Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-27 / 277. szám

1996. november 27., szerda Menteni A honfoglalás 1100. évé­ben 1996. Máriapócs törté­netében kiemelkedő jelen­tőségű. Országos és me­gyei lapok, illetve a műsor­szórók tudósítottak arról, hogy az Ungvári Unió 350. évfordulója, illetve II. Já­nos Pál pápa Máriapócson végzett liturgiájának 5. év­fordulója volt. Jelentős eseménynek adott otthont a város, za­rándokút szerveződött Bécsben, legutóbb a hittu­dományi főiskolán konfe­rencia keretében neves személyiségek kutatásai­val ismerkedhettünk meg, mely a könnyezésre és kö­rülményeire vonatkozott. Értékes anyag, mely most került először ismertetésre. Ennek az igen gazdag eseménysorozatnak utolsó mozzanataként két kiad­vány örökíti meg az 1996- os évet. Az egyik „Nemzedékről nemzedékre” görög katoli­kus, népi kottás énekes­könyv dr. Soltész Mihály- né összeállításával dr. Ob- bágy Lászlóné közreműkö­désével, melyet a Móricz Zsigmond Megyei és Vá­rosi Könyvtár adott ki 91 ének található. Mottója nem is lehetne más, mint amit az első ol­dalon olvashatunk. Bárczi Géza nyelvész idézetét: „Gyűjteni, gyűjteni, gyűj­teni! Megragadni a pusztu­lást, menteni a veszendőt, feltárni a jelent, melyben a múlt és a jövő ölelkezik”. A másik: Máriapócs Vá­logatott Bibliográfia. Hála isten a gyűjtőnek, mely az igen gazdag anyagból 435 tételt mutat be. Borítón az 1750 előtti máriapócsi fa­templom látható. Lektorál­ta dr. Udvari István, a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola ukrán tanszékve­zetője, aki a bibliográfiát ajánlja a Máriapóccsal fog­lalkozó érdeklődők és a különböző szakterületek kutatóinak figyelmébe. Köszönjük a gyűjtőknek, a szerkesztőknek, a ki­adóknak egyaránt. Palóczy Lajosné, Máriapócs polgármestere Gyógyultak A nyíregyházi Pedagógus Szakszervezet Központi Bizottság nyugdíjastago­zata szervezésében és a ta­gozat vezetőségének fárad­hatatlan közreműködésé­vel 52 fő vett részt a hajdú- szoboszlói idény utáni nyolcnapos gyógyüdülés- ben október 3. és 10. kö­zött a Hőforrás Gyógyszál­lóban. Ingyenes orvosi vizsgálat, gyógykezelés és gyógyfürdő állt mindenki rendelkezésére. A bőséges étkezéssel, ízletességével és választékosságával, a kiszolgálás figyelmességé­vel mindenki igen meg volt elégedve. A vidám szórakozást nyújtó búcsú­vacsorához úgy a szálloda vezetősége, mint a MSZDP Szaboics-Szat- már-Bereg megyei elnök­sége igen szép anyagi tá­mogatást nyújtott. Köszö­net mindenért az üdülést élvezők nevében. M. Takács Ferenc, Nyíregyháza A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA Szűkmarkú támogatás Az MSZP országos agrárta­nácskozásán Debrecenben a miniszterelnök úgy fogalma­zott, hogy megállt a gazdaság hanyatlása. Tájékoztatást adott a mezőgazdaságnak 1997. évben nyújtandó támo­gatásáról. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 88 milliárd fo­rinton felül még egyéb csator­nákon keresztül is hozzájut­hatnak a támogatáshoz a ter­melők. Továbbá beszélt az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zásról. Sajnos a jövőre terve­zett támogatás nagysága na­gyon sok mindent nem vesz fi­gyelembe (pl. az inflációt, költségek állandó növekedését stb.) A mezőgazdaság hanyatlása ezeknek valóban kellett-e emelkedniük nem tudjuk. Jó lenne megvizsgálni a kor­mánynak, hogy reálisak-e a növényvédő szerek áremelke­dései. Nemcsak a növény vé­dőszer-árak, hanem minden­nek emelkedett az ára. Az almán kívül burgonyával is óriási gond van. Nem tudják a termelők értékesíteni. A kor­mányzat tudta, hogy bő termés várható almából és burgonyá­ból, ennek ellenére semmilyen intézkedést nem tett. Nem ke­reste meg a keleti piacokat, pe­dig annak idején, amikor kor­mányzásra került, megígérte, hogy visszaszerzi a keleti pia­cokat a jó kapcsolatai révén. Az állattenyésztés területén bankok csak korlátozott hitel­összeget adnak és azt is magas kamatokkal, amit a termelők nem tudnak kigazdálkodni. Nagyon jó lenne már, ha vol­nának olyan bankok, amelyek a mezőgazdaság részére hitelt nyújtanának. A mai napig nem oldódott meg a földhöz kap­csolódó jelzáloghitel pénzügyi feltételeinek megteremtése. A felvett hitelek után meg kell teremteni a kamattámogatást. Már rég meg kellett volna oldania a kormánynak a mező- gazdasági termelésben a kvó­tarendszert, hogy mit és meny­nyit érdemes termelni. Ne ala­kuljanak ki olyan helyzetek, mint az idén a burgonyánál, hogy a megtermelt burgonyát Túltermelés burgonyából így nem fog megállni, ha tá­mogatást ilyen szűkmarkúan kezeli a kormányzat. Ebben az esetben tovább folytatódik a mezőgazdaság romlása. A me­gyénkben a megtermelt jó mi­nőségű almát a termelők csak léalmának tudták értékesíteni egy nagyon alacsony felvásár­lási áron. A termelők két-há- rom napot álltak, illetve állnak sorba az almával, ami újabb kiadást jelentett és tovább csökkentette a bevételeket számukra. Az alma előállítási költsége 20-25 forint kilónként, ezzel szemben jó ha kaptak 10-15 forintot. Sajnos a kormány nem tartotta be az almával kapcsolatos ígéretét. Év köz­ben állandóan emelkedtek a növényvédőszer-árak, hogy sem megfelelő a támogatási rendszer. Nagyon fontos lenne az anyaállomány támogatása, nem elegendő az apaállat tá­mogatása. Az állattenyésztők is nagyon nehéz helyzetben vannak, óriási költségekkel dolgoznak. A kormányzat a múlt évben mesterségesen megemelte a takarmányárakat, amely erre az évre is áthúzó­dott. Ez tovább nehezítette az állattartók létét. Nagy gond jelentkezik a szarvasmarha-tenyésztés terü­letén, ha nem kap megfelelő támogatást, megindul a szar­vasmarha-állomány kivágása. De ezzel egyidejűleg nagyon sok termelő munkanélkülivé válik. Fontos lenne, hogy mi­nél több jól működő családi farm alakuljon ki a jövőben. A Elek Emil felvétele nem lehet értékesíteni. A kor­mányzat még mindig nem dol­gozta ki a nemzeti mezőgazda­sági programot, amit már két év után meg kellett volna ten­nie. Erre nagyon nagy szükség lenne a mezőgazdaságban. A valódi agrártámogatás az volna, ha belső fogyasztás nö­vekedne. Magyarán jobban él­nének az emberek és többet költhetnének az alapvető élel­miszerekre, kenyérre, tejre, húsra. Az MSZP illetve a kormány által az utóbbi hetekben tartott agrártanácskozásai alapján az állapítható meg, hogy a támo­gatási rendszerek kialakítását ad-hoc módon végzi. KDNP nyíregyházi városi szervezete Maga volt a pokol A napokban hittanórát tartot­tam Nyíregyháza egyik gim­náziumában. Az iskola aulájá­ban szemmel láthatóan készü­lődtek valamire, mint kiderült az esti diákavató műsorra. Természetesen a kijelölt ter­münk foglalt volt, ezért mi hárman a szomszéd teremben kerestünk helyet magunknak. Alig ültünk le és kezdtük el a beszélgetést, amikor kint be­kapcsolták a zenét. Égy fél perc múlva valaki borzalmas hangerőre kapcsol­ta a zenének alig nevezhető monoton ütésekből álló gépies dübörgést, amit néha egy-egy sikoly tett változatosabbá. Nem bírtam tovább és kinyi­tottam az ajtót. Magam előtt láttam az iskola auláját, amely kb. 30x 15 méter zárt térben lé­vő színpad mellett hatalmas fekete hangfalak tornyosultak, s belőlük valami iszonyatos elemi erővel tört fel maga a pokol. Jajgatott bennük az anyag: bömbölve sírt a fém, a fa, s a műanyag, míg kívül a falak a parketta az üveg és minden ami ott volt remegve reszketett. Dermedten álltam az ajtó­ban tágra nyílt szemekkel, ma­gamon érezhettem azt, amit csak sejteni tudtam eddig, hogy mit élnek át fiatalok ez­rei szombat esténként az ilyen elektronikus rockoltárok előtt, nem csupán három percig, ha­nem nyolc-tíz órán át. Szömyülködve álltam e po­koli sokkhatás alatt, sejtjeim pedig minden erővel tiltakoz­tak és folyamatosan jelezték: ki innen, ki innen! Recsegő, ropogó vad ütések vibráltak körülöttem a levegőben és mint szédítő örvény újra és új­ra támadtak minden lehetséges irányból és próbáltak lerántani a mélybe, mert ekkor már csak illúziónak éreztem a talajt mint valami félelmetes retten­tő mélységet, amely szédítően és vadul imbolygott körülöt­tem. Amikor hátranéztem, lát­tam, hogy a gyerekeim próbál­tak valamit beszélni egymás­sal, majd mutogatni kezdték, hogy hullanak a falra tűzött papírok a földre. Gyorsan összepakoltunk, felöltöztünk és sietve jöttünk ki. így mene­külhetett ki Lót is Sodomából hátra sem nézve, mert ami mö­götte volt az maga volt a po­kol. Odakint mint megmenekül­tek, zúgó fejjel zavartan néz­tünk össze, mintha nem is eb­ből a világból valók lettünk volna. Vagy talán a világ őrült meg körülöttünk? Valami tör­tént odabent, amit nem lehet megmagyarázni. T. L. Nyíregyháza A szerkesztőség fenntartja leveleket rövidítve közölje, velek tartalmával a szer­magának azt a jogot, hogy A főszerkesztő postája az kesztőség nem feltétlenül az olvasók által beküldött olvasok fóruma.a közölt le- ért egyet. Ünneppé emelt találkozás Az időskorúak ünnepe, a mi ünnepünk volt 1996. októ­ber 17-én az Idősek Világ­napjának megyei rendezvé­nye. Ebben a zord világban egy kellemes napot együtt töltöttünk 1300-1400-an abból a 170 000-ből akik itt élünk, és vállaljuk egymást szűkebb hazánkban. Leg­alább egy napra elfeledtük azt a hármas inflálódást, amelyben mi élünk. Inflá­lódnak az éveink, inflálódik az egészségünk, inflálódik — nem a mi akaratunkból — anyagi létünk. Ezért kell, ha ritkán is az ünnep, mert belőle erőt meríthe­tünk, mert feltöltődünk a közösség ereje által. Most, az ünnep elmúltá­val nyugodt számvetéssel köszönetét kell mondani. Először is azoknak, akik el­jöttek. Mert felismerték, hogy jelenlétünk bizonyít­ja,, hogy itt vagyunk, hogy sokan vagyunk, ezért gond­jaink nem megkerülhetők. Azok is, akik lehetővé tették a beutazást: polgár- mesterek. intézményi és he­lyi gazdasági vezetők jóin­dulatában nem volt hiány. Azoknak is, akik eljöttek a köszöntésre és velünk együtt ünnepi rangra emel­ték ezt a találkozást. Me­gyei, városi, községi önkor­mányzati vezetők, egyházi méltóságok, pártok képvise­lői, velünk együtt működő szervek, intézmények veze­tői tiszteletüket, megbecsü­lésüket fejezték ki megjele­nésükkel és ez nekünk jóle­sett. Az elismerés hangján kell szólni azokról, akik cselekvő, szervező, anyagi támogatással segítették ezt a találkozást. Jó szívvel ten­nénk itt felsorolást azokról, akik a hétköznapokon segí­tenek és azokról akik azt az ünnepet segítették pénzzel, anyagi juttatással. Nem tesszük, mert jóleső érzés­sel mondhatjuk, hogy eb­ben a megyében még él az együvé tartozás érzése és ez itt nemcsak szólam, hanem cselekedet is. Köszönjük a támogatást az önkormány­zatoknak, intézményeknek, vállalatoknak, és magán- vállalkozóknak egyaránt. Azoknak az együttesek­nek és vezetőiknek is kö­szönetét mondunk, akik művészi színvonalú műso­rukkal sokáig feledhetet­lenné tették ezt a találkozót. Hányszor fogjuk még emle­getni a látványt, a szépsé­get, a ritmust, az örömet szerző akaratot. Nekünk duplán szép volt ez a nekünk szóló műsor. Szép volt önmagáért, szép volt, mert akik előadták, azokban gyermekeinket, unokáinkat véltük felfedez- ni.Itt befejezzük a köszöne­tét, mert annak súlyát, mér­téktartással akarjuk növelni azok nevében, akikért volt ez az ünnep. Gyúró Imre és Tóth László, a rendező szövetségek elnökei Mérnökeink érdekvédelme A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara november 19-én tartotta alakuló és egyben vezető­ségválasztó taggyűlését a Technika Háza konferenci­atermében. A nagy terem zsúfolásig megtelt a me­gyében dolgozó építő-, vil­lamosipari-, gépészeti-, mezőgazdasági mérnökök­kel, akik előzőleg kamarai regisztrálásukat kérték. A parlament júniusi ülés­szakában megszületett vég­re „A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építé­szek szakmai kamaráiról” szóló törvény, amely tág keretet nyújt az alkotó mű­szaki értelmiség tömörülé­sére és önálló területi ka­marák szerveződésének le­hetőségét kínálja. (Itt je­gyezzük meg, hogy az épí­tőmérnökök a mérnöki ka­marába tartoznak, de az építészek külön kamarát szerveznek.) Örvendetes, hogy megyénk mérnökei vállalták az önálló megyei kamara alakításának fel­adatait és rövid idő alatt megszervezték az alakuló taggyűlést, hogy a térség­ben függetlenek lehesse­nek. A Mérnöki Kamara szük­ségességét már a múlt szá­zad közepén szorgalmazták a műszakiak, de a politiku­soknak sürgősebb tenniva­lójuk akadt a háborúk, a gazdasági válságok és más hatalmi tényezők terén, mintsem kamarai törvényt alkossanak. Hosszú idő óta ez az első műszaki szervezet, amely alulról fölfelé építkezik; vagyis az önálló Területi Mérnöki Kamarák alakulá­sa után az itt választott kül­döttek alakítják meg az Or­szágos Mérnöki Kamarát. A kamara tagjai lehetnek az egyetemet végzett mérnö­kök legalább kétéves gya­korlattal, vagy a főiskolát végzett üzemmérnökök ötéves gyakorlattal. A ka­mara tevékenységét a tag­gyűlés irányítja, a taggyűlé­sek között pedig választott elnökség látja el a vezetői feladatokat. A kamara ellát­ja a tagok társadalmi és jogi érdekvédelmét, közvetítő és referenciaszerepet vállal a tagjainak foglalkoztatásá­hoz, gondozza a szakmai képzést, továbbképzést. A tagság kétéves időtar­tamra választott elnököt dr. Kerekes Imre, alelnököt Ei- sert László személyében, továbbá 5 tagú elnökséget, 5 tagú felügyelő bizottságot és 5 tagú etikai bizottságot. A bizottságokban az építők mellett a gépipar képviselői is helyet kaptak. A megvá­lasztott tisztségviselők egy­ben az Országos Mérnöki Kamara megyei küldöttei. A Megyei Kamara szék­helye Nyíregyháza, Or­szágzászló tér 10/a. (Tech­nika Háza) V. emelet. A tagfelvételekről és a titkár­ság szervezéséről az elnök­ség gondoskodik. Dr. Anka István, gépészmérnök ny. főiskolai tanár L □ J nü nw.. mm. i

Next

/
Thumbnails
Contents