Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

1997. január 20., hétfő KeteFMagyamszág 11 SPORT Egy másik, varázslatos világ Búvárok a mélyben • Nem a cápa az igazán veszélyes • Eszméletlenül a lék szélén Mán László Nyíregyháza (KM) — Ebben a hideg nyirkos időben mire vágyik a halandó? Sok min­denre. Például napfényes aranyló homoki! tengerpart­ra, kék vízre, lubickolásra, és ha már ott van, akkor bú­várkodásra. Jómagam is ki­próbáltam Bulgáriában és bizony nagyon tetszett. Cus- teau kapitány emberének éreztem magam a mamorí- tó, mintegy háromméteres mélyben. Persze ettől jóval komolyabb a búvárkodás. Kozma Miklós egykoron klubelnökként, oktatóként merült el a különös sport és időtöltés világába. Igaz az utóbbi időben már a munká­ja az elsődleges, ám szívesen nosztalgiázott a vizek meg­hódításáról. O Mik a legfontosabb követel­mények egy kezdő számára? — A legfontosabb az, hogy a merülni vágyó egészséges legyen. Ezt komoly orvosi vizsgálattal ellenőrzik, hiszen bármilyen eltitkolt betegség a mélyben könnyen okozhat tra­gédiát. Beteg szívvel, nem jó keringési rendszerrel és tüdő­vel, idegrendszeri problémák­kal nem lehet próbálkozni. Alapfokú vizsgát kell teljesíte­ni, amelyeken búvároktatók kérik számon a legfontosabba­kat. Nincs korhoz (14 év fö­lött) és nemhez kötve. — Az természetes, hogy úszni tudni kell, és nemcsak amolyan tessék-lássék módon. Megfelelő vízbiztonságra van szükség, nem szabad félni a víztől, nem szabad megijedni, a kritikus helyzetekben hideg fejjel kell dönteni. Ehhez per­sze nagyon sok merülésre, ru­tinra és tapasztalatra van szük­ség. A gyakorlati vizsgák so­rán az úgynevezett ábécé ké­szülékkel (szemüveg, talp és légzőcső) különféle gyakorla­tokat kell végrehajtani. Ezeket a vizsgákon komolyan veszik, ami érthető is. — Vizsgázni szinte vala­mennyi magyar klubnál lehet, hiszen minden klubnál vannak oktatók. És azt hadd mondjam el, hogy a magyar búvárok, az oktatók világszinten elismer­A varázslatos vízi világ tek (egy dél-afrikai régi hajó feltárásának pályázatát is hon­fitársaink nyerték el — a szerk.), a búvárfotósaink pe­dig talán a legjobbak,. 3 Mire kell vigyázni merü­lésnél? — Sok mindenre. A felsze­relést alaposan ellenőrizni kell, készülékkel és nyílt víz­ben egyedül nem lehet merül­ni. Kezdő csak társsal és okta­tó kíséretében mehet víz alá. Nagyon sok előírás van, ame­lyeket kötelező teljesíteni, ki­hagyásuk életeket követelhet. Egyébként hét méterig gond nélkül lehet merülni az ábécé készülékkel is, ilyenkor nem kötelező a társ. KM-reprodukció 3Mi a búvárkodás, mi adja az igazi élményt? — Van, aki sportnak veszi, és naponta merül. Akad, aki olyannak veszi, mint más a kocogást. Van akinek hobby, szórakozás és időtöltés. Má­sok ebből élnek, ilyenek a ku­tatók és akik a víz alatt dol­goznak. — Hogy mi benne az él­mény? Ha valaki csak egyszer kipróbálja, akkor rájön. A víz egy teljesen más közeg, ahol másként kell mozogni, halad­ni. Olyan varázslatos színek­kel. élőlényekkel találkozha­tunk, amolyan világ részesei vagyunk, amelyet szavakban nehéz elmondani. O Mikor támad a keszonbe­tegség? — Ez csak mélyebb, tíz­negyven méteres és huzamo­sabb ideig tartó légzőkészülé­kes merülésnél jelentkezhet. A vérben megbomlik az oxigén és nitrogén aránya, utóbbi fel­halmozódik, buborékos lesz a vér és ez halálos lehet. Ezért meghatározott mélységekben megfelelő időt kell pihenni, hogy a szervezet vissza tudjon állni a normális arányra. O Mi a legnagyobb veszély? — Bizony nem a cápa az igazi veszély. Én például a vízben nem találkoztam velük, amit persze nem bánok. Sok­kal több veszélyt jelent az is­meretlen környezet, a sziklás talaj, a mérgező növények és állatok. Egyszer találkoztam egy barracudával, szerencsére egy jámbor állattal futottam össze. Ezek és a murénák igen kellemetlen sérüléseket tud­nak okozni. Igen mérgezőek lehetnek bizonyos medúzák és halak tüskéi, amelyek közül több élőlény fegyvere halálos. — Az én legkritikusabb merülésem nem tengeren volt, hanem idehaza. Tiszadobon holttesteket kerestünk jég alat­ti merüléssel. Egy számomra szűk ruhában kellett merül­nöm, ami elszorította a nya­kam, nem jutott elég vér az agyba. Éreztem a veszélyt és már kint volt a fejem a vízből, amikor elveszítettem az esz­méletemet. Szerencsére Miló Andrisék nem estek kétségbe és mesterséges lélegeztetéssel visszahoztak a mezsgyéről. O Melyek a legkeresettebb vizek? — Sok van, a magyarok leg­inkább a Földközi-tengert, a Vörös-tengert és a karibi vize­ket kedvelik. Persze máshova is eljutnak a magyarok, ám ezek már expedíciók és sok pénz szükséges hozzájuk. Az igaz profik a partközeli, seké­lyebb öblöket szeretik, itt a leglátványosabb az élővilág. — Egyébként hazánkban is vannak gyönyörű vizek. Első­sorban a kavicsbányák (dél­egyházi, mályi és nyéki) tavai, amelyek mélyek és tiszta vízű- ek. Sajnos a nagyobb tavak és folyók már szennyezettek, hordalékosak, így alig látni valamit a merüléskor. 111 1 "■ ..................................................................................... M....................... ■■■■' .1.11 !■■■-■ ...... Legek «legek «legek LELEGZET VISSZATARTÁSSAL a legmélyebbre egy ku­bai, bizonyos Francisco Ferreras merült. Tavaly márciusban 2 perc 11 másodpercig volt vízben és százharminc méterig jutott. LÉGZŐKÉSZÜLÉKKEL sem sokkal mélyebbre ment le két amerikai. John Gruener és R. Neal Watson közös, majd harmincéves rekordja 133 méter. A LEGMÉLYEBBÉRE egy speciális tengeralattjáróval sikerült lemerülm. A Trísest nevű batiszkáffal dr. Jaques Pic- . card és Donald Weiner I960, január 23-án a Marianna-árok Chaüenge-méiységében 10 916 méter mélyre merült. Lefelé több mint 4, felfelé több mint három óráig tartott az út. A LEGMAGASABBAN, egy dél-amerikai vulkáni-kráter tavában. 5900 méteren merültek búvárok. A mélység már nem rekord, hiszen mindössze 7-10 méteres a víz. ,• ;.v: ■hÉÉMÉáÉÉÉifrdár ii [ ii i< i Áramszünet a csengeri fociban A dolgos gávavencsellőiek nem mindig tudnak edzésre járni • Pályagondok Kislétán Csenger, Gávaven- csellő, Kisléta (KM — B. T.) — Vala­hol már elkezdték a felkészülést a megyei I. osz­tályú csapatok közül, van olyan együttes, amely már edzőmérkőzést is játszott és körkérdésünk során talál­koztunk olyannal is, ahol még nincs edző. Ebbe a kategóriába a Csenger tartozik, ám a határszéli város­ban az is gondot jelent, hogy a keddi első edzésen alighanem csak hideg víz és fűtetlen öltö­ző fogadja majd a játékosokat. A klubnak ugyanis akkora vil­lanyszámla-tartozása gyülem- lett fel, hogy az áramszolgálta­tók kikapcsolták a helyiségből a villanyt, megszüntetve ezzel a bojler és a kályha működését is. Még szerencse, hogy az első edzéseket a tervek szerint máshol is meg tudják tartani, hiszen a tornacsarnok helyet tud biztosítani a focistáknak. Ami pedig az edzőkérdést ille­ti: egyelőre még nincs meg Magyart Ferenc utódja, a je­löltek viszont már igen. Vagy a korábbi mester, a romániai Andorkó Ottó tér vissza, vagy pedig — szintén költséggon­dok miatt — a csapat játékosa. Juhász Zsolt látja el a jövőben a tréneri feladatokat. Varga Gyula klubelnök tájékoztatása szerint az anyagi gondok miatt erősítésekben nem is tudnak gondolkodni, mert az a nyolc- százezer forint, amelyet az ön- kormányzat biztosít a csapat számára, az nagyon kevés. És hogy lesz-e villany az öltöző­ben? Az elnök szerint akkora a közöny a foci iránt a városban, hogy ez csak az érintetteket ér­dekli. Gávavencsellőn is akadnak problémák, de ezeknek telje­sen más a fajsúlya. Falatovics László edzőt elsősorban az aggasztja, hogy a játékosok munkahelyi problémák miatt gyakran hiányoznak a tré­ningekről. A felkészülés már január 7-én megkezdődött a ráhangolással, a tényleges munka pedig 12-én indult. Többnyire tornateremben gyakorolnak a játékosok, ké­szülve a hét végi Joma Kupá­ra, persze kérdés, hogy a három-három elleni játék (ennyire van lehetőség a ven- csellői teremben) mennyire szolgálja a tényleges felkészü­lést. A játékoskeret egy futballis­tával bővült és eggyel csök­kent. Érkezett Rakamazról Csorna Dezső, Tanyi Attila vi­szont visszatért egykori sike­reinek színhelyére, a listvazető Vásárosnaményhoz. Kérdéses még Pataki Ferenc sorsa. Az edzőmeccsek sora február 12- én kezdődik majd Baktaló- rántháza ellen. A további part­nerek között szerepel Ibrány, Tiszavasvári, Rakamaz, Nagy- kálló és a debreceniek főpró­bájaként a DVSC is. A leggyorsabbak a kislétai- ak voltak, mármint az edző­meccsek kapcsán, hiszen ők a kijevi fiatalok ellen már két­szer is megmérkőztek. Az eredmények (0-4, 0-5) Szécsi Zoltán edző szerint már csak azért sem mérvadóak, mert a csapat három tornatermi edzéssel a háta mögött vállalta a megmérettetést. A keret idő­közben szép lassan „comboso- dik”, hiszen már kislétai játé­kosnak tekinthető Kása József és Tóth Zoltán (mindkettő Má­tészalka) valamint Rása Csa­ba (Tiszavasvári). A rutinos játékosok érkezésével egyér­telmű a cél: tavasszal előrébb lépni a táblázaton. Illés László Naményba távozott. Szakács Zsolt, a fiatal sepregető is tá­vozik. Szó volt róla, hogy Hajdú megyéből újabb játékosok (Geszti, Siklósi) csatlakozná­nak a kerethez, ám érkezésük­ről csak a nyáron lehet szó. Egyelőre pályagondokkal küszködik a csapat, emiatt az edzéseket Leveleken és Nyír­bátorban végzik Babiczék. Tíz edzőmeccs szerepel a téli programban, többek között Demecser, a Nyíregyházi FC, Nagykálló és Hajdúsámson el­len. Családi csapat Hírek az európai foci világából Nyíregyháza (MTI-KM) — A focihoz nem csak a meccsek, az eredmények tartoznak. Összeállításunkban né­hány ország labdarúgásá­nak érdekességét, különös híreit tálaljuk olvasóink­nak. Svédország. Párját ritkító gyorsasággal, hét bajnoki idény leforgása alatt a svéd 5. ligából verekedte fel ma­gát a minap az élvonalba a Ljungskile SK futballcsa­pata. A Göteborgtól 100 ki­lométernyire északra talál­ható, 3240 (!) lelket szám­láló falucska 1990-ben az ötödik ligában lett bajnok, de a következő Allsvens- kanban (ez a háromkoronás ország legfelsőbb bajnoki csoportja, az ottani NB I.) akár már svéd bajnok is le­het. Az 1990-es indulás óta a vezetőedző Bror Vale- mark, azóta csapattag a mester két fia, a védő Bo és a csatár Jörgen. Ugyanígy már hét éve is játszott az ötödik osztályban a védő Mikael Olsson és Peter An- tonsson, aki akkortájt cse­rekapus volt. Ausztria. Roppant elége­dett az osztrák futballveze- tés. Teheti, hiszen 1996 re­mekül sikerült éve volt a „sógoroknak”. Többek kö­zött 46 esztendő után sike­rült ismét győznie (ráadásul vb-selejtezőn!) az osztrák válogatottnak idegenben Svédország ellenében. Összességében igen biza­kodóak a jövő évi francia- országi vb-döntőbe jutás kapcsán. ig érvényes pályaépítő ter­ve szerint ötmillió svájci frank értékben nyolc fedett futballstadiont „húzat fel”. Szó esett a már meglévő szabadtéri stadionok befe­déséről is (a pályákat műfű­vel is ellátnák), de sokkal inkább a vadonatúj műfü­ves fedett létesítmények építése a fő cél. Az első ilyen stadiont egy éve kapta meg az Ikast. A kivitelezés költségeiből oroszlánrészt vállalt a DBU, amellett Ikast város önkormányzata és maga az Ikast FS nevű futballklub is pénzt áldozott erre. A következő lépésben a Naestved jut fedetthez, majd Koppenhága, a fővá­ros következik. Hogy a további építmé­nyeket alapos morfondíro- zás, földrajzi megfontolás után helyezik el, ez nem vi­tás. Az a cél, hogy egyes dániai körzetek élvonalbeli csapatai egyformán köny- nyen elérhessék a fedette­ket. Grúzia. A „Task Force 2000” nevű, a futballspor- tot megújítani, felfrissíteni szándékozó elképzelés­rendszer egyik szegmentje a szabálymódosítási elkép­zelések kipróbálása. A grúz szövetség igencsak élen jár. A fővárosból származó hí­rek szerint a Coca-Cola-ku- pa utánpótlástomán négy játékvezető működik közre. A két partjelző a régi mo­dus, az azonban új, hogy a két játékvezető egyike az egyik, a másik pedig a má­sik térfélen hoz döntéseket, megfelezve a játékteret. Ugyanezen a tornán ki­próbálják. hogy a sárga A németeknél igen népszerű és a felkészülést is jól szolgálja a terembajnokság. Külföldi csapa­tok is indulnak: Nielsen (balról), a holland Eind­hoven játékosa küzd Peschellel (Bochum) a dort- mundi viadalon AP-felvétel 1996 amolyan rekordesz­tendő is, mert a válogatott összesen egy gólt kapott. Két olyan évet ismer (1902. 1905) a história, amikor Ausztria válogatottja nem kapott gólt. A jelzett két év­ben azonban csak egy-egy csatát vállaltak. Dánia. Minden évben négy hónap egyszerűen kiesik a dán labdarúgásból annak következtében, hogy a fagy, a hó és a jég az ural­kodó. A mostoha körülmé­nyek közepette szabadtéren lehetetlen a labdarúgás. A dán szövetség (DBU) 2000­vagy piros lappal figyel­meztetett csapatot milyen plusz-büntetéssel fegyel­mezhetik. A lapkiosztás után a vétkes gárda 16-osá- nak félkörrel határolt terü­letéről lőhet szabadrúgást a kedvezményezett A vétkes nem állíthat sorfalat! A túl­zott védekezés megakadá­lyozására az egyik grúz terv az, hogy ha a védekező csa­pat a saját 16-osa területén belülről rúgja az alap- vagy oldalvonalon túlra a labdát, akkor a 16-os és az alapvo­nal találkozásának pontjá­ról rendel el a bíró amolyan kisszögletet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents