Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

1996. december 17., kedd MEGYEI PLUSZ Munka föld alatt és föld felett A cél, hogy a városlakó komfortosan érezze magát • Új úton Sóstóhegyre Biztonságosabb is lett a Család utcai kereszteződés Martyn Péter felvétele Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Két év elteltével sok-sok ki­jelentőmondat lett azokból a gondolatokból, amelyek a megyeszékhely önkormány­zata négy évre szóló tervei­ben még feltételes módban fogalmazódtak meg. Látvá­nyos eredményeket hozott a közműprogram, a város út­hálózatának fejlesztése. Minden nehézség, panasz el­lenére épül-szépül a város, hogy a városlakók egyre komfortosabban érezzék magukat benne. Értelmet nyertek a szennyvíz- hálózatra csatlakozással kap­csolatos erőfeszítések, európai körülmények vannak már a pi­acon és az állatvásártéren, fo­lyik a temetőprogram. Öt év alatt Szépül a Sóstó, a Bujtos, több helyütt egyszerre indul a szennyvízcsatornázás, hama­rosan elkezdődik a bokorta­nyák gázellátásának első üte­me. A biztonságos és gyors közlekedés érdekében nagyon sok pénzt költött a város összekötő utak, közlekedési csomópontok építésére. A vá­roslakók elégedettebbek lehet­nek a parkok, közterületek, a zöldfelületek állapotával. Fokozatosan megteremtőd­nek a temetőkben a kegyeleti szolgáltatások egyre kulturál­tabb feltételei. Az eredetileg három évre tervezett 100 mil­liós program a költségvetési fedezet szűkössége miatt azonban csak öt év alatt való­sítható meg. 1996-ban felépült a borbányai, nagyszállási ra­vatalozó, méltó állapotba ke­rült az orosi református teme­tő. Hasonlóan a többihez, az új sóstóhegyi temetőhöz vezető út burkolatáról sem feledkez­tek meg. Elkészült a Bujtos fejleszté­si koncepciója, sőt részletes rendezési terve is. Nagy falat lesz a maga közel 190 millió forintos beruházási igényével azon régi célnak a megvalósítása, hogy Sóstó is részese legyen a szennyvízhá­lózatnak. A munkálatok e hó­napban indulnak és — ha min­den a tervek szerint halad — 1997. októberére be is feje­ződnek. Húsz százalék Még az idén megkezdődik a Bujtos városrész és a Damja­nich laktanya környékének szennyvízcsatornázása. A 75-75 milliós beruházási költ­ségű fejlesztések befejezési határideje 1997. október 15-e. Mindig szem előtt tartja az ön- kormányzat, hogy Nyíregyhá­za nem csak a város szíve — a külterületeken, a bokortanyá­kon is élnek. A város peremén elsősorban infrastrukturális fejlesztések szükségesek. 1996-ban 24 millió forintos programmal, benne jelentős lakossági magánerővel, vala­mint a területi kiegyenlítő alapból igényelt támogatással és mintegy húszszázalékos ön- kormányzati saját forrással megvalósul a Tiszavasvári út melletti bokortanyák gázellá­tásának első üteme. Novemberre készült el a Család utcai csomópontnak becézett, régóta sürgető 41. számú főközlekedési útsza­kasz. A 17 millió forintos ön­kormányzati forrás mellé szükség volt útalapos támoga­tásra is. A Szegfű utca építése megkezdődött, de a folytatása nem célszerű a téli időszak­ban, ezért a beruházás befeje­zése 1997-re húzódik át. Készen van a Korányi-Sós- tóhegyi út építésének engedé­lyes terve — a beruházás össz­költsége' 200-250 millió fo­rint. Elkészült és 1995. szeptem­ber óta sikeresen működik a város új zeneiskolája, a Kürt u.-Iskola utca sarkán, aholis 42 tanterem, hangversenyte­rem és egyéb kiszolgáló léte­sítmény segíti a színvonalas zeneoktatást. Állami céltámo­gatással fejeződött be 1995. júniusában a város legújabb 172 férőhelyes diákotthona, a hozzá tartozó 200 fős étterem­mel és 1200 adagos konyhá­val. A mai kor követelményei­nek mindenben megfelelő in­tézményt a Zrínyi Ilona Gim­názium üzemelteti. A mérleg nyelve Sorolhatnánk még azokat a föld alatti és felszín feletti lé­tesítményeket, melyek sajátos hangulatot adnak a városnak. Köztük persze, vannak olya­nok is, amelyeknek a neve szá­munkra egy kissé rossz csen­gésű... De — tegyük a szí­vünkre a kezünket — a mérleg nyelve nem ezek felé billen. A Korompay Szanatórium Új pályán Kisvárda (KM) — Az egyetemek és főiskolák 1997. évi felvételi eljárása sok vonatkozásban eltér a korábbi évekétől. Jövőre sokkal nagyobb felkészü­lést igényel azoknak a fel­sőoktatási intézményeknek a kiválasztása, amelyek megfelelnek a kívánt kép­zési iránynak, és amelybe a bejutási esélyek a legked­vezőbbek. A TIT kisvárdai városi szervezete segítsé­get kíván nyújtani a pálya- választóknak. Ezért de­cember 16-án délután fél háromtól a kisvárdai Bes­senyei György Gimnázi­umban pályaválasztási ta­nácsadást szervez. Fazekas Árpád Nyíregyháza — Annak idején nevezetessége volt Nyíregyhá­zának a Káliói út 44. szám alatt (ma: Szent István utca 42.), az Erzsébet közkórház szomszédságában működő magánszanatórium. Kezdet­ben 1913-1923 között Klek- ner-Spányi Szanatóriumnak, majd 1924-1944 között Ko­rompay Szanatóriumnak ne­vezték. Dr. Korompay (Klek- ner) Károly (1883-1972) már 1910-től az Erzsébet Közkór­ház sebész főorvosa, s 1915- től pedig igazgatója is volt, 1946. július 1-jei állásveszté­séig. Ekkor megalapozatlan népbírósági hajsza folyt elle­ne. A magánszanatórium kez­dettől fogva a sebész főorvos szakmai vezetése alatt állott, s egyben érzékeltette Korompay főorvosnak az átlagot messze felülmúló orvosi képességeit és nagy munkabírását. Az I. világháború idején a szanató­rium fogadott a frontokon megsebesült katonákat is. Mű­ködésének három évtizede alatt sok jómódú, előkelő illet­ve rokon beteg feküdt a szana­tórium 10 különszobájában. A rokonok közül legnevezete­sebb dr. Antall József (1932-1993) miniszterelnök, akit gyermekkorában kétszer is itt operált szeretett nagy­bátyja. Antall József hozzám intézett 1985. nov. 18-i levelé­ben erről így írt: „Korompay Károly kiváló és nagy tudású sebész volt, aki igen sokat tett a medicináért, Szabolcsért, a Korányi-kultuszért... Dollin- ger professzor kiemelkedő ta­nítványa, a Magyar Sebész Társaság elnöke volt...” A Szanatóriumban is lehető­leg apácákat alkalmazott az igazgató a színvonalas beteg­ápoláshoz. Az Erzsébet Köz­kórház tisztviselői karának je­lentős egyénisége volt Balogh József (1895, Szeged — 1979 Nyíregyháza), aki kezdetben a Korompay Szanatóriumban lakott, s kórházi ellenőr, majd gondnok volt 1922. szeptem­ber 1. — 1955. július 1-je kö­zött. Dr. Spányi (Stem) Géza (1869-1946) eleinte Nyíregy­házán volt gyakorló orvos, majd 1916-1937 között az Er­zsébet Közkórház bőr- és ne­mibeteg osztályának főorvosa. Természetes, hogy saját gyermekével szemben minden szülő elfogult, őt látja a legaranyosabb­nak, legtökéletesebbnek. Sok apróságot, kicsit és nagyot azonban mások is bájosnak, szépnek látnak. Két és nyolc év közötti gyerekek mérték össze „angyalarcúságukat" azon a szépségversenyen, mely a hét végén volt Nyíregyházán Martyn Péter felvétele Mindenki ünnepe Közös karácsony Nagykállóban Nagykálló (KM-T. K.) — A szeretet ünnepét a nagy- kállóiak mint közösség, együtt is megtartják. A vá­rosi művelődési központ nagytermében december 16-án állították fel a min­denki karácsonyfáját. Ad­venti köszöntőt mondott Horváth György reformá­tus lelkipásztor, majd az óé­vet búcsúztatta Fodor Já­nos polgármester. A családvédő egyesület által szervezett programon műsort adott a Brunszvik Teréz óvoda, a Cantarella kórus, a Szivárvány óvoda, a Körösi Csorna Sándor Ál­talános, Zene- és Szakisko­la, a Szilágyi István Általá­nos Iskola, a Korányi Fri­gyes Gimnázium, a Budai Nagy Antal Óvónői és Pe­dagógiai Szakközépiskola. A rendezvény támogatói­nak jóvoltából meglepetés­csomagokat osztottak ki, valamint kihirdették a kará­csonyi pályázat eredmé­nyét. Az alkotásokat a mű­velődési központban láthat­ják az érdeklődők decem­ber 16-20-a között. MC Pusztadoboson Pusztadobos (KM - Gy. L.) — Szombaton lezárult a millecentenáriumi rendez­vénysorozat Pusztadobo­son, amely a múlt hétfőn kezdődött. A záróünnepsé­gen Bíró Györgyné, a köz­ség polgármestere mondott beszédet. A művelődési házban a helybeli iskolások és tan­árok, a citerazenekar, a Pá­vakor tagjai adtak szép mű­sort, melynek témája ter­mészetesen a honfoglalás, ezeregyszáz éves történel­münk volt. A szombati záróprogram nagy sikert aratott az érdek­lődők körében. Tisztújítás Tiszavasvári (KM) — A gazdakörrel és az ellenzéki pártokkal összefogva kö­zös jelöltet kell állítani a közelmúltban megürese­dett helyi önkormányzati képviselői poszt betöltésé­re, a célkitűzések között a tagépítés szerepel. Ez hangzott el az MDF tisza­vasvári városi szervezeté­nek tisztújító gyűlésén, ahol elnöknek választották Várkonyi Istvánt, a szám- vizsgáló bizottság vezetője lett Szabó Lajos. Koncertek Nyírszőlős (KM) — A ka­rácsony közeledtével soka­sodnak az ünnepi koncer­tek. Nyírszőlősön a római katolikus templomban tar­tották a karácsonyi koncer­tet még pénteken, amelyen a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola kórusa és szólistái lépetek fel Laka- tosné Tomasovszki Katalin vezényletével. Vasárnap a Jókai Mór Református Ál­talános Iskola karácsonyi koncertjére került sor a Váci Mihály művelődési központban. I í | T11 Az önkéntes tűzol- Ui ÍJ tóegylet közgyűlé­si*® se. Áz elmúlt va­sárnap Májerszky Béla fő­jegyző (később polgármes­ter, a szerk.) elnökletével megemlékeztek József fő- herczegnek a múlt őszi ki­tüntető látogatásáról, a mi­kor József főherczeg kato­nai szemle kőrútjában Nyí­regyházára érkezett, meglá­togatta a tűzoltókat is, meg­tekintvén a szertárukat és végignézvén gyakorlatukat. A magas vendég látogatá­sának emlékére beírta nevét az egyesület vendégköny­vébe — az egylet pedig azt a tollat, a mellyel nevét be­írta, emlékül tette el. (Nyírvidék, 1896.50. sz.) E i—^ Az államrendőr­HJ ség kapitánya havi beszámolója sze­rint a bűnügyek száma ag­gasztóan emelkedett: (a megyeszékhelyen) október­ben 199, novemberben 299. Főleg a lopások száma nö­vekedett; a ruha, élelmiszer és tüzelőanyag esetében. „Éveken át így van ez a tél közeledtével, a munka­hiány beálltával, s a drága­ság tűrhetetlen növekedésé­vel. Most azonban a kapi­tány a bűnözésnek egy kü­lönösebb okára is rámutat. Ez Nyíregyháza gyér vilá­gítása. Sötét a város, több a bűneset.” (Nyírvidék, 1921. XII.) |TTp| Egy fiatal MÁV. ELliJ gyakornok (pá- &KJI lyamesterjelölt) különleges kalandját közli a lap. Tóth Sándor Ujfehértó- ról kézihajtányon indult Debrecenbe a munkások fi­zetéséért. Visszafelé egy félreeső állomáson meg kellett állnia, mert szemből egy motoros vonat érkezé­sét jelezték. Ezt használta ki három rabló, megpróbál­ták a gyakornoktól elvenni a pénzt. Tóth Sándor azon­ban nem hagyta magát. Egy támadót leütött, a másik kettőt félrelökte és jármű­vét a sínre visszahelyezve villámgyorsan menekülni próbált. A jelzett szerel­vény — amelyről a hirtelen támadt verekedés során el­feledkezett — valóban megérkezett. Az összeütkö­zés elkerülhetetlenné vált, a kis kézihajtány, bátor keze­lőjével együtt a töltés olda­lán landolt. Sérülésekkel ugyan, de végülis szeren­csésen záródott a nem min­dennapi történet. (Magyar Nép, 1946. XII. 16.) Stevanyik András gyűjtése □

Next

/
Thumbnails
Contents