Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
1996. december 2., hétfő KULTÚRA Előbb-utóbb NAT-ba lépünk Minden korszerűsítés buktatókkal jár • Megfelelő tartamú felkészülési időt kell adni A Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola tanulói egy diákrendezvényen Harasztosi Pál (archív) felvétele Tóth László Nyíregyháza — A közelmúltban a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskolában a Pedagógiai Intézet munkatársa tartott előadást oktatási rendszerünk korszerűsítéséről. Felvázolta a testületnek a korszerűsítés koncepcióját, programját. Igyekezett világossá és vonzóvá tenni a magyar társadalom előtt álló közoktatással kapcsolatos feladatokat. Arról az előadó nem tehet, hogy a korszerűsítéssel összefüggő tennivalók mellett a meglevő bizonytalansági tényezők is felerősödtek a pedagógusokban. A jó vitaindító, bár nem ez lehetett az előadó szándéka, felidézte a hallgatóságban a Fidesz javaslatát a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésének későbbre halasztásáról. Ne 1998-ban, hanem az ezredfordulón kezdjük bevezetését. Miért érdemes ezt az elgondolást mérlegelni? A válasz kézenfekvő. A felkészülést, szervezettebben, átgondoltabban lehet biztosítani. Egy ország oktatási rendszerét átalakítani óriási munka, jó esetben az ágazatban az átlagosan felhasznált pénzeknél nagyobb összegeket kíván és áldozatokkal is jár. Pénzvisszafogás Nálunk a korszerűsítés eddig — ismert okok miatt — pénzvisszafogással járt. Lehet azt mondani, hogy a szükségből csinálunk erényt. Ha már kevesebb a pénz, akkor kössük össze a helyzetet a korszerűsítéssel, de ez nem lehet az ideológiai háttér, legfeljebb a lelkiismeret elaltatására jó. A modernizációs folyamatot eredeztethetjük 1985-től is, de mégis azt kell hangsúlyoznunk, hogy ez nálunk összekötődött a társadalmi-politikai rendszer változásának folyamatával. Ez segítette és össze is kuszálta a modernizáció folyamatát. Ha a korszerűsítés folyamatában jobban előtérbe kerül a politikum, háttérbe szorul a szakmaiság, nem mindig válik a folyamat hasznára. Az oktatás korszerűsítéséhez a szükségesnél több politikum és kevesebb pénz nem szerencsés muníció. A korszerűsítési folyamat nagyjából két évtizedet vesz igénybe: 1985-től 2005-ig. Az első fele a koncepcióépítés mellett a rombolás időszaka is. Sokak a közoktatás „szétverésének” korszakakértt szokták említeni. Áldozatok? Valószínű, már kinn vagyunk a gödörből, innen már csak felfelé vezethet az út. Mégis: most is feltehető a kérdés. Nem fogunk túlzottan nagy árat fizetni, az oktatási modernizáció ily módon történő lebonyolításáért? Gondolok a gyerekre, szülőre, pedagógusra, az egész társadalomra. Újra vissza a Fidesz-javas- lathoz! A bevezetés kétéves elhalasztása a jobb felkészülést segítené. A pedagógus- társadalom felkészülése mellett fel kell készülnünk a bevezetésre a fenntartóknak is: anyagi kondíciók és a jövő tervezése vonatkozásában. Erre kevés 1998-ig az esély. Ezt nem lehet rövid felkészítő tanfolyamokkal elintézni. A fenntartóknak kell megmondani — nemcsak a piacnak —, hogy területükön mire van és főleg mire lesz szükség és pénz. És ebben nem illik tévednünk. Ehhez megfelelő felkészülési időt kell számukra adni. A helyi tantervek elkészítéséhez szükséges az iskolatípus koncepció, jelenleg nem áll rendelkezésre. Elképzelések Ez is a FIDESZ-javaslat felé tereli a figyelmet, mint ahogy az is, hogy a korszerűsítés egyes részletei túlzottan-kimunkáltak, nem egy fantáziaszinten, más fontos részekről pedig még nincs információ. Arany Pillangó az Oscar mellett Zsigmond Vilmos és Zsombolyai János Bodnár Beáta felvétele Hild-csata Budapest (MTI) — Az egri. az esztergomi, a pesti bazilikát és csak a fővárosban több mint kíiencszáz magánházat illetve középületet tervezett Hild József, a magyar építőművészet egyik legnagyobb egyénisége. Az utókor azonban hálátlan: saját célra felhúzott egyetlen házát, csodaszép budai nyaralóját most dobra verik — privatizálják. Megmentésére Vajda Márta színésznő mozgalmat indított. Saját kárpótlási jegyeit adta e célra, s alapítványt is szervezett. amelyet a napokban jegyeznek be. A mentőakcióhoz csatlakozott Ráday Mihály, Márton László, a Vígszínház igazgatója, számtalan rangos építőművész és építészeti szerve- ; zet, azonkívül a színész- szakszervezet is. Vajda Márta célja, hogy a Hild- nyaralóban létrehozza a Minden Művészetek Házát. Az épület oszlopsorának hátterével, a házba felvezető lépcsőkön például nyaranta klasszikus drámákat rendeznének. Állandó Hild kiállítás is szerepel a lenben. A Kertészeti Egyetem pedig kortörténeti jellegű parkot létesítene a Hild-ház köré, amely a Budakeszi úton van. A művésznő a Hild-csa- tában versenyt fut az idővel, hiszen a polgármesteri hivatal már decemberben el akarja adni a nyaralóházat a legtöbbet fizető cégnek. Kristóf B. Attila Nyíregyháza — A külföldön dolgozó magyar filmesek közül furcsamód az operatőrök vitték a legtöbbre. Zsigmond Vilmos, Kovács László, Koltai Lajos, Badal János. Olyan nevek ezek, amelyek hallatán bárhol a világon a filmet értő és szerető nézők rögtön sorolják a címeket: Harmadik típusú találkozások, Szelíd motorosok. Hogy mi a siker titka, erre kértük a választ Zsigmond Vilmostól, az Oscar-díjas operatőrtől, az Arany Pillangó díj átvétele után. Q Milyen értéke van az ön számára az Arany Pillangónak, azután, hogy harminc év alatt megkapta a világ összes értékes filmes díját? — Az Arany Pillangó azért nagyon kedves a szívemnek, mert az életem első magyar filmes díja. Annyira büszke vagyok rá, hogy otthon az Os- car-díj mellé kerül a vitrinbe. Az örömömet még csak fokozza, hogy itt lehetek az Országház gyönyörű épületében, ahová eddig még soha nem tehettem be a lábam. Megható ez az ünnepség, a kitüntetés és az a soha nem tapasztalt szeretet, ami itt körülvesz. □ Ön szerint mi az oka a magyar operatőrök világszerte elért sikereinek? — A sikernek egyetlen magyarázata van, a jó iskola és azon belül Illés György. Ha megnézzük a világ filmgyártását, az Illés-tanítványok mindig bizonyították a felkészültségüket. Á magyar operatőrök keresettsége az itthon jól megtanult munkamódszernek köszönhető, ugyanis teljesen másképp kell dolgozni, gondolkozni egy operatőrnek Magyarországon és Amerikában. Itt megtanították nekünk, hogy már a forgatás előtt együtt dolgozzunk a rendezővel. A beállításokat, a plánokat a film képi világát Magyarországon az operatőrök találják ki. Amerikában ez úgy működik, hogy az operatőr csak a forgatás előtti napokban kapcsolódik be a munkába és az ő dolga csak a világításra szorítkozik. Itt társalkotóként dolgozhat, míg Hollywoodban csak egy műszaki munkatárs. □ Önnek tehát a siker érdekében kompromisszumot kellett kötnie? — Szerencsére Robert Altman, Michael Cimino és Spielberg is olyan rendezők, akik mint alkotó társra tekintettek rám, így szabad teret engedhettem a fantáziámnak. ü Milyen gyakran látogat haza Magyarországra? — Most már szerencsére sikerül elég gyakran hazajönni. Bevallom, ez annak köszönhető, hogy van itt egy kis vállalatom Richie Romwalter barátommal és a Sparks nevű világítástechnikai céggel. Lámpákat adunk bérbe különböző produkcióknak. Az üzlet legalább évente kétszer hazaszólít. U Várható, hogy a magyar filmgyártásba is be fog kapcsolódni? — Most még a Magyarországon töltött időm nagy részét lefoglalják az üzleti teendőim. 1991-ben már forgattam itt egy filmet magyar-izraeli kooprodukcióban, de ebben mint rendező dolgoztam, az operatőr feladatát Szabó Gábor látta el. A tékozló apa címen vetítették. Többször hívtak már operatőrnek is magyar produkciókba. Legutóbb Makk Károly keresett meg ilyen ajánlattal; végül egyeztetési problémák miatt hiúsult meg az együttműködés. Zenélő naményiak Vásárosnamény, Rakatna/ — Az alábbiakban — kisebb változtatásokkal — adjuk közre Harsányi Istvánná rakamazi olvasónk kedves hangú levelét, melyben a vásárosnaményi zeneiskolában szerzett tapasztalatairól számol be. — Kellemes élményben volt részem a közelmúltban Vásárosnaményban. A zeneiskola vezetése jótékony- sági estet rendezett a városlakók részére, ami már hagyomány évek óta. Fellépnek a zeneiskola tanulói, akik jól felkészített zenei tudásukkal elkápráztatják a közönséget. — Szerencsés ez a város, mert benne olyan zeneiskola működik, mely nemcsak „van”, de hallat is magáról; olyan testület dolgozik, mely a gyerekekért mindent megtesz; együtt örülnek a sikereknek. Ez az iskola színfoltja a városnak. Kitűnő felnőtt fúvószenekara van. — Ezen az estén nemcsak a gyerekek és a fúvós zenekar szórakoztatta a nagyérdemű megjelenteket, de zenei Ki mit tud? is volt a közönség számára, ezzel is inspirálva a felnőtt lakosságot a zene világában való jobb eligazodásra. Olyan zenepedagógusok fémjelzik az iskolát, mint az Anta- lovszki házaspár, a Tyukodi házaspár, Juha Pálné és a többi zenetanár, élükön az igazgatónővel, Vida Szűcs Máriával. — Ez a térség gazdasági szempontból, a munka- nélküliséget illetően az ország egyik legrosszabb helyzetben levő régiója, de lehet, hogy kulturális vonatkozásban túlszárnyalja a gazdag megyék településeit. Felújított hangszerkirály Kőszeg (MTI) — A kőszegi evangélikus egyházközség híveinek anyagi hozzájárulásával, több hónapig tartó munkával, felújították a helyi templom barokk orgonáját. A hangszert a híres kőszegi orgonaépítő család tagja, Jetter János Jakab építette, még 1784-ben. Regiszterei a Bach korában elterjedt kisebb orgonákéhoz hasonló. 1972-ben az első felújításkor a hangszer, Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján, egy második manuált is kapott. Most két kőszegi mesterember, Kiss István orgonaépítő és Herendi Károly aranyozó újította fel a műemlék orgonát. Történeti... ...földrajzi napot tartanak ma nyolc órától a nyíregyházi tanárképző 4. számú előadótermében. A tudományos tanácskozás a Nyírségi Földrajzi Napok keretében zajlik. (KM) Schubert... ...születésének 200. évfordulója alkalmából magyarnémet zenedélutánt rendeznek december 5-én 17 órától a nyíregyházi Zeneiskolában. (KM) Filmesek... ...és videósok nagyszabású seregszemléje kezdődik december 7-én 11 órakor Csengerben. A kétnapos rendezvény helyszíne a városi művelődési központ. (KM) Megyénk... ...amatőr művészeinek bemutatkozó tárlata december 15-ig tekinthető meg a nyíregyházi KPVDSZ Művelődési Házban (Szarvas u. 95.) (KM) Geiger György trombitaművész és Maros Éva hárfaművész ad hangversenyt december 3-án este hét órától a nyíregyházi városi művelődési központban. A koncert a Nemzeti Filharmónia bérletes rendezvényeként zajlik, de belépőjeggyel is látgatható Archív felvétel — KM-reprodukció , □
