Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-07 / 286. szám

1996. DECEMBER 7„ SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete Saját útját járta az irodalomban Csöndes szavú jubileum • A 75 éves Rákos Sándor köszöntése Sem a nyomtatott sajtó, sem az elektro­mos médiák nemigen emlegették ezt az év­fordulót, de az idén novemberben töltötte be 75. évét Rákos Sándor, a neves költő, megyénk szülötte. Katona Béla irodalom- történésszel beszélgetünk róla, aki sokat foglalkozott az író életével és pályájával. Arra kértük, hogyha már nagyobb tanul­mányok nem készültek róla, a mostani év­forduló kapcsán legalább egy interjúban idézzük fel alakját. — Ez az év különösen gazdag volt a me- gyénkhez kötődő írók kerek számú évfor­dulójában. Január végén emlékeztünk Fá­bián Zoltán születésének 70. évfordulójá­ra, májusban emlékezhettünk volna a 90 éve született Gádor Bélára, augusztusban emlegettük a 60 éve született Ratkó Józse­fet, és szeptemberben volt Galambos La­jos halálának 10. évfordulója. Szeptem­berben lett volna 75 éves Bory Zsolt és most november 25-én, Katalin-napkor ünnepelte 75. születésnapját Rákos Sán­dor. £3 Mi az oka, hogy ennyire visszhangta- lan maradt ez a kerek számú Rákos-évfor­duló? — Mindig is tudták, hogy Rákos Sándor kitűnő költő, a hatalom azonban sohasem kényeztette el. A baloldalnak nem volt elég baloldali, a jobboldalnak nem volt elég jobboldali, ezért sohasem halmozták el kitüntetésekkel. Ezért ilyen csöndes ez a mostani jubileum is. Szerencsére a könyv­kiadók nem bántak vele ilyen mostohán. Rákos termékeny költő, összesen 25 köte­te jelent meg, s ebben az újrakiadások nem is szerepelnek. Tizenhét verseskötete látott napvilágot, sőt ha a gyermekvers­köteteit is bele­számítjuk, akkor kereken húsz. ffárom nagy mű­fordítás-gyűjte­ménye jelent meg, s mint műfordító, olyan területeket hódított meg a magyar lírának, amelyekre koráb­ban még nem me­részkedett ma­gyar költő. A Gil­games és az Agyagtáblák üze­nete, az mezopo­támiai akkád köl­tészet ismeretével gyarapította a magyar költésze­tet. A Táncol a hullámsapkás tenger című köte­te pedig Óceánia költészetét hozta közelebb a ma­gyar olvasókhoz. Két tanulmány- kötetet is írt. O Hogyan in­dult a költő pályája, milyen szerepe volt eb­ben Nyíregyházá­nak? — Rákos Sán­dor 1921. novem­ber 25-én Kál- mánházán szüle­RÁKOS SÁNDOR KM-illusztráció tett. Kálmánháza akkor még csak tanyaközpont volt, közigazgatásilag Újfehértóhoz tartozott. Csak sokkal később, más környékbeli tanyák­kal egyesítve vált önálló településsé. Édesapja Kálmánházán volt taní­tó, s az általa irányított iskola alsó osztályába járt Rákos Sándor. A gimnázium felső osztá­lyait már a nyíregyházi Kossuth gimnáziumban végezte, a megyeszék­helyre költözött a csa­ládja. Korán kezdett ver­set írni. Első költemé­nyei már diákkorában megjelentek a Szabolcsi Szemlében. 1939-ben érettségizett, egy ideig tisztviselőként dolgozott, majd a Közgazdasági Egyetemre járt Budapes­ten, de tanulmányait ab­ba kellett hagynia. 1944- ben nem tett eleget a ka­tonai behívóparancsnak, s ezért a Kálmánháza környéki tanyákon isme­rősöknél rejtőzködött. A háború után munkatársa lett a Magyar Nép című induló nyíregyházi új­ságnak, amelyben nem­csak versei, hanem riport­ja is napvilágot láttak. Legnevezetesebb riportja a tiszanagyfalui földosztásról íródott, így történt az első földosztás Magyarországon címmel. Jól érezte magát Nyíregyházán, de mégis Bu­dapestre költözött. Tudta, hogyha igazán költő akar lenni, akkor a fővárosban kell bizonyítania. Az akkori folyóiratok közül az Újholdhoz csatlakozott. Első kötete 1949-ben jelent meg Az eb válaszol cím­mel. Ezt követték a többiek. O Később volt-e kapcsolata a szükebb hazával, Nyíregyházával? — Igen. Édesanyja hosszú ideig itt élt még Nyíregyházán, ő is gyakran járt haza, és hosszabb időt töltött máriapócsi roko­nainál. Szorosabb kapcsolatban volt régi diáktársaival, elsősorban Bory Zsolttal, és ha hazajött, mindig felkereste a Kossuth gimnáziumot. Gyakran szerepelt itthon író-olvasó találkozókon. Ötvenedik szüle­tésnapja alkalmából pedig Kálmánházán rendeztek nagyszabású irodalmi estet a Rákos Sándor Harasztosi Pál reprodukciója tiszteletére, amelyen a falu apraja-nagyja ott volt. Gyakran szerepelt írásaival a sza­bolcsi folyóiratokban. O Most 75 éves, már a nagy öregek kö­zé tartozik. Hová helyezi őt ma az iroda- lomtörténet-írás? — Rákps Sándor a. saját útját járta az irodalomban. Rokoni szálak fűzik a már említett Újhold-szerzőhez. Leginkább Pi­linszky Jánossal, Nemes Nagy Ágnessel, Rába Györggyel és Somlyó Györggyel so­rolható azonos körbe. Tudjuk, hogy mos­tanában sokat betegeskedik, ezért 75. szü­letésnapja alkalmából mindenekelőtt jó egészséget és további alkotókedvet kívá­nunk neki innen, a szülőföldről, Nyíregy­házáról, amelyet írásaiban, verseiben, olyan gyakran és mindig megkülönbözte­tett szeretettel emleget. (Verseit lapunk 13. oldalán, a Múzsák ro­vatban mutatjuk be.) A KM VENDÉGE A f 1311618 lClftOf Korányi Zsuzsa Az ötvenes éveiben járó francia férfi olyan, amilyennek a filmekből ismerjük a franciákat: habzsolja az életet, imád él­ni, szereti a bort, a nőket, az irodalmat, a művészeteket, s nem utolsósorban az utazásokat. Élt Afrikában, a Szahará­ban, Dél-Amerikában, Amazóniában, Szaud-Arábiában és Európa minden tá­ján. Eredetileg Kuvaitba ment, mielőtt Magyarországra érkezett, azonban né­hány hónap után elege lett az olajország­ból. Mindenképpen meg akart ismerni egy volt szocialista országot, így érkezett hazánkba Erick Pessiot, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Francia Tanszékének lektora, aki szereti a para­doxonokat. Az a véleménye, hogy a pe­dagógiát nem lehet az iskolában megta­nulni, mint a szeretetet és a költészetet sem. Szavaival élve, az pedig csakis egy véletlen baleset lehet, hogy egy pedagó­gusképzőben dolgozik. Véleménye szerint nincs különbség vágy és valóság között, amit akarunk, s amit tehetünk. Mindig van egy képzelet­beli út, eszköz, ami az egyikből a másik­ba átmosódik. Az egyetlen végzet az, amelyre kötelezzük magunkat. Álmain­kat, vágyainkat azért nem merjük meg­valósítani, mert lehetetlenek vagy nehe­zek, hanem azért, mert nem merjük megvalósítani azt, ami lehetetlen és nehéz. Mindez nem csak egyéni akaratokra érvénye­sek, hanem a közösség aka­ratára is. Mindössze négy éve él hazánkban, s francia szemüvegén keresztül látja az országot: Magyarország egy fiatal ország, de úgy vi­selkedik, mint egy kis öreg. Egy olyan ország, amely évti zedeken át meg tudta őrizni lelkét a törökök, az osztrá­kok, a németek, az oro­szok elleni küzdelmek­ben, s most eladja azt a világkultúra legalacso­nyabb termékeinek, a McDonalds-nak, a Ni- ke-nak, a pizzáknak és a diszkózenének, vagyis a kultúra sze metesládájának. Szerinte Petőfi fo­rog a sírjában. A szabadság, amit a magyarok a világgal együtt megnyertek, úgy tűnik, csak a nyomort, a szegénysé­get, Schwarzeneggert és egy rossz minő­Erick Pessiot ségű pornográfiát hozott magával. Szo­morú halál. Sok a fiatal ebben az országban, akik már fiatalon öregek, akiknek nincsenek álmaik, vágyaik, szenvedélyeik. A fi­atalság nemcsak egy kor, hanem egy égő, tüzes vágy arra, hogy le­gyünk, hogy alkossunk. Azon­ban a fiatalok el akarnak men­ni innen és nem a szegénység elől menekülnek, hanem attól a tehetetlen ér­zéstől, hogy sem­min nem lehet változtatni. Fé­lő, hogy az or­szág, amely 40 éve láng­ra gyúlt azért, hogy lelket ad­jon saját m a g á - nak, ma beolvad egy be- zárkó­Harasztosi Pál felvétele 10 f r t 3 r S 3 ■ dalomba, úgy, mint a múltban, s kiürül a fiatalságból, a jövőből. Hozzánk, magyarokhoz intézett üze­nete világos: higgyetek magatokban, al­kossatok. A világnak szüksége van Magyaror-' szágra, egy olyan magyar sajátosságra, egy olyan színre, amely hozzátartozik a világ szivárványához, s nem egy olyan emberi csoportra, amely az amerikai sze­metesládát használja. Erick Pessiot őszülő szakállával szereti magát prófétának tekinteni. Kalandos élete során sok mindent kipróbált, volt aranyásó, kamionsofőr, cowboy Argen­tínában, kőműves, színész, rendező, mű­vészeti galéria igazgatója, kiadó, rádiós, tanár, író, költő, s a sor szinte kifogyha­tatlan. Az UNESCO munkatársaként az afri­kai oktatás problémájával foglalkozott. Költő, harmadik kötete tavasszal jelenik meg, esszéket, verseket tartalmaz, s sze­retné Magyarországon is megjelentetni. Mellesleg irodalomból és szociológiából is doktorált. Szervezőmunkájának köszönhetően több nyíregyházi főiskolai hallgató ösz­töndíjjal tanulhatott Franciaországban, meggyőzte a Conseil Generált, hogy ösz­töndíjakat juttasson magyar fiataloknak. Tanárként sok kivételes diákot ismert meg Nyíregyházán, ahol számos pedagó­gus szakértelmének, kedvességének kö­szönhetően jól érzi magát. □ w Z w hJ. H w S w N <

Next

/
Thumbnails
Contents