Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-16 / 268. szám
1996. november 16., szombat HATTER □ Fejleszteni, vagy felélni Megyei reorganizációs program állami támogatással és német segítséggel Balogh József Újfehértó (KM) — Tizenöt millió forintot kapott a Megyei Fejlesztési Tanácstól integrátor szerepkörű textilkonfekció kisrégió központ létrehozására az Urbán és Társa Kft. Mit jelent ez a szerepkör, milyen fejlesztés, s milyen eredmény várható ettől a támogatástól? Erre kerestük a választ Újfe- hértón. — Hagyományos ágazat volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében korábban a textilfeldolgozás és -konfekcionálás — kezdi egy kis szakmatörténelemmel a közgazdász cégtulajdonos —-. Sok tsz-nek volt ilyen üzeme, amelyek az akkori viszonyok között életképesek voltak, hiszen létezett a szovjet piac. Deviza bérmunkából A piac összeomlása és a termelőszövetkezetek megszűnése sok kisüzem csődjét eredményezte, ahol vállalkozni képes emberek voltak, ott működőképes kisüzemek maradtak hátra, de a korábban közel 20 ezer — döntően női — munkaerőből mindössze négy, négy és fél ezer maradt. A megyei vezetés bizonyára azt mérte fel, hogy ezt a felszabadult és munkanélkülivé lett létszámot hogyan lehetne betanítani és foglalkoztami, mert ezáltal csökkennének a szociális gondok, a társadalmi feszültség, nem beszélve arról, hogy az export bérmunka még most is jelentős devizakitermelő része a gazdálkodásnak. Szerencsére több olyan nagy múltú cég maradt talpon, mint a Diruváll, a Nyírség Ruházati Szövetkezet, a Szamos menti Szövetkezet, a Nyírbátori Szövetkezet, de jöttek létre kisebb üzemnek vagy középüzemnek nevezhető képződmények, amelyek jobbára az említett nagy cégekkel együttműködve keresik a helyüket a piacon. És ahol a vezetés perspektivikusan és nem osztalékéhesen gondolkodik, ott a megfelelő gépi fejlesztések végrehajtásával, munkaerő képzésével eljutottak olyan technológiai Ha létrejön az együttműködés, sikerül kicserélni a régi gépparkot Elek Emil felvétele szintre, ami önálló munkavállalást tesz lehetővé. A másik oldalról nézve egyre több önkormányzat keresi a lehetőséget, hogy megoldja a foglalkoztatást, hiszen akik a segélyrendszerből is kiszorulnak, azok ellátása helyi feladat lesz. Több polgármester keresi már csak emiatt is az életképesnek mondható vállalkozásokkal a kapcsolatot, hogy új munkahelyek létesüljenek és mivel ezt a megyei vezetés is ambicionálja, elkészült egy megyei reorganizációs program a kihasználatlanul lévő volt állami és egyéb tulajdonok hasznosítására, a Megyei Fejlesztési Tanács pedig pályázati lehetőségeket írt ki abból a nem kevés pénzből, amit a megye preferáltan kap ebben az időszakban. Csúcstechnológia Hogyan lehetne ezt a pénzt megszerezni, hogy az egymással versengő cégek ne egymást üssék ki a versenyből? Azt mondja Urbán Lajos: létre kellene hozni egy olyan szindikátus jellegű együttműködést, ahol tudomásul veszi mindenki, hogy a meglévő piaci pozíciói szerint részben konkurenciát jelentenek egymásnak, ugyanakkor a harmadik féllel szemben közös érdeket védve, közösen vállalkozva lehetne fellépni. Fontos lenne ez annál is inkább, mert ebben a reórga- nizációs programban szeretne részt venni az Adler Dürkopp cég, amely a textil- és bőrfeldolgozó iparban Európa vezető gépgyártója. — Természetesen nem önzetlenül — mondja Urbán Lajos —, hisz neki ez üzlet. Megfelelő nagyságrend esetén jelentős árkedvezményeket adna, ugyanakkor hajlandó lenne idetelepíteni egy regionális szervízhálózatot, ami ha nem is nagylétszámú — 6 vagy 10 fő —, igen kvalifikált munkahelyteremtés lenne. Ez mérnöki szintű feladat. Számítógépes vezérlésről van szó, hiszen az új gépek már programozhatok. Nagyon fontos, hogy a még munkára alkalmas, de nyugat-európai követelményszintnek már nem megfelelő technikai gépparkot hajlandók lennének felvásárolni azoktól a leendő pályázóktól, akik tőlük vásárolnak gépet. Urbán Lajos cégénél a megvalósítás gyakorlatilag már el is kezdődött. — Ennek a célnak rendeltük alá a felújítási munkákat, gép- beszerzési tárgyalásaink már e szerint folynak, az más kérdés, hogy mi nem részesültünk ezekből a kedvezményekből, hiszen ez az új regionális elképzelés még nem jött létre. Árengedmény Gépberuházásunk viszont már arra irányul, hogy másképp képzett 20-30-as pluszlétszámot foglalkoztassunk, a raktári kapacitásunkat bővíthessük, s kihasználva a 4-es út által kínált jó megközelítési lehetőséget, létrehozzunk egy olyan bedolgozói rendszert, ahol a központi raktározás, a vámeljárások bonyolítása és egyáltalán a kamionrakodás folyhat. Szeretnénk itt hosszú távon 80-100 fővel dolgozni és magunk köré vonni egy kb. 100 fős bedolgozói létszámot. — Ha eldöntjük, hogy egy ilyen komplex rendszerben tudunk-e együttműködni, van-e komoly befektetői szándék a piacon maradáshoz, s képesek leszünk megfelelő nagyságrendet elérni, akkor komoly árengedményt kapunk a gyártótól. Ha a cégek akarják az együttműködést, akkor a bie- lefeldi gépgyártó által megyénkben szervezett kiállítás idejére —január második fele — a konkrét pályázati igények ismeretében lehet felkészülni arra, hogy a márciusra benyújtandó pályázatokból milyen fejlesztés várható. Páll Géza tárcája ... ■ Y j annak hangok, embe- 1/ ri hangok, amelyeken V nem fog az idő. Gazdájuk a természettől azt a ritka ajándékot kapta, hogy a hangja megőrzi a kortalan- ságát. Erre esküszik az egykori telefonközpontos kisasszony, akit a fél város megismert sok éves munkája során. De csak a hangokat ismerte, a hívott féllel nagyon ritkán vagy soha nem találkozott. A hangokat olyan csodálatosan el tudta raktározni az agyban, hogy az illetőnek be sem kellett mutatkoznia, ő máris tudta, ki az aki egy telefonszám után érdeklődik, ébresztést kér, netán megsürgeti a korábbi hívást. „Olyan esetem is akadt, hogy az egyik üzletben meghallottam az ismerős hangot. Nem hagyott nyugton a kíváncsiság, odamentem a meglepett vevőhöz, elnézést kértem és megkérdeztem, hogy van a kedves felesége, akihez tegnap orvost hívott. Óriási volt a meglepetés. Kései randevú Honnan tudom én az ő legszemélyesebb dolgait? Aztán illetően bemutatkoztam, én vagyok a telefonközpontos kisasszony, és megismertem a hangját...” Ilyen eset persze ritkán fordul elő a telefonközpontos kisasszonnyal, általában nemigen fedte fel a kilétét. Már csak azért sem, mert nem csak ő volt ismeretségben a fél várossal, a hangok után őt is több százan ismerték. Egyesek azt is mondták, olyan „karádys” a hangja, ezért könnyű megismerni. Talán a Karády Katalinra emlékeztető hang, vagy az éppen szerelmes hajlamú férfiak jóvoltából, sokan kértek tőle randevút is. Nem is sikertelenül... „Három fiatal kolléganőmet adtam férjhez így. A megbeszélt találkozóra természetesen nem én mentem el, hanem elküldtem magam helyett valakit. így három házasságot, amiből sajnos egy válással végződött, nekem köszönhetnek a munkatársnőim, illetve engem szidhatnak, ha nem sikerült. Én pedig, ahogyan a köznyelv mondaná, megmaradtam vénlánynak. A három férjhez adott kolléganőim azt mondták, a férjüket elsősorban a meleg, kellemes, selymes hangom hódította meg. Élőben persze hamar kiderült, hogy nem a várt hangon szólaltak meg a randevúra érkezettek, de úgy látszik, akkor már nem ez volt a legfontosabb. Természetesen nem minden randevú végződött házassággal...” Ha arra gondol, hány új élet megszületésében járt közbe, hívta a kórházat, a szülészeit osztályt, egy egész iskolai osztály kitelne belőle. De előfordult tragédia is, amikor az egyik kisfiú egyedül maradt otthon, játszott a gyufával és lángra kapott a szőnyeg, a függöny. A gyerekben szerencsére volt anynyi erő, hogy felhívja a telefonközpontot. Perceken belül a helyszínen voltak a tűzoltók, de a gyereket, csak súlyos égési sebekkel tudták megmenteni. Idős, egyedül élő emberek is sok esetben felhívták, főleg késő este és éjjel. Ha nem volt sürgős hívás, velük is váltott néhány szót, mert akkor még ismeretlen volt a lelkisegély-szol- gálat. Néhanapján még ma is nyugdíjasként beugrik helyettesíteni, de már teljesen új hangokat hall a készülékben. Már nem mondhatná, hogy a fél várost ismeri a hangja után... okát gondolkoz- V tam, hogy van ez • • LJ tulajdonképpen. Nemrég egy telefonszám iránt érdeklődött egy férfihang, s azt mondta, ő sok évvel ezelőtt már hallotta a hangomat, szívesen találkozna velem. A hangom semmit nem változott, állította. Még nem tudom, lesz-e annyi bátorságom, hogy elmegyek a randevúra...” Ötletesen Esik Sándor A gazdaság elméleti és gyakorlati szakemberei immár négy esztendeje hagyományosan őszi randevút adnak egymásnak Debrecenben az Ötlettől a termékig elnevezésű kiállításon. Az idei találkozót november 18-án és 19-én rendezi meg a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán a Debreceni Tudományos Műszaki Park. A rendezők örömmel tapasztalják, hogy évről évre több résztvevője van az ötletbörzének, amelynek a mottója: ,Az asztalfiókban rejtőző — mégoly brilliáns — ötlet nem ér annyit, mint a papír, amelyre írták!” Nos a debreceni ötletbemutató termékei nem maradnak az asztalfiókban, legalábbis sok közülük megvalósult az évek folyamán. A debreceni kiállításokon találkozhatott például először a közönség a miskolci egyetem egyik kutatója által kifejlesztett világszabadalommal - az úgynevezett dinamikus AID átalakítóval —, amely az 5. generációs számítógépek technikai alapja lehet. Az ötletbörze kiállítója volt az a dunaújvárosi vállalkozás is, amelynek munkatársai kifejlesztették az ipari aszinkronmotorok újszerű vezérléstechnikáját. Ilyen berendezés már több kelet-magyarországi cégnél működik, jelentős energiát takarítva meg üzemeltetőjének. Ugyancsak Debrecenben mutatták be először azt a különleges anyagot, amely megvéd a környezetünkből érkező káros elektromágneses sugárzásoktól. Segítségével olyan árnyékolást lehet megvalósítani, hogy például a mágneslemezeken tárolt adatok sértetlenek maradnak a veszélyes elektromágneses környezetben is. A beharangozó tudósításokban nem hangzott el egyetlen szabolcs-szatmár- beregi cég neve sem. Talán ide nem jutott el az esemény híre azokhoz a fülekhez, amelyekhez kellett volna. Szinte biztos, hogy szűkebb hazánk is bővelkedik megvalósításra váró ötletekben. Lehet, hogy nekünk külön kiállítást kellene rendeznünk? Kábítószer Ferter János rajza I# AdtMlOM# Ő » ____________________________£_^ A _| Börtönviszonyok Kováts Dénes A magyar büntetés- végrehajtás hatályos szabályozása minden tekintetben kiállja az európai összehasonlításokat — jelentette ki Csáti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsokának helyettese a sátoraljaújhelyi tudományos konferencián. — Amennyiben az intézményrendszer-fejlesztésben, a személyzet képzettsége és az anyagi ellátás tekintetében is oly mértékben tudnák adaptálni az európai normákat és ajánlásokat, mint a jogalkotás területén, akkor elmondhatnánk, hogy nem Európába tartunk, hanem ott vagyunk — tette hozzá. A szakemberek szerint a hazai börtönviszonyokban mutatkozó elmaradás okai az ország korábbi politikai viszonyaira és jelenlegi gazdasági helyzetére vezethetők vissza. Néhány év alatt részben új intézetek építésével, részben a több mint százéves börtönök felújításával kell(ene) elérni, hogy a magyarországi bv- intézetek színvonala elérje az európai mércét. Ma az ország 32 intézetében és intézményében 13 ezer jogerős elítélt van, a börtönök telítettsége átlagosan 120 százalékos. A nemzetközi normák egy fogva tartott számára 3 fi négyzetméternyi cellaterületet írnak elő; ettől még igen messze vagyunk, miként az elítéltek egyéni elhelyezése sem jellemző. A magyarországi börtönviszonyokról azonban megoszlanak a vélemények. Hiszen míg egyes nemzetközi szervezetek az európai normák itteni hiányát, afogva- tartás körülményeinek javítását követük, addig a közvélemény úgy vélekedik: túl jó dolga van a börtönökben az elítélteknek. Bár a törvénytisztelők belülről nem ismerik ezen intézeteket, azért sok mindent hallanak róluk, így az állampolgárok jelentős hányada vélekedik úgy: a televízió, könyvtár, konditerem és egyéb lehetőségek inkább a bűnözők kényelmét, mint büntetését szolgálják. Lehet, hogy igazuk van, de azért annak a jó, aki szabadon kint tölti napjait, éveit.... □ JT*1j | sMl ■IflBBimHBfmiMEl
