Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-13 / 10. szám
1997. január 13., hétfő HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Májustól emelik a pótlékot Az egy- és kétgyermekes családoknál továbbra is a jövedelemtől függ az összeg Györke László Nyíregyháza (KM) — Mára már véglegessé vált, milyen változások lesznek az idén május elsejétől a családi pótlék tekintetében. Bár az „évváltás” még messze van, nem haszontalan tudni, mire számíthatunk. Virág Gyuláné, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár családi pótlék osztályának vezetője segített eligazodni a számok tengerében. Ami más Igen lényeges változás, hogy május 1-jétől módosul a családnagyság és a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehető gyermekekre vonatkozó szabály. Ekkortól ugyanis csak azok a gyermekek vehetők figyelembe, akik után családi pótlék jár. Mit jelent ez a gyakorlatban? Eddig — pontosabban ’97. május 1 -jéig — úgy szól a szabály, hogy például ha egy családban a legidősebb gyermek már felnőtté vált. bár nem jár már utána családi pótlék, de a családon belüli gyermekszámnál figyelembe kell venni. Az említett időpont után azonban már csak azok vehetők figyelembe, akik nem töltötték be 16. életévüket, illetve annál idősebbek, de 20 évesnél fiatalabbak és alap- vagy középfokú tanintézet nappali tagozatán tanulnak, illetve ha esti vagy levelező tagozaton, ám keresetük nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a tartósan beteg gyermek után életkorára való tekintet nélkül jár a családi pótlék. Fontos tudni, hogy 1997. március 31 -éig benyújtandó jövedelemnyilatkozat kitöltésénél a tartásra köteles személlyel nem közös háztartásban élő eltartott után a jövedelem 20, illetve 50 százaléka csak abban az esetben vonható le, ha a tartás tényét gyámhatóság igazolja. Szemünk fénye, a gyermek Továbbra sem kell jövedelemnyilatkozatot kiállítaniuk azoknak, akik a jövedelemtől függetlenül jogosultak a családi pótlékra. Mint például a három vagy annál több gyermeket nevelő szülőknek, illetve ha családban tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek ellátásáról gondoskodnak. (Nevelt gyermekek esetében is, ha őket a GYIVI helyzete el a háztartásában.) Jövedelemhatár Míg a jövedelemtől függő — egy-, illetve kétgyermekes családoknál — családi pótlék tekintetében 1996 és 1997 májusa között három kategória érvényes — 40,70 és 100 százalékos —, addig ez év május 1-jétől csak kettő lesz: 50 és 100 százalékos. Változik a jövedelemhatár is. Akkor jár százszázalékos családi pótlék májustól, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladta meg az előző évben a 21 200 forintot (májusig: 18 ezer Ft érvényes). Gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő esetében 25 440 forint (21 600). De vajon kiket is lehet számításba venni az osztásnál? Alapelv. hogy egy háztartásban éljenek. Tehát magát a pótlékot igénylő személyt, annak házastársát vagy élettársát, a 20 évesnél fiatalabb, nem kereső gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felső oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermeket, de azt a rokont is, akiknek eltartására a szülő a házasságról, a családról és a gyámhatóságról szóló törvény alapján köteles, és e tartási kötelezettségének eleget tesz. Ötvenszázalékos családi pótlék illeti meg májustól azt a családot, ahol az egy főre jutó nettó havi jövedelem 1996- ban 21 201 és 23 000 forint között volt. Egyedülálló esetében 25 441 és 27 600 forint között. Változik Jelentős mértékben változik a családi pótlék összege is május 1-jétől. Az egygyermekes családok esetében a 100 százalékos pótlék 3400 (májusig: 2750 Ft), egyedülálló esetében 4000 forint (3250). A kétgyerMartyn Péter felvétele mekes családok pedig 4200 forintot (3250) kapnak gyermekenként. Ez az összeg egyedülálló esetében 4800 forint (3750). Az ötvenszázalékos családi pótlék, természetszerűleg, a fentieknek a fele. A három- és többgyermekes családok májustól egy gyermek után 5200 (3750), az egyedülállók 5600 forintot (3950) kapnak. A tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő szülők a beteg gyermek után 6600 (5100), két egészséges gyermek esetén gyermekenként 4200 (3250) forintot kapnak, míg a kétgyermekes egyedülálló esetén az egészséges gyermeke után 4800 forintot (3750) kap. Jó tudni — bár a korábbihoz képest nincs változás —, ha a jogosultsági éven belül nő a figyelembe vehető családtagok száma, vagy más ok miatt (munkanélküliség, betegség stb.) az egy főre jutó havi nettó jövedelem a jogosultsági határ alá esik. akkor jár a családi pótlék, aminek ügyében természetesen intézkedni kell. Illik 3 w * ' 'Vó- |B 1Ü: J £*3111 ti. 11 M i. ( é. sf: 11 Y y a az em^er járművén t—i elindul valahová, mi- A A re észreveszi, a térkép szélén áll. Végigrohan a tájon, határok mosódnak egybe, szelíd lankák, síkvidékek, művelt földek, parlagok, megszépült falvak és városok, s az emberek. A hideg szorításában, a hó, a köd könyörtelen fojtása közben vajon gondot-e arra, hogy mit rejt e táj? Nagy költőink, íróink már szinte mindent megénekeltek, amit az adott körülmények között meg lehetett. A képzőművészek ecsetvonásaiban is felbukkannak a hegyek, templomok, erdőrészek, nagy tavaink, s ismételten csak az ember. Valahol mindig a végén. Aki éli, alakítja e tájat, élvezi előnyét, hasznát és hátrányát, mely az utóbbi időben egyre jobban felszaporodik. Ahogy az ember a tudományba beássa magát, ahogy próbálja terhelni környezetét a civilizáció mellék- termékeivel. Sokszor alattomosan, bedobva minden kis trükköt, hogy a veszélyes hulladéktól megszabaduljon. Szerencsére mindig vannak, akik éberen őrködnek. Néha egyetlen szem és fül a civil Ragaszkodás és tartozás társadalom. Mennyivel jobb lehetne, ha egyszer pénz is lehetne mindenre. Nemrég egy környezetvédelmi, úgymond ökokonferencián vettem részt, s láttam, hogy küzd a homokbuckás nagyközség vezetése a környezeti ártalmak ellen. Létrehozva egy ökofalut, rehabilitálva a tájat, melyen azonnal megjelentek a valamikor őshonos növények madárvilággal, eredeti környezetébe helyezve a szürke szarvasmarhát, bivalyt, rac- kajuhot és más, a ridegtartást tűrő állatokat. Az ember felvállalva környezetét, sorsát is jobbítja. Bizony ezt kevesen veszik tudomásul. Túlságosan előtérbe kerül az egyéni érdek, a haszon lehetősége, mindenáron. Ehhez megvannak a kiszolgálók, a haszonlesők, a pénzbehajtók, bérgyilkosok, s persze egyszerű emberek is, akiknek mindegy hogyan, de élniük kell. Túlságosan nagy ez a holdudvar, s mit jelent ebben a környezet védelme, a táj védelme, a haza szeretete. Ragaszkodás és tartozás ehhez a kis országhoz, hányatott sorsú népéhez, aki valamivel jobbat érdemelne. S nem kellene örökké a dicső múltra hivatkoznia, mikor olyan hazafiai voltak, vannak, akik jelentősen hozzájárultak a tudomány világméretű fejlődéséhez. Az ember nyakában a téllel elsősorban a fűtésre gondol, s áldoz is érte. A gázprogram, a kényelmes és környezetkímélő energia belopja magát a legeldugottabb falvakba is, a háztartásokba. Már ahol meg tudják fizetni. Vajon mennyire olcsó ez az energia, mikor állandóan korrigálják az árát és persze felfelé. Valamikor a fűtőolaj is olcsó volt... Mégis áldoz a gázra, mert sejti, hogy jövőjét építi ezzel az áldozattal. Nehezen él az ember a század végén. Kiszolgáltatottan, koldusokkal, hajléktalanokkal tele városokban, sokszor kilátástalannak tűnő falvakban. Csak gondol a jóra, szépre, az emberibb életre. A télnek is megvan a varázsa annak, aki látni akarja. Most ugyan hó takarja a száradt bábakalácsot, a juhar, kőrisfák zörgőcskéit, a gledi- ciafa kígyózó csöveit, a fagyöngyök sárga és fehér bogyóit, a hecsedli piros lángocskáit, a galagonya és berkenyebogyókat. Vannak madaraink, melyek gondoskodást várnak, ide jönnek a közeliinkbe, s ígérik, hogy egyszer meghálálják. De ott lapulnak a hóban, zúzmarában és ködben Petőfi híres T- alakjai, a pusztai gémesku- tak, József Attila híres téli égharangja. melynek „nyelve a föld. a csodálatos föld, s a szív a hang...” Mint ahogyan ott vannak, (ha ott vannak még) a szatmári nagyközség egykoriban híres mintatehenészetének maradványaként előbb „berúgatott”, majd saját piszkában elpusztuló ártatlan állatai. Az emberség és az embertelenség együtt, mint ellentétpárjaiban a gyűlölet és a szeretet... / Iyenkor az ember legszívesebben lemenne a térképről, ha tudna hová vagy kivárná a jobb időt, bízva hogy van esélye és értelme várni. Hogy a tél után valóban elmúlnak a megpróbáltatások. MÓVAnAN# 11 Vesszőfutás Esik Sándor / iókedvű szánhúzó legények jöttek velem szemben a minap egy szatmári falucska főutcáján. A sót, vagy kotrást talán sohasem látott jégbordákon szinte szikrát vetett a szán vasa. Csillogott a szeme mindahánynak, akik húzták a szokatlan járművet. Fiatal fűzvesszőkkel volt megrakva a szánkó, annyi volt rajta, hogy talán még a vállukig is elért. Szorosan körülkötötték, így messziről még az sem látszott, hogy talp van az emberes köteg alatt. Közelről viszont már azt sem lehetett szem elől téveszteni, hogy ezeknek a fiúknak nagy terveik vannak a gallyakkal. Bár már hazafelé jöttek, el lehet képzelni az előzményeket. A néhány nappal ezelőtti estét, amikor néhányuk felhozta: el kellene menni abba a bizonyos határszegletbe, ahol emberemlékezet óta vesszőt gyűjt a falu. Kiélezték a bicskákat, kicserélték a szánon a kötelet. És reggel elindultak. A vesszők mint a jó testvérek egyformák, és egymáshoz simulnak a nagy kévében. A tövükön látszik, hogy egyazon nyisszantással vágta le a penge őket. Srégen, hogy a kosárfonásnál könnyen lehessen az előző után dugni a következőt. Utánanéztem a kis csapatnak. Lendületükből, gesztusaikból, céltudatos mozgásukból sejtettem, hogy ezek azok a fiúk, akiknél nem fogy el a lelkesedés. Szinte futottak, mert már látni szerették volna, miként lesz a vesszőből kosár. Már végiggondolták, hogy a tavaly szétfeslettet a legjobba! pótolják. Aztán jutni fog sógornak, komának, jó barátnak. A szíves ajándékot pedig hasonlóval illik viszonozni. Lehet, arra is gondoltak, hogy talán eladásra is kellene belőle... Esetleg vállalkozásban és sokat, hiszen vessző van, szabad idő van... Aztán talán az jutott eszükbe: eh. mégsem, hiszen még a kötelező tb sem telne ki az árából. Elkésett uram! A Red Búit már ön előtt feltalálták... Ferter János rajza mm -------------- — m.. ^. nőm me fi tűr Visszaosztás Nyéki Zsolt f ben az évben is sú- *-/ lyos pénzeket költhe- t J tünk megyénkben a munkanélküliség okozta gondok enyhítésére, az összeg közel kétmilliárd forintra rúg. Hogy ez sok vagy kevés, annak megítélése attól függ, ki melyik lépcsőfokán áll éppen a társadalmi ranglétrának. Tény: az állástalanok több tízezres táborában sok embernek egyetlen szalmaszál a civilizált élethez a visszaosztott forint, s az is közismert, hogy sokkal több pénz kellene a közhasznú munkások alkalmazására, pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének segítésére. A sor folytatható létszámnövelő bértámogatással, munka- nélküliek képzésével és. átképzésével. vagy vállalkozóvá válásuk ösztönzésével. Amennyiben sikeres programok támogatása emészti fel a nem kis összeget, valóban csak sajnálható, hogy nem áll rendelkezésre még nagyobb forrás. De nem lehet és nem is érdemes tagadni a kételyeket, amelyek a hatékonysággal kapcsolatban fogalmazódnak meg. Csupán tavaly decemberben hatszázötvennel növekedett megyénkben a nyilvántartott munkanélküliek száma, amiért csak részben okolható a gazdasági környezet, a kereslet hiánya. Az elmúlt év ősze számos példát hozott arra, hogy a papíron munka nélkül tengődök egy része nem is nagyon akar elhelyezkedni. Egyik élelmiszeripari cégünk biztos (és a segély többszörösét ígérő) jövedelemmel sem tudott összeszedni negyven épkézláb embert, mert a kiközvetített embereknek itt meg ott fájt, s négyszemközti beszélgetés során nem nagyon kerteltek, mondván: nekik nem érdekük, hogy elhelyezkedjenek. Vagy itt van a történelmet csináló paradicsomos eset, amikor a szövetkezet az ugyancsak kiközvetített munkanélküliekkel nem tudott mit kezdeni. Sokan tartották úgy: a törvényi kötelezettségeinek a puszta megjelenéssel már eleget tettek, aztán fasorban lefeküdtek, mert tűző napon hajlongani nem kellemes dolog. Új értéket teremteni így nem lehet.