Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-12 / 290. szám

1996. december 12., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL KéMtagyarofszág 5 Nem eltartott, hanem adófizető Tiszavasvári (KM - N. L.) — Megyénkben mennyire vál­ságos a cigányság helyzete? Mit tesznek; mit tehetnek a cigányok a saját sorsuk job­bítása érdekében? Vannak-e hasznos kezdeményezések? Milyen központi, társadalmi segítségre számíthatnak a romák? — ezekre a kérdé­sekre válaszolt dr. Hegyesiné Orsós Éva címzetes államtit­kár, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal elnöke, aki a közelmúltban Baktaló- rántházán, Hodászon, Nyír­egyházán és Tiszavasvári- ban vizsgálta a romák hely­zetét. — A munkanélküliség a romá­kat sújtja legjobban. Helyze­tük azért is válságos, mert a helyi önkormányzatok anyagi lehetőségei egyre rosszabbak. Van olyan település, ahol a munkaképes romák 90-95 százaléka munkanélküli. Ti- szavasváriban a polgármester arról tájékoztatott, hogy 800 munkaképes roma él a város­ban, s közülük csak hat szak­munkás, hetvenen mondhatják magukat betanított munkás­nak. A képzetlen embereknek még nehezebb manapság elhe­lyezkedni. Hodászon a szoci­ális kérelmeknek csak kis ré­szét tudják kielégíteni, több megyei és országos támoga­tásra tartanak igényt ebben a nagyközségben. — Szomorúan tapasztaltam. Hegyesiné Orsós Éva hogy Tiszavasváriban a büdi és a szentmihályi cigányság nem egységes, az ellentétek miatt nem hozták létre a ki­sebbségi önkormányzatot. Megjegyzem, hogy sokfelé a magyarság sem egységes. Vasváriban létre lehetne hozni két kisebbségi önkormányza­tot is. Az itteni ezerötszáz ci­gány gyakorolhatná a közsze­replést, irányíthatná a saját sorsát. Fontos, hogy itt is, má­sutt is jó vezetőket válassza­nak maguk közül. A szemlé­letváltozás fontosságára is fel­hívnám a figyelmet. — A jó példák egész sorát tapasztaltam a megyében. A szerző felvétele Baktalórántházán sikeresek a gazdasszonyképző tanfolya­mok, itt cigánykollégiumot is szeretnének létrehozni. A nyíregyházi Nyírdinamika Kft. tevékenységét pedig ezentúl országosan is követen­dő példaként fogom emleget­ni. Ez a kft. a Megyei Munka­ügyi Központ és a mezőgazda- sági főiskola közreműködésé­vel évek óta sikeresen részt vesz a romák foglalkoztatás­politikájának megoldásában. Az ősi cigánymesterségek mű­velésére, a vállalkozóvá válás­ra tanítja meg őket. a kft. szá­mos romát munkához, megél­hetéshez juttatott. Tiszavasvá­riban közösségi ház épült a ro­máknak, a közreműködésük­kel, a kétkezi munkájukkal, ígéretes az elképzelés, amely szerint a ház mellé egy mű­helyt, pontosabban egy tanmű­helyt akarnak építeni. A mű­helyben szakmákat tanulhat­nak. később itt tennelhetnek, eladásra is. Figyelmet érdemel az a felvilágosító munka, ame­lyet a családsegítő központ közreműködésével végeznek a kisvárosban. A helyi iskolában felnőtt romákkal találkoztam, akik ültek az iskolapadban és tanulták a felzárkóztató tanfo­lyam tananyagát. A szociális lakások építése ebben a me­gyében is enyhítheti a lakás­gondokat. — Körutam során nem csak információkat gyűjtöttem, in­formációkkal is szolgáltam. Elmondtam, hogy egy közala­pítványból pályázni lehet kul­turális és iskolai célok megva­lósításához, egy másik közala­pítvány a vállalkozásokat, a foglalkoztatást támogathatja. Az lenne a jó, ha egyre több roma eltartottból adófizető ál­lampolgárrá válna. Tapaszta­lataimról a Munkaügyi Mi- nisztáriumnak és a kisebbségi önkormányzatoknak beszá­molok. Meggyőződésem, hogy a szabolcsi romák több­sége tanulni és dolgozni akar. Törekvéseik megvalósításá­hoz helyi kezdeményezésekre és hatékony központi támoga­tásra van szükség. Nyíregyháza (KM) — A falu­si turizmus eddigi eredménye­it, illetve a további fejlődéshez vezető utat vitatták meg a résztvevők tegnap Nyíregyhá­zán azon a szemináriumon, amelyet a Primom Vállalko­zásélénkítő Alapítvány, Nyír­egyháza város önkormányzata és a Tourinform iroda közösen szervezett. A szervezők az Osztrák Gazdasági Kamara segítségé­vel megnyerték előadónak, he­lyesebben szemináriumi veze­tőnek Werner Taurert, a Kohl & Partner Tourismusberatung munkatársát, aki már hosszú ideje foglalkozik az idegenfor­galmi lehetőségek fejlesztésé­vel. Megyénk is sokat tesz a fa­lusi turizmus elterjesztéésért, hiszen a gazdasági válságból való kitörésnek egyik járható útja az idegenforgalom fej­lesztése. A téma fontosságát jelzi az is, hogy például Dombrád és Szatmárcseke polgármestere személyesen is részt vesz a kétnapos rendez­vényen, illetve több vállalkozó is élénken érdeklődött az oszt­A tanácskozáson szóba került az is, milyen programokkal lehet megnyerni a ven­dégeket a falusi turizmus számára Elek Emil felvételei rák tapasztalatok iránt. Való­ban szemináriumi jelleget si­került kialakítani, a tanácsko­zás résztvevői kötetlen beszél­getés keretében vitathatták meg a legégetőbb problémá­kat. Szó volt például többek között arról, hogyan, milyen programokkal lehet megtarta­ni a vendégeket, hogyan lehet sikeresebb a falusi turizmus, mit kell tenni a jobb reklámo­zás érdekében, a vállalkozók hogyan vonhatják be az utazá­si irodákat. Bérkiegészítés mint jutalom Meg kell tartani a kirándulókat A falusi turizmus fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak a szakemberek Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — ..Közalkalmazottak" alá­írással egyik olvasónk arról tá-, jékoztatja szerkesztőségünket, hogy sóstói szociális otthon­ban azok nem kaptak egyszeri bérkiegészítést, akik húsz nap­nál tovább voltak táppénzen. „Érdekes — jegyzi meg a le­vélíró —, valaki 10-15 éve is itt dolgozik, de mert betegnek méltóztatik lenni, neki nem jár. de ha valaki egy fél éve dolgozik ott, és hála Istennek. nem volt beteg, az kapott. Úgy látszik ő közalkalmazott. Tör­vényes-e ez vagy nem. ki tud­ja, de az biztos, hogy igazság­talan...” Még egy megjegyzés Anonymusunk leveléből: „Ha belegondolunk, a táppénzen lévő dolgozónak a jövedelme is csökken, plusz orvosi költ­ség, gyógyszer, stb. is felme­rül.” Kissné Szabó Zsuzsanna, a sóstói szociális otthon veze­tője mutatja az egyszeri bérki­egészítés elosztásáról szóló út­mutatót. melyet négy minisz­térium helyettes államtitkárai írtak alá. Eszerint a szemé­lyenkénti elosztást az intézet- vezetők) határozzák meg a szeptember 1-jei létszámada­tok szerint. A ülés résztvevői egyetértettek azzal a javaslat­tal, hogy „aki hosszú ideje van táppénzen, gyes. gyed idejét tölti, ne kapjon, hanem szol­gálja a keresetkiegészítés az aktív dolgozók bérnövekedé­sét". Egyhangúlag fogadtak el egy másik javaslatot is, mely szerint az kapjon csak egysze­ri bérkiegészítést, aki szep­tember 1-jén jogviszonyban volt, és attól kezdve nem volt 20 naptári napnál többet táp­pénzen. — Az egyszeri bérki­egészítés tulajdonképpen juta­lomként került kifizetésre — mondja az igazgatónő. — Azok nem kaptak, akik szep­tember 1 -je és november 22-e között vagy gyesen, gyeden vagy táppénzen voltak. Bemutatták vagyonukat Budapest (ISB) — Mint ismeretes, országgyűlési képviselőink egy része már közzétette vagyon­nyilatkozatát. Alább Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gye szabaddemokrata és ifjú demokrata honatyái­nak vagyonnyilatkozatát ismertetjük: Gulyás József (SZDSZ), aki 1994 óta már Pest me­gyei képviselő, de ezúttal még közöljük vagyonnyi­latkozatát. 1990: rendelkezik egy 54 négyzetméteres debreceni lakással, egy tiszalöki üdü­lő tulajdonának megosztott haszonélvezetével, 120 000 forint ifjúsági takarékbe­téttel. Tartozik: 180 000 fo­rint lakáskölcsönnél 2012- 'g­1994: rendelkezik egy 77 négyzetméteres nyíregyhá­zi lakással, egy tiszalöki üdülő tulajdonának meg­osztott haszonélvezetével. Tartozik: 630 000 forint la­káshitellel 2000-ig. 1996: rendelkezik egy szentendrei 70 négyzetmé­teres lakás felével, egy 19.74 négyzetméteres ga­rázs felével, egy tiszalöki üdülő tulajdonának meg­osztott haszonélvezetével. Tartozik: 530 000 forint la­káshitellel 2000-ig. Iványi Tamás (SZDSZ): 1994: felesben rendelke­zik egy 500 négyzetméteres építési telekkel, rajta fél­kész lakóházzal. Tartozik: 500 000 forint építési köl­csönnel 2001-ig, 200 000 forint személyi kölcsönnel 1995-ig 1996: felesben rendelke­zik egy 500 négyzetméteres építési telekkel, rajta 112 négyzetméteres majdnem kész lakóházzal, egy Suzu­ki Swift gépkocsival. Tar­tozik: 500 000 forint autó- vásárlási kölcsön 1998-ig. Mádi László (Fidesz-MPP): 1990: felesben rendelke­zik egy 69 négyzetméteres nyíregyházi lakással. Tarto­zik: 670 000 forint lakáshi­tellel 2023-ig. 1994: rendelkezik egy 69 négyzetméteres nyíregyhá­zi lakás felével, egy Volks­wagen Vento gépkocsival, 100 000 forint City befekte­tési jeggyel, különvagyon­ként szerepel egy miskolci telek és lakás egyharmada. 1996: felesben rendelke­zik egy 335 négyzetméteres ingatlanon egy 129 négy­zetméteres házzal Nyíregy­házán, egy Volkswagen Vento személygépkocsival, 100 000 forintos City be­fektetési jeggyel, 500 000 forint értékpapírral. Gyufát kértek, és raboltak Nyíregyháza (KM) — Ki­derült annak az áldozatnak a kiléte, akit — mint hírül adtuk — Nyírbogdánynál elütött egy vonat. Az illető nyírbogdányi lakos, és az eddigi adatok szerint ön­gyilkossági szándékkal fe­küdhetett a sínekre. Csoportos rablás gyanú­jával indult eljárás egy ópá- lyi fiatalember, egy kocsor- di nő és egy budapesti férfi ellen, előbbi kettőt őrizetbe vette a rendőrség. A tette­sek Opályi és Mátészalka között gyalogolva felfi­gyeltek egy szintén gyalo­gosan közlekedő tiborszál- lási asszonyra, akitől előbb gyufát kértek, majd elhatá­rozták, hogy kirabolják. A gondolatot tett követte, a fiú és az asszony lefogta és földre teperte a gyanútlan áldozatot, majd a nő kivette zsebéből 1351 forintját, ezt követően elmenekültek. Csalás gyanújával jelen­tettek fel egy fehérgyarmati férfit, aki állítólag manipu­lálta az egyik presszóban a pénznyerő automatát. így jogtalanul követelte 48 ezer forintos nyereményét. Ugyanezért a bűncselek­ményért vonnak felelősség­re egy újkenézi férfit, aki szerződés alapján megvett egy házat 1,8 millió forin­tért, de a pénzt nem fizette ki, a lakást azonban eladta másnak. Két román állampolgár Csengersimánál akart be­jönni hazánkba, egyikük, egy budapesti lakos kétezer forinttal akarta megveszte­getni a határőrt. Később ki­derült tettének oka is, társa útlevelében ugyanis hamis bélyegzőlenyomat szere­pelt. Előbbit vesztegetés, utóbbit okirathamisítás mi­att fogják felelősségre von­ni. Az ajtó kifeszítését köve­tően jutott be egy nyíregy­házi iparcikkboltba a betö­rő, ahonnan 300 ezer forint értékben játékokat, ruhákat és lakásfelszerelési tárgya­kat vitt el. Ugyanitt ügyvédi irodába tört be hívatlan látogató, aki egy számítógépet vitt el tartozékaival 200 ezer fo­rint kárt okozva. Szeszfőzdét törtek fel Ti- szaeszlár külterületén, ahonnan 107 ezer forint ér­tékben építőanyagot, vala­mit különféle villamos be­rendezéseket tulajdonítot­tak el. Százezer forint értékű di­ót emeltek el egy Barkasból a nyíregyházi Vásártér kör­nyékén. Az egyik vásárosnamé- nyi hétvégi ház tulajdono­sának is ennyi kárt okozott az az ismeretlen, aki ruhá­kat lopott el. Újfehértón lakásbetörő okozott kárt és bosszúsá­got, zsákmányként nyolc­vanezer forint értékben ék­szereket pakolt össze ma­gának. Vegyesboltot törtek fel Tiszaviden, az elvitt áruk értéke 80 ezer forint. A gacsályi óvodából tele­víziót, videót és öt műsoros kazettát lopott el a tolvaj. □

Next

/
Thumbnails
Contents