Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-21 / 17. szám

12 Kelet-Migyarorszig CSALÁD-OTTHON . 1997. január 21., kedd Szűk és szexis Teával a daganatok ellen A növények legtöbbjét — 80-90 fajta — csak a bennszülöttek ismerik A testhez simuló, az alakot tökéletesen körvona­lazó, szűk nadrág a fiatalok kedvence Az MTI-Press felvétele Téli növényápolás Baktalórántháza (Né- methné Csubák Éva) — Bi­zonyára sok virágkedvelő háziasszony szeretné tudni, miért pusztul ki télen a la­kásban sok cserepes dísz­növény. Ennek egyik fő oka, hogy nem vigyáztunk kellően a téli növényápo­lásra vonatkozó előírások betartására! A hagymás és gumós nö­vények felső rügyei elhal­nak, (jácint, ciklámen, glo­xinia stb.),. egyes lombhul­lató fás növények levelei lehullanak (datura, leander stb.) Elérkezett a nyugalmi időszak. Ilyenkor az öntö­zést mérsékeljük, sőt egyes növényeknél (pl. egyes kaktuszok) teljesen szün­tessük meg! Az örökzöld szobanövé­nyek sajnos kevés, vagy semmilyen jelét nem adják annak, hogy nyugalmi idő­szakra lenne szükségük. De a tél derekán a nappalok természetes hossza már nem elegendő az aktív nö­vekedés fenntartásához. Ez esetben is elérkezett a nyu­galmi időszak. Az öntözés gyakoriságát mérsékeljük, a tápanyagutánpótlást szü­neteltessük, és keressünk hűvösebb helyet számukra. Ha ezt nem tesszük meg, és továbbra is melegen tartjuk és ugyanolyan gyakran ön­tözzük, mint más időszak­ban, annak dísznövényünk kárát fogja látni. Vannak olyan szobanö­vények, mint pl. az afrikai ibolya, vagy a törpe ne- báncsvirág, amelyek jól megvannak pihenés nélkül is. Mégis legalább egy hó­napos nyugalmi Ők., is. meghálálnak. Természete­sen a téli nyugalom biztosí­tása nem szükséges azoknál a növényeknél, amelyek ilyenkor virágzanak. A vi­rágzó növényeket mindad­dig gyakran kell öntözni és táplálni, amíg a szobában tartjuk őket és megörven­deztetnek bennünket virá­gaikkal. (Pl. karácsonyi kaktusz, azalea, kalla, mi­kulásvirág stb.). A tél végén az új hajtás megjelenése biztos jele an­nak, hogy a nyugalmi idő­szak véget ért. . * I Intimsarok A másik férfi Dr. Figula Erika pszichológus Nyíregyháza — „Huszon­öt éves vagyok, a legtöbb barátnőm már férjhez ment. Én is szeretnék, többek kö­zött azért is, mert jó volna már otthonról elkerülni, il­letve kezdem szégyellni, hogy „vénlány” vagyok. Fél éve járok egy fiúval, aki nagyon szeret, s több­ször kérte, hogy legyek a fe­lesége. Már megbeszéltük, hogy húsvétkor megtartjuk az eljegyzést. Most azonban megismerkedtem egy férfi­vel, aki sokkal vonzóbb, mint a partnerem, s úgy ér­zem, ha megismerem, lelki­ekben is egymásra találunk. Félek azonban, hogy ezzel kockáztatom a vőlegényem­mel való kapcsolatot.” Valóba kockáztatja. Ennek ellenére mégis azt ajánla­nám, hogy tegye, de ne az új kapcsolat kedvéért, ha­nem saját maga miatt. Az eljegyzést feltétlenül ha­lassza el, mert leveléből egyértelműen az derül ki, hogy leendő házasságának nincs érzelmi alapja. Nem szabad azért férjhez mennie, mert barátnői már férjnél vannak, s mert ott­honról „szabadulni” akar. Ha Ön csupán észérvek alapján tervezi ezt a házas­ságot és ilyen könnyen megtetszik más, felelőtlen­ség lenne összekötni az éle­tüket. A házasság felbontása sokkal nehezebb, mint kö­tése, márpedig az olyan há­zasság, ahol csak az egyik fél szereti a másikat, általá­ban nem tartós. Várjon addig, míg talál­kozik olyan férfival, akivel kölcsönösen szeretik egy­mást. Ez nem biztos, hogy az ember életében 20-30 éves kor között történik meg, lehet, hogy később, de ez rendszerint nem életkor kérdése. Kisvárda (V. P.) — Fűben, fában orvosság — tartja a népi közmondás, s hogy ez mennyire igaz, az bizonyítja, hogy a természet gazdag or­vosságának a kincseit ko­runk embere is egyre szíve­sebben használja. Ilyen ember a Magyarország­ról származó, de Ausztriában élő dr. Dávid Tamás pro­fesszor, kutatóorvos és orvos­csapata, sporttársai. Maga Dá­vid professzor dzsúdó Európa- bajnok, és barátai közel két év­tizedes nagyon kemény mun­kával, több száz közép- és dél­amerikai, délkelet-ázsiai expe­dícióikon gyűjtik be a teák alapjául szolgáló növényeket. A növények legtöbbjét, 80-90 fajta, csak a bennszülöttek is­merik, s ezért a 70-80 szemé­lyes csapat zöme indián. A mintegy húszfős osztrák csa­pat dzsúdós és karate Európa- és világbajnokból áll, mint például a kétszeres olimpiai dzsúdóbajnok Peter Seischen- bacher. Hazánkban először 1994 őszén Vojth Ági színésznő se­gítségével, aki maga is érdek­lődik a természetgyógyászat iránt, indult el a trópusi gyógynövényteák, fitoterápia, s a hozzá kapcsolódó pszicho­lógiai tanácsadás és a speciális diéta. A művésznő által mened­zselt módszer bevezetése úgy látszik, megint elvész a bürok­rácia útvesztőiben. Éveket kell várni a hivatalos elismertetés­re, mint a Béres cseppek vagy a Celladam esetében? Most megint csend van a teakészít­mények körül hazánkban. Pe­dig több magyar nyelven is megjelent kiadvány bizonyítja hatásosságát. — A kúra biztató arányban — mondja Dávid professzor — segíti a hivatalos terápiát a folyamat lassításában, enyhíti vagy kivédi a chemoterápiás kezelések mellékhatásait, fáj­dalomnélküli és jobb minősé­gű életet tesz lehetővé azoknál is, akik nem a kórházi kezelés­sel párhuzamosan alkalmaz­zák, akikről a tudomány már lemondott. Akik betartják a trópusi gyógynövényekből készített teák fogyasztásával együtt az életmód és étkezés megváltoz­tatásán alapuló szigorú diétát, reménytelen esetekben hatvan százalékuk, akik mindezeket nem tartják be, mintegy negy­ven százalékuk esetében stabi­lizálódik az állapot, vagy összezsugorodik, netán telje­sen eltűnik (három százalék) a daganat. A teának két alapvető hatása van az emberi szervezetre, a méregtelenítés, s a szervezet ellenálló képességének, az im­munrendszernek az erősítése. De még pluszhatással is ren­delkezik a teás kezelés, még­pedig azzal, hogy a daga­natok vérellátását akadályoz­za. Ez a három hatás együtt adja a rendszer lényegét, de minde­zekhez — szeretném kihang­súlyozni, mondja Dávid pro­fesszor —, hogy kellenek hoz­zá a család, a háziorvos, a kör­Szellőztetés az egészségért Budapest (MTI-Press) — A fokozott szellőztetés segíthet a „beteg-épület-szindrómában” szenvedő irodai dolgozókon — állítják kanadai kutatók. Az allergiára, szempanaszokra, fejfájásra és idegességre pa­naszkodó alkalmazottak prob­lémái jelentősen csökkentek, amikor olyan épületbe kerül­tek, ahol a levegőbeáramlás jobb volt, a dohányzók csak elkülönítve füstölhettek és a -fénymásológépeket - is - külön helyiségbe tették. Á montreali McGill egye­tem egyik kutatója 1300 alkal­mazott egészségi állapotát vizsgálta ebből a szempontból két alkalommal: 1991-1992­ben, majd 1995-ben, miután egy új, az egészségügyi előírá­soknak jobban megfelelő épü­letbe költöztek.Az első épület­ben a friss levegő beáramlása 2,4 liter volt másodpercenként egy személyre számítva (az ajánlott érték 10 liter/mp/fő). Az új épületben viszont ez a mutató már 15-25 literre növe­kedett. Az új épületben ezen felül nagyobb volt a levegő páratartalma és a dohányoso­kat, valamint a irritáló por-- szemcséket képző másológé­peket is elkülönítették. Min­den emeleten saját ventillációs rendszert állítottak üzembe. A „beteg-épület-szindróma” elnevezésű tünetegyüttes az új épületben dolgozóknál 40-50 százalékkal csökkent, azzal együtt, hogy a munkahelyi stressz és a zaj még növeke­dett is az idők során. A kanadai kutató rámutatott, hogy a friss levegő fokozott beáramoltatása — a többi in­tézkedés nélkül — önmagában nem elegendő a panaszok ilyen mérvű csökkentéséhez. A „beteg-épület-szindróma” lé­tét az Egészségügyi Világszer­vezet 1982-ben ismerte el hi­vatalosan és a definíció szerint a tünetegyüttes a kiterjedt bőr­és nyálkahártya-irritációt, a fejfájást, a fáradtságot, és a koncentrálási nehézségeket mind magában foglalja. Molylepkék és zsizsikek Nyíregyháza (KM) — Hívat­lan vendégek a házunk, laká­sunk körül a háztáji kártevők. Közülük az egyik legmaka­csabb a molylepke. Kora őszi elpusztulásuk előtt ezek az ap­ró színű állatkák nagy elősze­retettel rakják le petéiket a pa­mut és gyapjú anyagokba, a szőrmékbe. Ez szolgál nem kis bosszú­ságunkra a lárvák táplálékául. Ráadásul szeretik a port és a piszkot is, így tehát a leghatá­sosabb védekezés ellenük a rendszeres takarítás. Nem árt a szekrények, fiókok alját gya­korta kiporszívózni. A szezo­nális ruhaváltások alkalmával szellőztessük ki holmijainkat. Az értékesebb kabátokat, pu­lóvereket, az ágyneműket, használaton kívüli függönyö­ket, lakástextíliát tartsuk mű­anyag zacskóban. A konyha kellemetlen beto­lakodói a zsizsikek. Ennek a jele apró lepkék jelenléte. Ilyenkor a biztonság kedvéért öntsük ki, semmisítsük meg a száraz élelmiszert, mert majd­nem biztos, hogy lerakták pe­téiket. Régi, jól bevált módszert al­kalmazunk, ha a zsizsik táma­dása ellen a rizs, a liszt, a hü­velyesek közé teszünk egy da­rab babérlevelet. Annak a sza­gát ugyanis a zsizsik utálja. nyezet lelki, pszichológiai tá­mogatása, a rendszeres moz­gás s lélegzési gyakorlatok. Akik ezeket betartva élnek, azoknak a legjobb kilátásai vannak, ha az immunrendszer félig-meddig regenerálható, ha mája, veséje, bélrendszere még működőképes, hogy sta­bilizálható az állapota s egy emberhez méltó minőségi éle­tet élhet. A gyógyítás olyan cél, amelynek érdekében baráta­immal, kollégáimmal, s a csa­patommal egyek vagyunk. Életcélunk az, hogy minden­kor és mindenütt segíteni tud­junk. Dávid professzor a magyar hatóságokkal, az orvostársa­dalommal összefogva szeretné biztosítani minden hazai rá­szoruló részére a betegség- megelőző és kezelési eljá­rást. Az osztrák hatóságok Dávid professzor munkásságát Inno­vációs díjjal, s 1994. május 31 -én az Osztrák Becsületrend keresztjével ismerte el. ** Ml m Röviden Öntött... ...kiflit úgy is készíthetünk, hogy a tejben megáztatott, dióval megszórt kiflihalom tetejére kakaót hintünk, majd betesszük a mikro­hullámú sütőbe és tálalás előtt gyümölcsöt, vagy be­főttet, esetleg lekvárt és tejszínhabot adunk hozzá. Poharaskrémet... ...készíthetünk a boltban kapható puding felhaszná­lásával. A krémhez te­szünk egy tojást is, majd néhány kekszet rakunk az üvegkehely aljára és ráhal­mozzuk az elkészült habot. Előbb hideg helyen hűtjük le, majd hőtőszekrénybe tesszük. Tálalás előtt ki­magozott meggybefőttet és friss déligyümülcsot ra­kunk rá. ízlés szerint tej­színhabbal tálaljuk, vagy kakaóporral szórjuk meg. Edzőcipőt... ...is moshatunk a mosó­gépben. Negyvenfokosra állítsuk az automata mosó­gépet, majd centrifugázás után selyempapírral töm­jük ki a cipő fejét. Fűtő­testtől távol szárítsuk meg. (KM) Ormótlan, de kényelmes cipő a divat Budapest (MTI-Press) — Furcsa cipődivat a mostani. Az üzletek kirakataiban meg­lepő külsejű lábbelik pompáz­nak, s próbálnak vásárlásra csábítani bennünket. Már akit lehet, mert első pillantásra in­kább riasztónak tűnnek a feltű­nően vastag talpú és sarkú fél­cipők, bakancsok. De hát... ez most a módi. S mint tudjuk, ha valami divatba jön, akkor a célszerűség és a kényelem gyakran háttérbe szorul. Vagy mégsem? Dr. Bállá Máriát, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Kliniká­jának egyetemi adjunktusát kérdeztük: ezek a csinosnak éppen nem mondható cipők vajon mennyire alkalmazkod­nak a láb anatómiájához? — A cipő külleme nem fel­tétlenül utal annak felépítésé­re. A ránézésre kissé ormótlan cipő lehet, hogy rendkívül ké­nyelmes, míg egy mégoly csi­nos topán lehet elviselhetetle­nül kényelmetlen is. A ma di­vatos cipők, bakancsok egész­ségesebbek. Jól tartják a lábat és vastag talpuknál fogva a ta­laj egyenetlenségeit kevéssé érezzük meg. Ezek közül is az a legjobb, amelyiknek hajlé­kony, rugalmas a talpa. A ke­mény, merev talpú cipők — ide tartoznak a fatalpúak is — nem ajánlatosak, mert nehezí­tik vagy éppen megakadályoz­zák a járás természetes mecha­nizmusát, a talp gördülését. És nem egészséges a vékony tal­pú, a túlságosan magas sarkú, a szűk felsőrészű cipő tartós viselete sem — állítja az ad­junktus. □ Némely valószínűtlenül magas sarkú cipő egyenesen balesetveszélyesnek tűnik. — Tarthatunk tőle, bár nor­mál vagy kifejezetten lapos sarkú lábbeliben is kificamod­hat a boka, ha rosszul lépünk. □ Milyen következmények­kel járhat a rosszul megvá­lasztott cipő? — Aki huzamosabb ideig kényelmetlen lábbelit hord. annak számolnia kell a kelle­metlen és fájdalmas következ­ményekkel. A kialakuló lábde­formitásokkal, bütykökkel, keményedésekkel. Általános jó tanács: tartós használatra a talp formájának megfelelően jól kiképzett, kemény kérgű, rugalmas talpú cipőt vásárol­junk. A sarka olyan magas le­gyen, hogy ne változtassa meg a tartást és ne terhelje ezzel a gerincet. Sajnos igaz, hogy manapság leginkább a pénz­tárcánk vastagsága szabja meg, hogy milyen a cipőnk. Viszont a drága cipő sem biz­tos, hogy alkalmas a minden­napi viseletre. Az elegáns, de sokszor kényelmetlen cipőket hagyjuk az alkalmakra! □ Mi a helyzet a szabadidő­cipőkkel? — Arra valók, amire kitalál­ták őket. Szabadidős tevé­kenységekhez, sportoláshoz és nem mindennapos utcai vise­letre. □ Milyen a jó gyerekcipő a szakember szemével? — Rugalmas talpú, kemény kérgű és könnyű. Nem kell magas szárúnak lennie, de itt is fontos, hogy a sarkat jól tá­massza meg. A belső sarok- magasítású vagy belső betétes cipők általánosan jók, de ezek a korrekciók nem mindenki­nek egyformán hasznosak. Mielőtt a szülő a gyermeke lá­bára adná, kérje ki ortopéd or­vos véleményét. □ És lehetőleg járjon minél többet mezítláb! — A mezítláb járásnak csat egyenetlen talajon van értő­mé, mert olyankor tornáznak a talp és a lábujj izmai. Ha cju- pán otthon a parkettás látás­ban a szőnyegen járkál mtzít- láb, attól nem lesz egészsége­sebb a lába. □

Next

/
Thumbnails
Contents