Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-20 / 271. szám

I wo. novemDer zu., szerad KULTÚRA Enyhültek az irodalmi élet vitái A vidéki irodalom • Támogatás nélkül egyetlen kiadó sem tud a felszínen maradni Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke A szerző felvétele Vincze Péter Kisvárda (KM) — A kisvár- dai Irodalmi Kávéház ven­dége volt a közelmúltban a Magyar írószövetség elnöke, Pomogáts Béla. Ez alkalom­ból kértük rövid beszélgetés­re az író-kritikust, aki a mai magyar irodalmi életet a kö­vetkezőképpen értékelte. — A mai hazai irodalmi élet változóban van. Vannak pozi­tív fejlemények a kilencvenes évek első éveihez viszonyítva. Öt-hat évvel ezelőtt újra meg­jelentek az irodalmi életben és a politikában akkorra már kia­lakult nézeteltérések, s nagyon erős hadállásai voltak az úgy­nevezett népi urbánus vitának. Most úgy érzem, hogy az el­múlt egy-két évben ezek a vi­ták, nézeteltérések enyhültek, csillapodtak. A megválasztá­somat követően arra töreked­tem, hogy megértessem az író- társadalommal: nem szabad a közös érdekeket alárendelni az időleges politikai nézeteltéré­seknek. Az íróknak ugyanis nem az a feladata, hogy a poli­tika szolgálatában álljanak, hanem az egész nemzetnek az érdekében, a kultúrának, a ma­gyar irodalomnak az érdeké­ben fogjanak össze, közösen keressék a megoldásokat. Kevesebb pénz Lelkileg, a politikai nézetelté­rések területén javult a hely­zet, ugyanakkor egyértelműen romlottak az irodalmi életnek a gazdasági, anyagi feltételei. Ma kevesebb pénzt költ az állam a könyvkiadásra, folyói­ratok támogatására, az irodal­mi társas élet megteremtésére, mint néhány évvel ezelőtt, pontosabban ugyanannyit költ, csak ezek a pénzek az infláció terhe alatt mára össze­zsugorodtak. Arra is törek­szem az írószövetség élén, hogy legalább szinten tartsuk ezeket a támogatásokat, elke­rüljük azokat a veszélyes csökkentéseket, amelyek már veszélyeztetik az irodalmi nyilvánosság fórumait. Ugyan­is nagyon sok könyvkiadó, na­gyon sok folyóirat működik hazánkban, ezek azonban ál­landóan a lét és a nemlét pere­mén imbolyognak. Napjaink­ban is vannak folyóiratok amelyek kénytelenek meg­szüntetni tevékenységüket az anyagi eszközök hiánya miatt. Ha pontosak az információim, pont ilyen határon van a Hitel, amelynek nincs jelenleg sem­miféle tartaléka, hogy az őszi hónapokban megjelenjen. De ugyanilyen nehéz helyzetben van az írószövetségnek is az egyik lapja, a Magyar Napló. Ez évben még meg tudjuk je­lentetni, de hogy. mi lesz jövő­re, azt most senki sem tudja megmondani. Szép könyvnap A hazai könyvkiadásban ugyanez a helyzet. Ez évben még egy nagyon látványos és egy nagyon szép könyvnapot élhettünk meg a Vörösmarty téren. Óriási választék volt. Nagyon szép és gazdag könyvekkel voltak tele a pol­cok. Sajnos támogatás nélkül ma már egyetlen kiadó sem tud felszínen maradni, ezért fontos lenne, hogy azok az ala­pok, alapítványok, amelyek az élő mai és természetesen a klasszikus magyar irodalom­nak a fő támogatói, azok erő­södjenek. Úgy érzem, hogy ez egy kormányhatározattal meg­oldható lenne. O Budapesten kívül élnek-e még irodalmi csoportok? Be­szélhetünk-e még pezsgő iro­dalmi életről hazánkban? — Igen. Amikor elnökké választottak, nekem feladatom is volt, hogy végiglátogassam ezeket a regionális irodalmi központokat. Nagyon sok he­lyen jártam, Székesfehérváron, Győrben, Szegeden, Debre­cenben, Miskolcon. Mindenütt azt tapasztaltam: van helyi iro­dalmi közélet. Az írók össze- jámak, beszélgetnek, s ezeken a helyeken jelennek meg a vi­déki irodalmi folyóiratok. Vidéki folyóiratok A pécsi Jelenkor, a szegedi Ti- szatáj, a debreceni Alföld, a kecskeméti Forrás, a szombat- helyi Életünk és így tovább. Ezek rangos folyóiratok, sőt újabbak is indultak Nagykani­zsán, Nyíregyházán, Miskol­con. Ezek mind-mind nagyon jó kezdeményezések, és azt hi­szem, hogy a vidéki irodalmi közélet jó kezekben van. Ott olyan áldozatos emberek tevé­kenykednek, akik valóban ér­zik ennek a fontosságát. Országos matekverseny és Buksitörő A megyei fordulót ismét a naményi Eötvös iskola rendezi Oroszosok Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi tanár­képző főiskola Orosz Nyelv és Irodalom Tanszé­ke nemrég szaknapot ren­dezett. A jól megtervezett prog­ram keretében a hallgatók és tanáraik, valamint a meghívott vendégek — egyebek között — hallhat­tak az orosz filmtörténet száz évéről, megtekinthet­ték az Állatfarm című Or- well-regényből készült filmalkotást. Két negyedé­ves hallgató Erkölcsök és szokások Nagy Péter biro­dalmában címmel tartott előadást, majd V. A. Fedo- szov lektor irányította rá a figyelmet a Moszkva kör­nyéki „arany gyűrű” tu­risztikai nevezetességeire. Vásárosnamény (KM — K. J.) — Az 1996/97-es tanév­ben ismét megrendezik a Zrínyi Ilona Országos Mate­matikaversenyt. A megyei forduló színhelye ismét a vá- sárosnaményi Eötvös József Általános Iskola lesz. A meghirdetők és szervezők a verseny elsődleges céljaként változatlanul a következőt fo­galmazták meg: mérni — az összeállított feladatsorokkal — a tanulók logikus gondol­kodását. Lehetőséget szeretné­nek teremteni arra, hogy az ál­talános iskolás korú tanulók összemérhessék matematikai tudásukat. A versenyen az általános is­kolák 3-8. osztályos, a hatosz­tályos és nyolcosztályos gim­náziumok általános iskolás korú tanulói vehetnek részt. Egy iskolából tetszőleges szá­mú versenyző indulhat. A verseny időpontja: 1997. március 7. (péntek) 14 óra. A verseny részvételi költsége 400 Ft/fő, nevezési határidő 1996. december 10. Nevezési cím: Mategye Alapítvány 6001. Kecskemét, Pf. 585. Lényeges változás az elmúlt évekhez képest: a nevezést és a nevezési díjat az országos rendezők címére kell küldeni. Minden iskola kap Kecske­méttől egy versenykiírást. Február 25-ig a rendező is­kola — a vásárosnaményi Eöt­vös József Általános Iskola — megküldi az érdekelteknek az ülésrendet és a verseny napjá­val kapcsolatos minden infor­mációt. A Zrínyi versennyel egyide­jűleg (1997. március 7.) a 2. osztályosoknak megrendezik a Buksitörő matematikaver­senyt, amely szintén feleletvá- lasztásos. Érre neveztetni is­kolánként két főt lehet. Neve­zési díj 400 Ft, melyet a ver­seny napján kell befizetni a helyszínen. Nevezési határidő: 1997. január 30. Nevezési cím: Bíró Éva, Eötvös József Általános Iskola Vásárosnamény, Rákóczi út 6-12. 4800. A Zrínyi Matematikaver­sennyel, a másodikos ver­sennyel kapcsolatos kérdések­re a fent jelölt címen és a 06/45/371-225, 371-227-es te­lefonszámokon lehet választ kapni. 1997. január 1-től a na­ményi iskola telefonszáma megváltozik! Az új szám: 06/45/470-225,470-227. Hátrányos helyzetből PHARE-programmal Nyíregyháza (S. J.) — Az or­szágban egyedülálló prog­ram alapján folyik a tanulási kudarcokat többször megélt, hátrányos helyzetű fiatalok képzése a nyíregyházi Bencs László Szakiskolában. Egy teljes szakképzési osztály finanszírozására 40 ezer ECÜ (8 millió forint) támogatást kapnak a PHARE-program ré­vén. A helyi felismerést tett kö­vette. A nyíregyházi önkor­mányzat 1990. szeptember 1- től bővítette az akkor dolgo­zók iskolája néven ismert in­tézmény funkcióját, és létre­hozta a dolgozók általános is­kolája és speciális szakiskolát. Igazgatója Bessenyei József lett. Az első évben a Nemzeti Szakképző Intézet (NSZI) programjával indult a képzés. Cél volt, hogy a gyerekek­kel egy év alatt pótolják a köz­ismereti tárgyakban megle­vő hiányosságokat és így elin­dulhassanak a szakmunkás- képzőkbe. Az eltelt esztendő alatt megismertették a tanuló­kat néhány egyszerű szakmá­val. Az NSZI újabb programja megteremtette a továbblépés lehetőségét, melynek értelmé­ben a második évben szakké­pesítést szerezhetnek a diákok. A program kidolgozásában az iskola nevelőtestülete és a szakoktatók oroszlánrészt vál­laltak. Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium engedélyezte a képzést, így az ott végző gyerekek a második év végén állami szakmunkás-bizonyít­ványt szerezhetnek. Az intéz­mény pedig szakiskolaként működhet. Az iskola ezt követően fej­lesztette a tantervét, ugyanak­kor pénzforrásokat keresett. Rátaláltak egy PHARE-pályá- zatra. Egy teljes szakképző osztály finanszírozására 1996. májusában 40 ezer ECU (8 millió forint) támogatást nyer­tek. Ezt a pénzt az iskola a két­éves képzés alatt kapja meg. A textilipar, a kereskedelem és a vendéglátás néhány szakterü­letére korlátozzák profiljuk ki­alakítását. Ihnáth György főtanácsos, az oktatási iroda középisko­lai referense újabb fejlődési lehetőségről számolt be. A LEONARDO oktatási prog­ramba szeretnék bekapcsolni a Széchenyi utca 38. sz. alá költözött Bencs László Szak­iskolát. Berlinben, az Oskar Kammer Bildungswerk is­kolával felvett kapcsolat se­gítségével marseillei (fran­cia) társintézménnyel hármas együttműködésben dolgozná­nak. A LEONARDO-program célkitűzései közül kezdetben kettőt kívánnak megcélozni. Egyrészt a megfelelő képzett­séggel nem rendelkező, az is­kolai oktatásból szakirányú végzettség nélkül kilépő hátrá­nyos helyzetű fiatalok szak­képzését, másfelől a nyelvis­meret fejlesztését. A program célként jelöli meg a képzési intézmények és a műhelyek közötti szoros kapcsolatok ki­alakítását, hogy ezáltal javul­jon a képzés minősége. Gye­rekcserét biztosít a szakmák gyakorlati oktatására. Veze­tők, pedagógusok, szakokta­tók tapasztalatcseréjére ajánlja a köicsönös látogatást. Ki­emelten fontosnak tartja a kép­zési modellek és programok kölcsönös megismerését és cseréjét. A Munkaügyi Minisztérium által működtetett speciális szakiskolai tagozat elismeri a Bencs László Szakiskola tevé­kenységét és az országban egyedülálló programját köve­tendőnek tartja hasonló profilú iskolák számára. Finnugor Fesztivál Nyíregyháza (KM — B. I.) Rangos zenei eseményso­rozat részesei lehetnek a ze­ne barátai ezen a héten Bu­dapesten és tizenkilenc vi­déki városban. A fesztivá­lon 16 finn és 5 észt cso­port, 850 énekes és zenész vesz részt. A magyar részt­vevők között van a Debre­ceni Filhannonikus Zene­kar, a Debreceni Kodály Kórus, a budapesti Monte­verdi Kórus és a Cantemus Kórus. A hangverseny véd­nöke Martti Ahtisaari, a Finn Köztársaság elnöke, aki üzenetet is küldött „a honfoglalást ünneplő ma­gyar nemzetnek”. Szerdán a debreceni egyetem aulájában, a hatva­ni Szent Adalbert templom­ban, Csongrádon, Hajdúbö­szörményben, Tapolcán és Ajkán tartanak hangverse­nyeket. Nyíregyházára no­vember 21-én látogat el a vendégek két csoportja, a világhírű tallini Lastekoor Ellerhein és a finn Pirttiku- oro Kajaani kórus. Két kon­certen is hallhatjuk őket, a finnek a Zrínyi gimnázium­ban a Zig Singers együttes­sel, az észtek pedig a Ko­dály Zoltán Általános Isko­la dísztermében a Cante­mus Gyermekkórussal lép­nek pódiumra. Mindkét koncert 18 órakor kezdő­dik. Ugyancsak pénteken 19.30-tól a debreceni Bar- tók-teremben rendezik meg a gálahangversenyt, ame­lyet pénteken a Zeneakadé­mián megismételnek. Színházi... ...előadásra várják a gyere­keket a kisvárdai Várszín­ház és Művészetek Házá­ban november 20-án. A szekszárdi Holló Színház két előadásban mutatja be az Elvarázsolt kastély című produkciót. Tíz órától a Móra-, 14 órától pedig a Várday-bérlet tulajdonosai láthatják a darabot. (KM) A nyelvvizsga-... ...rendszer helyzetéről és jövőjéről tart előadást Hor­váth Iván, az Idegennyelvű Továbbképző Intézet igaz­gatója Nyíregyházán a TIT székházában november 20- án 10 órától. (KM) Bábszínházi... ...előadás lesz a nyíregyhá­zi Kölyökvárban november 24-én. A Kacsalaki rejtély című mesejátékot tíz órától a Csodamalom Bábszínház mutatja be. (KM) Kovács Kati... ...koncertezik a nyíregyházi művelődési központban no­vember 28-án. A népszerű énekesnő jubileumi előadá­sa 19 órakor kezdődik. A nyíri dinnye Mizser Lajos Nyíregyháza — Hermá- nyi Dienes József 1759-ben írt anekdotagyűjteményé­ben ez áll: „...nem vala kicsiny, mint a mustár mag, hanem nagy, mint a nyíri görög dinnye vagy a mező­ségi tök”. Úgy látszik, a nyíri dinnye híre eljutott Erdélybe is. Hogy a régi­ek szívesen termelték a dinnyét, bizonyítják szerte a megyében a dűlőnevek. Ezt megerősíti Gvadányi József is az 1788-ban kiadott Peleskei nótárius cí­mű munkájában: „Alko­nyodon, mikor értem Pi- ritsére, / A Dinnyés Nyír­ségnek leg elsőbb helyé­re”. Hogy az említett dinnye nemcsak nagy volt, hanem ízletes is, erről így vall Gvadányi hőse: „Ho­mokos ligetjét Nyírnek hát­ra tettem; / De még által mentem sok Dinnyét meg ettem”. Ám nem mindig dicsérik a Nyírséget! A hegyaljai ember büszke a borára, ép­pen ezért mélységesen le­nézi a szomszéd megye ter- melvényét, sőt még mást is: „Nyíri kocsi, nyíri ló, nyíri bor egy se jó”. A ló nyil­vánvalóan a rím kedvéért került ebbe az elméncség- be. Vagy éppen csak a bor minősítésére: „Rőffel mé­rik, mint a nyíri vinkót” (azaz a bor gyenge és nyú­lós). Dugonics András gyűjteménye kibővíti a tájat is: „Ungvári bor, beregi bú­za, nyíri makk nem szerez bőséget”. Ennyi rossz után inkább maradjunk a dinnyénél! Az idén december 2-án, 3-án és 4-én tártának pálya­választási nyílt napokat a nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában. Ebben az időben az érdek­lődő általános iskolások és szüleik szétnézhetnek az iskola korszerű gépekkel felszerelt tanműhelyeiben, többek között a diagnosztikaiban is. Ez utóbbi látha­tó képünkön Harasztosi Pál felvétele □ Hírcsokor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents