Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

1997. január 20., hétfő MEGYEI PLUSZ Lebuktak a betörők Olykor a lányok sem vetik meg a csábító lehetőségeket Jól felszerelt autóra is szükség van a nyomok rögzítéséhez KM archív felvétel Véradók Fehérgyarmat (KM) — A Fehérgyarmati Véradóál­lomás területén már ha­gyománnyá vált, hogy az év első két véradónapját a 2740 lakosú Tunyogmatol- cson szervezik meg. így történt ez ebben az évben is — tudtuk meg Kará­csony Margittól, a Vörös- kereszt városi-területi tit­kárától. A két nap alatt 180-an jelentkeztek vér­adásra, ami kimagasló eredménynek számít. Az új véradók száma közel 15 százalék volt, ami némi re­ményt csillant meg a vér­adásból kiesők pótlásában. Téli vásár Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhely három nagy áruházában megkez­dődött a hagyományos téli vásár. A Kelet Áruházban közel hárommilliós áru­készletet, döntően ruházati cikkeket, lakástextilt, búto­rokat kínálnak 20-40 szá­zalékkal olcsóbban. Az áruház Csemege ABC osz­tályán a Pro-Coop hálózat 150 féle terméket kínál ak­ciós áron. Hétfőn délután kettőtől zárásig emellett bevásárlóestet tartanak, amikor valamennyi áru­cikkre még plusz 5 száza­lék engedményt adnak. A Renomé Rt. a téli ru­hákat, csizmákat 30-40 százalékos kedvezménnyel kínálja Mátészalkán, Kis­várdán, a megyeszékhely sétálóutcájában és a Nyír­fa Áruházban, míg a Jókai téri sportáruházban a sío- verallok, sídzsekik ára csökkent. A Nyírcentrum Áruház emeleti osztályain több száz cikknek az ára 20-50 százalékkal lett ol­csóbb. Elmaradt tüntetés Tiszadob (KM-D.M.)— Telefonon kaptuk a hírt Tiszadobról: a hét végén tüntetést szerveznek a ti- szadobi cigányok saját választott vezetőik ellen. Szabó Pétertől, a település polgármesterétől érdeklőd­tünk. Elmondta: a tömeg­gyűlésre ő is meghívást ka­pott, a megyei kisebbségi önkormányzat nevében egy Horváthként bemutat­kozó férfitől, aki telefonon beszélt Kiss Zoltán alpol­gármesterrel. A megjelölt időpontban azonban csak azok a ki­sebbségi vezetők jelentek meg a cigány közösségi házban — a demonstráció tervezett helyén —, akik ellen szervezték az állítóla­gos tömegdemonstrációt. Kis idő múlva érkezett egy népes csapat, de ők a kisebbségi önkormányzat által szervezett bábterápiás felzárkóztató csoport óvo­dás tagjai voltak, s birto­kukba is vették a termet. Ok a jövőjük érdekében jöttek, megfelelő szakem­ber vezetésével tanulni, hátrányaikat leküzdeni. Azok, akik ezt a rosszízű tréfát űzték, a munkájukat jól végző kisebbségi veze­tőkkel szemben, nyilván­valóan önmagukon kívül senkit nem képviselnek. Vásárosnamény (KM - K. D.) — A múlt év vége felé zá­rult az egyik, idén kezdődött a másik. Mindkét ügyben közös, hogy lebuktak a betö­rők a vásárosnaményi rend­őrkapitányság nyomozói ki­tartó munkájának eredmé­nyeként — tudtuk meg Tóth Ambrustól, a kapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől. A nyolc-tíz gyanúsított közül hárman előzetes letartóztatás­ban várják a bírósági eljárást azon betörők közül, akik több­ször megfordultak a vasútállo­másnál lévő vegyesboltban, de ellátogattak óvodába, iskolá­ba, üzemi konyhára, sőt, az új- kenézi gyógyszertárba is. A rács mögött lévő trió tagjai kö­zül kettőt itthon, egyet — elfo­gatóparancs kiadása után — a fővárosban fogtak el. Érdekes­ség, hogy a gyógyszertárat uk­Nyíregyháza (N. L.) — Az Országos Munkaügyi Központ — a megyei munkaügyi köz­pontok bevonásával — elvé­gezte az úgynevezett nyomon- követési vizsgálatot. Á mun­kaügyi szakemberek azt vizs­gálták kérdőívek segítségével: mi lett a sorsuk azoknak a munkanélkülieknek, akik 1995-ben kikerültek a munka­nélküli-ellátásból. Igényeik, elvárásaik felől is érdeklődtek a szakemberek. A legújabb összesítésről a Megyei Mun­kaügyi Központban kaptunk tájékoztatást. Megyénkben 1995-ben 16 086 állástalannak járt le a munkanélküli-ellátás­Fazekas Árpád Nyíregyháza — Nagyon jól választott a TIT Szabolcs- Szatmár megyei szervezete, amikor 1989-ben felvette dr. Jurányi Lajos botanikus nevét, így az 1990-es újjászervezett TIT Jurányi Lajos Egyesülete kezdettől fogva ezen vonzó szabolcsi névvel szerepel. Szükség is volt erre, mert saj­nos már a szülővárosában is alig ismerték azt a dr. Jurányi Lajos akadémikust, akit a bo­tanika nagyjai között szerte a világon számon tartanak. Jurányi Lajos Nyíregyházán született 1837. augusztus 25- én az akkori Debreceni utcai tanítói lakásban, amelynek he­lyére épült az evangélikus ele­mi iskola (ma: Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola). Apja evangélikus tanító, majd lel­kész és később algimnáziumi ránokkal közösen, megrende­lésre törték fel, 150 ezer forint kárt okozva. A nyomozásba az újkenézi helyszín miatt a kisvárdai rendőrök is bekapcsolódtak — eredménnyel járt az összehan­golt munka, amelynek lezárá­sát másfél napos folyamatos nyomozás eredményeként a letartóztatások jelentették. Az egyik bűnözővel kapcsolatban megtörtént az a csoda, hogy míg korábbi ügyeiben mindig konokul tagadott, most életé­ben először beismerő vallo­mást tett. Az Aranyosapátiba való csapat tagjai egyébként egymást is meglopták. Rend­szerint a „prérin”, rejtették el zsákmányukat, s volt, hogy egyikük eldugta, a másik meg­találta és elvitte. A másik ügy érdekessége, és szomorúsága is egyben, hogy tizenéves fiatalok a gyanúsí­ra való jogosultsága, közülük 6,5 ezernek nem vált ismertté a munkaerőpiaci helyzete, az alábbi adatok rájuk vonatkoz­nak, a teljesség igénye nélkül. A felmérés kimutatta, hogy a nem pályakezdő férfiak sike­resebben helyezkedtek el, 40,7 százalékuk talált munkát. A nők elhelyezkedési aránya csak 27,6 százalék. A diplo­más férfiak nem kevesebb mint 67 százaléka talált magá­nak munkát, a felső fokú vég­zettségű nőknek kevesebb mint a fele tudott elhelyezked­ni. Érdekes, hogy Tiszavasvári térségében a nők — iskolai végzettségüktől függetlenül igazgató volt. Orvosnak ké­szült, s meg is szerezte 1862- ben Budapesten az orvosdok­tori diplomát, azonban soha­sem gyógyított. Ugyanis a hí­res eperjesi evangélikus gim­náziumban Hazsliszky Frigyes Ákos tanár úr annyira felkel­tette benne a botanika iránti érdeklődést, hogy diplomás­ként pályamódosítást végzett. Ez annyira sikerült, hogy a doktorálása után négy évvel már a „füvészettan” tanára lett a pesti egyetemen. Előzetesen három évig Bécs és Jéna egyetemén folytatott növénybonctani és szövettani tanulmányokat, amelyeknek nagy hasznát vette későbbi ku­tatásaiban. Elsősorban a mo- szatokkal (Algae) foglalko­zott, de kutatási témái voltak még: a spórák, a virágporok, a magvak csírázása stb. Már 34 éves korában az MTA levele­ző tagja lett. Nem nősült meg tottak: a tíz fiatal iskolákba, óvodákba tört be. Tetteikre jellemző, hogy a rongálással okozott kár jóval nagyobb, mint a lopási, s cseppet sem mellékes, hogy egyébként ren­dezett anyagi körülmények között élő családok tagjai, az­az nem feltétlenül az éhezés, a szegénység motiválta őket, in­kább maga a balhé. Összesen nyolcrendbeli betörést ismer­tek el a legények, akik a pár­száz forinttól több tízezerre rú­gó károkat okoztak szervezett csapatmunkájuk „eredménye­ként”. Sajnálatos, hogy nem­csak fiúk, de tizenéves leá­nyok is a bűn útjára térnek. A kapitányságon jártamkor hall­gattak ki éppen két diáklányt, egyiküket egy pulóver, mási­kukat készpénz, pulóver és pó­ló ellopása miatt. Megbánták tettüket, de meg nem történtté nem lehet tenni a ballépést. — 75 százaléka továbbra is munkanélküli maradt. Idézet a felmérésből: „A fizikai állo­mányhoz sorolható, viszony­lag fiatal összetételű szakmun­kásképzőt, vagy szakiskolát végzett ezerháromszáz főből négyszázkilencvenketten nem tudták hasznosítani a megszer­zett szaktudásukat a megye munkaerőpiacán. A felmérés szerint a munka nélkül lévők 78 százaléka fő­leg állásajánlatot vár, 31 szá­zalékuk átképzési lehetőséget is elfogad, 16 százalékuk ta­nácsadásra vágyik, 6,4 száza­lékuk közhasznú munkára tart igényt. soha, s minden idejét és erejét a növényélettan tudományá­nak szentelte. Pedig súlyos szívbeteg volt. A halál Abbáziában érte 1897. február 27-én. A buda­pesti Kerepesi úti temetőben búcsúztatták 1897. március 4- én. Budán egy utca, az egyete­mi botanikus kertben emlékkő és a szülővárosában a TIT Centrum névadása őrzi emlé­két. Tény az is, hogy Jurányi Lajos nagy sikerű tudományos páíyája a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat 1865. évi növénytani pályázatának a megnyerésével indult el, és ő lett az első elnöke az 1891 -ben alakult TIT Növénytani Szak­osztályának. Érthető, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye tudományos ismeretter­jesztői méltó módon emlékez­nek híres elődük és példaké­pük halálának 100. évforduló­jára. Még várnak az ajánlatra Nyomon követik a munkanélkülieket • Pályakezdők A TIT Centrum névadója Szabolcs-szatmár-beregi orvostörténeti mozaikok (7.) Pipa a múzeumban A monarchia legszebb példányai Sike Lajos Nyíregyháza — Rövidesen ritka pipagyűjteményt állí­tanak ki a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Az Osztrák-Magyar Monarchia legszebb, művészileg legér­tékesebb pipáiból egy válo­gatást. S bármennyire hihe­tetlen, a gyűjteményt egy olyan városból küldik, amely soha nem tartozott a monarchiához. Nevesen Konstancáról, a legna­gyobb román tengeri kikö­tővárosból. S ha valami vá­ratlan nem jön közbe, a megnyitóra eíjön az egyko­ri Tomis (Ovidiusz számű- zetési helyének) polgár- mestere is. Tavasszal egy híres szatmári grafikus. Er­dős I. Pál életműkiállítása kerül a nyíregyházi közön­ség elé. Akik nem ismerik a pár éve elhunyt mestert, azokat biztosítom: nem akármi­lyen művészi élményben lesz részük! Erdős I. Pál egyike a legegyénibb hangú grafikusoknak, még életé­ben minden olyan díjat megkapott, amit tájainkon művész megkaphat. Mikor e sorokat írom, talán már a nyíregyházi múzeumban kutat — a kölcsönösség el­ve alapján — egy fiatal szatmári muzeológus, Ma­rius Diaconescu... Mindezt a leghitelesebb forrásból, a Jósa András Múzeum főigazgatójától tudtam meg, ráadásul Szat­márnémetiben. Dr. Németh Péter az utóbbi években elég gyakran feltűnik ná­lunk különböző kulturális rendezvényeken, de legin­kább a múzeumban, ahol kollégája és egyben barátja, Viorel Ciobotá igazgató vendége. Legutóbb hosz- szabb interjút készítettem vele a Bukarestben megje­lenő Romániai Magyar Szó számára, ám úgy érzem, né­hány gondolatát meg kell osztania a Kelet-Magyaror- szág olvasóival is. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen területen működnek együtt a szatmári múzeum­mal, Németh főigazgató így válaszolt: „Szinte minden szóba jöhető területen. A dolog érdekessége, hogy semmiféle megállapodást vagy együttműködési tervet nem fektettünk papírra — már csak azért sem, hogy ne térjünk vissza a múlt praktikáihoz — mégis ed­dig minden bejött, pontosan úgy, ahogy arról szóban megegyeztem Ciobotá igazgató úrral.” Példák so­rát említette, külön kiemel­ve, hogy a szatmári kollé­gák segítségével került kap­csolatba a konstancai mú­zeummal és más romániai intézményekkel. Ennek kö­szönhető a pipakiállítás, de az is, hogy a tavaszon Zilá­lton megrendezendő nem­zetközi Limes-konferencia vendégei egy kitérőt tesz­nek Nyíregyházára. „Az úgynevezett népi diplomá­cia híve vagyok. Ezért val­lom, hogy elsősorban azok kell találkozzanak, akik a kapott információkat minél jobban fel tudják használni mindennapos munkájuk­ban, bármilyen területről legyen is szó. Meggyőző­désem, az ilyen közvetlen kapcsolatok viszik előre a két nép ügyét”. Lám, még egy olyan ké­nyes területen is, mint a tör­ténelem, s a régészet! Mert hogy el ne felejtsem, nem csak pipákról és grafikákról beszélget a két múzeum­igazgató. Még mennyire nem. A nyíregyháziak ta­valy megmutatták a bereg- surányi feltárások dáklele­teit. Most a szatmáriakon a sor, hogy bemutassák az it­teni honfoglalás kori emlé­keket. Pár napja beszéltem Ciobotá igazgatóval és azt mondta: ennek semmi aka­dálya, várják a nyíregyházi­akat! A civil célokért Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A nyolcvanas évek­hez képest a civil szervező­dés visszaesett megyénk­ben — hallottuk a Társadal­mi Egyesületek Szövetsé­gének megyei összejövete­lén Horváth Miklós ügyve­zető elnöktől. Ennek elle­nére tavaly számos jelentős szakmai-érdek védelmi programot bonyolítottak le a tagszervezetek. Egyik ko­moly fegyvertény, hogy az alapjaiban hibás nonporfit- törvény koncepcióját eluta­sították. Más kérdés, hogy az új koncepciót még nem ismerjük. Félő, hogy me­gint késve kerül társadalmi megvitatásra, majd a parla­ment elé. Megítélésük sze­rint a civil szervezetek sze­repe a közgondolkodásban felértékelődött, ám a köz­életben nem. Sem a hata­lom, sem a pártok nem érté­kelik súlyuknak megfelelő­en a civil szerveződéseket. Néhány az idei célok kö­zül: a társadalmi szerveze­teknek komoly szerepük le­het a közbiztonság, a bűn- megelőzés terén. A „Szom­szédok egymásért” mozgal­mat célszerű lenne me­gyénkben is kiszélesíteni. Az Adófizetők Szövetsége megyei szervezetének lét­rehozása is fontos. Február­ban lakossági fórumokat szervez a TESZ. Fontos szám a TÁJ Nyíregyháza (KM) — Köztudott, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatáso­kat csak a TAJ-szám igazo­lása mellett lehet igénybe venni. Nagyon fontos, hogy a háziorvosoknál is regiszt­rálva legyen ez az adat. A tb most összesítő, teljes TAJ- számos jelentést kért a há­ziorvosoktól a körükbe tar­tozókról. Minden magyar állam­polgár könnyen hozzájuthat a TAJ-számhoz — erősítet­te meg értesülésünket Újvá­ri Sándorné, a tb megyei igazgatóságának egészség- biztosítási és finanszírozási osztályvezetője. Felhívta olvasóink figyelmét, hogy saját és családtagjaik érde­kében szerezzék be a szük­séges számot.

Next

/
Thumbnails
Contents