Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-10 / 288. szám
1996. december 10., kedd NAGYVILÁG A Boeing repülőgép- gyár alkalmazottainak volt lehetőségük elsőként teljes valóságában megcsodálni a cég legújabb, 737-700-as modelljét a gyár Washington állambeli, rentoni telephelyén. A Boeing 737-es sorozatának új tagja a gyár szakembereinek reménye szerint gyorsabb és gazdaságosabb lesz elődeinél. A most bemutatott gép első útjára jövő év februárjában kerülhet sor. A 737-es széria további modellekkel — a 737-600 és 800-assal gazdagodik a jövőben NATO-ajánlatok Moszkvának Visszafogottá teszi a NATO-t az orosz diplomácia kiszámíthatatlansága Brüsszel (MTI) — A NATO eddig számos javaslatot tett már Moszkvának a kapcsolatok mélyítésére, köztük tavaly olyan keretek kidolgozását kezdeményezte, amelyek magukban foglalhatnák a kétoldalú viszony politikai és katonai vetületeit, ám ezekre nem érkezett érdemi válasz. Nem titok, hogy a szövetség most is dolgozik olyan területek feltárásán, amelyek hozzájárulhatnak a kapcsolatok kiszélesítéséhez — beleértve a politikai konzultáció intézményesítését vagy a katonai összekötő tisztek kölcsönös cseréjét —, de egyelőre helyesebbnek tűnik, ha minden újabb nyilatkozat helyett megvárják. amíg Moszkva is jelét adja az együttgondolkodásra való Ételmérgezés London (MTI) — Hétfőn tízre emelkedett a halálos áldozatok száma Nagy- Britannia eddigi legsúlyosabb ételmérgezési katasztrófájában. Egyetlen mészárszék a felelős az immár több száz embert ágynak döntő mérgezésért, mégpedig az, amelyet az idén az „Év skóciai hentese” kitüntetéssel illettek. A cég adta a húsételeket ahhoz a főként idősek, illetve gyermekek részvételével szervezett jótékonysági rendezvényhez, melynek látogatóinál elsőként jelentkeztek a tünetek. Párizs (MTI) — A NATO bővítésének ügyében véget ért a kérdés megvitatásának ideje: most már dönteni kell — szögezi le a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune hétfői számának egyik cikke, élesen bírálva a bővítés halogatásának híveit. Az írás szerzője — Ronald D. Asmus, az amerikai Rand Corporation egyik szakértője — sorra veszi, s egymás után cáfolja a „lassúbb előrehaladást” követelők érveit. Mint leszögezi, a NATO-bővítés ígérete már eddig is óriási segítséget nyújtott a kelet-európai országokban zajló reformok, illetve az érintett államok közötti megbékélés terén: ha most lelassítanák, vagy épkészségnek — fejtette ki a szövetség egyik, neve mellőzését kérő magas rangú illetékese. A hét végén számos olyan, diplomáciai forrásokon alapuló sajtóértesülés látott napvilágot. amelyek szerint NATO- körökben a döntéshozás témaköreit esetleg három nagyobb csoportra osztanák: az elsőbe semmilyen formában nem vonnák be Oroszországot, csupán tájékoztatnák a megszületett határozatról; a második kérdéskörben a döntéshozatalt kétoldalú NATO-orosz konzultáció előzné meg; a harmadik témakosár megvitatásakor a tagországok nagyköveti tanácsa kiegészülne Oroszország képviselőjével, akinek szavazati jogot biztosítanának. Tallinn (MTI) — Észtországban minden eladó: a telefon- vállalat, a légitársaság, az energiarendszer, a vasút, az összes kikötő, s mindez külföldiek számára. Mikorra véget ér a kiárusítás, Észtországban lesz az egyik legmagasabb külföldi tulajdoni hányad a világon — írta hétfői számában a Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilap. Az AP-DJ cikkismertetése szerint az, hogy miként és miért válik Hongkongtól nyugatra az egyik legliberálisabb nemzetgazdasággá az észt, nagyrészt félelmi, illetve biztonsági okokra vezethető visz- sza. Észtországban még eleven a szovjet megszállás emléke, s a lakosság szeretné minél szorosabb fűzni a kapcsolatopen feladnák ezt a folyamatot, akkor az nem növelné, de éppen csökkentené a biztonságot ebben a térségben. Ráadásul hibás az az elképzelés is — írja a szerző —, hogy a lassúbb előrehaladás lehetővé tenné az orosz ellenkezés feloldását. — A NATO már eddig is lassan haladt előre ebben a témakörben, azt remélve, hogy így meggyőzheti Oroszországot: a kibővítés nem ellene irányul... Ám ez a lassú folyamat csak növelte azokat a moszkvai reményeket, hogy a nyugati szövetség esetleg megváltoztathatja szándékait, vagy éppen maguk az oroszok akadályozhatják meg a bővítést. S ha a NATO most esetleg a még lassúbb előremenetel mellett döntene, azzal csak a téma köEzeket az értesüléseket megerősíteni látszik Klaus Kinkel vasárnapi nyilatkozata, amelyben a német külügyminiszter kifejtette, hogy bizonyos témakörök szövetségi tárgyalásakor Oroszországnak állandó jelenlétet kellene biztosítani, és ilyenkor az eddig alkalmazott „16+l”-es kétoldalú konzultatív formát „17-es bizottsággá” kellene alakítani. „Folyik bizonyos töprengés a bővítés miatt érzett orosz aggodalmakat enyhíteni képes megoldásokról, de nem tisztultak még le a dolgok annyira, hogy ez a kérdés konkrét formában megjelenhessen például a NATO keddi külügyminiszteri ülésének közös nyilatkozatában” — jegyezte meg kát a Nyugattal. Mivel a NATO-tagság Moszkva határozott ellenkezésébe ütközik, ezért nem marad más, mint a pénz kötőereje. A Nyugat vélhetően nem vonulna észt érdekek védelmében Tallinn oltalmazására. ám feltehetően hamarabb lépne szükség esetén, ha olyan nagyvállalatok érdekei lennének fenyegetve, mint a General Electric, a Shell, az Exxon. Észtország állhatatosan vonzza magához a külföldi befektetőket: a bérek alacsonyak, a bürokrácia hiányzik, a munkáltatói adó csekély, az importot és az exportot nem terheli vám. Mindez különösen vonzó a magas adókat nyögő svédek és finnek számára. A parányi ország 800 rüli küzdelmet nyújtaná még hosszabbra — véli az amerikai szakértő. A szerző azt a nézetet is cáfolja, hogy a NATO-bővítés- sel meg kellene várni az Európai Unió bővítését. — Egy ideális világban e két szervezetnek valóban párhuzamosan kellene felvenni új tagjait; ám az Egyesült Államok mindig is ódzkodva fogadta e két kérdés összekötését, attól tartva — s ez a jelek szerint be is következik —, hogy az EU-bővítés menetrendje elhúzódik. S erre a problémára nem az a megoldás, hogy tovább lassítsuk a NATO kapuinak kinyitását, hanem éppen ellenkezőleg: az EU-n belül kellene gyorsítani ugyanezt a folyamatot — szögezi le Ronald D. Asmus. egy szövetségi forrás. Ha vannak is elképzelések, még több a tisztázni való — tette hozzá, aminek kapcsán brüsszeli szakértők rámutatnak: ha születik is elvi állásfoglalás a témakörök felosztására, csak ezt követően kezdődik majd az alku arról, hogy melyik téma melyik kosárba kerüljön. Visszafogottá teszi a NATO képviselőit az orosz diplomácia eddig gyakran tapasztalt kiszámíthatatlansága is — jelezték egyúttal szövetségi illetékesek, és úgy vélték, hogy a Tizenhatoknak Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel tervbe vett szerda reggeli találkozója előtt nem valószínű túlzott bőbeszédűség a szövetség részéről ebben a kérdésben. millió dollár működőtökét vonzott magához 1991 óta, s egy főre vetítve csak Magyar- országra érkezett ennél is több közvetlen befektetés a térséget tekintve. A külföldiek egy viszonylag már régi tanulmány szerint munkahelyenként 30 ezer dollárt invesztáltak Észtországban termelési javakba. A vonzerő további titka a rendezett üzleti kultúra, a Vörös Hadsereg előtti időkre mélyen visszanyúló hagyományok, s ezeknek köszönhetően főképp a skandináv befektetők érezhetik magukat otthon Észtországban. Jelenleg ők működtetik a telefontársaságot, a németek a gázmonopóliumból vásároltak részt, a dánoké a légitársaság. Osztrák csaló Bécs (MTI) — A bécsi rendőrség hétfői nyilatkozatában felhívta az osztrák lakosság figyelmét, nehogy bedőljön egy osztrák 23 éves. Mercedesen közlekedő, megnyerő külsejű fiatalembernek, aki egy ingyenes reklámújságban soproni telkeket ajánl eladásra. A fiatalember már kicsalt egy bécsi családtól 110 ezer schilling előleget, s bár otthagyta zálogba az útlevelét, azóta eltűnt. A családnak gyanús lett az ügy, s amikor lefordíttatták a magyar nyelvű állítólagos eladási szerződést, kiderült, hogy az egy vállalkozói kérdőív. A bővítés menetrendje Észtországban minden eladó Hornt bírálja a Nyugat Bonn (MTI) — Mi van Magyarországon. mi van a kormánnyal és Horn Gyulával magával — teszi fel a kérdést a Handelsblatt című német politikai és gazdasági napilap a közelmúltban végrehajtott személycserékkel foglalkozó hétfői kommentárjának bevezetőjében. A miniszterek, a magas beosztású jegybanki, privatizációs ügynökségi, rendőrségi és polgári titkosszolgálati vezetők utóbbi időben megszaporodott elbocsátását aligha lehet közös nevezőre hozni — állapítja meg írásában Josef Abaffy, a lap budapesti tudósítója. Emlékeztet rá, hogy Horn 1994-ben hivatalba lépésekor akkor sokat dicsért szakemberekből állította össze kormányát, ám közülük alig néhány van még hivatalban, s a kormányfő manapság egyre gyakrabban pártja szűk vezetői kínálatából választ. Az mondják, hogy minden egyes személyi döntést Hóm maga hozott, legyen szó a privatizációs ügynökség elnökségéről és felügyelő bizottságáról, a rendőrség vezetéséről, vagy a kormányon belüli személycserékről. 1994 júniusa óta Horn tizenegy minisztert cserélt le — teszi hozzá a düsseldorfi újság. Feltételezése szerint tekintettel a sok személyi döntésre a kormányfő valószínűleg nem számolt azzal, hogy olyan öngólokat is rúghat, mint például a jegybank két elnökségi tagjának „lemondása”. Feltehetően azzal sem számolt, hogy az 1997-ben kezdődő választási kampányban a személycserék szaporodását nem csak az akaratérvényesítés képességének és szándékának fogják tekinteni, hanem a lázas tevékenység, az akcionizmus egyszerű formájának. Ha néhány héten belül a harmadik személy ül az ipari miniszter posztján, az ilyen akcionizmus főleg nyugtalanságot okoz — hangzik a cikk. A nyugtalanság azonban a legutolsó, amit egy közép-európai reformország megengedhet magának. A külföldi üzleti partnerek, sőt a befektetők nyugtalanításától rövid út vezet a bizalomvesztésig, a destabilizálásig — írja a Handelsblatt. Érdektelenségbe... ...fulladt a vasárnap lezajlott szlovén referendum, ahol a délszláv állam polgárai a bonyolult választási rendszer reformjáról szavazhattak volna. (MTI) Izrael... ...nemcsak Törökországgal, hanem Görögországgal is kötött katonai megállapodást — közölte vasárnap David Lévi izraeli külügyminiszter. Lévi ezt azon a megbeszélésen jelentette ki, amelyet az egynapos izraeli látogatáson tartózkodó ciprusi kollégájával, Ale- kosz Mihaelidesszel folytatott. (MTI) Arnoldo Aleman,... ...az újonnan megválasztott konzervatív nicaraguai elnök vasárnap bemutatta leendő minisztereit, akik között befolyásos kávéültetvényesek és , az 1979-ben megdöntött Anastasio Somoza diktátor egykori munkatársai is ott vannak. A Nemzetközi Lepraellenes Szövetség megalakulásának 30. évfordulóján mondott hétfőn ünnepi beszédet Diana walesi hercegnő, aki a betegség elleni küzdelem egyik szószólója a szigetországban AP-felvételek □
