Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-23 / 274. szám

YO Sáiember Szegedről Polner Zoltán szegedi költő népi ere­detmondákat tartalmazó gyűjtemé­nyes kötete ihlette a megalakulásá­nak tizedik évfordulóját ünneplő Sze­gedi Kortárs Balett művészeti vezető­jét, Juronics Tamást, hogy együttese számára új koreográfiát készítsen. A Sárember című egész estét betöltő darab népi teremtéstörténetek kap­csán a férfi-nő viszony örök problé­máját dolgozza fel. A produkció mottójául szolgáló folklorisztikus történetek egyikét Korom Lajos ma- roslelei lakostól hallotta a gyűjtő: „Az Isten möggyúrta a földből az embört. Leiköt lehölt bele. Szárítgat- ta. Utána megcsinálta Évát. Igenám, de mind a kettő egyforma vót. Arra mönt a sátán. Luciferkó. Aszongya: — Hát ez egyforma. Ezt nem lőhet egymástól megkülönbözteti. Akkor elővötte a kést. Kivágta Évából ezt a dolgot, és odatötte Adámnak, ahol a mostani hímvessző van. Aszongya: — Mórt már jó. Igenám, de aszonta az Úr: — Most toltad el az egészet. Nagy hibát csi­nálták, mert ez a kicsi mindig odakí­vánkozik.” Juronics a Balanescu Qu­artett felvételeit, valamint a szegedi Volvox együttes három tagjának élő, improvizatív dobzenéjét, dobeffektje- it használta fel különleges zenei alá­festésként koreográfiájához, amely­ről hangsúlyozza: nem népi balett, hanem a legegyénibb stílusú hazai modern táncegyüttes hagyományai­nak folytatása, igazi táncszínház. A Szegedi Kortárs Balett produkciói az elmúlt években jelentős sikereket arattak Izraelben, Németországban, Hollandiában, Dániában, Svájcban, Lengyelországban és Olaszország­ban. A Sárembert az októberi szegedi bemutató után külföldi fesztiválokon is előadják, és november 25-én Buda­pesten, a Petőfi Csarnokban. Jelenet a Sáremberből MTl-felvétel Világelső zenekar Ezekben a napokban, éppen száz esz­tendővel ezelőtt, a millenniumi ün­nepségek végefelé létrejött egy zene­kar, a Műegyetemé. Zerkovitz Ru­dolf elsőéves gépészmérnök hallgató indítványára kérte fel a zeneszerető műegyetemi ifjúság Tötössy Béla mű­egyetemi tanárt, hogy vállalja el a ze­nekar szervezését és vezetését. A ta­nári kar lelkesen támogatta a kezde­ményezést, az általuk összeadott pénzből szerezték be a zenekar leg­szükségesebb hangszereit. így kezd­hette el működését ötven taggal Bu­dapest első, nem hivatásos szimfoni­kus zenekara. A műegyetemi az első olyan egyetemi zenekar a világon, amely zenei fakultással nem rendel­kező egyetemen alakult meg. Az el­múlt évszázadban számos sikeres fel­lépése volt az együttesnek, itthon és külhonban is. Hetvenéves jubileumu­kat Oslóban ünnepelték, a Norvég Műszaki Egyetem által szervezett koncerten. Bécsben 1984-ben a világ legrégebbi műegyeteme köszöntötte a legrégebbi műegyetemi zenekart. Most pedig a századik évfordulón, november 10-én a Zeneakadémián adtak jubileumi koncertet a zenész műegyetemisták. Napkelet • A KM hétvégi melléklete 1996. NOVEMBER 23., SZOMBAT Az angol, mint exportcikk A számtalan változatban létező nyelv a nemzetközi érintkezés fő eszköze Túri Gábor A világon ötezer nyelvet tartanak nyilván, de a föld lakosságának 95 százaléka a száz, leggyakrabban előforduló nyelv vala­melyikét beszéli. Az elmúlt évtizedek az angol széles körű elterjedését hozták, ezen a nyelven ma 69 ország 770 millió lakója beszél. Az angol népszerűségének röveke- dése azonban nem csak a nyelvhasználati szokások alakulását jelzi: politikai és gaz­dasági vetülete is van. Az angol ma már nemcsak nyelv, hanem jelentős hasznot hozó árucikk. A nyelv­könyvek, programcsoma­gok, hang- és videokazet­ták, CD-romok forgal­mazása a Brit Kereske­delmi Kamara szerint évente mintegy kétmilli­árd font bevételt jelent Nagy-Britannia számára, s ezzel az angol nyelv az ország hatodik legna­gyobb exportcikkévé vált. A világ összforgal­mából hasonló arányban részesedik az Egyesült Ál­lamok és Kanada, illetve Ausztrália és a Távol-Ke­let. A BBC 1979-ben ké­szített Follow Me nyelv­leckesorozata a világ leg­népszerűbb nyelvcsomag­ja, eddig 80 országban vetítették, s most már a legkorszerűbb interaktív video formájában is hoz­záférhető. A piac megszerzéséért ádáz verseny fo­lyik, az amerikaiak is megalkották oktató programjukat Family Album USA címmel, és az ausztrálok is növelni kívánják befo­lyásukat. A Világ a politikai érdekszférák mentén oszlik meg az angol nyelv haszná­latában. A Csendes-óceán országai, Japán, Tajvan, Korea hagyományosan az ameri­kai angolt beszélik, az európai országok­ban a brit angolé a vezető szerep, ám a kép egyre árnyaltabbá válik. Az angol ma már a lingua franca, azaz a világ legnépszerűbb közvetítő nyelve. Egy japán és egy norvég üzletember angolul köt üzletet Olaszországban. A brit nyelv­tankönyvek készítői régen leszámoltak az­zal az illúzióval, hogy a nyelvtanítás hoz­zájárulhat az angol civilizáció és életmód elterjesztéséhez, tankönyveikben ezért a kommunikáció általános érintkezési gya­korlatára helyezik a hangsúlyt. Az ameri­kai nyelvkönyvek vezérelve azonban vál­tozatlanul az amerikai életforma népszerű­sítése, ami lehetővé tette a nagy brit ki­adók — Longman, OUP, Heinemann — számára, hogy saját nyelvkönyveik ameri- kanizált változataival megjelenjenek az amerikaiak uralta piacokon. A brit angol használata ma már a világ számos helyén az amerikai üzleti szellem elleni védekezés jele, a távol-keleti orszá­gok számára pedig az európai közös piac­ra történő behatolás eszköze. Az ausztrá­lok is kidolgozták a maguk oktató prog­ramjait, becslések szerint tíz év alatt jelen­tős részt szerezhetnek a nemzetközi piac­ból. A legelterjedtebb nyelvvizsga-teszt ma még az amerikai Princeton egyetem által készített TOEFL (Test of English as a Fo­reign Language) évente félmillió vizsgázó­val, de komoly versenytársa a cambridge-i brit UCLES (Üniversity of Cambridge Lo­cal Examinations Syndicate) ELT-tesztje, amit évente 220 ezren töltenek ki. A világ több, mint száz városában jelen lévő British Cőuncil, amelynek nyelvi kur­zusait Budapesten is plakátok hirdetik, költségvetésének mintegy húsz százalékát nyelvoktatásra fordítja. A BBC Világszol­gálata 25 nyelven évente 4000 angolórát sugároz. Az utóbbi években külön progra­mokat indítottak a volt Szovjetunió és Ke- let-Európa országai számára, ahol az an­gol tanulása a volt szovjet érdekszféra aló­li menekülés és az Európához csatlakozás jelképe lett. Nagy-Britanniában évente fél­millió külföldi diák tanulja az angolt, azok között pedig, akik ezt nem engedhe­tik meg maguknak, egyre gyorsabban ter­jednek az interaktív „Tanuld magad” programcsomagok. Brit hajósok négyszáz évvel ezelőtt kezd­ték bejárni a földet és terjeszteni nyelvü­ket. Azóta nem beszélhetünk általános an­golról, hanem az angol nyelv különböző változatairól. A „brit angol” vagy „BBC­angol” meghatározás ma már a művelt angolok által beszélt nyelvet jelenti, s első­sorban az amerikai angollal szembeni kü­lönbséget hivatott érzékeltetni. Egy igazi angol elfajzott változatnak tartja az ameri­kai angolt, s megvetően elfordítja a fejét, ha azzal találkozik. A déli féltekén csak az utóbbi kétszáz évben, nagyjából azonos történelmi perió­dusban jelent meg, így ezekben az orszá­gokban erősebben hasonlít az őshaza — mindenekelőtt Délkelet-Anglia — nyelvé­hez, mint az amerikai vagy a kanadai. Nyelvtani különbség nincs, kiejtésbeli is alig az Ausztráliában és mondjuk a Dél- Afrikában használt angol között. A Karib-szigetek Afrikából áttelepített la­kosságának nyelvhaszná­latán erőteljesebben érző­dik a nyugat-afrikai ős­nyelvek eltérő ritmusa és hangsúlyozása. Ezekben az országokban az angol és az őshonos, illetve az afrikai nyelvek keveredé­se új, kreol nyelveket ho­zott létre, amelyeket telje­sen önállóaknak tekinte­nek. Az angolt második nyelvként legnagyobb mértékben Dél-Ázsiában: Indiában, Pakisztánban, Bangladesben és Sri Lan­kán használják. Indiában a műveltség fokmérőja az angol, amelynek sajátos helyi változata alakult ki. A nyelvtani, szóbeli, kiejtésbeli eltérések ma már nem hibának, hanem a brit angol elfogadott helyi változatának számíta­nak. Afrikában második nyelvként az egymás közti érintkezésben használatos az angol, ami ritmusban, hangsúlyozásban és kiej­tésben a kontinensen viszonylag kis eltéré­seket mutat, csak míg a délkelet-angliaiak legalább 18, addig az afrikaiak 8-10 ma­gánhangzóval élnek. Az angol nyelv különböző változatainak térnyerésével szemben a világ fejlődésének iránya újabban az egységesítés irányába is hat. A popzene, a számítógép, az informá­ciós hálózatok olyan kapcsolatokat terem­tenek a világ népei között, amelyek ma még felmérhetetlen folyamatokat indíta­nak el. Meglehet, az angoloknak is hozzá kell szoktatniuk magukat ahhoz, hogy a jövőben kétféle angol létezik párhuzamo­san: a brit angol saját használatra, és a vi­lágangol a nemzetközi érintkezésre. Ame­lyek csak annyiban hasonlítanak majd egymásra, hogy mindkettőt angolnak hív­ják. A világ nagy nyelvei (milliókban) Anyanyelvként Második nyelvként Kínai mandarin 700 Angol 450 Angol 320 Kínai mandarin 300 Hindi-Urdu 220 Hindi-Urdu 160 Spanyol 200 Francia 150 Orosz 150 Orosz 120 Bengali 140 Maláj-Indonéz 100 Portugál 130 Arab 35 Japán 115 Spanyol 30 Arab 110 Japán 25 Német 100 Portugál 25 Forrás: The Sunday Times WMKMMiMlWmiMíglMIM Aritmiák a magyar szívsebészetben Várnai Ágnes Dr. Papp Lajos szívsebész professzorért tüntettek a betegek. A Szabolcs utcai klini­ka egyetemi tanára körül forrt a levegő; híradások tucatjai, pro és kontra adtak számot a körülötte zajló eseményekről. Még akkor sem csitultak a kedélyek, ami­kor Papp professzor Zalaegerszegre „szám­űzte” magát, és maroknyi csapatával megalakította az ország első, klinikai hát­tér nélkül működő szívsebészeti centru­mát. Sokan támadták magatartásáért, ám szakmai kiválóságát senki sem kérdőjelez­te meg. A betegek igazságáért küzdő orvos nem tudott belenyugodni abba, hogy ha­zánkban többen halnak meg a szívműtétre várakozva, mint amennyien a műtét okán. Két évvel ezelőtti találkozásunkkor keseré- des hangulat jellemezte. Most a Nemzet­közi Év Embere kitüntető cím elnyerése és egy Amerikában kiadásra kerülő életrajzi kötet megjelenésének ígérete oldotta-e a pesszimizmusát? — Ez a hangulat semmiben nem válto­zott. Ugyanúgy érzek és gondolom, mint akkor — mondta Papp professzor. — Még akkor is, ha a gyógyításban naponta meg­lelem az örömömet. Magyarországon nem javult, hanem romlott az egészségügy helyzete, a szívbetegek és az egyszerű em­berek egészséghez jutásának lehetősége. Nincs okom tehát a személyes sikereken kívül örülni. — Létrehoztak vidéken egy csodálatos centrumot, megteremtve ezzel a magyar szívsebészet azon kis szigetét, ahol minden másként zajlik, mint a nagy egészben. Mit jelent ma Magyarországon a zalaegerszegi szívcentrum? — Magyarországon a szívműtétre várók száma egy nagyságrenddel nagyobb, mint ahányon a zalaegerszegi centrum segíteni tud. A beavatkozásokat 1994 novemberé­ben kezdtük meg, azóta közel ezer műtétet végeztünk és ezek közül több mint 500 szívműtétet. Az operáltak közül összesen kilencen haltak meg, ami azt jelenti, hogy összműtéti vonatkozásban egy százalék, a nagy szívműtéteknél két százalék a halálo­zás. Összehasonlításképpen: Amerikában és Nyugat-Európában a szívsebészeti bea­vatkozások miatti halálozás 4-5 százalék között mozog. Két éve működik a cent­rum, de féllábon áll, mert a mai napig nincs úgynevezett szívkivizsgáló készülék, hemodinamikai laboratórium, szívkatéte­res apparátus. Sokszor ígérték már! Ha megérkezik a készülék, január-februártól talán helyben is el tudjuk végezni a vizsgá­latokat, s nem kell Budapestre, Pécsre utazni a betegeknek. A zalaegerszegi szív­centrum talán a példával segítséget tud ad­ni más megyei kórházaknak, kollégáknak abban, hogy nincs reménytelenül kis me­gyei központ, ahol a legszínvonalasabb egészségügyi ellátást létre ne lehetne hoz­ni, ha a megye, a lakosság, a kórház veze­tése és ami a legfontosabb, a közvetlen kollégák ezt támogatják és segítik. — A szívműtétek teljes skáláját művelik Zalaegerszegen. Ön nemrégiben úgy nyi­latkozott, hogy egyetlen beavatkozást nem végezne el soha, a szívtranszplantációt. Ennek morális vagy szakmai okai vannak? — Zalaegerszegen az újszülött- és cse­csemő-szívsebészet kivételével minden olyan műtétet elvégzünk, ami a világ vala­mennyi azonos profilú osztályán elvégez­hető. A szívtranszplantáció azonban kivé­tel, egyfajta erkölcsi kérdés számomra. A világ másik részéből érkező információk­ból tudhatjuk, miként élnek vissza a szerv­kivétel lehetőségével. Személyes élménye­im vannak arról, hogy nagyon sok ember, akiről lemondtunk, újból él, és értelmes életet él ezen állapoúután. Tele vagyok bi­zonytalansággal, mert hiszen a szív eseté­ben élő emberből távolítják el a szervet. Én pedig arra esküdtem föl, hogy ameddig küzdeni tudok egy emberért, addig küz­dők...

Next

/
Thumbnails
Contents