Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-30 / 303. szám
KULTÚRA 1996. december 30., hétfő 12 Kelel'Magyarország j Narancsos fülezés Kállai János Nyíregyháza (KM) — Az idei karácsonyi hangmeglepetések sorában számomra a legnagyobb durranást a Magyar Narancs című lap december 19-i, ünnepi számához mellékelt CD jelentette. A Narancsfül névre hallgató, időtartamával (több, mint hetven perc!) is lenyűgöző korong az alternatív zene (szándékosan kerülöm a „rock” használatát, mivel Makó és Jeruzsálem távolságát idéznék a markáns különbözőségek) olyan csemegéit kínálja, melyek ez idáig legfeljebb csak élőben, koncerteken voltak hallhatók, illetve a legszűkebb körben publikált kalóz-maszek felvételeken. A tizenhat opusz mindegyike izgalmas, érdekes, megjegyzendő valamiért. Anélkül, hogy teljes seregszemlét tartanék, kiragadok egyet-kettőt a nekem legkedvesebbek közül. Rögvest az első: a Tankcsapda Félre a tréfát című unplug- ged-je. Aztán a Fresh Fabrik Free Fall-ja vág mellbe, tarkón, szíven, agyon, ahol ér. Remek! És szép egymás utánban a többiek: a War- pigs, a Sexepil, Dr. Beat, aztán pedig a jelenlegi sztárbandák talán legextrémebbje: a Publo Hunny. De nem hagyható szó nélkül az UP!, a Heaven Street Seven sem. A Balaton Prológusa — átvéve a Fény közepe a sötétség kapujában című kazettáról — megrázó, felkavaró, egyszersmind pró- zaian egyszerű, igazi reve- láció. Az etnos-blokk sem piskóta! A Kolinda kifinomult, poézises „népisége” az Altató-ban, vagy az Én vacogok már-ban a legkényesebb ízlést is kielégítheti. A Di Naye Kapelye Odessa Bulgarish című tradicionálisa a tangóharmonika játékosságától kap hiteles színeket. Az Ando Drom pedig brillírozik a fájdalmasan szomorú hangulatú Lindráji szí című balladaszerűségben. A cigányfolklór profi tolmácsolása a „drom”-tól már megszokott; a panaszló női kórus viszont ebben a dalban eddig még nem sejtett magasságokig képes szárnyalni. A befejezés? A tizenhatodik szám? Nos, Hortobágyi László Azelfafage című szerzeménye keleties-ara- bos (ld. még Jimmy Page és Robert Plant hasonló kísérlete) egzotikumával, a hangszerélési technikák virtuozitásával érdemli meg kitüntetett „narancsos fülezésünket”. A nyíregyházi zeneiskolában az idén is megrendezték a vonós szólista reménységek estjét, mely egyben a „b" tagozatos növendékek vizsgahangversenye is volt Harasztosi Pál felvétele „Élő"... ...dinoszauruszok láthatók a budapesti Globe Színházban. A londoni Természet- tudományi Múzeum Európában utazó kiállítása tizenhat mozgó robotból áll, amelyeket kilenc jelenetben helyeztek el. A kiállítás 1997. június 15-ig tekinthető meg. (KM) A Gazda... ...esték sorozat részeként lesz összejövetel január 6án 17 órától a nagykállói városi művelődési házban. Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos tudnivalókról tart tájékoztatót Rimócziné Babják Julianna, a város gazdajegyzője. (KM) A Mesekert... ...Bábszínház január 5-én délelőtt tíz órától a Varázsláda című darabot mutatja be a nyíregyházi Kölyök- várban. (KM) A felmenő rendszerű, országos Arany János Balladamondó Verseny megyei döntőjét nemrég rendezte meg a költő nevét viselő nyíregyházi gimnázium a városi művelődési központban. Képünkön Szupka Anita, az újfehértói Bajcsy-Zsilinszky gimnázium diákja látható, akit eredményes szerepléséért a zsűri jutalomban részesített Harasztosi Pál felvétele Országvándor daltulajdonos Meg kell tudnom: mi az oka, hogy ilyen intenzíven ürülnek a falvak hazánkban Kisvárda (V. P.) — Harminc éve járja az országot, s eljutott már a határainkon túl élő magyarokhoz is, Dinnyés József daltulajdonos. Legutóbb Kisvárdán, a már havonként hagyományosan megrendezendő irodalmi kávéházban, a Parish Buliban szerepelt sikerrel. O Harminc éve járod az országot egy szál gitárral. Milyen volt az elmúlt harminc év? — Hosszú, egész pontosan harminc éve tart, s talán egy kicsit még régebben. Ugyanis voltak „háborús” idők, s tudjuk, hogy ezek duplán számítanak. Ezért ez a 30 év eltartott mintegy 48 évig, mint ahány éves vagyok. Az izgalmas mindig az volt, hogy lemenjek Kisvárdára Budapestről, hanem elmenjek Kisvárdára Budapestről, de bármely más települést mondhattam volna. Országtérképezés Lépten-nyomón talpammal föltérképeztem, s föltérképezem az országot, ezt a kis hazát. Ugyanez vonatkozik a határon túli magyarságra is. A magyar költészet műveit, a magyar költőket mutatom be az előadásaimon, s ezért ugyanúgy ismernem kell a hazát, ahogy Bessenyei György ismerhette a saját vidékét. Mint ahogy azt Bessenyei vitézlő testőr tudta, hogy miért kell neki hazamenni, gazdálkodni, s nem pedig Bécsben páváskodni, ugyanúgy nekem is kötelességem elmenni a Szilágyságba, az Ormánságba, a Nyírségbe, Szatmárba, vagy bármely, akár az ország leg- kissebb településére. Dinnyés József O Harminc évvel a hátad mögött, hány kilométer van a lábadban, hisz köztudott rólad, hogy 1966-tól országjáró vagy...? — Romantikusnak tűnik az utazás. Hogyan is kell megoldani? Akkor, ott és abban az időben az autóstop volt a legolcsóbb. De ha lehetett, vonattal és busszal közlekedtem. A barátaim, akik kíváncsiak voltak a vidékre, akkor eljöttek értem és autóval vittek. Aztán hamar megunták a sarat, a rossz utakat és visszafordultak, s maradtam egyedül az országút szélén. Ha úgy vesszük, ha csak az elmúlt két hetet nézem, akkor mintegy kétezer kilométer van a hátam mögött. Találkozások De ha jól megszervezi az ember az utat, ha mindennap utazik, akkor sem lesz kétezer kilométer, mert az egyik faluból átmenni a másik faluba, az sokkal rövidebb ideig tart. Nem a kilométer, s nem az időarányosság számít, hanem az, hogy hány emberrel találkozik az ember. Hány tanítóval, hány lelkésszel, hány könyvtárossal. Hány tanítóval, aki hozza a diákjait, hány lelkésszel, aki behív a gyülekezetéhez, hány olyan orvossal, akiknek rendelőjében ott szólnak a kazettán a dalaim, és a betegek ezt hallván, megnyugszanak, mosolyognak és így tovább. O Hogyan értékeled az elmúlt idő alatt az emberekkel való találkozást? — Ha majd saját nekrológomat írom, akkor erre pontosan válaszolok. Nem tudok most erre válaszolni. A határok átjárhatóságát akarja megteremteni az új Európa. Amíg az a fajta szemléletmód van a gazdaságban és a kultúrában, ami nem összeköt, hanem elválaszt, addig a határok nem A szerző felvétele lesznek átjárhatóak. Én már át tudom járni a határokat. Líraközvetítés Ha én azt mondom, hogy amit képviselek azzal, mint a madár közlekedek; lírát viszek és lírát hozok — ezzel lehetne jellemezni a harminc évet. OA jövő, a holnap? — Meg kell tudnom, hogy mi az oka annak, hogy ilyen intenzíven ürülnek a falvak hazánkban. Rosszabb a helyzet, mint a 20-as, 30-as években az „egykézés”. Rosszabb, mert most már az sincs, aki egykézzen. Még két év, és itt is van az ezredforduló. Ekkorra nagyon szeretnék egy olyan 15-20 dalos műsort készíteni — ennek az alapjai már elkészültek —, amely a Kárpátmedencében élő nemzetek nyelvén szól. Ugyanaz a vers kilenc nyelven, mert kilenc nyelven élünk együtt ebben a Kárpát-medencében... Nyelvi labort kaptak karácsonyra Az orosz is szerepel a palettán • Személyes felelősség az eszközökért Fehérgyarmat (M. K.) — A Fehérgyarmati Móricz Zsig- mond Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola a térség egyik legnagyobb oktatási intézménye. Az 1969-től önálló tanodát jelenleg Be- reczky Lászlóné igazgatja. A i tanulók nagy százaléka a középfokra nem megfelelő előképzettséggel érkezik. Ez a hátrány fokozott oktató-nevelő munkát igényel az itt dolgozó pedagógusoktól. Ennek része az a nyelvi labor, amit mintegy karácsonyi ajándékként kapott a félezernél is több diák. Az elmúlt években is éltek a különböző pályázati lehetőségekkel. A szakképzési alapból pályázott pénzekből az oktatás tárgyi feltételeit igyekeztek javítani. Eddig a tanműhelyeket fejlesztették, mivel ott még nagyobb szükség volt a színvonal javítására. Az előző fél évben a számító- gépparkot bővítették, most a nyelvoktatáson volt a sor. Mint az igazgatónő tájékoztatott: 1,5 millió forintot nyertek pályázaton. A berendezés, illetve a speciális asztal egyszerűbb kivitelben, de nagyobb létszámra elkészült. A nyelvet tanulók mindegyike használhatja a nyelvi labor adta lehetőségeket. Kötelezően tanulnak nyelvet a kereskedők, vendéglátósok, a négyéves szakközépiskolai osztály diákjai, valamint a szakmunkások szakközépiskolája tagjai. A nyugati nyelvek mellett az oroszt is oktatják. Goes Miklósáé tanárnő beszámolt arról, hogy a nyelvi labor építői a tanárokat alaposan megismertették e technikával. A diákoknak saját helyük van. Személy szerint anyagilag felelősek a gondjaikra bízott eszközökért. A gyakorlásnál van különösen nagy szerepe a labornak. Már eleve tétel szerint haladnak a szakmunkástanulók. A kereskedők, vendéglátósok maguk készítenek anyagot, a többi témához van kész nyelvi laboranyag. A diákok nagy kedvvel használják a technika e modem eszközét. Többségüknek teljesen új ez a lehetőség. A Mátészalkáról átjáró Mursa Sára Andrea most találkozott először nyelvi laborral. Társai véleményét is jelezte azzal, hogy az új létesítmény miatti örömét kifejezésre juttatta. Három éve maradt az írásra A Párduc-ot előbb elutasították, majd kirobbanó sikert aratott Budapest (MTI) — Száz éve, 1896. december 23-án született Palermóban Giuseppe To- masi di Lampedusa oiasz író. Szicília egyik legjelentősebb arisztokrata családjának leszármazottja, Lampedusa és Palma hercege volt. 19 évesen abbahagyta jogi tanulmányait és részt vett az I. világháborúban. Lengyelországban hadifogságba került, majd megszökött és országúti csavargóként, legyengülve ért haza. Torinóban befejezte tanulmányait. Később, a fasizmus időszakában félrehúzódott és sokat időzött külföldön — különösen Londont és Párizst kedvelte. Huszonöt éven át készült egy olyan szépirodalmi mű megírására, mely „valamit megőriz abból, ami különben elveszett volna”. AII. világháborúban tüzérszázadosként vett részt. A háború után a palermói fiatal értelmiségiek szűk körét gyűjtötte maga köré, előadásokat tartott a világirodalom jelentős alkotóiról. 1953 novemberében megszervezte szemináriumát, és ebben az esztendőben kezdte el írói tevékenységét is. Mindössze három és fél éve maradt az alkotómunkára. Fő művének, A Párduc című regényének elutasítását halála előtt öt nappal kapta kézhez (1957. július 23-án halt meg Rómában), a mű később azonban kirobbanó sikert aratott. A Párduc olyan történelmi regény, amely az olasz egység megteremtésének öt évtizedét fogja át, az arisztokrácia szemszögéből ábrázolja a történelmi nagybirtokos réteg és a feltörekvő, gazdagodó polgárság kompromisszumát. Az ő osztálya a megváltozott világban fokozatosan veszti el egykori tartását, tekintélyét. Stílusa hagyományos, Lampedusa nem alkalmazta a verizmus és a neorealizmus eszközeit. A regény óriási ideológiai vitákat váltott ki. Alberto Moravia például „jobboldali könyvnek” nevezte, Aragon ellenben Stendhal A pármai kolostor című alkotásával állította párhuzamba a művet, elismerve Lampedusa alkotói módszereit. A regényből Luc- chino Visconti 1962-ben rendezett nagysikerű filmet. Anyanyelv Nyíregyháza (KM ~ K. J.j — A nyíregyházi 22. számú általános iskolában a közelmúltban ismét megrendezték a Móra Ferenc Anyanyelvi Versenyt. A vetélkedőn a megye enyhe értelmi fogyatékosokat oktató-nevelő általános iskoláinak tanulói vettek részt. Az alsó tagozatosok kate- góriájában első helyezést ért el a Mátészalkai 7. Sz,. Általános Iskola csapata. A felső tagozatosok mezőnyében az elsőség szintén a szalkaiakat illette meg; a második helyen végeztek a nyíregyházi Bárczi Gusz-, táv Ált. Isk. és Diákotthon versenyzői. A harmadik helyet a versenyt szervező és lebonyolító iskola nebulói szerezték meg.
