Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-20 / 297. szám
1996. december 20., péntek MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Csütörtök hajnalban megérkeztek Genfbe a Vöröskereszt Csecsenföldön dolgozó tagjai ellen elkövetett merénylet túlélői és az áldozatok holttestei. A város repülőterén rendezett megemlékezésen részt vett a Nemzetközi Vöröskereszt több vezetője, valamint az áldozatok hozzátartozói. Csütörtöki nyilatkozatában Movladi Udugov, a csecsen szakadár kormányzat szóvivője bejelentette, hogy a kedden Novije Atagiban, illetve a szerdán Groznijban, orosz állampolgárok ellen elkövetett terrorakciókért az orosz titkosszolgálat a felelős AP-felvétel ITTTTI Geduly Henrik úr, UjLlJ a „Nyíregyháza az Ebül ezredik évben” c. mű szerzője írja: „Felkérem mindazokat, akik művemet saját névaláírásukkal megrendelni szívesek voltak, de azt vagy ki nem váltották, vagy ha igen, úgy az előfizetési díjjal hátralékban maradtak, hogy ezen önmagok által vállalt kötelezettségüknek f. hó 31-ig eleget tenni szíveskedjenek. Megragadom az alkalmat egyszersmind arra, hogy művemet ezúttal is Nyíregyháza hazafias, lelkes polgárságának figyelmébe ajánljam — annál is inkább, mert sajnálattal kell jeleznem, hogy ezen városunk iránti szere- tetből fakadt, némi szellemi önfeláldozattal is járt vállalkozásom tetemes anyagi veszteséggel zárul.” (Nyírvidék, 1896. XII. 20.) ETTE Győzött a magyar PJ igazság! Sopronéul nak és a környező községeknek lakossága hű maradt az ezeréves Ma- gyaroszághoz. Sopron ősi templomainak harangzúgása a mi örvendező szívünk háláját zsolozmázza. Szabolcsvármegye minden nagyobb községe zászlódíszt öltött. Nyíregyházán is lengenek az öröm lobogói! Ahol hiányzik még a zászló, holnapra lengjen ott is! Holnap délelőtt 9 órakor a római kath. templomban hálaadó istentisztelet lesz. Az ünnepi misét Énekes János prépost kanonok celebrálja. Legyünk ott mindnyájan! (Nyírvidék, 1921. XII. 20.) 5|^ A MÁV visszaté- J rő felhívása: „Az utazóközönség szokjon le az ajtók helyett az ablakon való ki- és beszállásról, a vasúti kocsik „vetkőztetéséről”. Az Államvasutak Igazgatósága már az elmúlt télen beabla- koztatta a vasúti kocsik nagy részét, de a munka hiábavaló volt, mert az utasok az üveget pótló falemezeket ellopták, a gőzvezető tömlők nagyrészét pedig cipőtalpalásra használták fel.” (Magyar Nép, 1946. december.) Stevanyik András gyűjtése Magyar gazdátlan vagyon A tárgyalások összefonódtak a kártalanítási igényekkel Bern (MTI) — Mire Perreno- ud és Peter Hug svájci történészek csütörtökön Bemben nyilvánosságra hozták jelentésüket „A nácik áldozatainak Svájcban található vagyonáról és a keleti országokkal kötött kártalanítási megállapodásokról” címmel. A jelentést — a svájci külügyminiszérium sajtóközleménye szerint — a tárca „alaposan tanulmányozza, majd a svájci kormány is állást foglal róla, s ha szükséges, akkor levonja a szükséges következtetéseket”. Sárdi Károly, a berni magyar nagykövetség sajtóattaséja az MTI-t tájékoztatva felidézte Thomas Bórér nagykövet, a holocaust-áldozatok örökösei követeléseinek felülvizsgálatával megbízott svájci diplomata csütörtöki kijelentését, aki a kormány nevében a nemzetközi sajtón keresztül arról biztosított mindenkit: „a svájciak hajlandók kifizetni minden fennálló jogos követelést attól függetlenül, hogy előzőleg Svájc az adott állampolgár országával milyen szerződéseket kötött”. A berni nagykövetség csütörtökön az MTI bécsi irodája rendelkezésére bocsátotta a majdnem 150 oldalas történészjelentés Magyarországra vonatkozó (20 oldalas) részét. Ebből kiderül, hogy a szövetséges hatalmak egyik megbízottjának 1950-es becslései szerint a Svájcban található, örökös nélküli magyar vagyon értéke 15 millió svájci frank volt. A jelentés ismertet egy titkos „tárgyalási jegyzőkönyvet és levelezést”, amely az 1950. június 27-én és 29-én Svájc és Magyarország között aláírt, 11 részből álló gazdasági megállapodás-csomag része volt. Az is kiderül, hogy rendkívül hosszú tárgyalási szünetekkel, sok huzavona után 1975. február 19-én Svájc átutalt a gazdátlan vagyonokból képzett svájci alapból Magyarországnak 325 ezer frankot. A jelentés szerint magyar archívumokban kellene ahhoz kutatni, hogy kiderüljön: a magyarok ezt az összeget a svájciaknak tett ígéretükhöz híven valóban átutalták-e egy kárpótlási alapba. A tárgyalások a gazdátlan ' bankszámlákról állandóan összefonódtak a svájci kártalanítási igényekkel, s végül a két ország 1971-ben aláírt egy 1,4 millió svájci frankról szóló kártalanítási megállapodást, amelynek alapján ellenben a jelentés szerint a svájci volt tulajdonosoknak 1,8 milliót fizettek ki, de a titkos jegyzőkönyvben szó van a magyarok 400 ezer frankos ellenköveteléséről is. (Ennek részleteit azonban a jelentés nem közli.) Brit tervek invázió esetére London (MTI) — A brit felderítés az ötvenes évek elején attól tartott, hogy a szovjet hadsereg a náci Németország által kifejlesztett Vl-es, illetve V2-es rakéták feljavított változataival intéz vegyi, biológiai vagy atomtámadást Nagy-Britannia ellen, mielőtt hagyományos erőkkel is megtámadná a szigetországot — ez derül ki a londoni közlevéltár most nyilvánosságra került korabeli irataiból. A titkosítás alól feloldott egykori kormánydokumentumok tanúsága szerint az akkori elemzők közölték Winston Churchill kormányával: fel kell készülni arra is, hogy az előretörő szovjet hadsereget csak a Franciaországra, Németországra, vagy a Benelux- államokra ledobott „baráti” atombombákkal lehet megállítani. A londoni kabinet egyesített hírszerzési szolgálata 1951 - 52-ben a dokumentumok szerint úgy számolt, hogy a Szovjetunió fegyveres erői a Nyu- gat-Európa ellen indítandó esetleges hadjárat kezdete után hatvan nappal már az Atlanti-óceán partján állnának, s ekkor kezdődne a stratégiai célpontok — egyebek mellett London, Belfast, Leeds, Glasgow és Birmingham — tömeges bombázása. A bizottság a Szovjetunió akkori belső állapotai miatt nem tartotta valószínűnek, hogy Sztálin az ötvenes évek elején megkockáztatna egy általános inváziót a földrész nyugati fele ellen, de úgy látta, hogy „1955-56-ra egy ilyen támadás már elképzelhető lesz”. A nyilvánosságra került okmányok szerint a szakértők attól is féltek, hogy Moszkva — brit kommunista szimpatizánsok segítségével — esetleg atombombát is megkísérelhet becsempészni Nagy-Britanni- ába, ahol azt felrobbantaná. Pétervári robbantás Lemondott Moszkva (MTI) — Csütörtök hajnalban a szentpétervári metrón nagy erejű robbanás történt, amelynek következtében légnyomást kapott egy utas és jelentős anyagi kár keletkezett. A 400 gramm trotilnak megfelelő hatóerejű, burkolat nélküli pokolgép csak azért nem követelt áldozatokat, mert a földalatti zárása előtt nem sokkal egy néptelen szerelvényen lépett működésbe a bomba. A Lenyinszkaja és a Viborgszka- ja állomások között az alagút- ban robbant a pokolgép a metrószerelvény második kocsijában, amely üres volt. A detonáció erejét jelezte. hogy a szomszéd vagonban utazó egyetlen utas légnyomást kapott. Kitörtek a metrókocsi ablakai, megrongálódtak az ajtók, az alagútban lévő egyik szemafor is tönkre-, ment. Oroszországban a nyáron sok rejtélyes robbantás történt. A moszkvai metróban, illetve trolibuszokon halálos áldozatokat és sebesülteket követelő merényletek történtek és pokolgépeket találtak több vasútállomáson is. A terrorakciókért senki sem vállalta a felelősséget és a tetteseket azóta sem fogták el. Feltételezések szerint akkor az orosz elnök- választás meghiúsítása lehetett a cél. Budapest (MTI) — Magyar Bálint 1997. február 15-i hatállyal elfogadta a közoktatási helyettes államtitkár lemondását. Báthory Zoltán az Országgyűlés oktatási bizottságának szerdai ülésén jelentette be elhatározását. A miniszter csütörtökön a távirati irodának nyilatkozva elmondta: Báthory Zoltán mulasztást követett el akkor, amikor ez év elején a tanár-továbbképzésre kifizetett, utólag szabálytalannak ítélt mintegy 300 millió forintról csak a gazdasági államtitkár-helyettest tájékoztatta, és nem informálta Honti Mária közigazgatási államtitkárt. Budapest (MTI/ISB/KM) — A Országgyűlés heti ülésnapjain több Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei képviselő is szót kért, illetve megyénket közvetlenül érintő vita is kialakult. * Hétfőn a délszláv helyzet stabilizálása érdekében a térségbe küldendő nemzetközi SFOR-erőkben való magyar részvételről szóló határozati javaslat általános vitájában Juhász Ferenc (MSZP) történelmi tettnek nevezte, hogy az Országgyűlés a jelek szerint egységesen adja áldását az SFOR-ban való magyar részvételre. * Kedden napirend előtt Csapody Miklós (MDF) budapesti képviselő a záhonyi vállálkozási övezettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy megszűnt az övezet kialakítását irányító koordinációs tanács, és feladatát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter vette át. Álláspontja szerint ezzel szemben egy nonprofit szervezetre kellene bízni az irányítást, ellenkező esetben a politikai, lobby, vagy személyes érdekek kerülnek előtérbe. A képviselő azt sem tartotta kizártnak, hogy a kedvezményekben részesülő terület határát választókerületek mentén húzták meg. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter „tényalap nélküli politikai vádaknak” minősítette az ellenzéki képviselő felvetéseit. Elmondta: nem Záhony lesz az ország egyetlen vállalkozási övezete, s az irányítást pedig a területfejlesztési törvény értelmében a megyei fejlesztési tanácsok fogják végezni. Az említett övezetben a testület vezetője nem szocialista kötődésű — tette hozzá. Szólt arról is, hogy az előző kormány koncepciójában telek-kisajátítások szerepeltek. Ehhez ő nem járult hozzá, mivel sikerült ennél költségkímélőbb megoldást is találni. Az interpellációk, kérdések sorában Bajor Tibor (MSZP) a szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban tett fel kérdést a népjóléti miniszternek. Szólt arról a helyzetről, hogy egyes szociális intézményeket önkormányzatok tartanak fenn, ugyanakkor más települések is használják őket. Megemlítette emellett a rossz gazdálkodás miatt csődbe jutott ön- kormányzatok problémáját. Kökény Mihály válaszában elmondta: a szociális ellátás helyi feladat, amelyre normatív támogatás jár. A több település által használt intézmények finanszírozásáról az érintettek szerződést köthetnek az intézmény fenntartójával. Az Országgyűlés személyi javaslatokról is döntött. Á Tisztelt Ház a Házbizottság javaslata alapján Keller László (MSZP) helyére Veres Jánost (MSZP) választotta a költségvetési bizottság alelnökévé. Az összeférhetetlenségi törvényt 224 igen szavazattal 23 ellenében és 70 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye képviselői a következőképpen foglaltak állást a szavazásnál. Igen: Baja Ferenc, Bajor Tibor, Bakai Zoltán, Bányász Jánosné. Bírta Sándor, Czellár István, Juhász Ferenc, Kiss Gábor. Koltai Tamás. Lakatos András, Nagy Sándor és Veres János (MSZP), valamint Ivá- nyi Tamás (SZDSZ). Nem: Mádi László (Fidesz-MPP) és Szilágyiné Császár Terézia (KDNP). Tartózkodás: Kávássy Sándor (FKGP). Nem szavazott: Takács Péter (MDF), Kertész István (MSZP). Az Országgyűlés február 3-án, a tavaszi ülésszak első napján kezdi meg újra munkáját. A Nyizsnyij... ...Novgorod közelében lévő Arzamas-16 kísérleti tele- peh csütörtökön elhunyt Ju- lij Hariton, a szovjet atombomba megalkotóinak egyike — jelentette az orosz média. A tudóst 92 évesen érte a halál. (MTI) A Waffen-SS... ...soknemzetiségű elitegységeinek több száz veteránja él az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, és a német kormánytól kap nyugdíjat — derítette ki a Zsidó Világkongresszus. Vladimír Meciar... ...kormányfő a szlovák televízió kerékasztal-műsorában megerősítette, hogy Szlovákiában „körülbelül májusban” kerül sor az ország EU- és NATO-tagsá- gával kapcsolatos népszavazásra. (MTI) Lovait menti meg a mezőt elborító árvízből egy férfi a spanyolországi Las Pachecasban. A heves esőzések sok helyen áradásokat okoztak az ország déli vidékén AP-felvétel □
