Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

1V97. január 16., csütörtök A püspök és a fiatalok Dr. Hegedűs Lóránt: Ma már nem a bűnhöz, hanem az erényhez kell bátorság Nyíregyháza (KM) — A XIX. századig valamennyi egyház­történeti időszakban áthatotta az ifjúságot egy keresztény életérzésnek, kultúrának a hi­te. Ez azonban teljes ellentété­be fordult a XX. században. Egy totálisan diktatórikus rendszer egyúttal kategoriku­san ateista is volt — mondta dr. Hegedűs Lóránt reformá­tus püspök, zsinati elnök. — A hitetlenséggel párhu­zamosan az egész földre kiter­jedő technikai előrehaladás ér­zékelhető, ami sajnos együtt járt a lelki hanyatlással — foly­tatta. — A tudomány ugyanis csak ismereteket tud adni az embernek; de lelkiismeretet nem. Amíg a technikai ész el­jutott a holdraszállásig, addig az élettani igazságoknak a fel­fogása felszínesedett, s végül az esztelenségig jutott el. Ré­gebben a krisztusi kereszthalá­los rezonanciákkal hitte el az ember, hogy lehet a szenvedés­nek is értelmet adni. a szenve­dést is teljesítménnyé avatni, s ha a próbát kibírjuk, akkor so­hase lesz belőle csapás. Ehhez a krisztusi szenvedésfeldolgo­záshoz a XX. század hitetlen embere és különösképpen az ifjúság nem jutott el. 77 Valamilyen módon min­den fiatal szeretne kitörni a kalodákból... — Aki fiatal korában nem forradalmár, nem elégedetlen a helyzetével, és nem akar job­Családi Kör Nyíregyháza (KM) — Szombaton tartja januári foglalkozását a Családi Kör Népfőiskola Nyíregy­házán. A kezdés szokás szerint a Magyarok Nagy­asszonya Társ-székesegy­házban reggel 9 órakor. A szentmise után 10 órától a plébánia nagytermében dr. Horváth László szociális munkás, tanár tart előadást A szociális munka gyakor­lata címmel. Ezután az elő­adás megbeszélésére kerül sor, majd kiscsoportos gyakorlatok lesznek. Filia Nyíregyháza (KM) — Megalakult a Debrecen- Nyíregyházi Egyházme­gyei Karitász Filia otthon- ápolási csoportja. Ma, ja­nuár 16-án 13 órai kezdet­tel mutatkozik be az ÁNTSZ könyvtárhelyisé­gében. Nyíregyházán, az Árok utca 41. alatt. Bálok Nyíregyháza (KM) — Ke­resztény ifjúságért jóté­konysági bál lesz február elsején a nyíregyházi Tisz­ti Klubban. A belépődíj kétezer forint. A bevételt a Szent Imre Gimnázium ja­vára fordítja a római kato­likus plébánia. Ugyancsak bálról szól az a hír is, ame­lyet a fiatalabb vallásos korosztálynak rendeznek február 8-án a Honvéd ut­cai művelődési házban. Ennek a belépődíját még nem tudni, de feltehetően 2-300 forint körül lesz. bat, abból nem lesz soha sem­mi. A tékozló fiú is elhagyta az atyai házat, kiélte magát, aztán visszatért, mert rájött: odahaza jobb. A mai fiatalok kinn születtek; soha nem vol­tak benn az atyai házban. Nem tudták, hogy mit jelent az iste­ni és a felebaráti szeretet koor­dináta-rendszerében élni. Hal­vány sejtelmük sincs a tiszta­ság etikájáról. Ma már nem a bűnhöz kell bátorság, hanem az erényhez. De honnan merít­sen példát, ha sehol se lát? Ezért kimondhatatlanul nehéz elérni őket. O A református egyház mi­ként próbálja megszólítani Őket? — Lelkészeink figyelnek, s jól ismerik a terepet. Hidason például egyszer egy fiatal párt adtam össze. Huligánok is megjelentek a ceremónián, közben jókat hörpintgettek a bütykösből. Megjegyezték: nem értik, miért kellett a Jó­zsinak meg a Sárinak temp­lomban esküdni a nagymama kívánságára. Ahogy elkezd­tem nekik a fiatalok nyelvén beszélni, letették a bütyköst és figyeltek. A lakodalomban — ahol a falu még asztalhoz ülte­ti a papot — körbevettek az if­jak. Szeretnének magával be­szélni! — mondták. El kell te­hát érni őket, vagy olyan hely­zeteket teremteni, hogy bejöj­jenek a templomba. — Reményik Sándor erdélyi Nyíregyháza (KM - B. J.) — A köz szolgálatára, társadalmi célok meghatározására, a vi­szályok megakadályozására és sorolhatnánk tovább az olyan fontos dolgokat, amelyek megoldásához jogászra van szükség. E pálya szépségeiről beszélt a napokban dr. Zlinszky János alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja a nyíregyhá­zi Szent Imre Katolikus Gim­názium végzős tanulói előtt. Felidézte, hogy sokáig kül­földön határozták meg orszá­gunk céljait, nem volt módunk megtanulni, hogyan lehet az érdekek ütköztetésével megta­lálni a legfontosabb célokat. Az elmúlt társadalom nem szerette a jogászokat, vissza­fejlesztette a jogászképzést. Most jogállamban élünk, de a piacgazdaság is megköveteli, hogy tudjuk hogyan kell visel­kedni egymással, a szomszé­dainkkal, üzlettársainkkal. Divatos pálya lett jogásznak lenni, de azt tudni kell, hogy nem mindenki való jogásznak, ezért mindenkinek meg kell vizsgálni, alkalmas-e arra a pályára. Emberek ütközései­vel kell foglalkozni, ezért a maga útját járó ember nem va­ló jogásznak. Akit az ember nem érdekel, ne akarjon orvos, jogász, vagy pap lenni. És kell a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni tudó képes­ség. Az országban jelenleg hét helyen tanítanak jogot, most alakul Debrecenben a nyolca­dik jogi kar, de tavaly így is Bukarest (MTI) — Az AR Press hírügynökség értesülése szerint Teoctist pátriárka, a ro­mán ortodox — görögkeleti — egyház feje továbbra is el­lenzi II. János Pál pápa romá­niai látogatását. A pápának szóló meghívást költő azt írta: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot, az iskolát!” Én ezt most bátran megfordítom: Ne hagyjátok az iskolát, az iskolát, a templo­mot. A templomban ugyanis a régi híveinket a régi istentisz­teleteken érjük el, és én őket agyonevangélizálhatom. Az iskolákban, a konferenciákon viszont ott vannak a fiatalok és ha a saját nyelvükön szólítjuk meg őket, akkor rácsodálkoz­nak az igére. Rádöbbennek: nekik ez hiányzott. Ha püs­pökként. papként, keresztény emberként a mai fiataloknak egyenesben idézem a Bibliát, azt mondják: hazabeszél: a vallásos formanyelv minket nem érdekel. Ha a szentekről szólok, idegenséget érzek, oda se figyelnek. Ha viszont azt mondom: Mielőtt Villon az akasztófára került volna, írt egy verset. Megengeded, hogy megosszam veled, mit mon­dott egy akasztófavirág? Ezt nem fogja elfelejteni! Ha ugyanazt a bibliai igazságot Adyval vagy Dosztojevszkij­jel világítom meg, akkor meg­hallja. Máté evangélumának üzenetét nem biztos, mert egy­házi ideológiát sejt mögötte. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha az abszolút tu­datlanságot eloszlatjuk. Akkor talán nem fordul elő, mint ami egy csoporttal Debrecenben. Két részre szakadt a társaság. Az egyik a Nagyerdőbe indult. négyszeres volt a túljelentke­zés. Eltér a többitől valame­lyest az oktatás a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem jogi ka­rán. Már a nevében is ott a kü­lönbség: míg másutt állam- és jogtudományi karnak hívják, itt jog- és államtudományi kar a neve, mert a jog elsődleges­ségét szeretnék kihangsúlyoz­ni az állam fölött, ezt akarja kifejezni a szócsere. És különbség az is, hogy a keresztény erkölcsi rend alap­ját akarják bevinni a társada­lom jogrendjébe. A gyengék védelme, a ránk bízott termé­szet védelme, a szólás, az egyesülés joga, a szülők jogai mind-mind olyan értékek, amelyeket nem lehet kidobni. Értékeket kell adni a társada­lomnak, de mindegy milyenek ezek az értékek. Ézért tartja fontosnak a katolikus egyetem a keresztény erkölcs megis­mertetését. Természetesen ugyanazt a jogot tanítják, mint a többi egyetemen, de a ke­resztény értékek szerint több­letet nyújtanak, de többletet is követelnek. Ezért azokat a fia­talokat várják, akik keresztény közéleti emberek szeretnének lenni. A nyíregyházi tanárképző főiskola 105 szaka, szakpára kínálta lehetőségekről dr. Hadházi Tibor főigazgató-he­lyettes és Csizmadia Valéria tanulmányi osztályvezető tájé­koztatta a fiatalokat. Iváncsó István, a Szent Ata­náz Hittudományi Főiskola ta­nára arról szólt, kiket hív és vár az intézmény, s milyen le­a napokban Rómában járt KD- NPP küldöttség szerette volna átadni a katolikus egyházfő­nek, a pátriárka azonban ezt nem volt hajlandó támogatni. A katolikus egyházfő a Ke­reszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt forrásai szerint a másik a belvárosba. Amikor találkoztak, egymást kérdez­ték: Na, mit láttatok? Sétál­tunk, fociztunk, úsztunk. És ti? Mi láttuk az Ecce homot. Azt melyik moziban adják? Színes, szélesvásznú és a Déry Múzeumban... —jött a felelet. O A rendszerváltás óta hogy alakult a református oktatási intézmények száma? — Korábban három általá­nos iskolánk volt. most 89 van. 21 gimnáziumunk volt, most 17 van. Egyetemünk so­hasem volt. 1993-ban alapítot­tunk egyet, s van már teológi­ai, filozófiai, pedagógiai és jo­gi fakultása is. Hat konferen­ciatelepünk helyett 57 műkö­dik az országban. 77 A református lelkészek is a falu első emberei közé tar­toztak. Most is vállalják a köz­életi szerepet? — Előfordult, hogy egy köz­ségben a hét párttitkámak a méltóságmércéje attól függött, hogy melyik tegeződik a lelki­pásztorral. Ezért valamennyit végig kellett tegeznie. Ha a pap beszűkült, fanatikus, vagy olyan hangosan beszél, hogy nem lehet tőle hallani, mit mond. akkor baj van. Az iszá- kosság, a megbízhatatlanság, a tisztátlanság, vagy a mindenbe való beavatkozás is ellehetet­lenítheti. A gyakorlati segít­ségnyújtás viszont nélkülöz­hetetlenné teszi, s akkor hatása hosszú távon sem marad el. hetőségeket kínál a fiatalok­nak. Természetesen ez is egy életre szóló döntés, ezért a leg­fontosabb, hogy ismerje min­denki önmagát. A hittudomá­nyi főiskolán teológus- és pap­képzés folyik. Az egyház nem csak felszentelt papokból áll, minden ember meghívást kap arra. hogy keresztény éle­tet éljen, ezért várják a nem papnak készülő fiatalokat is, hiszen teológusokat és teoló- gákat képeznek. Tavaly szeptember óta egyetemi szinten működik az intézet, ahol jelenleg 98-an ta­nulnak, a hallgatók egyhatoda civil teológa és teológus. El­kötelezett keresztény életmód­hoz segítik a fiatalokat, akik itt kívánják tanulmányaikat foly­tatni. A felvételin az általános műveltségi vizsgán túl szent­írásismeretből, hittanból és szertartási ismeretekből is fel­vételizni kell. A paptanárokon kívül civil tanárok is tanítanak, s két an­gol nyelvű nővér segít a nyelv- oktatásban. Az idén el szeret­nék érni az egyetemmé válás második fokozatát, s megcé­lozni az önálló egyetemmé vá­lást, hogy a római Szent Ger­gely Egyetem kihelyezett ta­gozata helyett önálló lehessen a Nyíregyházi Hittudományi Egyetem. Tavaly a Szent Imre Gimn- ziumban végzettek hatvan szá­zaléka nyert felvételt különbö­ző felsőfokú intézményekbe. Ebben az évben sem szeretné­nek rosszabbul szerepelni a di­ákok. nem utasította volna el, hogy 1998-ban Romániába látogas­son, de bár Constantinescu ro­mán elnök híve lett volna egy ilyen meghívásnak, ehhez szükséges lett volna a többségi ortodox egyház legalább hall­gatólagos egyetértése. Hivatásválasztás a Szent Imrében Teoctist ellenzi a pápa látogatását Százalékosan Balogh József y y ajoti miért vona­1 / kodnak elfogadni V a történelmi egy­házak azt a parlamenti dön­tést, hogy a személyi jöve­delemadó egy százalékából ők is részesülhessenek? So­kan teszik fe! ezekben a he­tekben ezt a kérdést maguk­nak, s mégtöbben fogják azokban a napokban, ami­kor mindenki konkrétan el­döntheti. kinek ajánlja Jel saját adójának egy százalé­kát. Elhangzottak már vála­szok is, amiért ez a pénz nem kell, de mindenki meg is győződhet róla, mekkora igazságtalanság lenne a felajánlók számát a vallá­sos emberek számával összehasonlítani. Elég be­térni egy templomba, s kör­benézni: ha vannak is a ke­reső korosztályhoz tartozó felnőttek a padsorokban. a legtöbb istentisztelet- vagy miselátogató az idősebb korosztályból és a gyerekek közül kerül ki. Nekik pedig nincs olyan jövedelmük, amiért személyi jövedelem- adót kell fizetni. Kitől számíthatnának te­hát az egyházak az egy szá­zalékra? Nagyon kevés em­bertől. És ez ürügyül szol­gálhatna annak deklarálá­sához, hogy lám koránt sincs olyan szükség Ma­gyarországon az egyházak tevékenységére, mint aho­gyan azt ők hirdetik maguk­ról. De oka az elutasításnak az is, hogy mivel az egyhá­zaknak nincs olyan vagyo­nuk. amelyik jövedelmet hozna, mert az államosítás­kor elvették tőlük, kénytele­nek ragaszkodni ahhoz, hogy az állam ugyanolyan támogatásban részesítse őket. mint a hasonló tevé­kenységet végző állami in­tézményeket. Valamikor az egyházi iskolák a szegény gyerekeket fogadták be. s ingyen tanították. Manap­ság a legdrágább intézmé­nyekké váltak, de nem azért, mert ott többe kerül a tanítás, hanem mert a hi­ányzó állami pénzt kényte­lenek a szülőkkel pótoltatni. Ha most elfogadnák az egy százalék nekik ajánlott részét, ami megbecsülhetet­len összeg lenne, lehet, hogy jövőre már annyi tá­mogatást sem kapnának, mint amennyit ma. Pedig azt mindenki elismeri, hogy nem egyszázaléknyi terhet vesznek le az ország vállá­ról. És akkor a honorárium sem I százalék lenne. Imanyolcad Nyíregyháza (KM) — A huszadik század és ezzel együtt a második évezred végéhez közeledve sokak különös érdeklődéssel for­dulnak a 2000. év felé, va­jon mit hoz az új évszázad, évezred? Ez titok. De a Krisztust követők feladata imádkozni a kereszt(y)ének közt megvalósuló egysé­gért, lerombolni az ellensé­gek közti falakat. A jövő bizonyosan az ökumenikus közeledés és egységkeresés ideje lesz. Ennek tanulására és gya­korlására teremt lehetősé­get az ez évi imanyolcad, amely január 19—26-ig tart. E nyolc nap alapigéje — mint azt Szalai László fe- hérgyarmati-kérsemjéni re­formátus lelkésztől meg­tudtuk — a második Korin- tusi levél 5. része 11-20. terjedő verseiből való. A kereszt(y)én közösségek­ben ezeknek az igéknek az alapján hangzanak majd el azok a tanítások, melyek buzdítani fognak a kien- gesztelődésre. megszente­lődésre. Az imahét prog­ramját egy nemzetközi munkacsoport készítette, melynek tagjait az Egyhá­zak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezet Bizottsá­ga és a Pápai Tanács a Ke­resztijén Egység munká- lására nevezte ki. A nyolc nap témája: Krisztusban kiengesztelőd- ve; A kiengésztelődés szol­gálata; Kiengesztelődés ke­resztiének között; A ki­engesztelődés: megigazulá- sunk: Kiengesztelődés ön­magunkkal;:— Kiengeszte­lődés a világgal; Az egész teremtett világ kiengeszte- lődése;— Kiengesztelődés Istennel. Minden Krisztust követő feladata a kiengesztelődés szolgálata. Nem maradhat­nak a kereszt(y)ének tét­len. amikor 1997-ben is ár­tatlan gyermekek és felnőt­tek esnek áldozatul politi­kai. szociális, nacionalista és vallási konfliktusoknak, háborúknak, kábítószernek, terrorizmusnak, bűnözés­nek. ütvén evvel ezelőtt avatta« tel Nyíregyházán a Kert­városban — az akkori Friedmann-telepen — a képen látható református templomot. A fél évszázados jubi­leumot a napokban ünnepelték a gyülekezet tagjai Elek Emil felvétele ü _ HITÉLET«—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents