Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

1997. január 20., hétfő KULTÚRA Ketet-Magyarorsiíg 13 Tagozatbőség a Korányiban Az üzleti szakközépiskola nyílt napját február 6-án tartják • Többet adnak Nagykálló (KM — K. J.) — A magyar közoktatás látvá­nyos megújulásának korsza­kában, a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium 1997 szeptemberében 127. évfo­lyamával kezdi a tanévet. A nagy múltú iskola több, a megyében egyedülálló to­vábbtanulási lehetőséget nyújt az általános iskolát és a közép­iskolát befejezőknek. Nyelwizsgatrió — Különleges — emiatt kissé tartanak is tőle — az öt­éves magyar—német két tan­nyelvű tagozatunk — tájékoz­tatta lapunkat Lipták Lajos igazgató. — Ez az átlagosnál sokkal többet adó iskolaforma egye­dülálló nyelvtanulási lehetősé­get is nyújt. Végzős diákjaink háromféle nyelvi diplomát visznek magukkal, és szinte korlátlan lehetőségek nyílnak meg előttük. Magyar állami felsőfokú, osztrák és németországi állami nyelvvizsga az útravaló. En­nek a tagozatnak „kistestvére” a hatosztályos két tanítási nyelvű tagozat. Az általános iskolát már szűknek érző. ké­pességeikben hamarabb ki­bontakozó diákok számára ez komoly továbblépési fokozat. 1997-től 6 osztályos, nem ta­gozatos képzést is szervezünk. — A drámatagozat szintén Tolnay csokra Budapest (MTI) — A ho­ni Valentin-ünnep immár nyolcéves múltra tekint vissza. Az ez évi tavaszvá­ró színes kavalkád Valen- tin-napi virágkiállításának és -vásárának ezúttal har­madszorad otthont a buda­pesti Iparművészeti Múze­um február 14. és 16. kö­zött. Az ország szimbolikus szereletcsokrát Tolnay Klári színművésznek nyújtják át A Nagymama című Csiky Gergely szín­darab februári előadásán. Február 14-én Debrecen­ben, Pécsett és Szegeden is tartanak Bálint-napi ren­dezvényeket. A fővárosi ünnepségsorozat keretében ismét megrendezik a Va- lentin-bált. A két tanítási nyelvű — németes — gimnáziumok or­szágos találkozójának is volt már házigazdája a Korá­nyi Harasztosí Pál felvétele (archív) figyelmet érdemlő. A kísérleti stádiumon túljutott, a humán érdeklődésű és szerepelni sze­rető gyerekek számára teret engedő tagozat. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a Nyírség táncegyüttes és a közművelődés területéről ne­ves szakemberek közreműkö­désével munkálkodó tagozat várja a magukban tehetséget érzőket, a kísérletezni szerető­ket. az új dolgokra fogékony emberkéket. — Az iskola sporttagozata és normál gimnáziumi tagoza­ta zárja a nappali képzési kíná­latot. Valamennyi területen az alkalmazott oktatási rendszer lehetővé teszi, hogy bármilyen felsőoktatási intézményben to­vább tudjon tanulni a diák. A tagozatválasztás nem szűkíti, inkább tágítja a lehetőségeket. A tanulók választása szerint angol, német, orosz, francia és olasz jelenti az idegen nyelvi kínálatot. Informatika Az informatika alapjait min­den érettségizni akarónak kö­telező elsajátítani. Működik az iskolában diákszínjátszó kör, modem tánckör, énekkar, is­kolazenekar, diáksportkör (at­létika, kosárlabda, futball és természetjáró részleggel) tu­risztika és pedagógiai fakultá­ció. — Az iskolával egybeépített új, modem kollégiumban min­den jelentkező számára adunk férőhelyet. Praktikus szakok — A gimnázium levelező ta­gozatán 4 éves és 3 éves szak­munkások szakközépiskolája választható. Igény esetén 16 éves kortól ifjúsági tagozatot szervez az iskola. — Érettségi után felsőfokú szakképesítést adó, nappalis rendszerű iskolába várja a Ko­rányi Frigyes Gimnázium és a Budai Nagy Antal Szakközép- iskola a „Nagykállói Üz­leti Szakközépiskola” néven működő iskolába a tanuló­kat. Mérlegképes könyvelői, gazdasági informatikus, me­nedzser asszisztens, kereske­delmi menedzser, külkereske­delmi ügyintéző és titkársági ismeretek szakok közül lehet választani. Ehhez kapcsolódó­an tartunk nyílt napot február 6-án 14 órától. Valamennyi tagozatról, szakról a gimnáziumunk tit­kárságán lehet érdeklődni a 06/42/263-443 és a 263-706- os telefonon. Akik pedig dön­töttek, azokat 1997. február 15-én a felvételi vizsgákra várjuk. A zenének nincs nemzetisége Kocsis Zoltán zongoraművész madridi interjúja az El País-ban Madrid (MTI) — Kocsis Zol­tánnal közölt interjút a leg­nagyobb példányszámban megjelenő spanyol napilap, az El País abból az alkalom­ból, hogy a magyar művész a múlt héten a madridi Audi- torio Nációnál koncertter­mében zongoraestjével meg­nyitotta a Nagy Előadók So­rozatát. Az El País interjúja Kocsisnak azt a mondatát választotta cí­méül. amelyben kijelentette: „Nem kell szolgalelkűnek len­ni a közönség követeléseivel szemben”. A lap újságírója először azt firtatta, hogy miért maradtak ki Bartók művei Ko­csis Zoltán mostani estjéből. „Attól, hogy magyar vagyok, nem játszom jobban Bartókot. Gyűlölöm ezt a felfogást. Vé­get kell vetni ennek az előíté­letnek. Én Bartókkal nőttem fel, és gyerekkoromtól kezdve magamba szívtam a világát, de a zenének nincsen nemzetisé­ge” — fogalmazott a művész, majd hozzátette: „Nem kell szolgalelkűnek lenni a közön­ség követeléseivel szemben”. „Kocsis számára a mai mű­vész feladata az, hogy saját maga legyen saját márkájának garanciája” — folytatta az El País, majd idézte a magyar zongoraművész véleményét a lemezkiadási mechanizmu­sokkal kapcsolatban. „A lemezkiadó ipar lerom­bolta a határokat, manapság mindenki készíthet lemezfel­vételt. Bemegy az ember egy lemezboltba, és több tucat pol­cot talál, tele mondjuk Beetho­ven műveivel; melyiket vá­lassza? A mennyiség felfalta a minőséget. A felelősségteljes művészeknek vigyázniuk kell arra, hogy mit vesznek fel, és hogyan. Egyetlen fegyverünk van: személyiségünk márkája. Én talán kevés lemezt veszek fel, de így legalább soha nem kerül ki rossz produkció a ke­zeim közül” — vélekedett Ko­csis Zoltán. Az interjú utolsó kérdése az improvizációval kapcsolatos. Kocsis elmondja, hogy bár improvizál, előre tudja, hogy mi fog történni: „A koncepció nagyon fontos számomra. A koncert előtt mindig tudom, hogy mit aka­rok. Az igazi zenei szabadsá­got csak korlátok közt lehet érezni, és számomra a korlá­tok bizonyos zenei túlzások el­kerülését jelentik. Glenn Go­uld mindent szélsőségesen ját­szott, és én szeretem Gouldot, és alapvetőnek tekintem a XX. század számára, de úgy vélem, hogy manapság nincs tere ezeknek a szélsőségeknek. A túlzások elkerülése, ellenőrzé­se az a fajta művészet, amely engem érdekel.” Akinek Erkel a Bánk bánt dedikálta Ki volt gróf Károlyi György? • Szenzációs felfedezés • A megtorlások idején elfogták Síké Lajos Szatmárnémeti — Nem rég kultúrtörténeti felfedezés történt Nagykárolyban! A neves helybeli zenetanár, Karácsonyi Péter az ugyan­csak neves zenetanár barát­jával, Deák Endrével gazdag kottagyűjteményét lapozgat­ta, amikor a kezükbe került Bánk bán híres bordalának zongorakivonata. A kottán a következő nyomta­tott dedikáció szerepel: „Nagy Méltóságú Nagy-Károlyi GRÓF KÁROLYI GYÖRGY úr Ő Excellenziájának”. Igen, nem vitás! Egyértelmű bizo­nyítéknak látszik, hogy Erkel Ferenc... De hátha mégse!? Meg kell kérdezni a zenetu­dóst1 Levelet írtak Kolozsvár­ra László Ferencnek, a romá­niai Magyar Zenetársaság el­nökének. Alig ment el a kér­dés, jött is a válasz: „Óriási je­lentősége van fölfedezésetek­nek, hogy Erkel a Bánk bánt gróf Károlyi Györgynek aján­lotta”. A bemutatott másolat alapján azóta más zenekritiku­sok, tudósok is megerősítették a dedikáció hitelességét. De ki volt gróf Károlyi György, s főleg milyen érde­mek alapján dedikálta éppen neki a nagy dalművet — ahogy nevezett kottán nevezi operáját — Erkel? Ennek pró­bált utánajárni Deák Endre. Jelentős segítséget kapott dr. Németi János helyi történész­től. A következőt tudta meg. 1802-ben született Bécsben; gyermekéveinek nagyobb ré­szét Nagykárolyban töltötte. Pestre kerülve fiatalon bekap­csolódott a reformkor politi­kai. társadalmi eseményeibe, s baráti viszonyba került Wesse­lényivel és Széchenyivel. Gyakran oldalukon tűnik fel, úgy is, mint a művészetek és tudományok támogatója. Je­lentős adományt tesz a Ma­gyar Tudományos Akadémia javára. Mintagazdaságot szer­vez. lovakat tenyészt, lóver­senyre jár. A szépségükről hí­res Zichy-lányok egyikét, Ka­rolinát veszi feleségül. Erkel már a Nemzeti Szín­ház első karmestere, amikor gróf Károlyi Györgyöt 1842 májusában kinevezik Békés megye főispánjává. A beikta­tási ünnepségen Erkel adott hangversenyt (szülővárosá­ban) Gyulán. Innen számítják a szorosabb kapcsolatot, ami később barátsággá fejlődött. A mérsékelt ellenzéki csoport­hoz tartozó grófot a szabad­ságharc idején a Károlyiak fészkében, Szatmár megyében teszik meg főispánná. A meg­torlások idején őt is elfogták. Csak sok közbenjárás és nagy váltságdíj ellenében engedik szabadon. A politikától vissza­vonul, de megmarad kora egyik legnépszerűbb arisztok­ratájának. A Nemzeti Színházi bizottmány tagjaként, 1861- től elnökeként szorgalmazza a nemzeti művek, köztük a Bánk bán bemutatását. Nem véletlen, hogy Erkel Ferenc neki dedikálja az operát. — Tovább folytatjuk a kuta­tást, hisz már az eddigiekből is kitetszik: gróf Károlyi György nem kis figurája volt a magyar közéletnek és egyúttal a ma­gyar kultúrának — mondta a krónikásnak Deák Endre tanár úr. A Veronai Aréna Hivatalosan is az opera fővárosa lett Budapest (MTI) — A Ve­ronai Aréna 1997-től 2000- ig címmel Gianfranco de Bosio professzor, az intéz­mény főintendánsa tart elő­adást ma délután a Magyar- országi Olasz Kultúrinté- zetben. A hallgatóság a vi­lághírű Aréna terveivel is­merkedhet meg. Az észak-olaszországi Verona városának büszke­ségében, a római kori amfi­teátrumban nyolcvannégy esztendeje tartottak először operaelőadást. Az ötlet Za- natetlo tenorénekes és egy fiatal építész, Fagiuoli ne­véhez fűződik. Elsőként Verdi Aida című operáját mutatták be a komponista születésének századik év­fordulója alkalmából. Az ezernyolcszáz éves amfite­átrum 1948 óta viseli az Aréna nevet. Kiváló szín­vonalú előadásaival kivívta magának a világ legrango­sabb zenei fesztiváljának címét. A Veronai Aréna előadásai évadonként több százezer nézőt vonzanak. A tavalyi esztendőtől Ve­rona lett hivatalosan is az opera fővárosa. A szabadté­ri fesztivál évadnyitóján je­lentette be az UNESCO fő­igazgatója, hogy a városban megkezdte működését az Opera és Költészet Világin­tézete. Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete ily módon fejezte ki elismeré­sét Verona településének kimagasló tevékenységéért, amelyet a zenei kultúra, va­lamint az egyetemes költé­szet értékeinek ápolása és megismertetése érdekében végzett. Kondor Jenő... ...kisvárdai költő Nincsért fáj című verses kötetét nemrég adta ki a Mozgás- korlátozottak Piremon kis­vállalata. A könyvet Szaba­dos István illusztrálta: a bo­rító Fehérvári Béla munká­ja. (KM) Emlékkiállítás... ...nyílik Keszler Johanna alkotásaiból január 28-án 16 órakor a nyíregyházi Városi Galériában. (KM) Amatőr... ...művészeti csoportok ad­nak ünnepi műsort a Ma­gyar Kultúra Napja alkal­mából január 22-én 17 órá­tól a nagykállói művelődési központban. (KM) Megjelent... ...a Vésztői Kalendárium 1997, amely elsősorban a kissárréti település lakói­nak kínál hasznos és érde­kes olvasnivalót. A Pro Re- novanda Cultura Alapít­ványnak és a mezőváros önkormányzatának támo­gatásával közreadott vész­tői évkönyv naptári részé­ben helybéli gyermekek s felnőttek költeményei kap­tak helyet. (MTI) A Tirpák... ...Népfőiskola megnyitóját január 22-én 18 órakor tart­ják a Vajdabokori Művelő­dési Házban. Előadás hang­zik el Nyíregyháza város helyzetéről, a tanyabokrok fejlesztéséről. (KM) .Jöjj kedvesem..." Tolcsvay László estje a Madáchban Budapest (MTI) — Tolcs­vay László Jöjj kedvesem... címmel lép a közönség elé koncerten a Madách Szín­házban. Az egykori rockze­nész, számos színpadi mű komponistája szerzői estjét február 8-án, illetőleg 9-én hallgathatja meg a közön­ség. Az esten részletek hangzanak el többi között a Doctor Herz, az Isten pénze című nagy sikerű musica­lekből, valamint a Mária evangéliuma rockoperából. A szerző színpadi dalai mellett felcsendülnek az el­múlt negyedszázad népsze­rű Tolcsvay slágerei. A koncerten közreműködnek Tolcsvay László muzsikus barátai. Ricsikai tél (1997) Szabados István tusrajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents