Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-05 / 284. szám
1996. december 5., csütörtök Hifitoronyra nem jár lakáskölcsön Nyitva az ajtó az építkezők előtt, a trükközők viszont az ablakon sem juthatnak be... Balázs Attila felvétele Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Köteteket lehetne teleírni azzal, milyen trükkökkel próbálják a különböző támogatási formákat, kedvezményes kamatozású hiteleket egészen más célra fordítani honfitársaink, mint amire annak idején felvették vagy kapták. Száz(?)milliók folytak ki az államkasszából jerketámogatásra olyanok kezébe, akik még a birkát sem tudják megkülönböztetni a szamártól; százával sorolhatnánk a példákat, hogyan lehet manapság adni-venni a szocpolt. miként szerezhető meg a támogatás anélkül, hogy a kedvezményezett egy méterrel is messzebb költözne. S most egy újabb — eleddig úgy tűnik, kiaknázatlan — forrással bővült a paletta: az önkormányzat nyújtotta vissza nem térítendő támogatással. illetve kamatmentes kölcsönnel is próbálnak már ügyeskedni egyesek: van. aki kocsit vesz belőle, más a vállalkozásába forgatja be. míg a vidámabbja nemes egyszerűséggel elmulatja... Minderről dr. Köteles István, a nyíregyházi polgármesteri hivatal hatósági ügyosztályának vezetője számolt be lapunknak. Más célra — A közelmúltban több olyan eset jutott tudomásunkra, hogy a hivataltól kapott kamatmentes kölcsönt vélhetően más célra használták fel az ügyfelek — mondta az osztályvezető. — A jelzések alapján az ügyosztály műszaki irodájának munkatársai helyszíni ellenőrzéseket tartottak az építkezések területén, s megdöbbenve tapasztalták: egyetlen kapavágás nem történt a telkeken, egyetlenjei nem mutat arra, hogy ott a közeljövőben lakóház fog állni. Egyelőre tíz ilyen esetet derítettek fe. de a szám napról napra nő. Példákat sorol: K. Árpád 1990-ben százezer forint hitelt vett fel, s most tartozik a törlesztő részletekkel. G. Zsolt 1992-ben 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást. hozzá 130 ezer forint kamatmentes hitelt kapott (így összesen 280 ezer forinthoz jutott) — ő legalább törleszti a részleteket (bár 12 ezer forinttal tartozik). Nem így V. András. aki 400 ezer forint kamatmentes támogatást és 80 ezer forint vissza nem térítendőt igényelt és kapott az önkormányzattól 1993-ban. s mostanra 77 ezer forint tartozása gyűlt össze. B. József 1995- ben 80 ezer forint visza nem térítendő támogatást kapott, s 450 ezer kamatmentes hitelt. O is törleszti a részleteket, csak éppen nem építkezik. B János még 1990-ben kapott- 150 ezer forintot (öt évre), eddig 58 ezer forint tartozást halmozott fel. Nehezebb tetten érni az építkezéshez nyújtott hitellel való manipulációt, hiszen időbe telik, míg felépül egy ház, így jó esetben csak 3 év elteltével jut az önkormányzat tudomására, ha valami „svégség" van a dologban. Gyorsítja viszont az ellenőrzési folyamatot, hogy a nyilvántartó iroda átadja az ügyosztálynak az adósok listáját. Indokolt esetben A polgármesteri hivatal az emberi oldaláról igyekszik megközelíteni a kérdést — hiszen a kedvezményezetteken kívül álló oka is lehet annak, hogy nem kezdték el az építkezést —, ezért valamennyi érintettnek levelet küldtek, amelyben kérik: nyilatkozzon az építkezés megkezdéséről, illetve folytatásáról. Amennyiben akadálya van az építkezés megkezdésének, egy összegben — indokolt esetben kamataival — kell visszafizetni a pénzt. Ha semmiféle visszajelzést nem kap a hivatal az érintettektől, úgy büntető eljárást kezdeményeznek ellenük az ügyészségen. Tudni kell ugyanis, hogy mindkét esetben (a vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes hitel esetében is)' meghatározott célra — lakásépítésre — kapta az ügyfél a pénzt, s ha nem arra fordította, akkor bűncselekményt — csalást — követ el. Különféle támogatások Támogatást nemcsak lakásépítésre, hanem vásárlásra is nyújt az önkormányzat. Ez utóbbi esetben azonban zömmel rendben mennek a dolgok (visszajelzést kap a földhivataltól is az önkormányzat a kölcsönt biztosító jelzálog bejegyzéséről), s ha valaki trük- közni próbál — fiktív szerződést köt — nagyon hamar lebukik. Mint az a fiatalember is, akit saját édesanyja jelentett fel a hivatalban: a fiú — szerződés szerint — a szomszéd lakását akarta megvenni, s ehhez 100 ezer forint támogatást kért. A pénz azonban valójában a hőn áhított hifitoronyra kellett volna... Míg korábban éves szinten 80-100 millió forintot fordított az első lakáshoz jutók támogatására az önkormányzat, most már szűkebb — 50-60 milliós — a keret, s megszűnt a vissza nem térítendő támogatás lehetősége is. Sem most, sem korábban nem „becsszóra” adták a pénzt. Építési engedély kell hozzá, igazolni kell az építési jogosultságot vagy a tulajdonjogot, ahol a kérelmező építkezni szándékozik, háromévi állandó nyíregyházi bejelentett lakcímmel kell rendelkeznie, illetve vizsgálják a jövedelmi viszonyait is. Két hónapja — éppen a szabálytalanságok elkerülése érdekében — módosította a közgyűlés a támogatásról szóló rendeletet annyiban, hogy — az elbírált kérelmek alapján — a kölcsön folyósítását csak akkor kezdi meg az önkormányzat, ha az építkezés a 30 százalékos készültségig már eljutott. A rra emlékezik leginkább Károly. A havas gömbökként csüngő fagyöngyökre. Mindegyik egy-egy hólarina. Meg az élet játékaira, a sok adok- kapokra. a fent és lentre. Megelevenednek benne a történések. Most is megbi- zsergetik. pedig kihűlt lávaként hevernek valahol. Megy a kilátóhoz. Most is olyan, mint húsz évvel ezelőtt. Azaz hogy mégsem olyan. Mert elé építették. Valakinek hatalma volt. hát élt vele... A hó ropog, szikrázik a ragyogó napsütésben. Futók jönnek, kutyások, sí talpa sok. Es kerékpárosok fel a turistaösvényen. Elgondolni is nehéz, hogy hajtják oda fel a biciklit. Feszül a csend a tájon, hallgat az erdő. néha egy- egy varjúkárogás. Hol vannak a hangos madarak, a szívének oly kedves muzsikák? Még nem fárasztja a hegymenet. Néha megáll, szusszant egyet a faragott botra támaszkodva. Mert a kirándulónak az is kell. Ha másra nem megvédeni magát A cédrus és az őzikék a fegyelmezetlen kutyáktól, melyek a szabadság érzetével elfeledik a gazdi intelmeit. Ilyen az ember is. Már elhagyja a hidat, a mini oroszlán kéíszoborral. aki valamikor elvesztette a fejét, de azóta is rendületlenül őrködik. Ahogy letekint a sziklákon át az erdei fenyőkre. egyszerre megélésül minden. A táblával is védeti cédrus rendületlenül áll..a valamikori művészvilla melletti telken. Egyetlen hókupac az egész fa. Tarka tollú madár vergődik az ágai között. Kiszabadul. elrepül. Margit is vele van. Régóta készült életet adni magzatának. Most mégis vágyott az erdőbe, a cédrushoz, melyhez nincs olyan kaptató, mint a kilátóhoz. Özek jelentek meg az erdő alján. Éhesek, csapzottak voltak, de gyönyörűek. Károlyt egészen lenyűgözte a jelenet. — Fogok egyet neked — simogatta meg Margit kabátját gömbölyödő terhe felett. — Talán ő is örülne neki. — Biztosan — mosolygott vissza Margit. S nézte, ahogy esetlenül futva a hóban. Károly megpróbálja bekeríteni az őzikéket. Akik nem értették, hogy mit akar velük ez az ember. Talán arra gondoltak. hogy élésé get akar nekik adni. Csak bámulták. Akkor riadtak meg. amikor egészen közel ért hozzájuk, s furcsa kanyart véve Margit felé futottak. Margit csak éillt. Nem tudta mit tegyen. El akart futni, de elcsúszott, pördült még néhányat a lejtős úton. Mire föleszmélt az őzek már messzire jártak. — Margit! Margit! — kiabált Károly. —Remélem nem történt bajod? Margit addigra már ült. Nevetett. Egyszerre abbahagyta a nevetést. — Úgy hiszem itt az idő. Menni kell! De már az úton rosszul volt. Károly maga sem tudta hogy botorkált le Margit a lutvas úton. s intette le az első járművet. Csak Margitot figyelte, ahogy robognak végig az utcán, s ő toporog izzadton, csapzottan a kórház folyosóján. De a pillanat megérte. Az életerős gyerek, aki ott pi- tyergett. s próbálta esetlenül megérinteni. És Margit örömkönnyei. Azóta sokszor jártam a cédrusnál, s ő látta hogy izmosodik meg a nagyfiú, és hogy töpörödik Margit egyre kisebbé, hallotta is amikor elindult a kilátóhoz Margit hangját. —A cédrust ne feledd, s az őzikéket! feledné azt a néhány marék olajos ntag- vat, melyet eldobál a madaraknak?! Mire az útelágazáshoz ér, már eldönti a kérdést. Szép a kilátó, a havas város, de szebb a talpig hólepelbe öltözött cédrus. Hagyja, hogy fejére hulljon emlékeivel együtt a napsütésben a faágakról le- málló hó. Hívjon orvost Angyal Sándor Y y ir^1 vettűk, hogy i—J ma délután a mi- X X niszterelnök dolgozószobájában tartja rendkívüli ülését az MSZP Országos Elnöksége. Aligha gondolhatjuk, hogy jó hangulatú társalgásról lesz szó, hiszen a rendkívüli összehívást azért kezdeményezte hat elnökségi tag, mert kifogásolják Kari Imre jelölését a népjóléti tárca élére. Továbbá az is a hatak bögyében van, hogy Horn Gyula nem egyeztetett az elnökséggel Lakos László menesztéséről. Az iigy hullámai befodrozódtak a parlamentbe is. hiszen a szocialista frakció szociális munkacsoportjának véleménye szerint az egészségügy az elmúlt három év alatt minden erőfeszítés ellenére olyan mély pontra jutott, hogy jól meg kell fontolni a lemondott miniszter utódját: ne csupán gazdasági kérdésekben legyen otthon, hanem orvosként is ismerje a majdan irányítandó területet. Állítólag a fent említett jelölt maga keresett meg néhány képviselőt azzal, hogy a miniszterelnök őt kérte fel a népjóléti tárca élére, s ezt a módszert nem csak elfogadhatatlannak. hanem egyenesen provokációnak tartják a szocialista honatyák. Ezért határozott álláspontjuk. hogy a szóban forgó képviselő miniszteri jelölését sem a bizottsági meghallgatás során, sem a frakcióban nem támogatják. A rendszerváltás óta nagy lehetőségeket kapott a mindenkori miniszterelnök. így van ez most is. Am a lehetőség veszélyeket is rejt magában, s ez a veszély most rendkívül nagy. A saját csapatától ugyanis általában támogatást remél az ember.' itt viszont mintha éppen az ellenkezőjéről lenne szó. Azt azért nem feltételezhetjük. hogy Horn Gyula ezzel nincs tisztában. A kormány, akár a lassan fogyó hold aligha bír ki újabb megrázkódtatásokat. Laikusként én csak annyit üzennék a kormányfőnek: ha az én családomban beteg van, az orvoshoz és nem a közgazdasági társasághoz fordulok. Tegyen így ő is, mert egészségügyünk ágynak esett... Nyugodtan higgyen a szemének díjbeszedő úr! Amit lát, az a csupasz valóság Ferter János rajza Bőrpróba Nyéki Zsolt * V okát, mégsem eleget V beszélünk arról. kJ hogy milyen változásokra készüljenek fel a gazdasági élet szereplői, hu csatlakozunk az Európai Unióhoz. Mert általában a szülői intelmekhez hasonlító az a mód, ahogyan a megszerzett ismeretek birtokában egyik generáció figyelmezteti a még tapasztalatlan másikat a nagybetűs Élet játékszabályaira. Intelmekből tehát nincs hiány, de ha valaki most végezne egy közvélemény-kutatást arról, hogy mennyire vagyunk tisztában az Unió kihívásaival, elgondolkodtató kép bontakozna ki. Ebből kiderülne: a mai magyar vállalkozók többsége az ország keleti szegletében hétköznapi gondjaival van elfoglalva, ritkán lát túl a napi problémákon, s az olyan (egyelőre) megfoghatatlan dolgokkal, mint az Európai Unió. nem foglalkozik. Pedig a tagsági viszony olyan versenybe kényszeríti a gazdasági élet honi szereplőit, amely a felkészületlenek tömeges csődjét okozza majd. A téma szakértői számtalanszor figyelmeztetnek: az igazolványok, az autók rendszámtáblájának cseréje csupán külsőség, a lényeges változásokat a saját bőrén tapasztalja\ majd meg a vállalkozó. At kell venni azt a rengeteg jogszabályt. rendeletet, szabványt. rendszabályt s ki tudja még mi mindent, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz. S mivel az Uniós törekvésnek egyelőre nincs alternatívája, négy-öt éven belül várhatóan a magyar gazdaság és piac is ezek szerint működik. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazai fogyasztókat sem célozhatja meg az. aki nem felel meg az tíj feltételeknek, s ez különösen a megyénkben jellemző kis- és középvállalkozásokat érinti. Ez az a kör, amely Európa fejlett felében a foglalkoztatottak 75 százalékát alkalmazza, az összes beruházások több mint felét produkálja. Mozdulni kell. különben az a bi- zonvos bőrpróba fájdalmas lesz. □ — HÁTTÉR __—
