Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-31 / 304. szám
1996. DECEMBER 31., KEDD Napkelet • A KM Év végi melléklete fi A képviselő „jobbkeze” Itthonról segítik Szabolcs-Szatmár-Bereg Országházban dolgozó követeit Kovács Éva A parlamenti képviselők feladata sokfajta, szerteágazó. A hét első napjait az Országházban, a plenáris üléseken, bizottságokban, a törvényhozással töltik, a további napokon pedig többnyire választókörzetük, az állampolgárok ügyes-bajos dolgait intézik. Munkájukat nagyban segítik, vállukról jelentős terhet vesznek le a különböző rendű és rangú segítők. Azok, akik információikkal, tudásukkal, netán kapcsolataikkal teszik eredményesebbé a parlamenti tevékenykedést. Közülük mutatunk be ezúttal hármat. Váradi György Baja Ferenc (MSZP) miniszter, képviselő segítője. — Elég régen, majd’ tizenöt éve ismerjük egymást, vagyunk barátok. 1989 óta egyazon párthoz tartozunk, megyei küldöttekként az MSZP alapító tagjai voltunk. Ez idő tájt jött az első feladat is, Feri indult a választásokon, a kampány még az időben igencsak újszerű munkának számított. Kellett egy szervező, aki mindezt felvállalja. Ez lettem én, s a kezdetektől mindent közösen csináltunk. Az akkori siker — Baja Ferenc, a harmadik legjobb eredményt érte el az MSZP indulói között — a továbbiakra is erőt adott. A következő választásokon a nyíregyházi 2-es választókörzetben ő lett a győztes, mára a párt választmányának elnöke, miniszter. — Mi vele a legnehezebb? Kezdetben kicsit túlbeszélte a dolgokat, szeretett volna sokat mondani. Mára tömörebben, frappánsabban fogalmaz, beszédei ben a lényegre törekszik. A miniszterség mellett a képviselőséget is maximális odaadással végzi, havonta legalább kétszer van itthon. Változatlanul nyíregyházi lakos, je len van a város életében, a megyei meghívások kilencven százalékának eleget tesz. Nem szereti a protokollt, ő ma is mindenkinek Baja Feri. Azt gondolom, ez természetes is, mert ő nem csak innen indult, ide is szeretne egyszer hazajönni. Képviselő és segítője magánemberként is összejárnak, kapcsolatuk innen indult, ide torkollik vissza. A miniszterséggel, képviselőséggel járó sok-sok munkából alapos mennyiséget elvégez Váradi György, aki nemcsak a fogadóórákon vesz részt, hanem leveleket, válaszokat fogalmaz, segít, ahol csak tud... hithű katolikus nagyon örültem akkoriban, hogy megalakult a Kereszténydemokrata Néppárt. A folytatást az jelentette, hogy választókerületünkben megismerkedtem Tormássi Gézával, a párt helyi képviselőjével, ő ajánlott be Császár Teréziának, akivel azóta is kölcsönösen támogatjuk egymást, nem csak én segítek neki, ő is igen sokat segített, segít nekünk. Mindketten megtesszük, amit tudunk. Egyesületünk, a Nyugdíjasok Közössége Karitatív Egyesület közel 900 tagot számlál, így mondhatjuk, a társadalom valamennyi gondját-baját képviseli. Legnagyobb közöttük szerintünk az, hogy ebben a mostani kormányciklusban a nyugdíjasok padlóra kerültek. Megalázó, megszégyenítő a András Domokosné: „Nehezen értik meg az emberek, hogy ma már egy parlamentben tevékenykedő honatyának sincs akkora hatalma, hogy minden bajra gyógyírt találjon.” Váradi György: „Nem szereti a protokollt, ő ma is mindenkinek Baja Feri. Azt gondolom, ez természetes is, mert ő nem csak innen indult, ide is szeretne egyszer hazajönni.” András Domokosné, Takács Péter (MDF) képviselő titkárnője. — Az első választások óta dolgozunk együtt, előtte tizenöt évig a megyei kórház szakszervezetiseként dolgoztam. Mindig is irodai munkát végeztem, embereken segítettem. Erzsiké munkája immár a második parlamenti ciklust öleli fel, s míg az elsőben két egyéni körzetben megválasztott képviselő keze alá dolgozott, (Takács Péter mellett dr. Szi- lassy Géza is nyíregyházi képviselő volt akkoriban) most egyetlen, listás képviselő munkáját segíti. Ez nem sokkal jelent kevesebb tennivalót, mert mint kiderül, így is jócskán jönnek a levelek, panaszok, telefonok. Van, aki magánügyeit szeretné ily módon elintézni, van aki közérdekű témában talpal, kilincsel heteken át. Legtöbben úgy gondolják, hogy miután minden hivatalos fórumot bejártak, gondjaikon egyetlen csapásra a parlamenti képviselő fog majd segíteni. — Nehezen értik meg az emberek, hogy ma már egy parlamentben tevékenykedő honatyának sincs akkora hatalma, hogy minden bajra gyógyírt találjon. Ezt bizony nehéz feldolgozni, hiszen jobban szeretnénk, ha mindenki elégedetten távozna irodánkból. Jólesik viszont, hogy a képviselő úr egy- egy felszólalása, interpellációja után jönnek a levelek, a gratuláló telefonok, az emberek megköszönik, hogy érdekükben emelt szót. Makara István: „A képviselőnővel rendszeres kapcsolatot tartunk, saját életünk bemutatásával segítjük őt abban, hogy problémáinkat a parlamentben, az ország nyilvánossága előtt elmondja, képviselje.” Harasztosi Pál felvételei Makara István, Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) képviselő munkáját igyekszik könnyíteni, eredményessé tenni. — 1989-ben, a rendszerváltoztatás idejére tehető ismeretségünk Terikével. Mint félszázalékos nyugdíjemelés, mely gondjaink enyhítésében szinte semmit nem jelent. — A képviselőnővel rendszeres kapcsolatot tartunk, saját életünk bemutatásával segítjük őt abban, hogy problémáinkat a parlamentben, az ország nyilvánossága előtt elmondja, képviselje. Statisztikákat, adatokat adunk át neki. Felszólalásait nagy figyelemmel kísérjük, még videóra is vesszük, hiszen a kérdésekre, interpellációkra adott válaszoknak mi magunk is mindnyájan hasznát vehetjük, vesszük. Isten hozott Yokohamában! Magyar nyelvű folyosói tanácskozás a Japánban rendezett kongresszuson Nem él olyan ember a Földön, aki személy szerint engem képes lenne meggyőzni a dohányzás akár csak egyetlen előnyös vonásáról is, az viszont kétségtelen (és sajnálatos) tény: e káros szenvedély köré kiépített dohányipar jelentős szerepet játszik napjaink világgazdaságában. Hazánk sem kivételként erősíti a szabályt, ha pedig azt vesszük alapul, hogy az iparág nemzetközi fejlesztésében hazai, sőt, megyénkbeli szakemberek nevét jegyzik, egyenesen büszkék is lehetünk az egészségrombolás legújabb vívmányaira. Humanizált szenvedély. Na persze ezzel közel sem akarja senki megkérdőjelezni dr. Kelemen Benedek kutatói munkáját, hiszen a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karának tanszékvezetőjétől most a világ legtávolabbi pontjairól kérnek technológia leírásokat. A szakember ugyanis kutatásainak legfrissebb eredményeiről a közelmúltban személyesen számolt be a szakma legnagyobb eseményén, a CORESTA éves kongresszusán, melynek megszervezésére 1996-ban Japán vállalkozott. — A CORESTA a dohánykutatással foglalkozók nemzetközi szervezete, évente más és más helyszínen tartja meg kongresszusát két nagy szekcióban: az egyikben a termesztéssel kapcsolatos kérdéseket vitatjuk meg olyan szakterületekről, mint például az agronómia, a növényvédelem, a dohányszárítás. A másik szekció inkább az ipari háttérhez áll közelebb, itt esik szó a fermentálás, a cigarettagyártás, a vegyipari kutatás irányvonalairól — mutatja be a szakma nemzetközi kapcsolódását Kelemen tanár úr, aki az antinikotinisták számára rögtön jó hírrel is szolgál. Érezve a dohányzásellenes kampány világméretű erősödését, a kutatók egyik fő feladata lett a rákos daganatok kialakulásához vezető anyagok kiszűrése, persze úgy, hogy az élvezeti érték ne csökkenjen. Leveles képletek. A nyíregyházi kutató (aki nemcsak hazai színeket képviselte egyedül, hanem Közép-Európa országaiból sem akadt útitársa) angol nyelven megtartott előadásában a dohányszárító berendezések műszaki fejlesztéseiről számolt be, a költségeket csökkentő és a minőséget javító eljárásaival élénk érdeklődést váltott ki. — Újdonság erejével hatott, amikor ismertettem a hagyományostól eltérő technológia lényegét: én megfordítottam a szárítók légáramát, s a tapasztalatok szerint a megfelelő nyomáson felülről lefelé keringetett levegővel nagyobb hatás érhető el — mutatja be egyszerűsítve előadásának lényegét. Felszólalása után a japán és az olasz kutatók is másolatot kértek az anyagból, míg a francia kollégák egyéb területen is felajánlották együttműködésüket. A folyosói beszélgetés aztán hamar magyar nyelvűre váltott, amikor kiderült: a világhírű Philip Moris vezető kutatójaként Bányász József személyében magyar származású embert köszönthetett. Vele a dohánylevél fizikai jellemzőinek matematikai leírásáról konzultált a nyíregyházi szakember. Aki ha már eljutott távol-keleti, egzotikus országba, egy füst alatt azt is megnézte, milyen is az a híres japán mentalitás. Udvariasságuk, figyelmességük valóban párját ritkító, hiszen a kongresszus megnyitó ünnepségén őt külön is köszöntötték egy magyarul elmondott „Isten hozott”- tal. Ami Yokohamában egy idegennek első pillantásra feltűnik, az az infrastruktúra hihetetlen fejlettsége, ebben még az amerikai kolléga is elismerte hazája lépéshátrányát. Barátságos borvidék. A szigetország lakói megfelelnek a róluk alkotott képnek, bár a fiatalok, főként az egyetemisták szemmel láthatóan igyekeznek lazítani az ősi hagyományok szigorúságán: másképp öltözködnek, átveszik az amerikai szokásokat, de a tapasztalatok szerint ha elkezdik önálló életüket, épp úgy és irgalmatlanul sokat dolgoznak majd, mint a jelenlegi középkorú generáció. Az idegenvezető hölgy is magától értetődő természetességgel mondta el: házasságának első tíz évében férje éjfélnél korábban soha nem érkezett haza munkahelyéről, most már megengedheti magának, hogy este kilenckor befejezze a munkát Kamakúra legnagyobb látványossága, a 700 éves buddhaszobor előtt Amatőr felvétel A magyarokat valóban kedvelik, s ezt nemcsak a személyre szóló üdvözlet jelezte. Fogékonyak a magyar kultúrára, szívesen hívnak meg énekkarokat, megyénkből is többen számítanak már visszatérő vendégnek Japánban. Bár Nyíregyházát nem tudnák megmutatni a térképen, ha Tokaj közelségét említjük kiindulási pontként, már tájékozottabbnak tűnnek. Szeretik a magyar ízeket, jobb marketingmunkával óriási piacot jelenthetne a szigetország a hazai termékeknek, annál is inkább, mivel Japán élelmiszerből behozatalra szorul.
