a fatörzsek, most januárban gyanúsan megszelídültek a fagyok. Ennek az enyhe, ködös időnek is megvannak a maga veszélyei. A hótakarón kép­ződött jéghártya nemcsak az őzek és szarvasok lábán ejt sebeket, de a hó alatt lévő, már kikelt gabona nem jut elég levegőhöz és nagy fol­tokban kipusztul. Ennek megakadályozására régeb­ben a gazdák ráhajtatták a juhnyájakat a földjükre. Úgy csinálták, hogy ez a pásztor­nak is megérje. De bajt okoz az utcákon és az utakon is. A napközbeni olvadás és a lecsapódott nyirkos köd éjjel visszafagy. Erről azok tudnak szemlélte­tően mesélni, akiknek még mindig gipszben van a keze vagy a lába. És azok az autó­sok is, akiknek a kocsija kor­csolyának képzelte magát, amiről csak egy éppen ott lé­vő fa tudta meggyőzően le­Ha Pál fontul köddel beszélni. Ennek következmé­nye, vagy egy újabb autó vagy egy új karosszéria. Valamikor a földből élő emberek azt tartották, hogy a télnek az a dolga, hogy hi­deg és havas legyen, mert akkor biztosan lesz kenyér. A hideg és a hóesés az embe­reknek is jobb, mert tiszta a levegő, nem úgy mint ezeken a ködös, nyálkás reggeleken és napokon. Most minden korom, füst megreked, ott ta­nyázik a ködben és mi kény­telen-kelletlen belélegezzük. A népi mondás szerint: „Ha Pál fordul köddel, az ember hullik döggel”, vagyis az ilyen idő magában rejti a ján’ányok veszélyét. És ha az őszt és a télelő időszakát sikerült tömeges náthás és influenzás megbetegedés nélkül megúszni, akkor Pál fordulása fog bennünket ezekkel meglepni? Az baj lenne, mert ez az eléggé in­gatag lábakon álló egész­ségügyet alaposan próbára tenné, a szerencsétlen-beteg­ről nem is beszélve. Szerencsémre az erdélyi nagyanyámnak a sok jó ta­nácsa közül legalább egyet megfogadtam. Nevezetesen azt, hogy a télnek soha nem szabad úgy nekiindulni, hogy a kamrában a vászon- zacskókban ne legyen éltévé bodza-, kamilla-, hársfavi­rág és szárított csipkebogyó, meg néhány kilónyi akác­méz. Ezt a regulát azóta is betartom, és ahogy elrobog­nak fölöttem az évek, egyre inkább meggyőződöm a nagyanyám tanácsának iga­záról.-m—y zek a gyógyteának va­m-j lók. nekünk még ab- JLj ban a: időben is vol­tak mindig otthon, amikor a körzeti orvos még gondtala­nul felírta a gyógyszereket, és azokat a gyógyszertárban minden töprengés nélkül ki is tudtuk váltani. Lehet, hogy a nyáron sokan megmoso­lyogtak, amikor virágokkal tele szedett szatyorral láttak hazamenni. de én most nyu­godtan várom Pál fordulá­sát, még ha köddel fordul is. gatást. Rendszeres szociális segélyben 11 -en részesültek. Ez évben jelentősen kibővül ez a szám. Ugyanis a jövede­lempótló támogatásból kikerü­lők is kapnak szociális segélyt, ez a nyugdíjminimum (9600 forint) 70 százaléka. Ez vala­hol jó intézkedés. Többeket viszont arra ösztönöz, hogy eleve ne is keressenek munkát, hiszen a szociális törvény a szociális minimumot e segély formájában úgyis biztosítja. □ A polgármesteri hivatal­ba érkezők többször a munka- nélküliek sorfala között közle­kedhetnek. — Igyekszünk minden fe­lesleges kiadástól megkímélni az önkormányzatot. Ezért a különböző pénzbeli támogatá­sokat a mi pénztárosunk fizeti ki. Ezzel az egyre emelkedő postaköltséget spóroljuk meg. Egyébként magát az ügyfél- fogadást ez valójában nem za­varja, 1996-ban több mint 45 millió forintot használtunk fel segélyezésre. Ez évi támogatá­saink egyik függvénye a csa­ládsegítő szolgálattal való együttműködés. Ezt várhatóan egy új szociális rendeletben rögzítjük majd 1997. elején. Zene, tánc Kisvárda (KM - K. B.) — Zenével, tánccal, valamint az ilyenkor elmaradhatatlan sza­valatokkal köszöntötték teg­nap késő délután a kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza színháztermében a Ma­gyar Kultúra Napját, amelyet a helyi Szivárvány kórus által elénekelt Himnusz utáni kö­szöntőjében dr. Oláh Albert polgármester méltatott. A jeles ünnepen vérpezsdítő zenéről a magyar honvédség Debreceni Helyőrségi Fúvószenekara gondoskodott, repertoárjuk­ban a mára klasszikussá vált hazai és külföldi zeneszerzők által komponált gyógyszernek, közöttük pattogó indulók és Erkel Ferenc: Ünnepi nyitánya is felcsendült. A katonás fúvósmuzsikát egy- egy zenei blokk után „törték meg” a középiskolás diákok versmondásai, míg Brahms: V. és VI. magyar táncok, vala­mint Kodálynak a Háry János­ból való Toborzója alatt a Zemplén Táncegyüttes tagjai ropták a táncot. A cívis város helyőrségi ze­nekarának mostani koncertjét még három további követi a „Magyar zenék és táncok" cí­mű hangversenysorozat kere­tében. Majd a bíróság Balogh József M ost legyen okos az ember! Boldvai László azt mondja, nyugodtan ált a vizsgáló­tisztek elé, neki nincs takar- gatnivalója, függesszék fel csak a mentelmi jogát, leg­alább tisztázódik az ügy. A rendőrök meg azt mondják, közvetett bizonyítékok iga­zolják: Boldvai telefonon azt közölte Tocsik Mártá­val, hogy az Arány Rt. lesz alvállalkozója az önkor­mányzatokkal folytatott al­kufolyamat során. A jogásznő vallomása, valamint más okirati bizo­nyítékok alapján állítható — mondja a rendőrség —, hogy Boldvai és Budai ta­lálkozott Tocsikkal. E meg­beszélés során azt mondták a jogásznőnek, csak akkor tarthatja meg megbízását, ha a sikerdíj 25-25 százalé­kát az általuk megnevezett számlára átutalja. Nyilván ezek alapján készíthette el a Legfőbb Ügyészség a vádiratot, nyilván emiatt mondhatta Györgyi Kálmán, hogy ala­pos a gyanú. De Horn Gyu­la és Kósáné Kovács Mag­da is joggal mondhatta: mindenkit megillet az ártat­lanság vélelme, s ha még a legfőbb ügyész kéri is az MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, az sem jelenti a bűnösségét. Az majd a bíróságon dől el. Valóban nem tudhatja a még a politika iránt érdek­lődő ember sem, mi lesz en­nek az ügynek a vége, hi­szen Tocsik életveszélyes megfenyegetése, majd val­lomásának visszavonása miatt joggal következtethet az ember arra, hogy első meghallgatásakor akár meglepetésében is az igazat mondhatta. Am a bírósági gyakorlatban leginkább ar­ra találni példát, hogy ha nem elegendőek a bizonyí­tékok, elfogadják a vallo­más visszavonását. Hogy ebben az ügyben hogyan foglalnak majd ál­lást, az a végén derül ki. Az azonban talán megnyugtató lehet, amit Kiss Ernő, az Országos Rendőr-főkapi­tányság Központi Bűnüldö­zési Igazgatóságának veze­tője mondott a parlamenti bizottság előtt: senki sem gyakorolt politikai nyomást a Tocsik-ügyben a vizsgála­tot végző szervekre. Most legalább a kaján is tudunk spórolni... Ferter János rajza Hoiiiifffiitáy Korlátok között Galambos Béla A z agrárágazat idei közgazdasági felté­telrendszerérői tar­tanak regionális tanácsko­zásokat az országban. Az első tegnap volt Gödöllőn, holnap pedig már Nyíregy­házán a művelődési köz­pont ad helyet a három észak-keleti megye mező­gazdái számára szegezett szimpóziumnak. Az agrárium hazai részt­vevői, mint az utóbbi idő­ben minden évkezdetkor, most is nagy várakozással tekintenek a mezőgazdaság legújabb támogatási rend­szerére. Örökös reményke­désük, hogy a kidolgozott szabályzók kedvező válto­zásokat hoznak az utóbbi ideiben különösen mosto­hán alakult helyzetükben, ezúttal megalapozottabb­nak tűnik. 1997-ben ugyan­is több mint százmilliárd forint felhasználásáról in­tézkedhet a földművelésü­gyi tárca. A megnövekedett támogatási összeg minden­képpen jó hír a termelők­nek. Am a részletes szabá­lyozás megismerése előtt nem árt. ha megbarátkoz­nak a gondolattal: az áru­feleslegeik levezetésénél a termékek piacrajutásában az eddiginél is kevésbé szá­míthatnak közvetlen export- támogatásra. Ez ugyanis olyan módszere az állami dotációnak, amelynek al­kalmazását Magyarország számára is jelentősen kor­látozzák szigorú nemzetközi szerződések. Hogy mennyire vagyunk korlátok közzé szorítva ezen a téren, arra kézenfekvő példa a világgá röppent hír: közös panaszt nyújtott be tegnap Magyarország ellen a mezőgazdasági ex­port túlzott támogatása mi­att az Egyesült Államok, Ausztrália, Argentína és Uj-Zéland a Világkereske­delmi Szervezetnél (WTO). Kérelmezik, hogy a WTO állítson fet bizottságot an­nak kivizsgálására, hogy Magyar ország, az uruguayi kereskedelmi tárgyalási forduló keretében vállalt mértéken felüli támogatás­ban részesíti exporttermé­keit és 16-ról jelentősen fel akarja emelni a támogatott agrárproduktumainak szá­mát. Nem véletlen tehát, hogy más, furfangosabb tá­mogatási módokkal igyek­szik operálni az idei agrár- szabályozás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents