Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-21 / 298. szám
^ Szeretnénk, ha sikertörténetünk tovább folytatódna, __SfrifrlggSSfc;.99 ...................................................................... A faipar szeretete olyan, mint egy súlyos betegség, soha nem lehet kigyógyulni belőle. ** ................... ...... ................................ y J' Széria helyett minőséget A mátészalkai Sandra Form bútorgyár vesszőfutása és révbe érése MAGÁNVÉLEMÉNY Advent AKTUÁLIS INTERJÚNK Berecz András: „Számomra a fa a legcsodálatosabb anyag, ami az emberi kéz alkotó tevékenysége folytán új életre kel” Szűcs Róbert felvétele Három nap múlva, karácsonykor ünnepeljük Jézus születését. Külsőségekben, ajándékvásárlásban talán nincs hiány. De vajon felkészültünk-e az ünnep fogadására lelkünk legmélyén? Nyugodtan ülhetünk-e oda szentestén az ünnepi asztalhoz, hogy megtettük erőnk szerint, ami ránk méretett. Tudtunk-e úgy élni és cselekedni a hétköznapokban, hogy tetteink most, a gyertyalángok fényében is megállják helyüket. Az a nagymama jut eszembe, aki magától értetődően neveli kisunoká- ját lánya halála után. Nem messze tőle él egy másik nagymama, aki két kisunoka gondját vette a nyakába. Nem szóltak ők senkinek, nem kértek segélyt, nem verték nagydobra, amit tettek. Mindössze lelkiismeretük parancsára hallgattak és vállalták az embernevelés összes kínját, egyszersmind gyönyörűségét. Akkor is, amikor ez a feladat eredetileg nem nekik készült. Beszélgetek egy kétgyermekes asz- szonnyal, aki a gyülekezetében találta meg azt a közösséget, amelyért érdemes élnie. Saját pénzéből ad ő is és a hittestvérei is a hajléktalanoknak szervezett ebédre. Szaladgál utána, hogy találjon szakácsot, és az ételosztásból a hideg téli napon természetesen ő is kiveszi a részét. A saját családja idejét, tennivalóját úgy osztja be, hogy necsak az övéi, hanem a rászoruló idegenek is részesüljenek belőle. A telefonnál a lelkisegély-szolgálat ismeretlen ismerőse: az életből kiutat nem találónak próbálja megfogni a kezét, hogy az ne nyúljon a gyógyszerhez, ne gondoljon az emeletre, hanem találják meg közösen a kapaszkodót az ismételt újrakezdéshez. Eszméletlen mélységeket, emberi poklok útvesztőit járják meg a telefonbeszélgetésben, de soha nem adja fel a reményt a hívást fogadó, hogy sikerül megoldást kínálnia a bajba jutott embertársnak. Az adventi gyertyák fényében mindannyian csendes önvizsgálatot tartunk. Akár így nevezzük, akár nem, akár készülünk a számvetésre, akár nem. Ez ősi késztetés, bensőnkből fakad és az ateista épp úgy megteszi, mint a hívő ember. Megméretünk és könnyűnek találtatunk önmagunk előtt? Hiszen a legfőbb bíró, a saját lelkiismeretünk bennünk lakozik. Keleti filozófusok mondják: élj úgy, hogy bármelyik percben készen légy a halálra. Ez a tudat éltessen, hogy tetteidet akkor valósítsd meg, amikor még van rá időd... Ez a dolgunk itt a földön. Tóth Kornélia sód- és harmadévesek, s a gyakorlat letelte után értékeljük őket. A gépsorok megismerésén túl fontos, hogy a jövő szakmunkásai megismerjék és megszokják a munkahelyi légkört. Napi hét órát dolgoznak legjobb szakmunkásaink mellett és gyakran olyan szemmel is figyelgetjük őket, hogy ők lehetnek akár cégünknél majd az új munkatársak. Közvetlenül az iskolának utaljuk a tanulóképzési alapot is. □ Mi a divat napjaink lakberendezésében? — Idén három új termékcsaláddal jelentkeztünk, s ebből a keményfa rátétes bútorcsalád fejlesztése jelenleg is folyik. Szélesítettük konyha- és irodabútor választékunkat is. Fejlesztési terveinkben természetesen figyelembe vesszük a legújabb lakberendezési divatirányzatokat. Jelenleg leáldozóban van a fekete és fehér bútor, s egyre erősebben átveszi ezek helyét a faerezetű. A gyermekszobák, gardróbok berendezésére szívesen vásárolják a fenyőszínűt, nappaliba pedig a feketebükk és feketecseresznye árnyalatú bútorokat. Kis mennyiségben de már nálunk is meghonosodott a színes bútor. Újra divat a tiszta bükk és a dió. Szeretnénk, ha sikertörténetünk tovább folytatódna, ezért dolgozunk. Szondi Erika A Sandra idegen hangzású női név, ám ismerősen cseng a bútorgyártással és forgalmazással foglalkozók körében. A mátészalkai Sandra Form Bútoripari Kft. jelenlegi sikertörténetét hullámhegyek és hullámvölgyek előzték meg. Berecz András ügyvezetővel, a cég egyik frontemberével beszélgettünk a múltról, jelenről és természetesen a jövő terveiről. — Az ötvenes évek eleje jelentette a kezdetet — meséli Berecz András. — Akkor vegyesipari szolgáltató vállalatot hoztak létre Mátészalkán, majd az ötvenes évek végére profiltisztulás zajlott le a faipar javára, s 1962-ben megalakult a Szatmárvidéki Faipari Vállalat. Ekkor már bútort is gyártottak. Az igazi fellendülés 1973-ban mutatkozott, amikor a bútorgyártás lett a fő tevékenység. Az országos bútoripari rekonstrukció keretén belül megvalósultak a bútorgyártás műszaki feltételei és Szatmár Bútorgyár néven forgalmazott termékeiket szinte az egész országban megismerték. Az ugyanebben az időben folyó lakótelepi és házgyári programok indokolták az úgynevezett széria szekrénysorok gyártását. A belföldi piac hatalmas tételeket rendelt, különösen a Varia gyártmányokból. 1977-től a megnövekedett kapacitás lehetővé tette, hogy nyissanak a keleti piacok felé is. Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia volt az első célpont, s később a nyugat-német piacok is megnyíltak a Szatmár Bútorgyár előtt. A nyolcvanas évek közepétől Kína vásárolta hatalmas tételekben az elemes szekrénysorokat. A rendszerváltás kezdetén a Szatmár Bútorgyár kettévált. Az egyik része kárpitosüzem, a másik pedig Korpus Bútorgyár lett, mely később Tre Esse Euromobili néven vált elsőként a magyar bútoriparban olasz-magyar vegyes vállalattá. A kezdetben sikeresnek tűnő vállalat a piacok átrendeződése miatt rövid idő alatt megszűnt. Ekkor következett be az igazi mélypont, s 1993-ban a gyár bezárta kapuit. Másfél évnyi bizonytalanság után 1994. októberében egy privát személyekből álló társaság megvette az újraindításhoz szükséges gépparkot és az infrastruktúrát. Hatvan fővel elindult a termelés, s a cég ekkor vette fel a Sandra Form Bútoripari Kft. nevet. □ Milyen érvek vezették a befektetőket, amikor belevágtak egy bizonytalannak tűnő vállalkozásba? — Hároméves megszakítást leszámítva 1972 óta dolgozom faipari mérnökként ebben az üzemben. Végigéltem az utóbbi évtizedek minden változását és igazán csak ennek ismeretében tudja az ember értékelni, hova jutottunk. Számomra a fa a legcsodálatosabb anyag, ami az emberi kéz alkotó tevékenysége folytán új életre kel. Szagáról, színéről, erezetéről is megismerem a különböző fajtákat. A faipar szeretete olyan, mint egy súlyos betegség, soha nem lehet kigyógyulni belőle. Amikor megalakítottuk ezt a kft.-t, hosszú távra terveztünk. Ez abból is látszik, hogy a tulajdonosok nem vesznek ki egyetlen évben sem a haszonból, hanem az állandó fejlesztés a célunk. Idén megdupláztuk az alaptőkét is. Az önfinanszírozás a célunk, hiszen ma Magyarországon az a cég, amely hitelekre épít előbb-utóbb megpecsételi saját sorsát. □ Folyamatosan fejlődik mind a technológia, mind a divat a bútoriparban. Hogyan képesek ezt követni? — Jelenlegi technológiánk forgácslap feldolgozáson alapul, de folyamatosan szerezzük be azokat a gépeket és technikákat, amelyek alkalmasak a furnérozási műveleígy az áruja. Hat-nyolchetes előjegyzés után szállítjuk a kért terméket. Természetesen folyamatos piackutatást végzünk, s külföldi kiállításokon, vásárokon szerzünk tapasztalatokat. □ Az üzletekben egyre több kölföldi termékkel találkozhatunk. Jelent ez konkurenciát önöknek? — Megdöbbentő adat, hogy az elmúlt évben a piacokon a bútorok negyvenhat százaléka származott importból. Hátrányos helyzetbe hoz minket, hogy az alapanyagok vámtétele magasabb, mint a kész bútoré. Talán a kamara is jobban odafigyelhetne erre. Folyamatosan figyeljük milyen importból bekerült bútorokra van igény, és mi ezeket szeretnénk magyar termékekkel kiváltani a piacon. Örömünkre szolgál, hogy a szálkái gyárnak jó híre van, s csak az országban százhatvan aktív kereskedelmi partnerrel van kapcsolatunk. A Michelfeit is vásárlóink közé tartozik. □ Általános tendencia, hogy a cégek dolgozók elbocsátásával szeretnék növelni nyereségüket. Önök ezzel ellentétben többször bővítették a dolgozói létszámot. — Jelenleg nyolcvan ember foglalkoztatunk. Nem fenyegeti őket az elbocsátás veszélye, sőt fejleszteni szeretnénk. Terveink szerint a jövő év második felében lesz erre lehetőség, amennyiben sikerül megteremtenünk az ehhez szükséges piaci hátteret. Dolgozóink bensőséges ünnepség keretében minden évben megkapják a 13. havi fizetést és a legjobb munkatársak jutalomban is részesülnek. Nagyon jó gárda dolgozik itt nálunk. Gondoskodunk a folyamatos utánpótlásról, szakemberképzésről is. Szerződést kötöttünk a 138. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézettel. Ä tanulók nálunk sajátíthatják el a nagyüzemi gyártási technológiákat. Háromhavonta jönnek ide a mátek elvégzésére is. Ebben az évben már megjelentek keményfa rátéttel díszített bútoraink, amelyek előrelépést jelentenek a bútorgyártás területén. Az év legnagyobb sikere volt, hogy éppen a közelmúltban vehettük át az egész világot átfogó svéd lak- berendezési áruházrendszer, az IKEA vezetőjétől „Az IKEA legnagyobb magyar beszállítója” címet és oklevelet. A cím odaítélésénél nemcsak a mennyiséget vették figyelembe, hanem azt is, hogy az utóbbi két évben műszakilag és gazdaságilag dinamikusan fejlődött a kft. Jövőre is számíthatunk hasonló elismerésre, hiszen azóta már megdupláztuk az IKEA-nak szállított termékek mennyiségét. Össztermelésünk negyedrészét veszi át tőlünk ez a cég. Az IKEA feszes szállítási határidőket és tökéletes minőséget követel. Kemény, de kellemes partner, akikkel hosszú távra lehet tervezni. — Prága, Varsó, Pozsony áruházai után Nyugat-Európa számos üzletében is találkozhatnak a vásárlók a Sandra Form Kft. termékeivel. Nyitnunk kell a külföldi pia^ Az elmúlt évben a piacokon a bútorok negyvenhat százaléka származott importból, jj cok felé is, hiszen a hazai lakossági bútoreladás folyamatosan csökken. Tavaly ötven százalékkal növekedett az összeadásunk, s ebből csak tíz százalék a magyar- országi emelkedés. Azt hiszem ilyen mértékű növekedéssel kevesen büszkélkedhetnek. Alapelvünk, hogy raktárra nem gyártunk. Minden bútortípusunk elemes, s ebből mintasorokat küldünk a kereskedőknek, amelyekre előjegyzéseket vehetnek fel. Biztos piaci információt jelent ez számukra, s a kereskedőnek sem halmozódik fel
