Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-07 / 260. szám
1996. november 7., csütörtök HITELET A pápa miséje Vatikán- város (AP) — II. János Pál pápa szerdán általános audienciát tartott, amely első ilyen jellegű vatikánvárosi közszereplése volt október 8-i vakbélműtétje óta. A hetvenhat esztendős katolikus egyházfő november 10-én, vasárnap Vatikánban, a Szent Péter Bazilikában misét celebrál felszentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából. AP-felvétel Számos új templomot szenteltek fel az utóbbi időben, közülük is kiemelkedő a martfűi katolikus templom, amely kifejezetten modern külső és belső megformálása ellenére is bensőséges, nyugalmat árasztó Amatőr felvétel Missziót akart teljesíteni Háromszor iktatták be püspöki székébe • Huszonöt éve halt meg Turóczy Zoltán Dr. Reményi Mihály Nyíregyháza — Huszonöt évvel ezelőtt —1971. november 22-én — halt meg Győrött Turóczy Zoltán evangélikus püspök, akit a magyar protestáns egyháztörténetemben egyedüliként háromszor iktattak be püspöki székébe. Amóton 1893. október 23-án á-omi családban született. Eiesapja Turóczy Pál főespe- reí lelkész volt. Édesanyja Cekus Erzsébet. Czékus Ist- váí tiszakerületi püspök leánya Dédapja Bauhofer Gyógy volt, aki 1844-től, a budavári evangélikus gyülekezet dső lelkésze volt. A gim- náziimot Rozsnyón, a teológiát Pozsonyban végezte. 1915 óta stgédíelkész volt Komáromban, majd lelkész 1917-től Amótcn, 1923-tól Ózdon és 1927-tól Győrött. Itt már az evangélikus lelkészegyesület főtitkáraként te- vékenyledett. Főszerkesztője a Harargszónak, főmunkatársa a Kefesztyén Igazságnak és a Protestáns Szemlének. Számos valásos, hitmélyítő írása jelent meg. Több vallásos egyesület tagja és vezetője volt. Nagyapa örökébe 1939. május 16-án lett a nyíregyházi evangélikus gyülekezet lelkésze és a tiszai egyház- kerület püspöke. A beiktatása ugyanazon a napon volt, mint 28 évvel korábban Qeduly Henrik püspöké. Kapy Béla a dunántúli evangélikus püspök. a korábbi győri munkatársa végezte ezt a szolgálatot. Mind a beiktatásán, mind az azt követő közgyűlésen személyesen is jelen voltam. Jól emlékszem a beköszöntő beszédére. A fiatal 46 éves püspök megrendültén vette át főpásztori szolgálatát reformátort lelkületű, hitvalló püspökök után, nagyapja örökébe lépve. Biztatást is kapott, hogy ne féljen, hiszen határokon innen és túl imádkoznak érte, nemcsak a kerületében, a magyar protestánizmusban, hanem Finnországban és Észtországban is. 38 éves korában jutott ki Finnországba és nagy hatással volt rá a finn ébredési mozgalom. Reggeli áhitat Nem uralkodó püspök akart lenni, hanem szolgáló, az egyenlő között az első. Lelkész volt és lelkész is akart maradni. Az egyház arcának legfőbb vonása a misszió, amelyet belül az egyházban kell kezdeni. Égő lelkű lelkipásztorokra van szükség, akiknek a munkatársai a felügyelők, presbiterek, tanárok és tanítók is legyenek azok. Nyíregyházán 1939 és 1948 között rövid tíz esztendő alatt úgy cselekedett, mint a bemutatkozó beszédében vázolta. A hatékonyabb munka érdekében végrehajtották a körzetesítést, felosztották a munkaterületeket. Nyíregyháza a legnagyobb evangélikus iskolaváros volt. Itt két gimnázium, az országban egyedülálló elemi iskola, négy városi kisiskola Papi gyűlés Biriben Nagy kalló (KM) — Biriben tartja papi gyűlését november 12-ént Szent Antal napját a nagykállói esperesi kerület. Mint Vitai László kanonok, nagykállói esperes elmondta: a környék telepü-. leseinek római katolikus papjai reggel szentmisén vesznek részt Biriben, a négy éve felszentelt, s Páduai Szent Antalról elnevezett templomban. Basák Nándor püspök, a Debrecen—Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora szentbeszédét a püspöki kar nemrég közre adott körlevelének szenteli, s ez lesz a misét követő papi gyűlés fő témája is. A nagykállói esperesi kerületben a Szent Antal-tisz- telet mindig is komoly volt, papjai ezért tovább szeretnék a Szent Antal kultuszt erősíteni, hiszen jó néhány éve még sok szegényt tudott az egyház támogatni a Szent Antal perselyekben összegyűlt adományokból. Ma az egyház is, a hívek is, az ország is szegény, ezért tartják fontosnak az anyagi és erkölcsi válságból kivezető út megtalálásához útmutatást adó püspökkari körlevél széles körű megismertetését, amelyhez segítséget, eligazítást ad a keddi papi gyűlés. és 15 tanyai iskola működött száz pedagógussal. Az egész tiszai kerületben 130 volt a pedagógusok száma. Ennek jelentőségét felismerve havonta tartott számukra evangelizáci- ót a Kossuth gimnázium rajztermében. Év végén háromnapos konferenciára hívta össze őket, először Nyíregyházán, majd Miskolcra, Rozsnyóra, Szolnokra. Bevezette, hogy az evangélikus diákok minden nap reggel áhítatra jöjjenek össze a rajzterembe. Minden diák ismerte, mert sűrűn megfordult az iskolában. Felavatta a gimnázium főlépcsőházában azt a képet, mely Luthert ábrázolta 1521-ben a wormsi birodalmi gyűlésen V. Károly német-római császár előtt. Felavatta a Geduly leánygimnázium zászlaját. A két gimnáziumban rendszeresen volt elnök az érettségiken. 1944 márciusában és áprilisában Rőzse István igazgató lelkész és Megy er Lajos lelkész társaságában meglátogatta a központi elemi iskolát és valamennyi tanyai iskolát. A 72 oldalas jegyzőkönyvben megállapította: Éz a terület nemcsak az ország, hanem a világ legnagyobb evangélikus tantestülete. Nyíregyházi püspöksége alatt nagy történelmi események zajlottak le, 1939. szeptember 1-jén kitört a németlengyel háború, mely kezdete lett a második világháborúnak. 1939/40 telén zajlott le a szovjet-finn háború. 1940-ben Észtország elvesztette függetlenségét. A finnek és észtek sorsa különösen érdekelte, mert szerette őket. 1941-ben mi magyarok is belesodródtunk a háborúba, mely 1944 októberében Nyíregyházát is elérte. O a helyén maradt és a kétszeres frontátvonulás után segített kitakarítani a templomot a magyar és német hadifoglyok után. 1944 novemberében megindította a tanítást iskoláinkban. Fegyházban 10 évig 1945. június 25-én a nyíregyházi városházán megtartott népbírósági tárgyaláson tíz évi fegyházbüntetésre és állás- vesztésre ítélték. Fogságából 1946. március 1-jén szabadult. A következmények alól csak 1948. május 29-én mentesítették. Nyíregyházáról 1948-ban távozott, Győrött 1948. december 16-án Szabó József püspök beiktatta a dunántúli kerület püspöki székébe. 1952 februárjában kénytelen volt a dunántúli püspökségből távozni és kényszerlakhelyére, Nagygerezsdre fél évre költözni. Harmadik püspöki beiktatására 1957. február 6-án került sor a budavári evangélikus templomban. Ordass Lajos püspök iktatta be az északi kerület püspöki székébe. 1957 decemberében innen is távoznia kellett. Ettől kezdve Győrött a diakonisszák házában élt. Huszonöt évvel ezelőtt 1978. november 22-én fejeződött be földi élete. Halálának 25. évfordulóján szeretettel emlékeznek rá gyülekezeteinek, kerületeinek hívei, valamint Finnország és Észtország evangélikusai. Wiesenthal-tiltakozás Cion bölcseinek jegyzőkönyvei miatt Zágráb (MTI) — „Wiesent- hali előítéletek” címmel szerdán kommentárban utasította el a zágrábi Vjesnik című napilap, hogy Simon Wiesenthal. a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője tiltakozó levelet intézett a horvát kormányhoz, amiért Horvátországban kiadták a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei című hírhedt könyvet. A zágrábi újság szerint érthetetlen, hogy Wiesenthal miért a zágrábi kormánynál tiltakozik, amikor a kormány elhatárolta magát a kiadástól, közölve, hogy a könyvet a „Croatia knjiga" magánkiadó jelentette meg, s a kabinetnek semmi köze a kiadáshoz. (Wiesenthal a -zágrábi kormányhoz intézett tiltakozó levelében felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz titkosszolgálat hamisítványa a könyv, amelyet először 1903-ban jelentettek meg a zsidóság állítólagos világuralmi törekvéseinek a bizonyítására. A könyvben foglaltakat azóta több bíróság is „puszta agyszüleménynek” minősítette.) A Vjesnik kiemelte, hogy Wiesenthal tiltakozó levelét ezért úgy kell tekinteni, mint a Horvátországgal és a horvá- tokkal szembeni — sajnos már 50 éve létező — előítéleteinek folytatódását. A bíboros Cicero Hatalmas írói és szónoki tehetség Budapest (MTI-Press) — 1603-ban Forgách Ferenc nyitrai püspök, később esztergomi érsek, megbízta a külföldről nem sokkal előbb hazatért fiatal, alkotó erejének teljében lévő jezsuitát, panaszi Pázmány Pétert, válaszoljon Magyart István sárvári hitvitázó prédikátornak, aki „Az országokban való sok romlásoknak okairól” szóló könyvében a katolikusokat tette felelőssé Magyarország török megszállásáért. Pázmány vállalta a munkát, és a püspök radosnyai nyári palotájában néhány hónap alatt megírta első magyar nyelvű könyvét Felelet az Magyart István sárvári prédikátornak, az ország romlása okairól címmel, amely még abban az évben, ősszel meg is jelent Nagyszombatban. Ugyanekkor Pázmányt visszahívták a jezsuiták gráci egyetemére, és megbízták a skolasztikus hittudományi tanszék vezetésével. Pázmány nem ismeretlenként került vissza Grác- ba. Az eredetileg nagyváradi kálvinista nemesi ifjú katalizált, majd a kolozsvári jezsuita gimnázium diákjaként belépett a jezsuita rendbe. Először Bécsben bölcsészetet, majd Rómában teológiát tanult, s 1597- ben elnyerte a hittudományok doktora fokozatot, és pappá szentelték az akkor 27 éves ifjút. Ezután elöljárói Grácba rendelik, s megbízzák az egyetem bölcsészettudományi tanszékének vezetésével. Ékesszólásával, vitakészségével tekintélyt szerzett magának. A Feleletnek elsöprő sikere volt. S Pázmány ettől kezdve élete végéig írta magyar nyelvű hitvitázó és vallásos tárgyú munkáit, amelyekkel nemcsak a XVI. században annyira elmaradt katolikus irodalmat gyarapította, hanem megalapította az új nemzeti irodalmat is. Műveit csaknem elönti az ősi magyar kifejezések áradata, s ez a hamisítatlan magyar nyelv válik Pázmány leghatalmasabb segítőjévé. Amint Szerb Antal megállapította: „Pázmány stílusa sodró, áramló, lélekzet-elakasztó.” Csak néhánynak a címe magyar könyvei közül: A mostani támadt új tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága (1605); Egy keresztény prédikátoriul az kassai nevezetes tanítóhoz, Alvinczi Péter Uramhoz íratott öt szép levél (1609). 1613-ban jelenik meg Pozsonyban a fő művének tekintett Isteni igazságra vezérlő Kalaúz, mely a katolikus hitvitázók valóságos fegyvertárává vált. A vitairatokon kívül Pázmány írta az első magyar nyomtatott imádságoskönyvet (1606), valamint ő írta meg először magyarul a jezsuita rendalapító Loyolay Szt. Ignác életrajzát (1609). Egyházi szónokként messze kimagaslott kortársai közül. Beszédeiben félelmetesen és logikusan érvel, mert mindenekelőtt az értelemre akar hatni. Prédikációiból 1636-ban jelentetett meg egy kötetet. Méltán nevezték kortársai „bíboros Cicerónak”. Hatalmas írói és szónoki tehetségének köszönhetően számtalan főúri családot győzött meg, s térített visz- sza a katolikus hitre. Felismerte, hogy a magyar kato- likusság főleg a képzett papok hiánya miatt jutott válságba, ezért elsősorban a papnevelést vette célba. így lett legnagyobb és legbőkezűbb iskolaalapítónk. Csak nagyobb alapítványaink száma 33, amelyek közül a legidőtállóbb a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem és a bécsi Pazmaneum. Pázmány Péter az egyházi pályán is a legmagasabb fokra ért: Forgách Ferenc halála után, 1616-ban, kereken 380 évvel ezelőtt ő lett az esztergomi érsek, Magyarország prímása, majd 1629-ben Vili. Orbán pápa bíbomokká nevezte ki. Pozsonyban érte a halál, 1637. március 19-én, 67 éves korában. Háromszáz éve kis fatemplom állt e bazilika helyén. Búcsújáró hellyé az a Mária-ikon tette, amelynek könnyezéséről a héten kétnapos konferencián emlékeztek meg Elek Emil felvétele
