Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

1996. december 3., kedd MEGYEI PLUSZ Mit vár Ön a Mikulástól? Jaczkó Annamária Nyíregyháza (KM)—Jaczkó Annamária eladó: — Szép szokásnak tartom ma is a megemlékezést a hoz­zátartozókról — Mikulásba csomagolva. Gyerekkorom­ban tükörfényesre tisztítottam a csizmámat és alig vártam a nagy napol. Régebben a ro­kongyerekeknek én is készí­tettem Mikulás-csomagot, de ők mára felnőttek. Ma már számomra a békességet, a sze- retetet jelenti szűkebb és tá- gabb családi, munkatársi kör­ben ez a kis ünnep, mintegy a karácsony bevezetése. Hajdú Dóra és Viktória: — Mi Barbie-ágyat. Kinderto­Hajdú Dóra és Viktória jást remélünk a Mikulástól — mondja a hároméves Viktória. — Kitettük a piros csizmánkat az ablakba és naponta meg­nézzük, nem járt-e véletlen a Mikulás? Igaz, azt üzente, hogy viselkedjünk jól, le­gyünk szófogadóak. Nagyon örültünk, amikor már két kis csokimikulást kaptunk. S mint az apuka hozzátette, az idén először személyesen csenget hozzájuk péntek este a Mikulás. Papp Józsefné nyugdíjas: — Két fiam, két menyem és öt unkomám várja a Mikulást. Én előre megveszem a piros zacs­kót és ha találok valami érde­Papp Józsefné kését, hasznosat, apránként szedem össze az ajándékokat. Arra gondolok, hogy gyerek­koromban a szülőfalumban, Nyírmadán nagyon boldogok voltunk, ha kaptunk egy-két szem cukrot, netán pár fillért. Tudtuk, hogy van Mikulás, de nem volt ilyen hagyománya az ajándékozásnak még családon belül sem. Inkább a kará­csonyt vártuk: szaloncukrot főztünk, krepp-papírba cso­magoltuk, még most is érzem ezeket az illatokat. Vincié Sándor, Kölcsey gim­názium, első osztály: — Egyedüli gyerek vagyok, s nálunk is járt a Mikulás min­Vincze Sándor Balázs Attila felvételei den évben. Ma már nem várok ajándékot, inkább annak örü­lök, hogy én vehetek a szüle­imnek valamit erre a kedves alkalomra. Általában prakti­kus dolgot, kozmetikumot ajándékozok. De nem is ez a fontos, hanem az. hogy figye­lünk egymásra, fontosnak tart­juk a hozzátartozók örömét. Az a jó, hogy ez a nagy átala­kulás még nem fosztott meg bennünket ettől is. A szüksé­ges és fontos dolgokat megka­pom a szüleimtől, de valahogy ez egy kicsit másabb. A vára­kozás öröme, az összetartozás érzése az a plusz, amit nekem ma a Mikulás üzen. Remeklések aranyból, ezüstből Lövészdíjak, serlegek, kupák, szivarvágók, karmesteri pálcák, pecsétnyomók Nyíregyháza (KM - K. J.) — Mikulás napján, azaz de­cember 6-án (11 órakor) kü­lönleges kiállítás nyílik a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Aki veszi a fáradságot, megte­kintheti Oscar Dietrich, bécsi születésű (1853) arany- és ezüstműves csodálatos alkotá­sait. Hogy tanúi lehetünk a rendkívül látványos bemutató­nak, köszönhető az 1940-ben elhunyt mester Bécsben élő unokáinak, Johanna Dietrich Ilsovaynak és Maria Dietrich- nek. A közszemlére teendő Nyíregyháza (KM - K. J.) — Két évtizednél hosszabb múlt­ra tekint vissza a nyíregyházi Mécses Klub. mely a megye- székhely nyugdíjas pedagógu­sait fogadja szeretetteljes kö­zösségébe. Tegnap a negyedszázados jubileum alkalmából a Bánki Donát Szakközépiskola kollé­giumának társalgójában gyűl­tek össze az idős korú óvónők, tanítók, tanárok ünnepi meg­Földrajz Nyíregyháza (KM - B. I.) — Tegnap délelőtt folyta­tódott a nyíregyházi tanár­képző főiskolán a Nyírségi Földrajzi Napok rendez­vénysorozata. A tudomá­nyos eseményen az érdek­lődők a történeti földrajz témaköréből hallgathattak meg előadásokat. Frisnyák Sándor A Kárpát-medence feudális kori földrajzi munkamegosztásáról. Ve­res László a Bükk-hegység üveghutáiról. Vigá Gyula a Felső-Bodrogköz történeti néprajzáról és Boros Lász­ló Zemplén szőlő- és bor­terméséről tartott tegnap előadást. tárgyak zöme ugyanis az ő bir­tokukban van, de büszkélked­het a míves remeklések darab­jaival a nyíregyházi múzeüm Kállay-gyűjteménye is. Oscar Dietrich a szakmát apjánál, Julius Wilhelm Diet- richnél tanulta (aki 1848-ban alapította cégüket), majd Ró­mában egyéves tanulmányú­ton képezte tovább magát. A Bécsi Arany- és Ezüstműve­sek Ipartestülete 1881-ben vette fel tagjai sorába, ugyan­ettől az évtől irányította Oscar Dietrich az apjától átvett Diet- rich-céget. A cégalapító főleg gyűrűk­emlékezésre. Venkovits Adél klubvezető lapunkat tájékoz­tatva megfogalmazta: a népes tagságú — 136 főt számláló — közösség rendszeresen tart hétfőnként összejöveteleket. A közel négyórás időtartamú együttléteken a legkülönbö­zőbb témájú előadások hang­zanak el: irodalomról, törté­nelmünk jeles eseményeiről, jogi kérdésekről, egészség- ügyi problémákról. Kisvárda (KM - K. D.) — Minden, ami érték, annak el­vesztése fájdalmasan érinti a tulajdonost, még akkor is, ha csupán pár száz forintot érő dologról van szó. Akadnak azonban, akiknek mások tulaj­dona nem szent, sőt, arra „utazva” ellopják, hogy érté­kesítsék, feléljék. A közel­múltban víkendházfeltörések okoztak kárt és bosszúságot Kisvárdán, de szívós rendőri munka eredményeként kézre kerültek a betörők. Mintegy 18 feljelentés érke­zett szeptember közepe és ok­tóber első fele között a kisvár- dai rendőrkapitányságra, a hétvégi telkeken álló bódékat kel foglalkozott. 1878-tól ké­szültek a cég termékkülönle­gességei, a szabadalmaztatott tömör és üreges niello-dísztár- gyak. A cég gyártási programja az évek során folyamatosan gaz­dagodott, a 2(). század elejétől már igen széles áruválaszté­kot kínált: sétapálcák, női er­nyőfogantyúk (zománc, kris­tály), botgombok, övzárak, tiszteletadományok és ajándé­kok, versenydíjak, lövészdí­jak, serlegek, kupák, szivarvá­gók, karmesteri pálcák, pe­csétnyomók, babér- és tölgy­koszorúk, figurális és más mű­Különösen nagy sikernek örvendenek a közös névnapok, a kirándulások, színházlátoga­tások.^ A zömében idős korú klub­tagoknak a jubileumi köszöntő műsort a nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola tanulói adták. A klubdélután kereté­ben kiállítást rendeztek a Mé­csest energiájukkal, jókedvük­kel tovább „táplálók" munkái­ból. és hétvégi házakat rámolták ki a tettesek. Akik a jelek szerint nem voltak válogatósak, hi­szen vittek mindent, ami moz­dítható. ami a kezük ügyébe akadt: a szerszámoktól az élel­miszereken át a kisgépekig. Volt. ahol a bódé deszkafalát bontották meg, másutt a zár sem tartotta vissza őket. Szívós, kitartó nyomozói munka eredményeképpen ok­tóber közepén kerültek kézre a tettesek. P. Károly és a még fi­atalkorú S. Sándor. Nemcsak közvetett, de tárgyi bizonyíté­kok is szólnak ellenük annak ellenére, hogy bár viszonylag hamar elfogták őket. amin le­hetett, azon hamar túl is adtak. tárgyak. Nemesfémből ké­szült, drágakövekkel és féldrá­gakövekkel gazdagon díszített tárgyait 1908 óta exportálta Európa több országába és Amerikába. A nyíregyházi múzeumban rendezenedő kiállításon a be­mutatandó tárgyak közül ki kell emelni az immáron a Kál- lay-gyűjtemény tulajdonában levő 28 emlékérem verőtövet. (A jövő év január 31 -ig láto­gatható kiállítás megtekintésé­hez szükséges előzetes tudni­valókról dr. Lakatos Sarolta muzeológus tájékoztatta la­punkat.) Cukrosok klubja Mátészalka (KM) — Decem­ber 4-én, szerdán kilenc óra­kor tartja következő ülését a mátészalkai cukorbeteg­klub a területi kórház ebédlő­jében. A Mikulás-napi ünnepség mellett olyan egészségmegőr­ző eszközökkel ismerkedhet­nek meg ^ klub tagjai, ame­lyek segítségükre lehetnek be­tegségük karbantartásában. A bizonyítékok hatására elis­merték: valóban ők voltak a hétvégi telkek „látogatói”. Érthető a tulajdonosok bosszúsága, hiszen igen kicsi a valószínűsége annak, hogy el­tulajdonított értékeiket, vagy az annak megfelelő összeget viszontlássák. (Kivéve azt az egyet-kettőt, ami megkerült.) A helyzet kettőssége emellett abban van, hogy egyrészt az ő feladatuk (is) a vagyonvéde­lem. hiszen mindenütt nem állhat rendőr, másrészt arra is akadt példa, hogy rácsokkal és biztonsági zárakkal felszerelt épületekbe is betörnek. Meg­oldás? Egyesek szerint a szi­gorú felelősségrevonás. A Mécses tovább világít Vittek mindent, ami mozdítható Rendőrkézre kerültek a kisvárdai víkendházfeltörők Lépéselőnyben Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság még kis sem írta az Intelligens Város-ra vonatkozó pályá­zatot, a Szab-I-Net Kht. már hétfőre össze is hívta a szóba jöhető partnereket. A kormány modernizációs programja keretében kerül sor a projektre, mely ahogy azt Csabai Lászlóné polgár- mester fogalmazott, kedvez az újdonságra nyitott térsé­geknek, hiszen nem túl nagy befektetéssel sok pénzt és rengeteg informá­ciót lehet majd szerezni. Ha az elképzelések megvaló­sulnak, a nem is oly távoli jövőben távügyintézhetjük ügyes-bajos dolgainakat, távkereskedhetünk és úgy végezhetünk munkát a vi­lág bármely pontján, hogy a lábunkat a lakásból ki sem tettük. Az informatikán és elekt­ronikus adatátvitelen alapu­ló szisztéma a megye egé­szének is igen jót tenne. Eh­hez azonban az kell, hogy azok a szervezetek, akik már kialakult rendszerek­kel,-infrastuktúrával rendel­keznek, „összetegyék, ami­jük van”. Ennek egyezteté­se folyt tegnap. Két hét múlva a megbeszéltek je­gyében mindenki eldönti, hogyan tudna hozzájárulni a fő célhoz, majd megszü­letnek a szándéknyilatkoza­tok, megkötik az együttmű­ködési megállapodásokat, s előkészítik a pályamunkát. A Szab-I-Net vezetője megragadta az alkalmat, hogy bejelentse: a Matáv­val összehangoltan decem­ber 1-től jelentős „interne­tes” árcsökkentést hajtottak végre, így ők az országban a legolcsóbbak. Házasság a Hangyával Almaátvétel az áfész-telepen A szerző felvétele Fehérgyarmat (M. K.) — A Fehérgyarmati Földmű­ves Szövetkezet 1946. i ro- vember 26-án alakult. A megalakult szövetkezet a parasztság termeltetési ;s értékesítési gondjain kív u segíteni. Minderről Ti j Zsigmond a Fehérgyarm és Vidéke Áfész elnöke tá­jékoztatott. — Országos szinten 1949-ben kezdődött meg a szövetkezeti átszervezések időszaka. Az Általános Földműves Szövetkezetek 1949 áprilisáig alakultak meg, a Éöldműves Szövet­kezetek és a Hangya Szö­vetkezetek összevonásával nálunk január 23-án a Han­gya, szeptember 10-én a Termelő Értékesítő és Fo­gyasztási Paraszt Szövetke­zet csatlakozott, így 1949. végén csak egy szövetke­zet, az FMSZ működött. — Az ötvenes évek ele­jén a kisari, illetve a nagya- ri FMSZ csatlakozott, így jött létre az FVFSZ. Ké­sőbb csatlakozott Cégény- dányád, Nábrád. Kérsem- jén, Panyola, Gyügye, Sza- mosújlak, majd Tunyogma- tolcs, Penyige, Mánd-Kö- mörő. Túristvándi, Szat- márcseke is bejelentette csatlakozási szándékát. így 1963-tól a Fehérgyarmat és vidéke FMSZ már 14 kö­zségben és Fehérgyarmaton tevékenykedett. — A Földműves Szövet­kezetek részben a tagság összetételében történt vál­tozások, részben tevékeny­ségi körük bővülése és áta­lakulása miatt 1968-tól vet­ték fel új nevüket. Általá­nos Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet. Te­vékenységük a kiske­reskedelem és ven­déglátáson kívül kiter­jedt a felvásárlásra, termeltetésre, a háztáji gazdaságok segítésé­re, ipari és szolgáltató tevékenységre. — Az árvíz komoly anyagi károkat oko­zott. A lakossági szol­gáltatás végrehajtását segítette az a nagy tár­sadalmi összefogás, mely felhívások alap­ján szerveződött. Ezt követően nagy jelen­tőségű az 1976-os év: egyesült a fehérgyar­mati és kölesei áfész is, ide csatlakozott Olcsvaapáti község. így szövetkezetünk működési területe 26 községre és Fe­hérgyarmatra terjed ki. 1976-tól dinamikus volt a fejlődés, fejlesztés. Emel­lett 57 millió forint jutott a tagoknak vásárlási vissza­térítés, osztalék, illetve ala­pítványi támogatás címén. — Ä főbb célok között szerepelt egy fokozatosan fejlődő kereskedelmi és v endéglátóipari hálózat lét­re* ozása, színvonalas és egy.? választékosabb áru­készlet biztosítása, folya­matosan javuló munkahe­lyek létesítése, a mezőgaz­dasági kistermelők tevé­kenységének szervezése termeltetési és értékesítési biztonság megteremtése, eredményes gazdálkodás a továbbfejlesztés és a tagi visszaosztás érdekében. Másak a körülmények a le­hetőségek. de most is arra törekszünk, hogy erősítsük az összefogást a tagság ér­dekeinek eredményesebb érvényesítéséért, Ma szinte minden keres­kedelmi egységünkben kü­lönböző, a vásárlóknak kedvező akciókat hirdettek. Igazgatóságunk szervezett a Szamos étterembe egy olyan találkozót, ahová 120 olyan régi szövetkezeti dol­gozót hívtunk meg, akiknek elévülhetetlen érdemeik vannak a fél évszázad ered­ményeiben. Nem a múltból szeretnénk élni új tervek­kel, új elképzelésekkel igyekszünk az új közgazda- sági körülmények között is szerepet játszani a szatmári térség lakóinak mindennap­jaiban. □

Next

/
Thumbnails
Contents