Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

1996 december 30., hétfő MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL L. Heves vita kórházügyben Nem privatizálják a Bújtosi Szabadidőcsarnokot, a múzeumot és a színházat Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Az év utolsó megyei köz­gyűlésén a leghevesebb vitát a Szatmár-Beregi Kórház rekonstrukciójával kapcso­latos beszámoló váltotta ki. Dr. Vadász Mária, az egész­ségügyi bizottság elnöke sze­rint a határozat végrehajtá­sát szigorúan ellenőrizni kell. Egyelőre nem látszik ponto­san, milyen orvosi műszereket hová vittek. Dr. Bakai Zoltán főigazgató szerint eddig egyetlen egy műszert nem mozdítottak el a helyéről, kí­nosan ügyeltek arra is, hogy a struktúra ne változzon. Szak­mai kérdésekben nincs is baj, ám mire az információ az ut­cára kerül, jelentősen eltorzul. Kérte: hagyják már végre va­lóban dolgozni őket. Hamvas László szerint a megyei köz­gyűlés februári határozatából időarányosan a Szatmár-Bere­gi Kórház vezetése semmit nem teljesített. Petróczki Fe­renc feltette a kérdést: képes- e, akarja-e egyáltalán teljesíte­ni a menedzsment a közgyűlés határozatát. Jüttner Csaba szerint amennyiben Vásáros- namény olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen elengedni a betegeket más kórházakba, az eddig összegyűlt tartozás to­vább halmozódik. Élesen vetődött fel a vitában a kérdés: hogyan és mikor gyűlt össze az egyesített kór­ház adóssága. Erre maga a fő­igazgató válaszolt: az össz- adós ságból 1992 óta Fehér- gyarmaton huszonhét, Vásá- rosnaményban hatmillió gyűlt össze, míg a Szatmár-Beregi Munkában a közgyűlés Kórház öt hónap alatt hétmil­lió forintot „tett” rá. Dr. Ne­mes István, Fehérgyarmat pol­gármesterének véleménye sze­rint a kórház vezetését támo­gatni és támadni kell, hiszen a térség egészségügyi ellátásá­ról van szó. Az önkormányzat szolgálati lakások és nővér- szállás kérdésében már dön­tött. Soron kívül, dr. Kiss Gábor javaslatára, felvett a közgyű­lés még egy kórházzal kap­csolatos napirendi pontot: a Jósa András Megyei Kórház néhány osztályának (rönt­gen, központi laboratórium, urológia) funkcionális priva­tizációjával kapcsolatban. Több képviselő érthetetlen­nek tartotta, hogy miért kell olyan intézmény struktúráját megbontani, amely jól prospe­rál. A Sóstó Fejlesztési Rt. be­számolójával kapcsolatban maga a közgyűlés elnöke is meglepetésének adott kifeje­zést, hogy az rt. óriáscsúszdát építtetett, melyét bérbe adott a parkfürdőnek. A közmeghallgatáson mind­össze egy érdeklődő (Szűcs Szilveszterek és újévek Magyarország 1001. január elsején vált királysággá Budapest (MTI) — Szilvesz­terkor és újév napján az em­berek általában számvetést készítenek az elmúlt eszten­dőről, vagy mérlegelik a jövő tennivalóit. Búcsúznak az óévtől, vidáman készülnek az eljövendőre. Időnként azonban az év fordu­lóján is történnek fontos dol­gok, a nemzet életét megha­tározó események. Ilyen, Magyarország életében kor­szakfordító történés volt, hogy István fejedelem az 1000. esztendőben a pápától királyi felségjelvényeket, ko­ronát kért és kapott, jelképé­ül más országok egyházi szer­vezetétől független, semmi­lyen államnak alá nem vetett szuverén hatalmának. Istvánt az ország első érseke az 1001. év első napján, január 1-jén kente királlyá, és helyezte fe­jére á koronát (egyes források szerint a koronázás karácsony­kor is történhetett). Magyaror­szág ezen a napon vált király­sággá. A következő, január 1-jén lezajlott királykoronázás 1438-ban volt. E napon az elő­ző év decemberében meghalt Zsigmond király és német-ró­mai császár vejének, I. (Habs­burg) Albertnek a fejére he­lyezte Pálóczi György eszter­gomi érsek Székesfehérvárott a koronát. Ugyanekkor koro­názta meg Rozgonyi Simon veszprémi püspök Erzsébet ki­rálynét. A magyar történelemben szilveszter napján is koronáz­tak. 1358. december 31-én, ami­kor Demeter esztergomi érsek a lemondott Mária királynő és , Erzsébet anyakirályné, Nagy Lajos özvegye jelenlétében Székesfehérvárott magyar ki­rállyá koronázta Durazzói (Kis) Károly nápolyi királyt. Aki II. Károlyként még két hónapig sem uralkodott, mert merénylet áldozatává lett. 1458. január 1-jén kezdő­dött Pesten, a Rákos mezején az a nevezetes országgyűlés, amelyen a több tízezer főre te­hető nemesség a budai vár alá vonult, a befagyott Duna jegé­re, és ott királlyá kiáltotta ki Hunyadi Mátyást. 1660. december 31-én az erdélyi országgyűlés elfogad­ta Barcsay Ákos lemondását fejedelmi tisztéről, és a követ­kező év első napján, 1661. ja­nuár 1-jén fejedelemmé vá­lasztotta Kemény Jánost, aki nem egészen egy év múltán, 1662. január 22-én a törökkel vívott nagyszőllősi csatában elesett. Fontos békekötés esett az év utolsó napjára 1621-ben Beth­len Gábor erdélyi fejedelem és II. Ferdinánd magyar király között. A háború célja Erdély teljes önállóságának és a pro­testánsok vallási jogainak ki­vívásáért folyt, belekapcso­lódva az európai harmincéves háborúba, szövetségben a cse­hekkel, Angliával és Hollandi­ával. Nemcsak az állami, hanem a közélet eseményeiből is került néhány e nevezetes napokra. 1493. január 1-jén keltezték például a legrégibb ránk ma­radt magyar nyelvű nyugtát. 1710. január 1-jén fogta el Já­vorka Ádám hadnagy az áruló Ocskay László volt kuruc bri- gadérost, akit két napra rá ki­végeztek Érsekújváron. Mária Terézia királynő 1776. január 1 -jén kelt rendeletével eltöröl­te a kínvallatást, és korlátozta a halálbüntetés alkalmazását. A szabadságharc történe­téből is jutott esemény az év utolsó napjára. 1848 szil­veszterén határozta el az or­szággyűlés, hogy a kor­mánnyal — a katonai helyzet miatt — Debrecenbe költözik. Másnap meg is kezdődött a fő­város kiürítése, a haditanács pedig elhatározta Pest-Buda feladását. Békésebb, kulturális esemé­nyekben is bővelkedett né­hány évkezdő nap. 1780 első napján indult útjára a pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap Ráth Mátyás szerkesztésében. 1827. január 1-jén jelent meg a Hazai Híradó című politikai) hetilap első száma Kolozsvá­rott, tíz évvel később Pesten az Athenaeum irodalmi és tudo­mányos folyóirat első száma, amelyet Vörösmarty Mihály, Bajza József és Toldy Ferenc szerkesztett, 1842-ben a Regé­lő, Pesti Divatlap Vahot Imre szerkesztésében, és 1848. ja­nuár 1-jén az első magyar ké­pes hetilap, az Ábrázolt folyó­irat. Az 1841. esztendő első nap­ján országos választmány vet­te át a Pesti Magyar Színház vezetését, amely így nemzeti intézménnyé vált. Elek Emil felvétele László) tett fel kérdéseket, melyre Zilahi József elnök vá­laszolt: a Bujtosi Szabadidő­csarnok, a Jósa András Múze­um és Móricz Zsigmond Szín­ház privatizációjának még csak a gondolata sem merült fel. A megye és Nyíregyháza kapcsolata jó, bár nyilvánvaló, hogy akadnak anyagi érdekel­lentétek. Zárt ülésen döntöttek a Me­gyei Testnevelési és Sportinté­zet igazgatói állásáról, melyet’ Petrika Ibolya nyert el. (A vele készült interjút a 10. oldalon olvashatják.) Fizetőfürdő Budapest (MTI) — Megszű­nik a gyógyfürdő-szolgáltatá­sok ingyenessége 1997. január 1-jétől a társadalombiztosítás­ról szóló törvény módosítása értelmében. A jogszabály-mó­dosításhoz kapcsolódó kor­mányrendelet a társadalom- biztosítási támogatás mértékét 50 százalékban határozza meg. A szabályozás szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kezelések árának a felét jogosult finanszírozni a jövő év elejétől, a kezelések árának másik fele pedig a szol­gáltatást igénybe vevő betege­ket terheli. A gyógyfürdő-ellá­tások finanszírozási rendsze­rének változásáról közlemény­ben adtak tájékoztatást. Jubiláló vasút Szabó Menyhért Mátészalka — A szerveze­tileg megújuló, korszerűsö­dő magyar vasút másfél év­százados jubileumáról or­szágszerte gazdag prog­rammal emlékeztek. Az 1996-os esztendő az ország legkeletibb régiójában sem múlt el nyomtalanul. Az eseményeket felidézve el­sőként említem a mátészal­kai regionális vasút április elsejei létrehozását. Hogy e változás nem áprilisi térfa volt, bizonyítja a gazdálko­dás irányába egyre inkább megnyilvánuló követelmé­nyek sora. (Költségkímélő intézkedések, munkaszer­vezés, létszámcsökkentés.) Mátészalka állomását és a kiágazó 210 km vasutat magában foglaló szervezet 22 vasúti szolgálati helyet érint és 114 településre ki­hat. A vasúti személy- illet­ve árufuvarozásért felelős, az eredményes működtetés­re hivatott profitcentrum munkáját a korábban mega­lakult területi árufuvarozá­si, értékesítési és tanácsadó iroda (TÉTI) és az 1996 elején létrehozott személy­fuvarozási értékesítési és tájékoztatási iroda (SZÉTI) igyekszik segíteni. A vasúti közlekedés min­dennapi lebonyolítása mel­lett az itt élőknek jutott ide­jük közéleti szereplésre, az ünnepségsorozaton való részvételre is. A nosztalgia jegyében képviseltették magukat a MÁV Rt. köz­ponti rendezvényein. Siker­nek tekintik, hogy a váci vasutas képzőművészeti ki­állítás harmadik díját a Má­tészalkán szolgált és nyug­díjba vonult Papp Endre fa­faragó nyerte el. A gyere­kek részére kiírt „Utazz te is vonattal” országos vasút- történeti vetélkedőn ki­emelkedően szerepelt a tyu- kodi általános iskola csapa­ta: Kádas András, Emi Gá­bor 5. b, Szűcs Andrea 5. a, Kocsi Péter, Horváth Zsu­zsanna 4. osztályos tanulók. A debreceni elődöntőn el­ső, a budapesti döntőn hato­dik helyen végzett 8-11 éves korosztályú gyerekek . felkészítését Juhász János- né igazgató, Varjasi Béla igazgatóhelyettes, Gavaldi Pál mozdonyvezető segítet­te. Élményeiket MÁV emb­lémás trikó, ajándékkönyv, magnó- és videokazetta őr­zi. Jelen voltak a debreceni üzletigazgatóság vasútvo­nal jubileumi, a Közlekedé­si Múzeum és Vasutasok Szakszervezete centenáriu­mi, a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapít­vány kisvasúti rendezvé­nyein. A szegediek orszá­gos fotópályázatán és ván­dorkiállításán 3 fotóval, Mátészalkán I-II-III. nevű kollekcióval szerepelt a mátészalkai Bocsi Kriszti­án, aki a Kocsis Zoltán-Ha- user Adrienne Művészeti Alapítvány díjazottja. Százéves születésnapján köszöntötték Nagyecseden özv. Bulyáki Dánielné MÁV-nyugdíjast. A vas­utasdinasztiáról díszes csa­ládfa készült. A Vasutasok Szakszervezete anyagi tá­mogatásával a nyári hóna­pokban Mátészalka állomá­son transzparens hirdette a magyar vasút 150. éves év­fordulóját. E szakszervezet mátészalkai bizottsága au­gusztus 9-én kirándulást szervezett Ópusztaszerre. A különvonat 132 utasa a tör­ténelmi emlékpark és a Feszty körkép megtekinté­se után feledhetetlen él­ménnyel tért haza. Nyír- adony állomáson született Harangi Imre, ' a berlini olimpia ökölvívó bajnoka. A vasútállomás Mátészalkán Stúdió-felvétel SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG FÜGGETLEN NAPILAPJA “ " j Megrendelem a Kelet-Magyarországot IV!vQ rCiiUvlUldp .....példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni. j Nyíregyháza (42) 311-277 ... —Mátészalka (44) 310-651 címe. fttJft Kisvárda (45) 415-955------------------------------------------------------- | ...................................... ................................... Mikortól kéri a Kelet-Magyarországot ................... Az előfizetési díjat a fenti címen számlával l' a-gj- • jelentkező kézbesítőnek kifizetem. hónapra, 655 ÍOrmt Negyed évre: 1965 forint A megrendelőlapot az alábbi címre, Félévre 3030 forint ! borítékban lehet beküldeni. reievre. „WtMOriW , Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft., F® évre: fori"1 |’ 4401 Nyíregyháza, Postafiók 25. _______________________________________________________________________________i □

Next

/
Thumbnails
Contents