Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

1996. december 4., szerda MEGYEI PLUSZ Gyerünk a moziba be! Széles Mihály negyvennégy esztendővel ezelőtt ült a vetítőgép mellé Balázs Attila felvétele „Tanítók tanítója voltam" Porzsolt István emlékezete halálának 10. évfordulóján Elszalasztott támogatások meg az eseményeket. A néző szinte benne élt a történetben. — Ilyen technikával készült a Kleopátra, a Halál 50 órája, vagy a Spartacus. Ezeket leg­alább egyszer magam is a né­zőtéren ülve csodáltam meg, ilyenkor a váltótársam vetített. Sajnos ezen panorámafilmek gyártását egy jó évtized után abbahagyták, mert igen költsé­ges volt. Szívesen idézem fel emlékeimben a Nyomorulta­kat, a Kaméliás hölgy és a Há­rom testőr című filmeket. Ezek a vetítőgép mellől nézve is szórakoztató, szép filmek voltak. A mostaniakkal nem vagyok elégedett, nehezen bé- külök meg velük, mert túlteng bennük az erőszak. A 44 év szakmai hűséget és fegyelmet követelt a gépész­től. Nagy lemondással is járt a hivatásként folytatott szakma, hisz a mozizás esti elfoglaltsá­got jelent és bizony ünnepna­pokon is szolgálni kell a kö­zönséget. — Szakmai és erkölcsi elis­merésben sohasem éreztem hi­ányt, de nem követte ezt kellő­en a pénzbeni elismerés. A film és a szakma szeretete en­nek ellenére kitartóvá tett és hűséggel végigszolgáltam eze­ket az éveket. Mindig arra tö­rekedtem, hogy a mozi közön­sége elégedett legyen. A gé­pész hibájából egyetlen elő­adás sem maradt el. Szombaton, az esti előadás végén a mozisok Misi bácsija még utoljára megnyomta a függönyhúzó motor indító­gombját, s amikor a gépből le­futott a film, kikapcsolta a ma­sinát, mint eddig 44 éven át. Filmet már csak otthon, a tv előtt ülve néz ezentúl. szolgálatra hívták be. 1944 őszétől 1946 áprilisáig a Kál- vineumot szovjet hadikórház­nak rendezték be. Az iskolák államosításakor 1948-ban a Kálvineum állami tanítónőképző lett és felvette alapítója, dr. Kiss Ferenc egyetemi tanár nevét. 1958- ban a tanítóképzést felsőfokú­vá szervezték át. Porzsolt Ist­ván a régi fiú tanítóképzőben szervezett Kölcsey Ferenc Le­ánygimnázium igazgatója lett. A tanárképző főiskola 1962- ben szerveződött, amelynek Kovács József egykori belgiu­mi magyar követ lett az igaz­gatója és a magyar tanszék fő­iskolai tanára. Porzsolt István lett a főiskola első igazgató- helyettese és egyben a pedagó­gia tanszék vezetője, főiskolai tanára. Ez is maradt nyugdíja­zásáig. Rendkívül tevékenyen vett részt az iskolán kívül is a közéletben. „Tanítók tanítója voltam” jellemezte saját pályáját. Nyíregyháza (S. J.) — A Krúdy mozi főgépésze 44 év szolgálat után december else­jétől nyugalomba vonult. Amikor még 16 éves kossu- thos diákként szülőfalujában, Apagyon elkezdte a szakmát 4 forint volt a legdrágább mozijegy, ma akár 300-zat is kiadunk a Krúdyban egy filmért. Széles Mihály, az Apagyról bejáró kossuthos diák 16 éves volt, amikor a gimnázium rá­dióamatőr-szakkörében a 16 mm-es, keskenyvetítőgép működését is rájuk bízták. A még igencsak újdonságnak számító masina és az általa megeleveníthető világ rabul ejtette. Még abban az évben, 1952-ben elkezdődött a falu mozisítási program és közsé­gük is kapott vetítőgépet. A ta­nácselnök őt kérte meg, vállal­ja el a vetítést a kultúrházban. — Szombaton egy, vasár­nap két előadást tartottunk, emlékezik a kezdetekre Széles Mihály. Az órabérem 3 forint 20 fillér volt, így havonta 150-160 forintot kaptam. A legolcsóbb mozijegy 2,50 Ft- ba került, az első helyért 4 Ft- ot fizettek a nézők. Mivel ek­kor még csak 16 éves diák vol­tam, így a tanácselnök vállalt felelősséget értem. Hétközben a gimnáziumba jártam, szom­baton és vasárnap este pedig vetítettem a falumban. Közben elvégeztem az üzemvezető gé­pész tanfolyamot. Érettségi után 1954-ben megkaptam a munkakönyvemet, a moziüze­mi vállalat alkalmazottja let­tem és ekkor behelyeztek Nyíregyházára, a Béke mozi­ba. Itt kezdődött az igazi mo­zis pályafutásom. Razzia Nyíregyháza (KM — K. D.) — Az ünnepek köze­ledtével feltehetően leját­szódik még néhányszor az az eset, ami a napokban történt a nyíregyházi Vá­sártéren. A rendőrök meg­jelenése láttán ugyanis szétspriccoltak az illegális árusok. Új jelenség — szűrhető le a tapasztalatokból — hogy újabban külföldiek árulják a portékákat ma­gyar állampolgárok megbí­zásából. (Éz persze enge­dély néküli foglalkoztatás­nak minősül!) A kihallga­tott, majd kiutasított kül­földiek egyike is elmesél­te, hogy odament hozzá egy számára ismeretlen személy, átadott neki 360 elemlámpát azzal, hogy árulja, s később vissza­megy a pénzért. Az áru egy része el is kelt, de közbe­léptek a rendőrök. A gya­korlat az, hogy hamis számla készül a portékák adásvételéről, így próbál­ják legalizálni az árusítást. Az említett külföldi azért nem véletlenül hagyta ott a megmaradt lámpákat, hi­szen nem lett volna értel­me hazavinni. Volt, hogy az árusasztal alatti kartondoboz meg­csörrent, szeszesital volt benne, de senki sem vallot­ta magáénak. Többszáz üveg engedély nélkül árult italt szedtek össze a rend­őrök. Az akció eredménye­képpen 14 külföldi állam­polgárt utasítottak ki Ma­gyarországról. Széles Mihály Széles Mihály időközben el­végezte a normál (35 mm-es) gépésztanfolyamot és évekig vetített az Egyház utcán lévő egykori Dózsa és a Zrínyi ut­cán működött Gorkij moziban. Amikor 1968 januárjában át­adták a megye legkorszerűbb filmszínházát, a Krúdy mozit, ide helyezték üzemvezető gé­pésznek. Itt dolgozott 28 éven át, nyugdíjba vonulásáig. — Sok szeretettel emlék­szem vissza régi gépész kollé­gáimra, akiktől nagyon sokat tanultam: Molnár Béla (Béke), Harsányi Antal (Gorkij), Me- lich Mihály (Dózsa) és Hege­dűs József (Dózsa). Sajnos, már egyikük sem él. Vígh Mi­hállyal együtt kezdtünk a Reményi Mihály Tíz évvel ezelőtt — 1986. de­cember 12-én halt meg Por­zsolt István az egykori Kálvi­neum Tanítónőképző Intézet igazgatója, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskola első igazgatóhelyettese és tan­székvezető tanára. Anarcson 1910-ben szüle­tett, ahol édesapja református lelkész, majd Nagykállóban esperes lett. Az erdélyi Há­romszék megyéből került a kolozsvári református teológi­ára. Munkásságának nagy ré­szét megyénkben folytatta. Édesanyja Görömbey Borbá­la, aki a híres tudós nagykállói református lelkész, esperes, püspökhelyettes Görömbey Péter lánya volt. Porzsolt István a debreceni református főgimnázium el­végzése után a debreceni Tu­dományegyetem Bölcsészeti Karán magyar-német-peda­Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Európai Uniós csatlakozá­sunkkal, vagyis várhatóan az ezredforduló környékén több ezer új jogszabály épül be a magyar jogrendszerbe, s erre már most fel kell készülniük a gazdasági élet szereplőinek — hangsúlyozta tegnap Nyíregy­házán az Euro Info Levelező Központ igazgatója. Hirschler András a megyeszékhelyün­kön működő PRIMOM Ala­pítvány Információs és Ta­Krúdyban, majd Gál Miklós volt itt a gépész társam, mind­ketten már nyugdíjasok. A moziüzemi vállalat 1990-ben megszűnt. Ezzel életemben szakmai szempontból megsza­kadt egy folyamatosság. A műszaki osztály munkatársai ugyanis nagy gondot fordítot­tak a magas színvonalú techni­kai feltételek biztosítására. A Krúdy mozi főgépésze legszívesebben a 60-as, 70-es évekre emlékszik vissza nosz­talgiával. Ekkor vetítették a 70 mm-es, panorámafilmeket, melyek a mozizás csúcsát je­lentették. A 6 csatornás, mág­neses, sztereo hangleadással gyártott kópiák 14 méter szé­les vetítővásznon jelenítették gógia szakos tanári oklevelet szerzett. Elvégezte a teológiát is és tanulmányait Svájcban, Bázelben folytatta. 1933-ban került Nyíregyhá­zára a Kálvineumba. 1935-ben a Városi Színházban szavaló­kórusával önálló estet szerve­zett, melyről a Nyírvidék helyi lap elismerően számolt be. 1937-ben a Kálvineum he­lyettes igazgatója és 1938-ban, alig 28 évesen az igazgatója lett dr. Ferenczy Károly igaz­gatósága után és az is maradt 30 éven keresztül. Betöltötte az intézet lelkészi teendőit is. Az első Kodály-hangersenyt 1937. május 2-án tartottuk meg a Városi Színházban az ő jelenlétében. 1942. május 2-án a második Kodály-hangver- seny zajlott le a Kálvineum udvarán. Éles politikai fordulat kö­vetkezettbe 1944. március 19- én, és április 1-jén a tanítás is befejeződött. Porzsolt Istvánt röviddel ezután tábori lelkészi nácsadó Hálózati Központ épületében új szolgáltatásként mutatta be az Euro Info Iroda profilját, mely a hagyományok szerint főként a kis- és közép- vállalkozások számára nyújt adatokat, információkat. Ver­senyképességük megtartásá­hoz számukra a legfontosabb megismerni többek között az Unió rendeletéit, fejlesztési programjait, műszaki szabvá­nyait, szállítmányozási, fuva­rozási előírásait, foglalkozta­tási rendszabályait. A jövő ter­vezése mellett a gazdálkodók már most is több támogatási lehetőségtől esnek el csupán azért, mert nem is ismerik a különböző pályázati konstruk­ciókat. Itt gyakorta emlegetik a szakemberek a PHARE-prog- ram felhasználatlan kereteit. E rossz gyakorlaton is igyekszik változtatni az egyelőre próba­jelleggel megnyitott Euro Info Iroda. Gyermek koldusok Nyíregyháza (KM) — Az adatok megdöbbentőek: ha­zánkban a veszélyeztetett gyermekek száma 1989- ben 127 ezer fő volt, 1995- ben pedig már 320 ezer veszélyeztetett fiatalt je­gyeztek a szakemberek. Minden ötödik gyermek sértettje valamelyik bűn- cselekménynek. Minderről tegnap számolt be Nyíregy­házán a megyeháza díszter­mében dr. Kerezsi Klára kriminológus, az Országos Kriminológiai és Krimina­lisztikai Intézet tudomá­nyos főmunkatársa azon a tanácskozáson, amelyet a megyei önkormányzat és a MTA debreceni területi bi­zottságának kriminaliszti­kai bizottsága szervezett. Mint az előadó utalt rá, hiába oly nagy ez a problé­ma, csak a tűzvonalban lé­vő szakemberek érzik en­nek a jelentőségét, a politi­kusokat hidegen hagyja az ifjak helyzete, amit az is je­lez, hogy évek óta hiába vá­runk a gyermektörvény megszületésére. Elég csak szétnézni hazánk városai­nak utcáin, egyre több a gyermek koldusok és a gyermek prostituáltak szá­ma. Az állam kétféle mó­don próbál segíteni. Ha fi­gyelembe veszi a családi autonómiát, akkor család- segítő központokat hoz lét­re, szociális munkásokat küld a veszélyeztetett gyer­mekekhez, illetve családok­hoz. Ha nem veszi figye­lembe a családi közösség fontosságát, akkor kénysze­rítő intézkedésekkel kieme­li a gyermeket, illetve fele­lősségre vonja a szülőt. A tegnapi rendezvényen a három megye szakembe­reit összefogó kriminalisz­tikai bizottság tisztújító közgyűlést is tartott. Me­gyénk szakemberei közül dr. Madácsi Máriát és dr. Kerülő Juditot, a tanárkép­ző főiskola munkatársait választották be az elnökségi tagok sorába. Ruhák ajándékba Nyíregyháza (S. J.) — A 13-as iskola (Huszár tér) ta­nulói a tanévkezdés óta im­már másodszor kaptak ajándékba ruhákat Petrócz- ki Bélánétól. Most, kará­csony előtt újabb csomag­gal lepi meg a kis nebuló­kat. A nevelői szobában van az alkalmi „kirakodóvá­sár”. Csakhogy itt minden ingyen kapható. A gyere­kek magukhoz mérik a ki­szemelt inget, nadrágot, szoknyát, felső ruhát, kabá­tot, farmert. Mindenkinek jut egy-egy darab. Amikor már gazdára ta­lált minden ruha, nem ál­lom meg, hogy meg ne kér­dezzem a hölgyet, miért te­szi ezt, hiszen ez hatalmas érték, amit szétosztott? — Nekem öröm volt, hogy adhattam. Úgy érzem, rászorultak ezek a gyere­kek. Karácsony előtt még megajándékozom őket, fe­leli Petróczki Béláné. A használtruha-kereske­dő Svájcból és Budapestről szerzi be az árut. Maga szállítja haza. Legutóbb 250 kilónyit ajándékozott a Huszár téri gyerekeknek. Számolgatok. Az üzletében 574 forint kilója. Mivel mind a 110 gyerek kapott valamit, így egy alkalom­mal 1300 forintnyi hasznos ajándékot tudhatnak magu­kénak. S ez nem az első eset! Petróczki Béláné hasonló csomagot adott már a ber- keszi nevelőotthonban lakó gyerekeknek, a nyíregyházi 6-os iskola tanulói közül a leginkább rászorultaknak. Ez utóbbiak szép, meleg hangú levélben meg is kö­szönték az ajándékot, nem így a berkesziek. Hatástalanított bomba Nyíregyháza (KM) — Péntektől hétfőig szállítgat- ta autójában a megtalált második világháborús szár­nyas bombát egy nyíregy­házi lakos, aki talán fel sem mérte tettének esetleges kö­vetkezményeit. Hétfőn megelégelte őrzését, átadta a rendőröknek, kedden a Si­mái úti lőtéren a fővárosi tűzszerészek felrobbantot­ták a régi, de azért veszé­lyes szerkezetet. Súlyos testi sértés gyanú­jával indult eljárás egy va­jai férfi ellen, aki bement egy helyi lakásba, s ott min­den ok nélkül megverte a házigazdát. Fura formáját akarta vá­lasztani a megbeszélésnek egy nyíregyházi fiatalem­ber, aki fegyvert fogott egy leányra, így kérve, hogy ki­hívja testvérét a ház elé. Dolgavégezetlenül távozott ugyan, de garázdaságért fe­lelősségre vonják. Őrizetbe vették azt a nyíregyházi férfit, akit há­rom gépkocsi feltörésével gyanúsítanak. Az egyikből 150 ezer forint kárt okozva kézitáskát emelt el, benne iratokkal, forinttal és valu­tával, a másikból egy száze­zer forintot érő rádiótele­font, a harmadikból egy tás­kát iratokkal, s némi pénz­zel. Balkányi dohányszárító­ból elloptak egy olajégőből átalakított gázégőfejet, a tu­lajdonos kára 120 ezer fo­rint. Ugyancsak Balkány a helyszíne annak a boltfeltö­résnek, melynek során a tet­tes 120 ezer forint értékű árut pakolt fel magának. Demecser és Császár- szállás egy-egy boltjában is betörő járt a napokban, az előbbiből 220, utóbbiból 150 ezer forint értékű áru­val megpakolva távozott a tettes. Magánlaksértés gyanújá­val vonnak felelősségre egy érpataki fiatalembert, aki társaival bement egy helyi lakásba, ott légpuskával a bentlévőket a falhoz kény­szerítették, majd megron­gálták a berendezést □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents