Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-24 / 300. szám

1996. DECEMBER 24., KEDD

Napkelet • A KM ünnepi melléklete

Mit tenne Ön az ajándékcsomagba?

A karácsonyban az ajándékozás a legszebb. Egyszerre örülünk annak, amit kaptunk, s annak, hogy szeretteinknek örömet szereztünk azzal, amit adtunk. Persze előfordulhat, hogy valakit nagyon szeretnénk megajándékozni, de nincs rá lehetőségünk. Az alábbi összeállításban nyíregyháziakat kérdeztünk meg, mit csomagolnának be és tennének a fa alá karácsonyra a város közgyűlésének, Csabai Lászlóné polgármesternek, Zilahi Józsefnek, a megyei közgyűlés elnökének, Hajzer László megyei rendőr-főkapitánynak és Horn Gyula miniszterelnöknek.

Csutkái Csaba, fényképész:

— Először is mindenkinek adnék egy csodaszemüveget, hogy előre lássák döntéseik helyességét.

A közgyűlés közös ajándékot kapna: egy szép, boldog várost. Csabai Lászlónénak nyíregyházi fotóalbumot, de lehet, hogy csak a nyuszi fogja hozni. Zilahi Józsefnek videofilmét ajándékoznék, hogy meg tudja mutatni a megye legszebb területeit. Hajzer Lászlónak nem egy nyugodt, bűn nélküli napot, hanem sokat! Horn Gyulának pedig egy láda jonatánalmát, hogy többször jusson eszébe a megye — a gondjaival és örömeivel együtt.

D. László János, esztergályos:

— Nyíregyháza közgyűlésének egy befejezett nagykörutat, ami több helyen bekötőúttal rendelkezik az M3-as autópálya feljáróihoz. Csabai Lászlónénak 100 százalékos többségben lévő lokálpatrióta frakciót, Zilahi Józsefnek pedig egy Kelet-magyarországi Bur- genlandot. Hajzer Lászlónak nyolcsebességes Mountain Bike-ot ajándékoznék, s hogy tiszta levegőben, biztonságban száguldhasson vele a belvárosban. Horn Gyulának pedig azt, hogy az európai ál(lá)mök ne hazudjanak.

hajsz Ferenc, autószerelő:

— A közgyűlésnek egy etikai kódexet ajándékoznék, Csabai Lászlónénak pedig karmesteri pálcát. Hajzer Lászlónak bűn- cselekményt előre jelző szerkezetet, hogy

időben érhessenek a rendőrök a tetthelyre. Zilahi Józsefnek egy kacsaúsztatót adnék, amiben vízre viheti a Kacsát. Horn Gyulának pedig — hogy a szakmánál maradjunk — egy kormányvédőt gondoltam. Deme Dóra, a Családsegítő vezetője:

— Csabai Lászlónénak hangversenybérletet ajándékoznék az összhangzattan elsalemezét. Zilahi Józsefnek gasztronómiai könyvet, mivel köztudottan ínyenc. Csabai Lászlónénak barbizonos trikót ajándékoznék, mert ő volt az egyetlen, aki észrevette Sóstót. A közgyűlésnek hócipőt tennék a fa alá, Horn Gyulának pedig vándorbotot és egy tarisznyát, bele sót, hamu- basült pogácsát és tíz fillért.

mes levelekből összeállított kiállítás megnyitóján ismertették a legutóbbi városi közvélemény-kutatás eredményeit. Választókörzete képviselőjének munkájával a lakosság 110 százaléka teljes mértékben elégedett, míg a képviselők rokonszenvinde- xe 143 pont a százfokozatú skálán.” Hajzer Lászlónak: „Az elmúlt negyedévben egyetlen jelentős bűncselekmény történt a megyében: ellopták

H. L. nyíregyházi lakos szolgálati kerékpárját.”

Zilahi Józsefnek: „A Times magyar magazinjának (Duck Magazin) múlt heti közlésével ellentétben a megyei közgyűlés elnöke mégis aláírta tizenöt multinacionális cég (General Motors, Coca-Cola, Sony és mások) megyei beruházási programját. Tekintettel az ukrán és orosz tőkebefektetési tervekre, az elnöknek egyetlen kikötése az volt, hogy az 1997-ben a megyébe települő nyugati működötöké nagysága ne haladja meg a 400 milliárd forintot.”

Horn Gyulának: „Szakértelem és kormányzás címmel a kormányfő sikeres előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlésén. Ezt követően a Magyarok Világszövetségének székházában ünnepélyes keretek között átvette a bukaresti és pozsonyi díszpolgárrá történő kinevezéséről szóló dokumentumokat.” Végezetül egy ajándékkosár régi előfizetőnktől, aki úgy gondolja, akkor igazi a meglepetés, ha titok marad az is, ki az ajándékozó. Maradjunk tehát annál, hogy Al- Capone a Bethlen Gábor utcáról a következő csomagot tenné a fa alá: — Mindenki videofilmét kap. Csabai Lászlóné a Hófehérke és a hét törpe utca címűt, a közgyűlés pedig: A bárányok hallgatnak. Zilahi József a Donald kacsa történeteit, valamint a Dagobert megcsíp címűt kapja, míg Hajzer László a Police Akadémia 1-6. részét. Horn Gyulának a Drágán add az életed című filmet csomagolom be.

(Összeállította: Cservényük Katalin)

Ferter János rajza

játítása érdekében, a közgyűlésnek pedig egy feneketlen zsákot. Hajzer Lászlónak sok kicsi Rambót kmb-snek, míg Zilahi Józsefnek sült kacsát. Horn Gyulának meghívót az Európai Unióba 2000- re<—

Körtvényfáy Barna, a Hotel Barbizon tulajdonosa:

— Hajzer Lászlónak Edith Piaff: No ri- en de rien (Nem bánok semmit sem) című

Murányi István, szociológus:

— Mindenkinek (ál)híreket varázsolnék. Csabai Lászlónénak: „Hosszas vita után Nyíregyháza polgármestere is beleegyezett, hogy módosítsák a város költségvetését. A takarékosság jegyében a város 1997. április hónaptól New York City költségvetésével fog gazdálkodni.”

A közgyűlésnek: „A nyíregyházi közgyűlés tagjainak címzett lakossági szerelKarácsony a rácsok mögött

Balázs Attila felvételei

szültségfokozó tényező a fogvatartottak életében, e problémát viszont kezelni kell — vélekedik Ladik József alezredes, nevelőtiszt, aki 27 éve tevékenykedik a büntetés-végrehajtás dolgozójaként. — A fogvatartóknak és fogvatartottaknak egyaránt érdeke a feszültségek feloldása, sőt, megelőzése. Szükséges a szabad idő hasznos kitöltése, mondjuk éppen a karácsonyi program megszervezésével. A semmittevés helyett az egyházi rendezvények, az elítéltek betlehemes műsora, a sportvetélkedők jelentenek elfoglaltságot az ünnepek alatt.

Hogyan telik a nevelőtiszt karácsonya? A család már megszokta a rendszeres szolgálatot, s elfogadják azt, ha ünnepnapon bemegy, hiszen innen kapja fizetését, ezt a hivatást választotta. Nem tekinti tehát büntetésnek, ha nem díszítheti otthon a karácsonyfát, az ajándékosztásra pedig mindig hazaér. így lesz ez most is, napközben részt vesz a börtönbeli programokon, este viszont már felesége és leánya társaságában köszönti a karácsonyt. Annak rosszabb, aki őrszolgálatot lát el szenteste.

Nem mindenkinek adatik meg a lehetőség, hogy szabadon töltse az ünnepeket — bár az érintettek nyilván okkal kerültek rácsok mögé.

Azért a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetben (azaz a börtönben) is megemlékeznek a karácsonyról. De hogyan élik át ott bent? Erről kérdezősködtünk.

A zárka kicsi, de rendezett, az asztalon tévé, rajta mini műfenyőfa — már az ünnep hangulatát idézi. Négy elítélt a helyiség Ladik József alezredes lakója, éppen a karácsonyi műsorra próbálnak. Egyiküket, a mátészalkai P. Sándort nem kell agitálni, szívesen elmondja gondolatait. Rablásért kapott három és fél évet, bár szerinte csak ráfogták, hogy elvette valakinek a pénztárcáját a verekedés során. Január elsején szabadul, az új év jól kezdődik számára.

— Rossz itt bent, karácsonykor különösen — mondja a 21 éves fiatalember. —

Arra gondol ilyenkor az ember, hogy milyen jó lenne otthon a családdal, a szabad életben.

□ Ajándékozásra itt is sor kerül?

— Mindig meglepjük egymást: órával, cipővel, kávéval, cigarettával — valamit mindig kitalálunk. Barátokká váltunk itt néhányan, sőt, olyanok vagyunk már, mintha testvérek lennénk. Bár tudjuk, hogy kapunk a másiktól ajándékot, az mégis meglepetés, hogy mi lesz. Az ötéves unokaöcsémnek is vettem ajándékot, a beszélőn kiadtam, remélem, örül majd neki.

A többieket egy kis gyümölcslével, ezzel- azzal köszöntöm, ha beszélőre jönnek.

□ Szép lesz a műsor?

— Igyekszünk. Alakítottunk egy zenekart, cigány- és magyarnótákat énekelünk,

gitár-, kanna- és kanálzene adja a kíséretet. A társak örömmel fogadják, némelyik sírva is fakad, ha megható az ének. A „koncert” mellett a betlehemes játékkal is végigjárjuk a zárkákat, kis zsúrt is csapunk szendviccsel, ropival, kólával, kávéval, erre meghívjuk a nevelőket.

Sándor már nagyon várja a szabadulást, hiszen nem jó a börtönélet. Különösen akkor — teszi hozzá — amikor nézi a tévét, s látja a jó nőket. A család is hiányzik, a diszkó is, nem véletlenül álmodik gyakran arról, hogy otthon van.

Felébredéskor azonban rádöbben a valóságra...

— Ha per pillanat jó is az a kis pénz, a zsákmány, mégsem éri meg néhány ezer forintért éveket itt tölteni — vélekedik, talán önmagának is érvelve. Úgy próbálom majd alakítani az életemet (ebben segíthet a család is), hogy ne kerüljek vissza.

* * * Soltész József

Soltész József ágya fölött két fénykép: felesége és két kisgyereke van rajta. Bár a benti munka (villanyszerelő a szakmája) általában lefoglalja, állandóan családja jár eszében, hiszen annak ellenére nagyon hiányoznak neki, hogy haza-haza- járt a börtönből jutalomeltávozásra.

— Több ember halálát okozó ittas járP. Sándor

művezetés miatt kaptam ötéves szabadság- vesztést, munkatársaim voltak utasaim, amikor a sajnálatos tragédia megtörtént. Sose kerültem még összeütközésbe a törvénnyel. Különösen az első másfél esztendő volt nagyon nehéz.

József börtönben töltött karácsonyain mindig megnézte az ünnepi műsort, bár hazakalandoztak gondolatai. Most először a szeretet ünnepén kap eltávozást, tehát ezúttal szerettei körében tölti e napokat, nagy örömére, így jobban elviselhető még az a tudat is, hogy vissza kell jönnie a rácsok mögé. Márciusban kedvezménnyel szabadul, alig várja, hogy végre feleségével és gyermekeivel élhessen, hogy együtt legyenek nap mint nap. * * *

— Az átlagpolgárok egy részét irritálja a börtönbeli ajándékozás, a különféle kedvezmények (televízió, könyvtár, jutalomeltávozás stb. megléte), de a bezártság fe<ováts Dénes