Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

1996. november 13., szerda HAZAI HOL-MI A szegények inkább fizetnek A megye legtöbb településén helyi adókat vetettek ki Épül a lámpa Mátészalka (KM - Sz. E.) — A napokban valóra vá­lik a mátészalkai lakosság régi vágya, hiszen elkezdő­dött az Alkotmány ut- ca-Bajcsy utca keresztező­désben a forgalomirányító jelzőlámpa-rendszer kiépí­tése. A forgalmas és bal­esetveszélyes keresztező­désben haladókat a tervek szerint november 30-tól lámpa védi majd. A héten elkezdődtek az előzetes munkák, szélesí­tik a Bajcsy utca egy sza­kaszát. Jobbra kanyarodó sávot alakítanak ki a járdá­ból elvett terület segítségé­vel. Ehhez az ott lévő vil­lanyoszlopok áthelyezésé­re is szükség van. Az említett kereszte­ződés korszerűsítésével együtt megoldják a Szal- kay László utcáról a 41-es útra való kanyarodás bizto­sítását is. A város régi ter­ve megvalósításához tizen­egymillió forintot kapott a Megyei Területfejlesztési Tanácstól. Tiszavasvári, Baktalóránt- háza, Barabás, Jánkmajtis (KM - D. M.) — Úgy tűnik, hogy jó az adófizetési morál, a lakosság tudja mi a köte­lessége, legalábbis azokon a településeken, ahol érdek­lődtünk. Mint ismert, az önkormányza­tok nehéz anyagi helyzetük miatt, s hogy működni tudja­nak —élve jogszabály adta le­hetőségükkel — a legtöbb te­lepülésen helyi adókat vetet­tek ki. Ezzel azt is szerették volna elérni, hogy az állam­polgárok jobban magukénak érezzék lakóhelyüket, s járul­janak ők is hozzá a gondok megoldásához. Túlszárnyalt tervek Tiszavasváriban a magánsze­mélyek kommunális adója la­kásonként kétezer forint, de a nyugdíjasok és jövedelemtől függően egyes családok ked­vezményt kaphatnak. A beter­vezett 9 millió forintból fél év­ben közel 40 százalék érkezett be. A vállalkozók kommunális adójából 7 millió forintra szá­mítanak. Itt 43 százalék volt a teljesítés. Az iparűzési adó 69 millió forint bevételt jelenthet a városnak. Itt volt a legkisebb a teljesítés, mindössze 32 szá­zalék. Ennek ellenére Sulyok József polgármester bizakodó, s év végére a tervek túlszár­nyalásában reménykedik. A fi­zetési morált jónak tartja, bár sok a levelezgetés, a felszólí­tás, s a behajtásra is jelentős energiát fordítanak. Általános tapasztalat, hogy az egyszerű, szegényebb családok teljesítik kötelességüket, míg egyesek a határidő elmulasztása miatt in­kább vállalják a pótlékok fize­tését. A feledékenyek között sok a notórius. Feledékenyek Baktalórántházán a vállalko­zók iparűzési valamint kom­munális adóját szavazta meg a testület. A feledékenyeknek itt is rendszeresen küldenek fel­szólításokat, s ha ez sem elég, akinek van jövedelme attól le­tiltják, vagy kérik a tartozás végrehajtását. Barabáson minden telektu­lajdonosnak 4500 forintot kell fizetni kommunális adóként. Igaz, ebben az évben a testület döntése alapján mindenki kap 2000 forint kedvezményt. Mi­vel a település költségvetése forráshiánnyal küszködik, így ez az összeg is bekerül a köz­ségi „nagykalapba”, s a pénzt az intézmények fenntartására és szociális ellátásokra fordít­ják. Mint azt Daróczi Pál pol­gármester megemlítette, a be­fizetések rendszeresek, akik­nek gondjaik vannak, azok részletfizetési kedvezményt kapnak. Szemétszállítás Jánkmajtison a lakosság 1000 forint kommunális adót fizet. Emellett a gazdálkodó szerveket építményadó, a vál­lalkozókat iparűzési adó is ter­heli. A féléves zárás alapján Cséke László polgármester el­mondta, a családok tisztessé­gesen eleget tesznek kötele­zettségeiknek. A befolyt hárommillió forint nagy részét szervezett szemét- szállításra fordítják. Itt is van­nak azonban megrögzött kés­lekedők, de ez nem éri el a tíz százalékot. A testület lát­va az emberek nehéz hely­zetét, kérelemre az iparűzési és az építményadónál máso­dik fél évben kedvezményeket adott. Kell nekünk ez az UNIÓ? nyilvánosság fórumain fölve­tette az elképzelést és igényt: az EU-tagországok vállaljanak részt a magyar csatlakozás anyagi terheiből. A miniszter- elnök erőfeszítése eb- ben a kérdésben ' szerintem olyan f i/ 1 vállalkozás, f melynek ered- / ; menyével kap- / VJ csolatban — I IK tekintve a ’90 V J|J óta történteket V — csak az óva- \^*v» tos optimizmus in- A» I dokolt. V* * tos, hogy ilyan rohamtempó­ban. Ahhoz, hogy mi tagok le­gyünk az Európai Unióban, sok fontos feltételnek kell ele­get tenni. Példaként a mező- gazdaságot és a piac- ” "X. gazdaság kialakítá- J sát említhetem. \ Figyelmeztető M \ lehet számunkra 1 a korábban I csatlakozó I Ausztria esete, ahol a gazdasá- y. J gi mutatók jóval VJa m'enk fölött he- lyezkednek el, s most Európai Unió European Union (Eli) Tagok száma: 15 állam Székhely: Brüsszel (Belgium) Alapítás: 1957, Róma (Olaszország) Vezető: Jaques Sanier (Luxemburg) bizottsági elnök A lkalmazottak száma: 24 500 fő Éves költségvetés: 80 milliárd ECU (1995) Cím: 200, rue de la Lói, 1049 Bruxelles, Belgique Telefon: (32-2)299-1111 Fax: <32-2)295-0138 Internet: http://www.cec.Iu/ Az 1951*es Montánunió, valamint az 1957-ben létrehozott Európai Gazdasági Közösség és az Euratom alkotta Eu­rópai Közösségek (EK) 1993. november 1-jén vált EU-vá, az 1991. decemberi maastrichti szerződés alapján. Az 1987-es Római Egységokmány már célul tűzte ki a termé­kek, a szolgáltatások és a munkaerő — immár fokozato­san meg is teremtett — szabad áramlását, majd Maast- richtban meghirdették az integráció magasabb fokát, benne a közös pénzügyi, külügyi és biztonsági politikát. Magyarországi kapcsolat: Európai Bizottság Magy arországi Képviselete 1016 Budapest, Bérc u. 23. Telefon: 209-9700 Fax: 166-4221 (A HVG Zsebvilág ’96. alapján) :■■■■■ ■ ■ :■ :• ■■■" :-x ■■ ■ v '■>•'••••* ...... • ..... Nyíregyháza (KM - BJ-KÉ.) — Nemigen múlik el nap, hogy ne hangozna el közéleti, vagy politikai fórumon, hogy hazánk az Európai Unió tagja szeretne lenni, ez gyorsítaná fel az ország fejlődését. Van­nak ellenzői is, mondván: sok­ba kerül majd ez a tagság az országnak, nemigen rúgunk labdába a nálunknál jóval fej­lettebb országokból álló tömb­ben. Hogyan vélekednek a parlamenti pártok? Ezt kér­deztük Tukacs Istvántól, az MSZP megyei irodavezetőjé­től, Grajczárik Lajostól, a Független Kisgazda Párt me­gyei főtitkárától, Hamvas Lászlótól, az MDF nyíregyhá­zi szervezetének elnökétől és Sarka Bélánétól, a KDNP me­gyei elnökségének tagjától. Tukacs István: A meghatá­rozó politikai erők körében teljes egyetértés van az euró­pai integráció kérdésében. Úgy tűnik, hogy a polgárok is nagy lehetőséget látnak a’gaz­dasági és politikai, valamint a szellemi-kulturális együttmű­ködésben. Az integrációhoz tartozó katonai együttműkö­dés kérdésében a társadalom már megosztottabb. — Figyelembe kell ven­nünk, hogy mint minden több­oldalú és önként vállalt kap­csolatban, így az EU-integrá- cióban is nemcsak a kölcsönös előnyszerzés, hanem a kölcsö­nös alkalmazkodás is kulcs­kérdés. Ez különösen lényeges lehet például a hosszú idő óta vitákra okot adó agrártermék­értékesítés esetében. Itt nyil­ván ütközni fog az EU-orszá- gok piacvédő szándéka a ma­gyar mezőgazdaság értékesíté­si céljaival. Ebben az ügyben az ország és a termelők érde­keinek következetes képvise­lete, de egyben a megegyezés szándéka is szükséges. — A csatlakozás és annak előkészületei kétségtelenül költségekkel járnak. Az ország jelenlegi helyzetében nagyon fontos, hogy ezeknek a téritek­nek milyen hatása lehet a gaz­daságra és az életkörülmé­nyekre. Üdvözlendőnek tar­tom, hogy Horn Gyula minisz­terelnök a diolomácia és a — Az integráció diplomá­cia-gazdasági vonatkozásai mellett azonban szeretném megemlíteni, hogy európaisá­gunk nem csak megállapodá­sok kérdése. Olyan általános kulturális, szellemi és általá­nos életmódjegyekről is szó van, melyekhez nem kizárólag az államok közötti együttmű­ködés szükséges, a személyes, egyéni viselkedésformáknak is általánossá kell válni. Grajczárik Lajos: Feltétle­nül szükség van a tagságra, a csatlakozásra, csak nem biz­mégis komoly problémák van­nak. Meggyőződésem, hogy csak hosszú távon lehet végle­ges cél a belépés, erőltetni a tempót nem szabad. Sokan hi­szik, hogy a tagság után ná­lunk is kánaán lesz. Súlyos té­vedés, hiszen a feltételek igen­csak szigorúak. Pontos évszá­mot nemigen tudnék mondani, de azt hiszem nem egy-két év­ről, bár tíz évről sem beszélhe­tünk. Akkor van értelme a do­lognak, ha minden feltétel adott, hiszen a tagság olyan mint egy házasság: ha egyszer igent mondtunk, nem léphe­tünk vissza. Hamvas Lászkó: Személyes véleményemet mondom, ami sok ponton a pártoméval is megegyezik. Igenis szüksé­günk van a csatlakozásra. Nem csupán azért, mert törté­nelmi és gazdasági hagyomá­nyaink erre köteleznek ben­nünket, de azért is, mert a mo­dem Európa megteremtésében nekünk is részt kell vennünk. Az Unióban a nemzetek nem­zeti sajátosságaikat megtartva olyan együttműködésben vesznek részt, amelyek a kon­tinens felemelkedését szolgál­ják. Egy modem Európában mindenki megőrizheti nyelvét és kultúráját, de a világ kihívá­saival szemben egységes fellé­pésre képes. Mindez azért is szükséges, mert úgy érzem, a harmadik világ, amely mára gazdasági nagyhatalommá vált, s egyre inkább azzá válik, önmaga meghatározását épp az európai szellemiséggel szemben fogalmazza meg. Ez az a kihívás, amivel csak összefogva nézhetünk szem­be. Hogy mikor van itt a csat­lakozás ideje? Szerintem mi­hamarabb, hiszen a közép-eu­rópai térség szervezésében ne­künk magyaroknak vezető szerepet kell felvállalnunk. Sarka Béláné: Szükség van a csatlakozásra, mind gazdasá­gi, mind egyéb területeken. Ügy gondolom, legfőképpen azért, mert talán a béke, s egész országunk biztonsága, léte is függhet ettől. Lehet, hogy kicsit gyors a mostani tempó, talán jobb lenne akkor szorgalmazni a belépést, ha gazdaságunk magára talál. Annál is inkább, mert stabi­labb helyzetben lévő gazdaság esetén a fogadtatás is lelke­sebb lenne. A piacgazdaság­ban, a mezőgazdaságban sokat segítene, ha tagok lehetnénk, s ennek talán a mi hátrányos helyzetű megyénk vehetné legtöbb hasznát. Itt most a gazdaságban állóvíz van, a ter­melők, gazdálkodók önfejűén termelnek, később nehezen ér­tékesítik áruikat. Egy szerve­zettebb piacgazdaság mind­nyájunk hasznára válna. Aranyat daloltak A helyszínen nem lehetett próbálni Nyíregyháza (KM - MML) — A görögországi szereplésről kedd reggel ér­kezett haza Nyíregyházára a Pro Musica leánykar. Sza­bó Dénes karnagy érthetően fáradt, de készségesen tájé­koztatta lapunkat az athéni nemzetközi kórusverseny­ről, illetve az elért sikerről, az aranyminősítésekről és a két első helyezésről. — Alapvetően nagy kü­lönbség nem volt a korábbi versenyekhez képest, ám rosszabb körülmények kö­zött még sosem versenyez­tünk. Különösen a fődíjért megrendezett verseny árul­kodott a szervezők nagyfo­kú lezserségéről. Megdöb­bentő volt a kórusok magas száma, ugyanis több mint hetven együttes nevezett be a versenyre. A találkozó egyúttal a görögök nemzeti versenyének is számított, hiszen közel 15 hazai együttes is indult. Úgy éreztük, ezzel a versennyel kárpótolták magukat azért, hogy nem ők rendezhették meg idén nyáron a jubileu­mi olimpiát. Közösen éne­keltük el az olimpiai him­nuszt, amelyet a zsűri görög származású olasz tagja írt át a kórusok számára. — Visszatekintve a sze­replésre, csak jót tudok mondani a gyermekekről, néhol kiemelkedően jól énekeltek. A gyermekkari kategóriában a maximumot nyújtották, s meggyőző volt a folklór kategóriabeli sze­replés is. — A versenyeken nem­csak a kórusok, hanem a művek is versenyeznek. Ha ismernénk előre a hely­színt, az akusztikát, akkor annak megfelelően válasz­tanánk meg a műveket, így utólag már azt tudom mondani, ha előre ismerem a körülményeket, a kamara­kórus kategóriában szerep­lő együttesnek más műsort állítottam volna össze. — A mostoha körülmé­nyek érzékeltetésére hadd mondjam el: a versenyek helyszínén sohasem lehe­tett próbálni, de még csak próbatermünk sem volt. A nyolcemeletes szálloda te­tején gyakoroltunk, ahon­nan csodálatos kilátás nyílt az Akropoliszra. A hűvös reggeli szélben zokszó nél­kül próbáltak a fiatalok, akik mindig lelkesek és pontosak voltak, nem tud­tam olyat kérni, hogy ne teljesítették volna. Miniszter vendégek Második önkormányzati hétvége Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Elég magas lesz hama­rosan az egy főre jutó mi­niszterek száma — három napig ugyanis a Baloldali Önkormányzatok Közössé­ge második önkormányzati hétvégéjét Nyíregyházán tartja. Baja Ferenc, Med- gyessy Péter, Csiha Judit, Fazakas Szabolcs (utóbbi kettő igaziból most fog de­bütálni) a program kereté­ben előadással is készül. Más prominens MSZP-s személyiség is jelen lesz a rendezvényen, így Kósáné Kovács Magda és Szekeres Imre. A 180 baloldali és ilyen érzelmű önkormányzati szakember résztvevő no­vember 14-15 -16-án töb­bek között részletesen meg­ismerkedik a jövő évi költ­ségvetéssel, s a szekcióülé­seken a helyi önkormány­zati tapasztalatokkal, mun­kaformákkal. Amint azt mindezek mel­lett tegnap az MSZP-sajtó- tájékoztatón elmondták, nem titkolt cél, hogy az or­szág különböző részeiből érkező vendégekkel érez­tessék, nem azon van a hangsúly, milyen bajban van térségünk, hanem azon, mit akarunk tenni... Szóba került a Megyei Fejlesztési Tanács ülését követően a dr. Veres János ellen fel­merült bizalmatlansági in­dítvány. Erre Végh Béla, az MSZP városi elnöke a kö­vetkezőket reagálta: a ka­marák, akiket képvisel, az indítványt elvetették, s Ve­res János választói köreiben is az a vélemény fogalma­zódott meg, hogy agresszív lobbyérdekeknek nem en­gednek. Örömteli információ, hogy az MSZP kezdemé­nyezte szociálisan rászoru­ló fiatalok számára szerve­zett ingyenes felvételi elő­készítő újból indul. Ma­gyarból még nagyon korlá­tozott számban fogadnak el jelentkezéseket. Értékelték a városi koalíciós együtt­működést. Úgy vélték, a nagyobb horderejű kérdé­sekben meg tudtak állapod­ni, bár két témában előfor­dult, hogy a szocialisták nem vettek részt a szava­zásban. Pódiumon Aprilyval Nyíregyháza (KM - K. J.) — Tegnap Nyíregyházán a megyeháza dísztermében folytatódott a megyei ön- kormányzat hivatala által meghirdetett vers- és próza­mondó verseny. Ez alkalommal a szakkö­zépiskolások mezőnye mé­retett meg előadóművészi kvalitások dolgában. Szá­mukra is — csakúgy, mint korábban a gimnazistáknak — egy Áprily-vers, illetve egy Tamási-próza volt kö­telező penzumként előírva; a második bemutatásra szánt művet minden feltétel nélkül, szabadon választ­hatták meg. A huszonegy versenyző közül a zsűri — helyezések megkülönböztetése nélkül — kilencet részesített könyvjutalomban. Jóllehet a jelképes dobogó három fokára nem állt fel senki, a két legszínvonalasabb pro­dukciót a nyíregyházi Mű­vészeti Szakközépiskola di­ákjai nyújtották: / Láposi Gabriella és Láng Éva. A gimnazisták döntőjét november 20-án rendezik. □

Next

/
Thumbnails
Contents