Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-21 / 17. szám

1997. január 21kedd Agrár­fórumok Kisvárda (KM - K. B.) — Sokakat érintő témákkal — egyebek között az ős­termelői igazolvánnyal kapcsolatos tudnivalókkal, illetve az idei esztendő ag­rártámogatási lehetőségei­vel — a tarsolyában megy a napokban több település­re is a Kisvárda környéki falvak gazdajegyzője, De­meter László. Január 21- én, azaz ma 17 órakor az anarcsi iskolában lesz ag­rárfórum, míg holnap ugyancsak 17 órától a kék­esei kultúrházban tart tájé­koztatót a szakember. A körút további állomásai: január 23-án Gyulaháza (általános iskola), 24-én Szabolcsbáka (Faluház), 27-én Ajak (művelődési ház). A mezőgazdaság idő­szerű problémáival foglal­kozó fentebb említett esz­mecserék valamennyi érin­tett településen 17 órakor kezdődnek. Randevú Nyíregyháza (KM) — A szabolcsi megyeszékhelyen működő külföldi érdekelt­ségű vállalatok, üzemek igazgatóival, vezérigazga­tóival, képviselőivel talál­kozik kedden délután Csa­bai Lászlómé polgármester. A vizit célja a kölcsönös tá­jékozódás. Egyfelől a vá­ros első számú vezetője szeretne megismerkedni a kereskedelmi,- ipari terme­lő, szolgáltató profilú gaz­dasági szervezetek eredmé­nyeivel, terveivel, másfelől tájékoztatja őket a város helyzetéről, a fejlesztési koncepcióról, a további be­fektetési lehetőségekről. Hárfazene Nyíregyháza (KM) — Felletár Melinda hárfamű­vész ad hangversenyt janu­ár 23-án 17 órától a Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermében a Cantemus- bérlet keretében. A műsor­ban felcsendülnek többek között Handel, Glinka, De­bussy, Respighi, Piemet, Watkins művei. A felsőfokú zenei tanul­mányait a Liszt Ferenc Ze­neakadémia szegedi tago­zatán végezte Felletár Me­linda, majd tanult a moszk­vai Csajkovszkij Akadémi­án is. 1983-tól a szegedi Szimfonikus Zenekar és Nemzeti Opera szólóhárfá- sa. Bécsben és Izraelben nemzetközi hárfakong­resszuson is bemutathatta már tudását. A nyíregyházi Cantemus kórussal közös lemezfelvé­telt is készített: Britten: Ceremony of Carols. Vállalkozó Kisvárda (KM) — A kö­zelmúltban Kisvárdáról tu­dósítottunk egy tragédiáról: a városban közlekedési bal­eset áldozata lett Kerezsi Béla vállalkozó. Cikkünk­ben — egyik vállalkozására utalva — „diszkós” jelző­vel illettük őt, ezt a család sérelmezte. Kérésükre kö­zöljük: az elhunyt nem „diszkós” volt, hanem is­mert vállalkozó. Nyíregyháza (KM - K. D.) — Nem mindennapi bűnügy­ben tárgyalt a napokban a megyei bíróság dr. Bálint Ti­bor büntetőtanácsa: egy mé­regkeverő asszony ült a vád­lottak padján, aki az ügyész­ség vádirata szerint előre megfontolt szándékkal meg­mérgezte férjét. A tárgyalóteremben elhang­zottak szerint a mátészalkai L. Györgyné és férje házassága megromlott az utóbbi évek­ben, válóperük folyamatban volt, az asszony azonban — naplója tanúsága szerint is — úgy határozott: elteszi férjét láb alól. Előbb Domotoxot, majd ricinust kevert a férfi éte­lébe a múlt nyáron, s bár rosszullét, hasmenés lett tette eredménye, az általa kívánt hatást mégsem érte el. Au­gusztus másodikén Dimetron permetszert kevert férje italá­ba, akit ugyan kórházba szállí­tottak, de életét nem tudták megmenteni: augusztus 28-án meghalt. A meglehetősen zaklatott Zentai Mihály Nyíregyháza — Kíváncsi a nagyvilág híreire? Szeretné tudni, hogy milyen időjárás várható? Netán kellemes ze­nére vágyik? Ugye, mind­annyian a világ legtermésze­tesebb mozdulatával kap­csoljuk be a rádió- vagy tele­víziókészülékünket. Ahhoz, hogy idáig eljutott a tudo­mány, zseniális feltalálók öt­leteire és kitartó munkájára volt szükség. A rádió műsorszórás alapjait Puskás Tivadar a „Telefonhír­mondó” feltalálója és megal­kotója teremtette meg. Egy központi stúdió műsorát veze­tékes rendszeren juttatta el a távbeszélő-készülékkel rendel­kező előfizetőkhöz. A világon először 1893. február 15-én Budapesten valósult meg álta­la a rendszeres műsorszolgál­tatás. Ebben az időszakban, kísér­letei során fedezte fel Heinrich Hertz az elektromágneses hul­lámok létezését. Néhány év múlva egymástól függetlenül az olasz Marconi és az orosz Popov a rádió gyakorlati meg­valósításában eredményre ju­tottak. Elkészítették a „szikra- távírót”, mellyel morsejeleket lehetett továbbítani. Az emberi hangokat közve­títő első ún. fóniás adásra 1920-ban került sor az ameri­kai Pittsburghban. A rádió­műsor-szórás ezt követően óriási tempóban hódította meg a világot. Hazánk szakemberei élen jártak ebben a munkában. A csepeli szikratávíró állo­mást kísérleti jelleggel már 1923-ban alkalmi rádió mű­sorszóró adóvá alakították. Amint napjainkban is a politi­kai hatalom idegenkedve fo­gadta az új tájékoztatási esz­közt a „rádiót”. Ennek ellenére a lakosság körében óriási nép­szerűségre tett szert. A kísérle­ti adást a koncesszió, vagyis a rádióműsor-szórás nagy hasz­na miatt leállították. Ezt követően szabályozták a műsorkészítést, és sugárzást, valamint a vevőkészülékek üzemben tartását és árusítását. Megalakult a Magyar Telefon- hírmondó és Rádió Rt., mint a műsorok készítője. A sugárzás idegállapotú, s szavait meg nem válogató asszony a tár­gyalóteremben férje alkoholis­ta életmódjára, s brutalitására hivatkozott, tagadta az előre kiterveltség tényét. Mint mondta, ő csupán vissza akar­ta adni azt a szenvedést, amit ő átélt, a szerekkel csupán az volt a célja, hogy a férfi is kín­lódjon, szenvedjen, de megöl­ni nem akarta. Állítása szerint ő ellátta a ház körüli munkáját, mindent megtett, hogy rokkantnyugdí­ja mellé némi jövedelmet sze­rezzen, mert a férje nem adott haza pénzt a háztartásra. Arra hivatkozott, hogy a fér­fi maga ihatta meg a permet­szert, amikor a kamrába ki­ment innivalóért, nem ő ölte meg. Állításainak nem csak nap­lója mondott ellent, amiben egyebek között ez a mondtat állt: „Nem tudom megölni, nem fog rajta a méreg”, de a tanúvallomások is. Fia úgy nyilatkozott, hogy a családi béke megromlásában édesany­jának is szerepe volt provoká­jogát a Magyar Királyi Posta kapta. Minden akadály elhá­rult, így 1925. december 1-jén megkezdődött a rendszeres magyar rádióműsor-szolgálta­tás. Azóta közép- és rövidhul­lámon, napjainkban pedig URH-frekvencián és műhol­don keresztül is eljutnak kü­lönböző műsorok a hallgató­sághoz. A közszolgálati rádió- és televízióműsorok az Anten­na Hungária Magyar Műsor­szóró és Rádióhírközlési Rt. berendezéseivel és telephelye­iről kerülnek sugárzásra a ha­zai és határainkon túl élő hall­gatók részére. Néhány éve különböző tár­saságok és vállalkozások ré­széről igény mutatkozott ke­reskedelmi műsorok készíté­sére és sugárzására. Erre az 1996. február 1-jén életbe lé­pett rádiózásról és televízió­zásról szóló törvény (média- törvény) ad lehetőséget. A több évtizedes frekvenciafel­használási önkorlátozást föl­oldva, egy új korszakot indí­tott el a magyar rádió-televízió műsorszórásban. Műszakilag megbízhatóbb és jobb minősé­gű műsorátviteli lehetőséget kínál a jelenleg meglevő háló­zatoknál. Az URH-FM adóhálózat to­vábbfejlesztésének részeként az európai normának megfele­lő 100 MHz-es frekvenciasáv­cióival, állítása szerint apja az elvonókúra után már nem ita­lozott, anyja nem látta el meg­felelően a háztartást. Szólt ar­ról is, hogy az utóbbi időszak­ban gyanússá vált neki anyja viselkedése. A doktornő is a férj mellett szólt, ő is úgy tudja, a férfi fel­hagyott az italozással. Az egyik szomszéd, aki gyakorta látta el a békebíró szerepét, ugyannesak a férj megjavulá- sát emelte ki, a fiú barátnője is az asszony ellen vallott. A szakértő véleményében közepes fokban korlátozta L. Györgyné elmeállapotát, ami azonban nem büntethetőséget kizáró ok. A vádlottat előre kitervelt emberölés bűntettében találta bűnösnek a megyei bíróság dr. Bálint Tibor büntetőtanácsa, ezért 8 év, börtönben letölten­dő szabadságvesztéssel sújtot­ta, s 5 évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától is. Az ügyész tudomásul vette az íté­letet, a vádlott és védője fel­lebbezett, így az ítélet nem jogerős. ban két országos közszolgálati és két országos koncessziós rádióprogram továbbítására szolgáló adóhálózat megvaló­sítására nyílik lehetőség, rész­ben a jelenlegi 70 MHz-es sá­vú hálózatokat kiváltva. A médiatörvény alapján a kormány a harmadik földfel­színi terjesztésű televíziós mű­sorszolgáltatási jogot pályá­zatra kívánja bocsátani. Ä Ma­gyar Televízió 2. programjá­nak műholdas sugárzásával az ország teljes területén azonos minőségű ellátás lesz biztosít­ható, valamint a határainkon túl élő magyarság részére is le­hetővé válik a közszolgálati televízió műsorának vétele. Országos, regionális és he­lyi kereskedelmi tv- és rádió­műsorok sugárzására is lehe­tőség adódik. Megyénk terüle­tén is tapasztalhatjuk, hogy már Nyíregyháza és Fehér- gyarmat vételkörzetében mű­ködnek helyi tv-adók. A me­gyeszékhelyről pedig két ma­gánrádió műsora színesíti a vehető műsorok palettáját. Rádió-vevőkészülék vásár­lásakor célszerű az ún. kétnor­más (OIRT 66-73 és CCIR 88- 108 MHz) vevőket választani, mivel már napjainkban is, de ezután még inkább szolgálni fogja a kedves hallgatót a jó minőségű és változatos műso­rok vételében. Mátészalka (KM - Sz. E.) — Már áll az épület szer­kezete a mátészalkai táv­csőgyártó finomoptikai üzemnek, amelynek alap­kövét tavaly október 12- én rakta le dr. Baja Fe­renc környezetvédelmi miniszter és Paul Nau- man, a Carl Zeiss hálózat­hoz tartozó Hensoldt AG igazgatója. Az egymilliárd forintos be­ruházás előzménye 1992-ig nyúlik vissza, amikor a Carl Zeiss cég megvette a MOM mátészalkai szemüveglen­cse-gyárat (CZH). Az ok, ami miatt a Zeiss cég külö­nös érdeklődést tanúsított Mátészalka iránt, kettős. Egyrészt szempont volt a helyben már rendelkezésre álló jó szakembergárda, másrészt pedig az, hogy Mátészalka, mint elmara­dott térség, fokozott állami támogatásra számíthat. A vállalat fejlődése 1996-ban indokolttá tette a magyaror­szági termelés bővítését, s egy új gyáregység felépíté­sét. Az építkezés három hektáron folyik, a CZH 1,3 hektárnyi saját területén és azon az 1,7 hektáron, amit — beruházás és munka­helyteremtés feltételével — a mátészalkai önkormány­zat biztosított. Kárpáti Tibor, az üzem vezetője érdeklődésünkre arról számolt be, hogy janu­árban megkezdődtek az épületgépészeti munkála­tok, amelyek technológiai rendszerek telepítését, má­jus végén pedig sorra kerül­het a termelőgépek elhelye­zése. Augusztusra tervezik a próbaüzem megindítá­sát. Kezdetben 150 fővel dol­gozik majd az üzem, amely induláskor távcsőelemeket gyárt majd. Ezek egy részét készre szerelik, a többi a németországi összeszerelő üzemekbe kerül. Az év vé­gére már kétszáz fővel szá­molnak, enyhítve a környé­ken tapasztalható 20-22 százalékos munkanélküli­ségen is. A dolgozók többsége op­tikai üvegcsiszoló, illetve finommechanikus, de alkal­maznak érettségizetteket is, főként a szerelési munkák­ra. A szükséges ismeretek betanítása részben a már üzemelő kísérleti gyártóso­ron, részben Németország­ban folyik. A szakmunkás-utánpótlás sem most, sem a későbbiek­ben nem okoz majd gondot, mert Mátészalkán van opti­kai üvegcsiszoló szakmun­kásképzés és finommecha­nikusokat is képeznek. Elzárt útileányok Nem ritka a zsarolás és a rablás Vásárosnamény (KM - K. D.) — Mostanában mint­ha kevesebb út szélén álló, s önmagát felkínáló le­ányt, asszonyt lehetne lát­ni a 41-es út mentén. En­nek — mint a vásárosna- ményi rendőrkapitánysá­gon megtudtuk — nem csak a hideg idő az oka. Többen közülük ugyanis a ki nem fizetett szabálysér­tési bírság „ellenértékét” ülik le a nyíregyházi bör­tönben. A kapitányság munkatár­sai igyekeznek kiszorítani a prostituáltakat illetékességi területükről, ezt a folyama­tos „zaklatással” érik el. Elő-előállítják őket a kapi­tányságra, szabálysértési bírsággal sújtják őket. Többtucatnyi szabálysérté­si bírságot szabtak ki rájuk tiltott kéjelgés miatt, még többet közlekedési szabály- sértés miatt (veszélyeztet­heti a közlekedőket az út- széli ácsorgás és integetés), ettől is többet személyi iga­zolvánnyal összefüggő sza­bálysértés miatt (hiszen nincs náluk, holott kellene). Tucatnyi „hölgyet” érint a dolog, s mivel nem fizet­tek, elzárásra váltották a pénzbüntetést, így néhány hetet, hónapot kénytelenek a börtönfalak között tölteni. A rendőri fellépés moti­vációja a prostitúcióval összefüggő egyéb bűncse­lekmények visszaszorítása, hiszen nem ritka a zsarolás, és az sem, hogy kirabolják a „kuncsaftokat”, akik pén­zért vennének gyönyört, de helyette esetenként csupán értékeiktől szabadítják meg őket. megvalósítható megoldás a nyugdíjrendszer reformjá­ra, a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat és az MSZOSZ szükségesnek tartja egy kö­zös fórumot, tájértekezletet szervezni, melyen a részt­vevők megismerhetik a Pénzügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat álláspontját. Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Haj- dú-Bihar, Heves és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gye küldötteinek részvéte­lével erre a fórumra Mis­kolcon kerül sor január 21- én. Az előadó: dr. Vágó Já­nos, az Országos Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat elnöke. Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Ä kormány teljesen át kívánja alakítani a je­lenlegi nyugdíjrendszert, mely a társadalom szinte minden tagját hátrányo­san érinti. A nyugdíjkon­cepciót előreláthatólag a január 23-i kormányülé­sen tárgyalják meg. Vitatható a koncepcióban előrevetített gazdasági nö­vekedés mértéke, a foglal­koztatás alakulása, bizony­talan és erősen csökken a beígért szolgáltatások köre, mértéke; a járulékterhek pedig nőnek, a működési költségek emelkednek. Mi­vel van jobb, olcsóbb, ki­számítható, garantált és Méregkeverőnek nyolc év Ha megszólal a rádió A korlátozás föloldása új korszakot nyitott a műsorszórásban Balázs Attila illusztrációja . MEGYEI PLUSZ____ Távolba látó szálkái tervek Vita a nyugdíjról A januári fórum helyszíne Miskolc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents