Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-27 / 277. szám
1996. november 27., szerda MEGYÉNKBŐL A KM kérdez, dr. Várfalvi István válaszol Kísérlet a különbségmérséklésre Dr. Várfalvi István A szerző felvétele Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Elmozdul-e a holtpontról jövő évben a magyar gazdaság? Milyen mértékű lesz 1997-ben az újraelosztás, azaz a költségvetésből közkiadásokra szánt összeg? Tovább nyílik-e az olló a kedvezőbb adottságú és a hátrányos helyzetű települések között? Milyen eszközökkel kísérli mega jövő évi normatív támogatási rendszer mérsékelni ezt a különbséget? Továbbra is az önkormányzatok hiteleznek-e az államnak? Ezeket a kérdéseket tettük fel dr. Várfalvi Istvánnak, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjének. — A gazdasági növekedés mértéke az idén szinte alig mérhető. A szakemberek prognózisa szerint 1997-ben a GDP, nemzeti össztermék növekedése elérheti a 1,5-2, sőt a három százalékot is. A gazdasági növekedést az egyensúly fenntartása mellett kísérlik meg. — Két évvel ezelőtt a költségvetés 64 százaléka került újraelosztásra, ami igen magas, hiszen ez a nyugati országokban 30-45 százalék. Ez az arány tavaly és az idén már nálunk is csökkent valamelyest, de még mindig 50 százalék felett van. Jövőre várhatóan 50 százaléknál kevesebb lesz. — Az új adótábla szerint a személyi jövedelemadóból 16 milliárddal folyik be kevesebb a központi költségvetésbe. Ráadásul 1997 júliusától megszűnik a vámpótlék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csökken a közszférában felhasználható pénzösszeg. Ugyanakkor a gazdaság fejlődését éppen a jelenlegi adóterhek gátolják, sőt a hitelpiacról is elvonják a pénzt, azaz deficit keletkezik, mely az elmúlt években 7-8 százalék volt, jövőre várhatóan 3 százalék körül alakul. A központi költség- vetés deficitje negyvenmilli- árd forinttal alakul kedvezőbben. — A helyi adók bevezetésével jelentős különbségek keletkeztek, keletkeznek a települések bevételei között. A kivetett iparűzési adót a helyi önkormányzatok 85 százalékban be is hajtják. Ez az adónem egészen elképesztő helyzetről árulkodik. Mert míg Budapesten 16 670 forintnyi ilyen adó jut egy lakosra, addig a falvakban átlagosan 579 forint! S hány település van csupán ebben a megyénkben, ahol ki sem vetik ezt az adónemet, mert nincs kire! Van viszont Magyarországon olyan kisváros — lehet tippelni! —, ahol ez az összeg 113 ezer forint! — Az iparűzési adót behajtók érdekeltségét nyilván nem lehet megsérteni, tehát az ebből származó bevételt nem lehet elvenni az adott önkormányzattól és odaadni másnak, mondjuk egy hátrányos helyzetű településnek. A személyi jövedelemadó kiegészítésével — mely 1997-ben 34 százalékkal növekszik — viszont valamelyest mérsékelhe- tőek a különbségek. — A mérséklő mechanizmus másik mozzanatát a közoktatási normatíva tartalmazza, ugyanis a háromezernél kevesebb lakosú települések 20 ezer forinttal többet kapnak egy iskolásra, óvodásra. A társulások pedig csaknem 40 ezer forinttal kapnak többet, amely elsősorban a kistelepüléseket érinti. Igen jelentős mértékben — háromszorosára — növekszik a körjegyzőségek állami támogatása 1997-ben. — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sok települését érinti, hogy a kiegészítő támogatás, népszerű nevén az „önhiki” összege jövőre a duplája lesz az ideinek, s nem kizáró ok, ha valamely önkormányzat céltámogatást nyert. — Bár az önkormányzatok jövőre sem kapnak előleget, viszont év elején, legkésőbb március 10-éig — ha már van költségvetésük — kéthavi normatív támogatást igényelhetnek. Változás az is, hogy az 1997-es első kiutalás nem ez év december 27-én, hanem csak január 2-án „indul el”. Rés van a büdzsében Védés Nyíregyháza (KM) — Az izraeli mezőgazdasági minisztérium szaktanácsadója Arie Regev tegnap sikeresen megvédte kandidátusi értekezését Nyíregyházán a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán. A főiskola életében történelminek számító tudományos eseményen a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságát többek között Jo- lánkai Márton és Bocz Ernő akadémikusok képviselték. Az értekezés opponensei Ligetvári Ferenc a mezőgazdasági tudományok doktora, valmint Müller Tibor a mezőgazdasági tudományok kandidátusa voltak. A kandidátusi értekezésében a technológia csere hatását az öntözés területén vizsgáló izraeli szakember egyébként az izraelimagyar mezőgazdasági együttműködés keretében dolgozik hazánkban. Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — A hétfői nyíregyházi közgyűlésen, melynek első részét (többek között benzinkútügy- ben) nézeteltérések tarkították, sor került az ez évi pénzügyi terv módosítására. A jövő évre vonatkozó adókoncepciót a már jól ismert „kevés és mérsékelt helyi adó” politika jellemzi majd, új adónem bevezetését nem fogják javasolni, bár például az iparűzési adónál emelés várható. Csakúgy mint a mindennapokban, a legtöbb vitát az építmény (garázs) adó váltotta ki. A jövő évi városi büdzsében lévő ellentmondásokra, és a 460 millió forintos „rés”-re hívta fel a figyelmet a könyv- vizsgáló, aki a tervezetet globálisan nem találta megvalósíthatónak, a tartalékokat kevesellte, a fejlesztésre szánt kiadásokat pedig sokallta — ez utóbbinál rangsor felállítását javasolta. A testület a jövő héten dönt véglegesen több nagyobb horderejű témában. Színfoltot jelentett a nagy lakossági érdeklődés kísérte közmeghallgatás. Szó volt többek között diszkózajról, a Síp utca belvároshoz méltatlan állapotáról, és a környezetvédelemről, valamint a megye- székhely tömegközlekedéséről, az autóbuszjegy-árakról. A hangulatra rányomta bélyegét az a más városok gazdái számára is megszívlelendő, egy nyugdíjas tanár szájából szenvedélyes szövegkörnyezetben elhangzó kiszólás, mely ugyan példaként hangzott el, de kicsit szimbolikus is: „ne a padot figyeld, fiam, hanem enge- met!”... A zárt ülésen személyi döntések születtek. Amint azt megtudtuk, intézményvezetői megbízatást kapott 1996. december 31-től 2001. július 31- ig a 3. számú napközi otthonos óvoda élére Kléninger László- né, a 17. számú napközi otthonos óvoda élére Sápiné Lec- i a Ildikó. Dr. Komjáthy György 1997. január elsejétől határozatlan időre a bölcsődei igazgatóság teendőiért felelős. Elbírálták a népjóléti és igazgatási ügyekkel (például lakásfenntartási támogatás, köz- gyógyellátási igazolvány, ápolási díj odaítélése) kapcsolatos bizottsági döntésre érkezett fellebbezéseket. Ezután a polgármester és a bizottságok beszámoltak azokról a döntésekről, amelyeket a közgyűlés által rájuk ruházott jog folytán hoztak. A Kelet-Metropol Rt., valamint az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. készfizetői kezesség mellett 50 millió forintos kölcsönszerződést kötött. Nem zárt ülésen tárgyalták, de a késp esti órákban került sorra a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság és a Vagyonkezelő és Gazdálkodó Kft. alapításának témája. A közgyűlés előzetesen jóváhagyta a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság alapító okiratát, feladattervét, és az ügyvezetői teendők ellátásával Soltész Józsefet bízta meg. Kritikák kereszttüzében vált mégis hagyománnyá a nyíregyházi Kossuth téren a karácsonyi forgatag. A legtöbb ellenszenvet a sátrak külleme váltotta ki az emberekből — akik persze évről évre ezrével vásárolták itt az ajándékokat az ünnepekre —, éppen ezért csak dicsérni lehet a piacirodát, amiért ettől az évtől egységes kivitelezésű sátrakat biztosít a kereskedőknek. Kedden meg is kezdték az igazán esztétikus, fehér sátrak felállítását a téren annak érdekében, hogy december elsejéig áruval tölthessék fel valamennyit a kereskedők, s fogadhassák a vásárlókat. Aki pedig ebbe a sátorba is beleköt, az biztos, hogy a kákán keresi a csomót Harasztosi Pál felvétele Magyar Bálint a cigányok mellett (Folytatás I. oldalról.) Nyíregyháza (KM) — Mondotta: a két forrásból származó pénzeszközök arányaiban a központi rész stabilitását először szabályozza törvény. A minimum — a központi költség- vetésben a két évvel előbbi összes oktatásra fordított pénz 80%-át kell garantálni — rögzítése tervezhetőbbé teszi a gazdálkodást. Az idén — tette hozzá — a központi, iskoláknak juttatott normatíva 131 milliárd Ft volt (összesen 148), jövőre ez 163 millirádra (összesen 191 -re) emelkedik. A 29%-os növekedés (tekintettel az inflációra) az oktatásügy nem romló pozícióját jelzi. Megyénkben sok a kistelepülés, ezért a miniszter közlése: miszerint a kistelepülési normatíva 3600 Ft-ról 20 000 Ft-ra növekszik térségünkben pozitív tendenciákat indíthat ?1. Új normatívákról szólva mondta: a bejáró, a társulási, a kistelepülési kompenzációs támogatások mellett megjelenik az étkeztetési (az elszegényedett szülők gyermekeit megillető) normatíva. Az intelligens település Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhelyen a maga nemében egyedülálló program előkészületei kezdődtek a napokban: Nyíregyháza az egyik minisztériummal. valamint több országos szervvel közösen arra készül, hogy az úgynevezett „intelligens város”, illetve.,telefalu” és „teleház” programok első létrehozójává váljék Magyarországon. Mindez azt jelentené, hogy a város, a megye és a tanárképző főiskola által alapított Szab-I-Net Kht. irányításával a városi kábeltévé-hálózatra alapítva olyan szolgáltatásokat nyújtanának a városban, amelyek a 21. századot idézik. Bódi Antaltól, a Szab-I- Net Kht. vezetőjétől megtudtuk: ilyen, a jövőt idéző lehetőség például a távoktatás, távkereskedelem, távmunka körülményeinek megteremtése, a vállalkozók, a hivatalok, a különféle iskolák, intézmények közvetlen összekötése es elektronikus együttműködése, a regionális, országos és nemzetközi kapcsolatok ápolása, fejlesztése az e-mail, az Internet segítségével. a külföldön élő magyarokkal való állandó kapcsolat kiépítése és fenntartása. A programhoz egyébként bármely vállalkozás vagy intézmény csatlakozhat, ha fantáziát lát az elektronikus információközlésben. Rendkívül nagy lehetőségnek tartja ezt Bódi Antal Nyíregyháza számára, amely csak akkor valósul meg. ha képesek lesznek összefogni fejlesztéseket. A kezdeti lépéseket már ebben az évben megteszik. Nyíregyházán tíz középiskolát és tíz felsőfokú, valamint közgyűjteményi intézményt kapcsolnak be a hálózatba a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program támogatásával. Hétfőn ismét gazdagodott a megyeszékhely üzlethálózata, hiszen a patinás Hotel Koronában megnyílt a Korona-Center Üzletház Harasztosi Pál felvétele Bajor kamarások Nyíregyháza (KM)— Az egy éve tartó közös munka tapasztalatait leszűrni és a következő évi programot előkészíteni érkeztek felső- bajorországi kamarai szakértők tegnap Nyíregyházára a megyei Kereskedelmi és Iparkamarához. A magyar és a felső-ba- joroszági gazdasági kamarák között 1995-ben született együttműködési megállapodás. Ennek keretében a németek különböző módon igyekeznek segítséget nyújtani nemcsak az országos. hanem a megyei kamarai szervezetek munkájához. Az elmúlt egy év során egyebek között Nyíregyházán logisztikai témában tartottak előadást, kamarai tanulmányúton látták vendégül a szabolcsiakat, és szakmai konzultációkat tartottak. Gerhard Ebert a müncheni kamara gazdasági tanácsadója, valamint Petra Cwertetschka projektmenedzser az 1997. évi együttműködés német segítséggel megvalósítható közös programjait is körvonalazok a Szabolcs-Szat- már-Bcreg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel.
