Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-06 / 259. szám

KM-POSTA 1996. november 6., szerda i:W!flH8l‘,mwTroa Távolléti díj Nagy Mihály A távolléti díjról szóló ren­delkezés 1995. szeptember 1-jével lépett hatályba. Be­vezetésével a munkavégzés nélküli díjazások ingadozá­sát és az esetleges kétszeres kifizetéseket kívánta a jog­szabály elkerülni. Előfor­dult, hogy a szabályosan ki­számított átlagkereset lé­nyegesen kedvezőbb volt, mintha a munkavállaló munkát végzett volna. Tá­volléti díj számfejtésére és fizetésére akkor kerül sor, amikor a munkavállaló va­lamilyen munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján van távol a munkahelyétől. (Pl. szabadság, véradás, ál­lampolgári kötelezettség teljesítése.) Továbbra is átlagkereset jár — bár a számítás módja változott — a felmondási időn belül a munkavégzés alóli felmentés idejére, vég- kielégítés címén, terhesnő más munkahelyen, vagy más munkakörben való foglalkoztatása esetén. Ál­talános szabály, hogy mind a távolléti díj, mind az át­lagkereset számítása esetén a távoliét idején esedékes személyi besorolási bért kell figyelembe venni. Még ma is gyakori panasz, hogy a gyermekgondozási sza­badságról visszatérő mun­kavállaló részére a szabad­ság időtartamára járó díjat a korábbi személyi besorolá­si bérrel számolják el. He­lyes gyakorlat az, hogy a szabályoknak megfelelően előbb a bért kell rendezni és ezt követően kell a szabad­ság idejére járó távolléti dí­jat az új besorolási bér alap­ján számfejteni és kifizetni. Távolléti díj címén az ér­vényes személyi alapbéren felül be kell számítani a rendszeresen járó pótléko­kat, pl. vezetői pótlék, nyelv- és túlórapótlék, mű­szakpótlék, túlóradíj. Több műszak esetén a személyi besorolási bér 15 százalé­kát, folyamatos műszak esetén a személyi besorolá­si bér 20 százalékát kell fi­gyelembe venni. Hasonló százalékos arányban kell beszámítani a túlóradíjat is. Amennyiben a munkaválla­ló a tárgyévet megelőző év­ben (irányadó időszak) több mint ötven túlórát teljesí­tett, a személyi alapbér 3 százalékát, több mint száz túlóra esetén a személyi alapbér 5 százalékát kell fi­gyelembe venni. Az ez alat­ti vagy feletti túlórát figyel­men kívül kell hagyni. Az évközben belépő munka- vállalók részére a túlórák számát arányosan kell fi­gyelembe venni. 1995. szeptember... ...elsejétől a szabadság idő­tartamára távolléti díj jár. Ennek alapja az úgyneve­zett irányadó időszak alatt kifizetett munkabér, amit részletes szabályok szerint kell kiszámítani — válaszol­juk kisvárdai olvasónknak. Az egyéni... ...vállalkozó nem köteles a járulékot megfizetni táp­pénz, ill. baleseti táppénz időtartamára. Abban az esetben, ha valaki nem a teljes naptári hónapban volt táppénzen, a járulékfizetés időtartamára a havi járulék harmincad részét kell meg­fizetni. A fizetésnélküli szabadság idejére viszont a járulékot fizetni kell — üzenjük T. Férencnének. Ha valamelyik... ...bérlőtárs a lakást a visz- szatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság — a visszamaradt bérlőtárs ké­relmére — az eltávozott bér­lőtársi jogviszonyát meg­szüntetheti — tájékoztatjuk nagyhalászi olvasónkat. Járda, út, híd Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi városházán működő 06-80-414-414 számú zöldtelefonon érke­zett közérdekű, névtelen bejelentésekre Ürge László városi főmérnök válaszolt: — A Kossuth u. 8-10. sz. alatt lévő terület gyommal erősen fertőzött, de parlag­fű nem található rajta. A szakemberek véleménye szerint a terület kaszálása után a parlagfű meg fog je­lenni. Ezért javasolják a „gyomflóra” fenntartását. — Selyem u. 60. sz. köz­területen a kaszálás elvég­zése szükséges, a Köztisz­tasági Kft.-től a gyomirtást megrendeltük. — A Sipkay Barna Szak- középiskola előtti járdával kapcsolatos bejelentést megvizsgáltuk. Az iskola előtti járdaszakaszra jármű­vel tilos behajtani. Ennek megakadályozására évek­kel ezelőtt egy sorompót alakítottak ki. Mivel a so­rompót megrongálták, így a járművek szabálytalanul felhajtanak a kifogásolt jár­daszakaszra. Ezért a sorom­pót helyreállítjuk, azt lela­katoljuk. A sorompó kulcsa az iskola éjjel-nappal üze­melő portáján található meg, mivel a tűzoltók vagy a mentők egyéb irányból a helyszínt nem tudják meg­közelíteni. — Holló utcai sétány ki­építése vegyes bazaltkővel történik, a munka ez évben várhatóan befejeződik. — A Dohány utcai járda- szakasz Holló utcáig törté­nő folytatását a jövő évre előirányoztuk. — Az autóbuszvárók át­helyezésével a padokat és egyéb tartozékokat, szeme­tes szelencét áthelyeztük. — A Szélsőbokori út 17. sz. ingatlan előtt lévő autó­busz megálló-járdakapcso- lat kiépítése ez évben pénz­ügyi fedezet hiányában nem oldható meg. Az 1997. évi költségvetés tervezésé­nél a kérést szerepeltetjük. Fórum olvasóink leveleiből Pató Pál és a végkielégítés A hamleti kérdés változata: jár vagy nem jár? • Labirintus és jogértelmezés Elmaradt Sóstógyógyfürdő városunk nevezetességei közé tartozik. Hogy milyen állapotba jutott, azt már mindenki tudja. A nagy gondok mellett sajnos a kisebbek sem kaptak elég fi­gyelmet. Az idén például a Tölgyes utcában még a kátyú­zás is elmaradt. Az is elég büntetés számunkra, hogy en­nek az útnak csak a fele aszfal­tos, a másik fele makadám. Mi a Tölgyes, a Csongor, a Sikló utca lakói szeretnénk végre jó úton járni. Sípos András Sóstógyógyfürdő Szennyvíz Elönti lakóházunkat a szenny­víz. Nyíregyházán a Benczúr tér 21. sz. alatt már több napja nagyon büdös van. Az ott lakó tíz család életét megkeseríti ez az állapot. Különösen eső után szörnyű a helyzet. A szakem­berek már megállapították, hogy elvannak dugulva a csö­vek, egy kis részt ki is bontot­tak, de még nem történt semmi érdemleges. Már többször fel­kerestük a házkezelőséget is, ígérték, de nem csináltak sem­mit. A Benczúr tér 21. sz. lakói Nyíregyháza Idősek napja Az Alvégesi Művelődési Ház nyugdíjasklubja, a Gondozá­si Központ által működte­tett idősek klubja, valamint az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság szociális otthoná­nak lakói mintegy 300-an nagy szabású idősek napi ren­dezvényt tartott nemrégiben. A rendezvényen a szakembe­rek tájékoztatták a megjelente­Nagyszabású gázvezetéke sere folyik Nyíregyházán a Széchenyi utcában. A munkálatok sok bosszúságot okoznak a gyalogosoknak, az autósoknak egyaránt. Ezért itt még az átlagosnál is nagyobb szükség van a figyelemre és udvariasságra Balázs Attila felvétele két az időseket érintő szociális ellátásokról, majd a résztve­vők rövid műsorokkal szóra­koztatták egymást. Az ízletes ebédet zenés táncos mulatság követte. Az idősek és a dolgo­zók kellemes, élményekben gazdag napot töltöttek együtt. Köszönet ezért a szervező Al­végesi Művelődési Háznak és minden támogatónak. Juhász Róbertné Nyíregyháza Számlanyitás Nem tudom milyen jogon kö­telezik a kezdő, sőt a nem kez­dő kisvállalkozókat, hogy nyissanak átutalási betétszám­lát, s-ezért a semmiért fizesse­nek egy jelentős összeget? Számos kisvállalkozó, köztük én sem vettem soha igénybe a bank szolgáltatásait. Magam intéztem személyesen a pénz­ügyeket, ezért meg is szüntet­tem az egyszámlámat. A meg­takarított fillérek nekem sokat számítanak. Különben is ál­lampolgári jogainkat sértik az­zal, hogy kötelezővé teszik a számlanyitást. A témával fog­lalkozott már a rádió és az új­ság is, de nem adtak egyértel­mű választ sehol. R. Sándorné Tiszavasvári A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egészségbiztosítási Pénz­tár, az Országos Takarékpénz­tár és Kereskedelmi Bank Rt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Igazgatósága nem tud olyan szabályozásról (belső utasításról sem), amely kötele­zővé tenné a bankszámlanyi­tást és a banki átutalást a vál­lalkozók számára — kaptuk a választ dr. Jakab Imrétől, a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara titkárától. Az adótörvény alapján az áfa-körbe tartozók­nak kötelező a bankszámlanyi­tás. (A levelek közlésénél a szer­kesztőségünk a rövidítés jo­gát fenntartja!) Gyürke László Nyírgyulaj (KM) — Bár az eset konkrét, nem biztos, hogy egyedi. Özv. Csoba Mi­hályné Nyírgyulajban 34 évig dolgozott ápolónőként, ám 1993. augusztus 30-ától a háziorvos vállalkozásban folytatta tovább tevékenysé­gét — panaszosunk nélkül. Á polgármester, mint addi­gi munkáltatója, felmondott Csoba Mihálynénak. A fel­mondási idő 1995. május 31- én járt le. „A felmondási időszak alatt kértem a végkielégítésemet — írja panaszosunk —, viszont a polgármester közölte velem, hogy ő nem járatos jogi ügyekben, menjek a jegyzőnő­höz. A jegyzőnő éppen táp­pénzen volt, ezért az egyeztető tárgyalást nem lehetett meg­tartani.” Idötologatás Molnár Antal, Nyírgyulaj pol­gármestere: — A jegyzőnk abban az idő­szakban valóban táppénzen volt, én, mivel nem vagyok jo­gász, állásfoglalást kértem Csoba Mihályné végkielégíté­sével kapcsolatban a Munka­ügyi Minisztériumtól még áp­rilisban. A minisztérium vála­sza egyértelmű volt: amennyi­ben Csoba Mihályné ez idő tájt nyugdíjjogosultságot szerzett, a végkielégítés nem illeti meg. Dr. Somogyi Jánosné jegyző: — Már tavaly májusban tes­tületi ülésen napirenden volt a kérdés. Én akkor kifejtettem, amit már többször hangoztat­tam: véleményem szerint vég- kielégítés nem jár a dolgozó­nak, mert a törvény úgy szól, hogy aki nyugellátásra szer­zett jogosultságot, csak fel­mentésre jogosult. A nyugellá­tásba beletartozik az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyug­díj. Ez gyűjtőfogalom. Részlet a tavaly májusi ön- kormányzati ülés jegyzőköny­véből: „Csoba Mihályné: Én Özvegyi nyugdíjat kapok, emellett dolgoztam. A 67 szá­zalékot azért kellett megsze­reznem, hogy kapjam tovább­ra is az özvegyi nyugdíjat. Ha lejár a felmentésem, végkielé­gítésre vagyok jogosult... Sok község úgy csinálta a házior­vosi szolgálat vállalkozásba adását, hogy vinni kellett a dolgozókat. Harminc év után nem tudok dolgozni, mert nem alkalmazott az orvos.” Élőszóban hozzáteszi: —- Az özvegyi nyugdíj kere­setkiegészítés volt. A 67 szá­zalékos rokkantság jogát azért kellett megszereznem, hogy a férjem 1991-ben bekövetke­zett halála után kaphassam az özvegyi nyugdíjat. Akkor még én százszázalékos munkát vé­geztem, a rokkantsági nyugdí­jat nem vettem igénybe. Dr. Somogyi Jánosné: — Azt a véleményemet, mi­szerint nem jár végkielégítés, az idén szeptemberben testüle­ti ülésen megismételtem. Egyébként a polgármesternek, mint munkáltatónak kellett volna megállapítani, hogy jár- e végkielégítés, ennek eldön­tése nem a testület kompeten­ciája. Molnár Antal polgármester: — A közel négyszázezer fo­rintos végkielégítésről nem hozhattam egyedül döntést. Azért kértem egyrészt a jegy­zőnk, másrészt a minisztérium állásfoglalását is. Perek, perek... Özv. Csoba Mihályné — lát­ván a kialakult patthelyzetet, hogy ti. ügye nem mozdul se­hova —, még tavaly nyár ele­jén a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz keresetet nyújtott be. Az ítélet elutasító volt, az indok: a felperes „1991 óta nyugdíjas özvegyi jogon. Az 1992. évi XXXIII-as számú törvény 37. (1) bekezdése ér­telmében végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a közalkalmazotti jogviszonya többek között felmentés kö­vetkeztében szűnik meg. Míg a (2) bekezdés értelmében nem jár végkielégítés a közal­kalmazottnak, ha nyugellátás­ra szerzett jogosultságot. Mi­vel a felperes a felmentés ide­jén és jelenleg is nyugellátás­ban részesül: a keresete alapta­lannak bizonyult.” Csoba Mihályné fellebbe-1 zett a megyei bírósághoz, amely az idén márciusban ho­zott döntése szerint a munka­ügyi bíróság ítéletét helyben­hagyta. De nem azért, mert egyetért az ítélettel, hanem azért, mert a felperes „az egyeztetésre rendelkezésre ál­ló 15 napos határidőt lekéste, és... a határidő elkésettsége miatt igazolási kérelemmel nem élt. Ennek következtében helyes a munkaügyi bíróság elutasító rendelkezése...” Csoba Mihályné: — Ki miatt késtem le a ha­táridőt? Nem a polgármester, illetve azok miatt, akiknek in­tézkedniük kellett volna, akik húzták az időt? Ugyanis az imént idézett megyei bírósági ítélet indoklá­sában olvashatjuk, hogy „Az alperes a munkaviszonyát arra alapítva szüntette meg, hogy a tevékenységi kör, amiben a felperes dolgozott, megszűnt. Erre a jogcímre alapítottan a munkaviszony megszünteté­sénél végkielégítés jár. Az összegszerűség vonatkozásá­ban pedig az alperes sem vitat­ta, hogy a felperes részére járó végkielégítés 12 havi átlagbér. A munkaügyi bíróság tévesen értelmezte a. jogszabályt a ke­reset elutasításánál.” Panaszosunk ügyvédjének véleménye szerint (is) járt vol­na a végkielégítés, hisz azt a II. fokú bíróság is megállapí­totta. Az I. fokú bíróság ítéle­tét a II. fokú csak alaki hiba miatt hagyta helyben. Szerkesztőségünk jogászá­nak véleménye szerint végki­elégítés nem illeti meg azokat a munkavállalókat, akik nyug­díjjogosultságot szereztek. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor munkaképes­sége 67 százalékkal csökkent, amivel nyugdíjazásra szerzett jogot panaszosunk. Hatvanezer forint Özv. Csoba Mihályné ma 17 ezer forintos (rokkantsági) nyugdíjából él. Más jövedel­me nincs. Perújítással élhet még, amelynek tarifája ma hatvanezer forint. n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents