Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-15 / 12. szám
1997. január 15., szerda Fúvósok és táncosok Nyíregyháza (BAJO) — Már hagyománynak számít, hogy az év első napján a Szabolcsi Koncert Fúvós- zenekar ad hangversenyt Nyíregyházán a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum nagytermében. A műsorban a könnyűzene örökzöld alkotásai csendülnek fel a zenekar előadásában majorette és tánccsoportok közreműködésével. E koncertek létjogosultságát bizonyítja a közönség rendkívüli érdeklődése. Az est(ek) sikerében nagy része van a Tóth Tamás karnagy által vezetett Szabolcsi Koncert Fúvós- zenekarnak. Zenei fejlődésüket legutóbb is tapasztalhattuk. Különösen a koncert első felében játszott Johann Sfrawss-művek bécsi- esen könnyed (Bor-dal, asszony keringője), humoros (Anna polka), ha kellett feszes tartásé (Éljen a magyar) előadása elismerést érdemel. A legnagyobb kihívást a Denevér nyitány zeneileg különösen összetett előadása jelentette, ami fúvósok esetében még nehezebb, mint szimfonikus zenekar esetén. Tiszta, tömör rézfúvós akkordhangzások, a keringő részben játékos fafúvós szólamok, az egyes hangszercsoportok precíz szólamváltásai feltűnően magabiztosan szólaltak meg. Szünet előtt a Kisparti kamaraegyüttes mutatkozott be sváb és német népzenét játszva, nagy sikerrel. A műsor második felében könnyűzenei slágerszámok hangzottak el fölényes, rutinos előadásban. Clrak Velencei karneváljának tubaszólóját Szentpáli Roland szólaltatta meg, aki egykor Nyíregyházáról került Budapestre. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója. Virtuóz játéka ritkaságszámba menő. Az igényes muzsikához a zene jellegének megfelelő táncok társultak. A három tánccsoport három különböző stílusirányzatot képviselt. A Rác: Erika által vezetett RE-flex Moderntánc Stúdió táncosainak magas színvonalú technikai felkészültsége, Marján Klára—Vékony Sándor együttesének, a Fanat-X Társastánc Klubnak hajlékony könnyedsége, míg a majo- rette-utánpótlás középső és nagycsoportjának — vezetőjük Kálvinná Babka Beáta — nagy létszámot mozgató látványos táncai tették még szórakoztatóbbá az elhangzott műveket. Hj|. ' , '' ^ " T mim.-!.'1 BsSílisv - ' ••• Szatmárcsekén,... ...a református templomban január 19-én fél tizenkettőkor kezdődik a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvény. Ünnepi beszédet mond Kányá- di Sándor költő. A műsorban közreműködik a debreceni Kölcsey Kórus és Csikós Sándor színművész. A rendezvény keretében adják át a Kölcsey Társaság 1997. évi emlékérmét. Tartózkodó... ...tetszésnyilvánítással fogadta a közönség a Hamburg melletti Reinbekben Rolf Hochhuth Sommer 14 (14 nyara) című történelmi drámájának németországi bemutatóját. Az első világháború előtörténetét megelevenítő darab ugyanis történelmi ismereteket követel meg a nézőtől. (MTI) Itt a farsang,... ...áll a bál! A nyíregyházi Kölyökvárban mától ismét működik a jelemezkölcsön ző. Az óvodások, iskolások közel ötszáz féle maskarából válogathatnak. Kölcsönzésre csak személyesen, a bál időpontjának ismeretében van lehetőség. (KM) Amatőr... ...művészeti csoportok közreműködésével tartanak ünnepi rendezvényt a Magyar Kultúra Napja tiszteletére január 22-én 17 órától a nagykállói városi művelődési központban. (KM) Eltűnt „vasarelyk" Párizs (MTI) — Minden valószínűség szerint bezárja kapuit a Franciaországban élő világhírű magyar művész, Victor Vasarely alapítványa: a dél-franciaországi Aix-en-Provence- ban létrehozott, már évtizedek óta működő intézmény ugyanis kénytelen volt csődöt jelenteni. A Le Figaro című párizsi napilap szerint a katasztrófát — amelyet Vasarely ismerői az idős, immár 90 éves, visszavonultan élő művész „első halálának” minősítenek, mert Vasarely arról álmodott, hogy alapítványa túléli majd őt — a létesítmény igazgatóinak hűtlen kezelése, különböző pénzügyi visszaélései okozták. így például a lap ismertet egy könyvvizsgálói jelentést, amely csak 1993-mal foglalkozik, de ebben az egy évben is számtalan szabálytalanságot tár fel: számla nélküli kifizetések, az alapítvány tulajdonából eltűnt (valószínűleg eladott) képek, horribilis honoráriumok. Az alapítványnak adományozott Vasarely-alkotások közül a leltár szerint több száz mű hiányzik, s az adóhatóságok emiatt csak 1993-ra 19 millió frankos pótadót vetettek ki a létesítményre — amit ez persze nem tud kifizetni. Az alapítvány irányítását 1981-től 1993 áprilisáig az aix-en-provence-i jogi egyetem, pontosabban ennek dékánja látta el, úgyhogy a kialakult helyzetért is őt terheli a felelősség. Mindez azonban nem vigasztalja .Vasarelyt, illetve családtagjait: ez utóbbiak a már régóta folyó büntetőjogi eljárás mellett magánúton is be akarják perelni az egyetemet, s a szükséges ellenőrzések elmulasztása miatt több állami alkalmazott szintén bírósági eljárásra számíthat. írónk — a legjobb palóc Műveiben az örök embert, az örök emberi kérdéseket találjuk meg Vasy Géza Budapest (MTI Press) — Nincs olyan legalább általános iskolai végzettségű ember, aki ne olvasott volna valamit Mikszáth Kálmántól. Csak hát a tankönyvek, a „kötelező” olvasmányok nemigen alkalmasak a népszerűség növelésére, pedig Mikszáth művei egy évszázaddal keletkezésük után is mindenki kedvencei közé tartozhatnának. Aki csak egy kicsit is figyelmesebben elmélyed néhány munkájában, hamarosan tapasztalhatja, hogy az a „régmúlt”, az a 19. század, amely látszólag oly távol van tőlünk a 21. század küszöbén, nem is különbözik annyira, mint hinnénk. Vajon ha volna egy mai Mikszáth Kálmánunk, s rendszeresen tudósítana a parlamentből, nem mondaná-e azt, hogy számára szinte minden ismerős már a nagy klasszikus munkáiból. Novellasikerek Közismert tény, hogy A tót atyafiak (1881), majd mégin- kább A jó palócok (1882) című novelláskötetek hozták meg szerzőjük számára az elismerést, méghozzá szinte csodálatos gyorsasággal valóban hetek alatt. Számot is ad leveleiben sikereiről: „Ma egy nagy diadalünnepem volt: a Faragó rajza Mikszáthról (1903) KM-reprodukció Lewinsky-felolvasás, melyet a mágnásnők rendeztek. Épp onnan jőve írom e néhány sort. Az ünnepről nem írok, mert a lapokban úgyis elég lesz. Az öreg Lisztet annyira megkapta Tímár Zsófi özvegysége, hogy ott a közönség előtt ölelt meg, mire iszonyú taps és éljenvihar tört ki.” A jó palócok című kötetnek egyébként hat idegen nyelvű kiadása jelent meg 1890-ig, ugyanezen évben pedig egy hazai díszkiadás is. E kötet a magyar irodalom egyik legegységesebb novellagyűjteménye. A cím is pontos: a történetek hősei valóban a palócok, méghozzá többnyire a jó palócok. A történetek helyszíne, a korszak felvidéki faluja még zárt világ, a polgárosodás által szinte meg sem érintett, s így szinte változatlanul őrizhette a középkorban kialakult feudális világ formái és normái között megszületett kultúráját. annak szerves egész voltát is. Újszerű látásmód Nemcsak a szociológiailag akkor még le nem írt falvak, hanem az elbeszélésekben megjelenők is zárt és szerves egészet alkotnak. E műegészben azonban nem ez számított a legfeltűnőbb újdonságnak, hanem az a látásmód, amellyel e falvakhoz és lakóikhoz közelített az író. A falvak világa és lakói itt válnak először főszereplőkké, méghozzá az irodalom egyenrangú polgáraiként. Nem lekezeltek, nem különcök, nem egzotikus figurák, nem is „fölemeltek”, hanem ugyanolyan jogúak, ugyanolyan erkölcsi arculatúak, mint a nemesek, a polgárok. Azaz: emberek. Ennek a látásmódnak felel meg a romantika és realizmus között egyensúlyozó ábrázolásmód, s az a beszédmód is, amely egymásba játszatja a köznyelvet és az irodalmi nyelvet. Élő nyelv A nagy előd, Jókai és Mikszáth között ez az egyik nagy különbség: Jókai nyelvét ma már senki nem beszéli (ez persze nem csökkenti értékességét), Mikszáthét viszont szinte mainak érezzük, olyan természetesnek, mint Petőfi Sándor szemléletét és stílusát. Mikszáth műveiben — ha feltételesen elvonatkoztatunk a korhoz kötő elemektől — valóban az örök embert, az örök emberi kérdéseket, örömet és bánatot találjuk meg. Az előző századfordulón Mikszáth Kálmán ugyanúgy átélte az emberi lét fenségét és tragikumát, amiként ezt mi is sorsként átéljük. Mi más lehetne a legjobb palóc, mint a mi írónk? Híd két rokon világ között llku Marion József műveit nem rég láthatta a nyíregyházi közönség Udvari István Nyíregyháza — llku Marion József Ukrajnából, Lemberg városából, régi magyar nevén Ilyivoból hozta el Nyíregyházára, s főiskolánkra képeit. Multikulturális lakhelye és éltető városának ukrán neve Lviv, lengyel neve Lwów, oroszul Lvov. A művész Lembergben immár 1989 óta az ottani Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Kötődése kettős. Kötődik az ukrán képzőművészeti élethez, az ukrajnai valósághoz, az ottani élményekhez. Származása, neveltetése és kapcsolatai révén pedig számos szállal kötődik a magyar festészeti hagyományokhoz, a magyar művészek világához. Elég, ha csupán arra utalok, hogy llku Marion József 1996 nyarán önálló kiállítással mutatkozott be Hajdúböszörményben, mivel 1995-ben ő nyerte a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep nagydíját, a Káplár Mik- lós-díjat. 1996-ban a Magyarok Világszövetsége szervezésében millecentenáriumi csoportos kiállításon vett részt a Révész Imre Magyar Képző- művészeti Társaság tagjaként. Helyzete, egyéni életsorsa folytán tehát két rokonvilág, a magyar és ukrán művészek törekvései között egyfajta kapcsot képez. Személye híd. A lembergi festőművész életútja is megerősít bennünket abban, hogy a közel-kelet európai népek mélyebb, iga- zabb értése szempontjából fokozottan figyelemmel kell kísérnünk egymás kultúráját, így képzőművészetét is. Festőművészeink, szobrászaink, grafikusaink azonos vagy rokon problémaköre és élményvilága megteremtheti az egybevetés alapját egy vagy több történelmi periódusban is. Az elmúlt években az együttműködés és együttgondolkodás egyre több konkrét bizonyítékát láthatjuk a kárpátmedencei és Kárpátokon túli magyar és nem magyar képzőművészek hazai megismerése, megismertetése terén. Elég ha Nyíregyháza gazdag képzőművészeti életére utalok, s különösen a Városi Galéria és tanárképző főiskola határokat, önző szűkkeb- lűségét nem ismerő kiállítói gyakorlatára. llku Marion József kárpátaljai emberként diákkorától, 1952-től szemlélője, részese, majd alakítója a lembergi képzőművészeti életnek. A festőművész 1933-ban született Ungváron. 1947 és 52. között szülővárosában iparművészeti szakközépiskolát végzett festészeti tagozaton. Tanítómesterei itt a korabeli kárpátaljai képzőművészeti élet legkiválóbb képviselői voltak. Jelenleg a Lembergi Ipar- művészeti Főiskola tanára. A kiállító művészről elmondható, hogy nagy munkabírású alkotó. Lételeme a festés. Alkotóművészetét kísérletező kedv, műfaji-tematikai sokszínűség, fiatalos lendület, eredeti látásmód jellemzi. Tematikai-tárgyköri vonatkozásban képeinek két vonulatát emelem ki: a kárpátaljai hegyeket, völgyeket, erdőket, templomokat felelevenítő képeket egy nagy egységnek tekinthetjük. Másik karakteres ciklusát alkotják a magyarországi tematikájú képek, melyeken megjelenik a Hortobágy, Szatmárcseke, Hajdúböszörmény. A sík vidék és a hegyvidéki tájak kontrasztja izgalmas feszültséget kelt a műértő nézőben. Korunk legnagyobb dirigense volt Debütálásakor emlékezetből vezényelte az Aidát Budapest (MTI) — Bombariadó előzte meg 1921. december 26-án a teljesen átalakított milánói La Scala újbóli megnyitását. Az előzményekhez tartozik, hogy már egy ideje elkeseredett harc folyt az operaház karmestere, Arturo Toscanini által a dalszínház átfogó reformjáról előterjesztett követelések körül. Toscanini keresztülvitte akaratát, a premier közönsége alapos személyi motozás után, ha megkésve is, de elfoglalhatta helyét a nézőtéren — a Falstaff azonban óramű pontossággal elkezdődött és Toscanini a karmesteri pulpituson nem hagyta magát a közönség hangos tiltakozásától zavartatni. Könnyedén és szuverén módon vezényelte a maestro Verdi operáját és mire az utolsó akkordok is elhallgattak, visszanyerte a közönség ro- konszenvét — tomboló lelkesedéssel ünnepelték a karmestert. A La Scala teljes átalakítása Toscanini feltétele volt mielőtt 1920. július 14-én aláírta volna szerződését mint igazgató. Arturo Toscanini 1867. március 25-én született Pármában. Tanárnőjének ajánlására beiratkozott a konzervatóriumba. A tehetséges ifjú kilencéves korában kezdte tanulmányait a pármai zeneiskolán mint bentlakó diák. A leendő csellista 18 évesen tette le záróvizsgáját az elérhető legmagasabb pontszámmal. Claudio Rossi impresszárió szerződtette őt mint első csellistát és karigazgatót egy brazíliai turnéra induló társulathoz. Miután a társaság és Leo- poldo Miguez karmester viszonya végleg megromlott, Rossi Sao Paulóban, néhány perccel egy Aida előadás kezdete előtt Toscaninira bízta a vezénylést. Addig még soha nem vezényelt operát. Teljes partitúra nem állt rendelkezésére, ezért emlékezetből dirigálta végig az Aidát. így debütált karmesterként korunk egyik legnagyobb dirigense. (1957. január 16-án hunyt el New Yorkban.) Robotolók Brazíliaváros (MTI) — Brazíliában a 16,3 millió gyereket számláló 5-9 éves korcsoportból 522 ezer gyerek dolgozott 1995-ben, több mint 92 százalékuk teljesen ingyen robotolt. Az adat egy 1995-ben, a háztartásokban végzett országos felmérésből való. Minden valószínűség szerint azonban nem tükrözi teljesen a valós helyzetet, mert számos családfenntartó félelemből vagy egyszerűen szégyenből be sem meri vallani, hogy gyerekük „kenyérkereső”. Az adatok azt tükrözik, hogy a probléma megoldásához hiányzik a politikai akarat.-KULTÚRA ___
