Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-14 / 292. szám
PROGRAMOK Fővárosi tél Karácsonyi hangversenyek. Ünnep előtt december 19-én a Zeneakadémia Nagytermében lép fel a Magyar Állami Hangversenyzenekar Marcello Viotti vezényletével. A Magyar Állami Énekkar is közreműködik Respighi: Róma kútjai, illetve Róma fenyői, valamint Honegger: Karácsonyi kantáta című darabjában. December 27-én a Kálvin Téri Református Templom a helyszíne Kovács Endre orgonaestjének, ahol Ardó Mária működik közre. Bach, Liszt, C. Franck, Guilmant és más szerzők karácsonyi dalai hangoznak fel. □ □□ Az év végéig tart nyitva az V. kerület Dorottya u. 8. alatti galériában a Karácsony ’96 Iparművészeti Kiállítás és Vásár □ □□ Idén is Art’húr. December 16-án a Budapest Kongresszusi Központ a helyszíne annak a nagyszabású kulturális programnak, melyet az Art’húr szellemi szabadcsapat (alapítvány, újság, verseskötetek) rendez. A rendkívül színes műsorban a Zsámbéki Rockszínpad előadja a Jézus Krisztus Szupersztár című musicalt, a hallássérültek színházának előadásában Tamási Áron: Énekes madara lesz látható, egy sereg képző- művészeti kiállítás, pantomimdarab, dzsesszkoncert, indiaizene-előadás, s további kulturális programok szerepelnek az egész estét betöltő rendezvényen, ahol minden látogató — az alapítvány vendége. □ □□ Színházi bemutatók. December 15-én Ibsen Hedda Gabler című darabját mutatja be József Attila Színház Aluljárója Gaál Erzsébet rendezésében. A Vígszínház Házi Színpadán Zsótér Sándor 17-én először viszi színre Goethe: Faustját Gálffi László címszereplésével. A Várszínház premierje december 20-án lesz. Szilágyi Tibor rendezi Hunyadi Sándor: Lo- vagias ügy című darabját. Az egykori filmben Kabos Gyula is játszott, azt a szerepet most Agárdy Gábor kapta. Már a két ünnep között, december 28-án lesz a Katona József Színház bemutatója. Kleist vígjátékát, Az eltört korsót adják elő Zsámbéki Gábor rendezésében. □ □□_ Betlehemes jászol az állatkertben. A hétvégeken — így december 14-15- én, illetve 21-22-én folytatódik a Karácsony előtti programsorozat a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Karácsonyi elfoglaltságok című műsorban lesz betlehemes jászol élő állatokkal, karácsonyfadísz-készítés, látványos állatbemutatók sora, agyagozás, arcfestés, karácsonyi virágvásár. 030 Pierre Székely grafikái. A Francia Intézet kiállítótermében december 17- én nyílik a világhírű magyar származású francia szobrász grafikáinak tárlata. Az eseményhez kapcsolódik, hogy a művész „Affinitás” című szobrát majd januárban a Francia Intézet Fő utcai épülete előtt helyezik el, s Jacques Chirac, a Francia Köztársaság elnöke avatja fel budapesti látogatásakor. Napkelet • A KM hétvégi melléklete 1996. DECEMBER 14., SZOMBAT Álarcot ölt a magatartás Pinczés István második Svejk rendezése Kern András Sokféle feldolgozást ért már meg a Svejk a világ színpadain. 1927-ben Piscator volt az, aki először színre vitte — Berlinben. Magyarországon 1958-ban volt az első bemutató a Petőfi Színházban. 1971-ben a József Attila Színház a Szenes Iván-Bodro- gi Gyula-Aldobolyi Nagy György féle változatot adta elő, majd ugyancsak a József Attila Színházban Svejk vagyok címmel játszottak egy darabot. Tavaly a debreceni Csokonai Színház a Spíró György-féle átiratot adta elő, s most ugyanez a változat került színre a december 8-i bemutatón a Vígszínházban. Ráadásul a rendező is azonos: Pinczés István. □ Úgy látszik, Ön az újrarendezések „nagymestere”. Hiszen a Légy jó mindha- lálig-nak már egy tucatnyi változatát vitte színre szerte a világban — kérdeztük először a debreceni főrendezőtől. — Pontos az információ — válaszolta. — Most készülök a tizenkettedik változattal a komárnói színházban. □ A Svejket is másodszor vitte színre. Mit jelent ez egy rendező számára? Nyilván nem a korábbi előadás lekopírozását. — Persze hogy nem. Egyébként is több vonatkozásban sem ugyanarról a Svejkről van szó. Már az irodalmi alapanyag, a Hasek-mű Spíró által színpadra fogalmazott szöveg is más. Radnóti Zsuzsa dramaturggal nagyon sokat dolgoztunk — részben a debreceni előadás tapasztalataiból kiindulva. Másrészt az itteni szerep- osztás ismeretében bizonyos hangsúlyáthelyezéssel, háromszor is átírtuk a forgató- könyvet. A próbák során részben a színészi inspirációk, rögtönzések, a színészekkel való közös munka során felmerülő hiányérzetünket korrigálandó még a premier előtt 5-6 nappal is bekerültek új jelenetrészek. □ Mi az alapvető oka a más irányba terelődésnek? S egyáltalán milyen irányba? — Az oka elsősorban az, hogy a rendező általában nem szereti ugyanazt a koncepciót még egyszer megcsinálni. A Légy jó mindhalálig esetében ha nem is mind a 11, de 4 vagy 5 teljesen különböző szöveg- változat élt a színpadokon. Itt most semmiképpen sem akartam a debreceni koncepciót ismételni. Ugyanakkor érdekes módon a debreceni díszletet átvettük ehhez az előadáshoz. A XX. század vérzivataros történelmének a rendezőpályaudvara ez, ahol Svejk körül csattog a történelem kereke az első világ háborútól a második világháborún át napjainkig tartó krízis- helyzet vagonjai tolódnak itt jobbra-balra. O Milyen változtatásra ösztökélte az új szereposztás? — Főleg Kern András személye adott inspirációkat. Pedig Kern egy kicsit tartott attól, hogy ő nem igazán Svejk-típus. Akkor nyugodott meg igazán, amikor elolvasta a Jiri Menzellel készült interjút, amelyben a cseh rendező azt mondta, hogy ha ő a Svejket filmre vitte volna, nála Dustin Hoffmann lett volna a címszereplő... Márpedig Hoffmann színészi habitusában ugyancsak közel áll Kern Andráshoz. Mindketten roppant intellektuális színészek. Sokkal izgalmasabban meg tudják lebegtetni azt az ambivalenciát, amit mi is a darab homlokterébe helyeztünk. Mindenki, aki kapcsolatba kerül Svejkkel, ezzel a mondattal zárja a jelenetet: Svejk, maga hülye, vagy csak tetteti. Senki nem tudja, hogy itt színlelt-e a hülyeség, vagy valódi. Kern gazdag eszköztárával ezt roppant hitelesen tudja érzékeltetni. Q Kern Andrásra épül az előadás? Nem afféle jutalomjáték” ez? — Mindkettőre igennel tudok válaszolni, de a lényeg, hogy mindez nem az anyag ellenében történik. Minden egyes epizód központi figurája Svejk. A világ — a rendezőpályaudvar vagonjai — mind őkörötte forognak. Kern András ezt roppant módon győzi színészi erővel. □ Kérem, beszéljen a két előadás közti különbözőségekről. — Debrecenben Tóth Zoltán játszotta Svejket, aki a haseki elvárásoknak jobban megfelel. Az nekem is első olvasatom volt. így közelebb álltam a hagyományosabb színházi figura felfogáshoz. Több olyan jelenet szerepelt, ami itt nem került be. Sok bátorítást kaptam Marton Lászlótól és Horvai tanár úrtól ahhoz, hogy még inkább áthangszereljük, hogy groteszkebb legyen. Sőt abszurd felhangokkal gazdagodott az előadás. Debrecenben a zenekar is részt vett a játékban, itt viszont szinte végig hátul balra ülnek, mintha Svejk Kehely című mulatójában történne minden. □ Változtatott-e a munkastílusán, hogy a Vígszínházban sztárokkal kellett együtt dolgoznia? — Nagyon sok jó színésszel, sztárral dolgoztam itt. Öntörvényű szuverén egyéniségek, ugyanakkor, mint minden színész, ők is igénylik a külső segítséget. Sajnos, itt kevesebb időnk volt a próbákra, mint azt Debrecenben megszoktam. Szerencsére — hiszen egyszer már megrendeztem — nagyobb anyagbiztonsággal tudtam dolgozni. A színészek viszont szerettek volna nagyon sok egyénit belevinni az előadásba. Olyanokat, amik nem voltak benne a debreceni produkcióban. Ezek egy része persze zsákutcának bizonyult, de születtek nagyszerű új megoldások. □ Inspirálták a színészek? — Kreatívabban álltak hozzá a próbafolyamathoz. Helyenként már túlzottan sok volt az ötlet. Arra pedig sajnos nem volt idő, hogy minden variációt végiggondoljunk. Ok az utóbbi években így dolgoznak. Ennek én nagyon örülök, mert igen gyakran rendezőként éppen azzal küszködök, hogy amíg a színész el nem indul, s nem mutat valamit, addig én nehezebben tudok ráhangolódni. □ Igényli ezt? — Abszolút módon. Hiszen lényegesen kedvezőbb lenne, ha nekem kevesebbet kellene otthon asztal mellett kitalálnom. □ Hibaként rója fel színészeivel szemben? — Nem, ez egy munkamódszer. Debrecenben ahhoz szoktunk inkább hozzá, hogy a rendező felvázol egy keretet, s azon a kereten belül hoznak újabb és újabb ötleteket a színészek. Itt pedig az is előfordul, hogy egy-két próbanap után az egész keretet szétrobbantottuk. Tény, hogy nekem is, mint rendezőnek, sokkal izgalmasabbnak, s persze kockázatosabbnak tűnt kipróbálni valami teljesen újat. □ A vidéki színház talán kicsit merevebb, hierarchikusabb? — Erről van szó. Itt néha egy táncoslány mondott valami egészen jót Méhes Lacinak. Az viszont kezdetben zavart, hogy délután 2-kor a színészek elmentek, mert más munkájuk volt. Az utolsó két hetet kivéve ez így is ment végig. Mert hát az itteni színészek sem abból a pénzből élnek, amit a színházban keresnek. □ Végül Ön hogy látja: melyik rendezése lett a jobbik Svejk-változat? — Az igazi választ nyilván az adhatja, aki megnézte a debreceni és a budapesti előadást is. Melyik milyen módon működött? Mit éreztünk korszerűbbnek, ütőképesebbnek, napjainkhoz illőbbnek. Az igazán jó színházi előadásból valamit kell az embernek kapnia. Nem konkrét megoldásokat, hanem egy olyan érzést, ami azt jelzi, hogy mindez az ő életéről is szól. Az egyik cseh színházesztéta azt írja, hogy a Svejkség, mint túlélési technika mindig akkor bukkan fel egy társadalomban, amikor válsághelyzet alakul ki. Mert a társadalmi intézményrendszer hamis berendezkedését csak egy ilyen „hamletien” álarcot öltő magatartással lehet leleplezni. Revicky Gábor Nagy Gábor (ISB) felvétele Pinczés István, Kern András és Marton László Dombrovszky Ádám
