Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

1996. november 12., kedd HAZAI HOL-IHI Az ICN megszünteti a szennyezést (Folytatás az I. oldalról) Budapest (KM - MCS) — Az ÁPV Rt. az alábbi közleményt juttatta el lapunknak az Alka­loida Rt. privatizációjával kapcsolatban. Az ÁPV Rt. Igazgatósága 1996. június 26-án elfogadta az ICN Pharmaceuticals Inc. ajánlatát és a Részvény Adás­vételi Szerződés megkötésére 1996. augusztus 30-án került sor. Az ÁPV Rt. az ICN Phar­maceuticals Inc. és az Alkaloi­da Rt. által aláírt Részvény Adásvételi Szerződésben a ve­vő vállalta a 9.114.452 USD (1.439.000.000 Ft) vételár megfizetését az Alkaloida Rt. 50.02 százalékos részvénycso­magjáért. A vevő a vételárat teljes egészében kifizette. Az Alkaloida Rt. privatizá­ciós pályázatának legfonto­sabb eleme az Alkaloida Rt. tulajdonában lévő, a gyáron kívül, Tiszavasvári határától nem messze elterülő, nagyon nagy területű veszélyeshulla- dék-lerakóhely további sorsa volt, amelynek a szakértők ál­tal meghatározott helyreállítá­si költsége a pályázat kiírásá­nak időpontjában 1.100.000.000 Ft-ot tett ki. Az adásvételi szerződésben az ICN kötelezettséget vállalt arra, hogy az ÁPV Rt.-vei kö­zösen kiválasztott környezet­védelmi helyreállítással fog­lalkozó szakértő céggel 1998. december 31-ig a környezeti károkat elháríttatja. A vételár­ból 1.100.000.000 Ft-ot az ÁPV Rt. elkülönített bank­számlára helyezett el, amely­ből csak az APV Rt. rendelke­zésére teljesíthető kifizetés és csak a környezetvédelmi hely­reállítás igazolt számlái elle­nében. Ezzel az eljárással bizton­sággal megakadályoztuk, hogy a Magyar Állam bármely további garanciát adjon, ugyanakkor a szerződés sze­rint legkésőbb 1998. december 31-ig megtörténik egy olyan környezetvédelmi szennyezés megszüntetése, amely még az országos környezetszennyezé­si nyilvántartásban is az elsők között szerepel. Az ÁPV Rt. az 1989. évi XIII. tv. 21. paragrafusa sze­rint az Alkaloida Rt. (és nem a vevő) számlájára visszautalta a vételár 20 százalékát, 288 millió forintot, amelyből az Alkaloida Rt. legalább 90 Szá­zalékos kedvezménnyel dol­gozói részvényt köteles kibo­csátani, és erre a többségi tu­lajdonos ICN Pharmaceuticals Inc. szerződéses kötelezettsé­get vállalt. Az ICN a szerződésben vál­lalta, hogy a tulajdonba lépést követő 90 napon belül 1.800.000.000 Ft. egyösszegű azonnali készpénz fizetéssel megemeli az Alkaloida Rt. alaptőkéjét és erre a Magyar Külkereskedelmi Bank által kibocsátott visszavonhatatlan bankgaranciával rendelkezik az ÁPV Rt. Az utóbbi napokban a médi­ákban megjelentekkel ellentét­ben az ICN Pharmaceuticals Inc., mint vevő egyetlen fillért sem kapott vissza a vételárból, minthogy a környezetvédelmi helyreállításra elkülönített összeg fölött kizárólag az ÁPV Rt., a dolgozói részvény- kibocsátásra visszautalt összeg felett pedig az Alkaloi­da Rt. mint jogi személy ren­delkezik. A kép teljességéhez hozzá­tartozik, hogy a tőkeemelést követően is marad 25 százalék plusz 1 szavazat tartós állami tulajdon az Alkaloida Rt-ben és az ÁPV Rt. érdeke azt dik­tálja, hogy ezen részvénycso­mag értéke megmaradjon, vagy növekedjen. Az ÁPV Rt., az ICN és az Alkaloida Rt. által kötött szer­ződés garantálja az Alkaloida Rt. fennmaradását, tevékeny­ségének folytatását és a dolgo­zók további foglalkoztatását. Tudott dolog, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az Alkaloida Rt. az egyik legna­gyobb munkáltató, és országos érdek, hogy az Alkaloida Rt. esetleges felszámolása ne nö­velje a térségben az amúgy is magas munkanélküliséget. Állásbörze fiataloknak A szakemberek ötleteket várnak a megyei témákra Dupláztak Nyíregyháza (KM) — Szép sikert ért el a 6. athé­ni nemzetközi kórusverse­nyen a Kodály Zoltán Ál­talános Iskola Pro Musica leánykara Szabó Dénes karnagy vezetésével. Mint lapunkban is beszámoltunk róla, Görögországban az énekkar négy kategóriában indult, s a szereplések után a zsűri vasárnap este hir­dette ki az eredményt. A nyíregyházi fiatalok ismét bebizonyították tehetségü­ket a nagyvilág számára, ugyanis a női kari és a gyermekkari kategóriában egyaránt az első helyet szerezték meg. HIT-hírek Fehérgyarmat (M. K.) — A Hármashatár Irodalmi Társaság az elmúlt évek­ben ukrajnai, romániai, de a térségben élő magyaror­szági írók. költők munkái­nak megjelentetéséhez adott segítséget. A fehér- gyarmati székhelyű HIT titkára, Márton István el­mondta, hogy a napokban megjelenik Udud István költő verseskötete. A tár­saság előlegezi a nyomdai költséget. A HIT létrehozta alapít­vány lehetővé tette egy té­vé műsorsorozat Tv 2-n való megjelenését. Ez a ha­vonként a debreceni regio­nális stúdióból sugárzott anyag államtitkári szinten is támogatást kapott. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Az ország különböző főis­koláin és egyetemein tanuló fi­ataljaink gyakran úgy vélik, végzés után megyénkben mi­nimális esélyük van az elhe­lyezkedésre. Több megyei cég is jelezte: a vállalati menedzsment kiöre­gedőben, szívesen látnák a képzett, több nyelven is beszé­lő, rátermett fiatal szakembe­reket — hívták fel (nem tit­koltan hazahívó szándékkal) a figyelmet a Human-Net Ala­Budapest (MTI) — A jövő évi személyi jövedelemadó, il­letve a társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos törvé­nyekhez beadott módosító in­dítványok ' elfogadása után mintegy 17-20 milliárd forint­tal csökken az államháztartás 1997-re tervezett bevétele. így a pénzügyi tárca már azon dol­gozik, milyen korrekciókat le­het végrehajtani a kiadási ol­dalon. Mindezt Draskovics Ti­bor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára kö­zölte újságírókkal a Gazdasági Kabinet hétfői ülését követő­en. Az államtitkár elmondta: összesen mintegy 12 milliárd forinttal rövidíti meg az állam- háztartást az, hogy végül is a szerzői jogdíjak egy része, va­lamint az étkezési hozzájáru­lás a parlament döntése értel­mében jövőre is tb-járulék- mentes lesz. Emellett az az el­pítvány legutóbbi, Nyíregyhá­zán megszervezett találkozó­ján. A Zrínyi Ilona Gimnázium hangulatos kollégiumi épüle­tében az alapítvány vezetése, valamint a felsőfokú tanulmá­nyaikat folytató hallgatók kép­viselői egyeztették elképzelé­seiket arról, miként lehetne még több tartalommal megtöl­teni a már eddig is komoly eredményeket elért kezdemé­nyezést. A megbeszélésen szó esett fogadott módosítás, hogy az étkezési hozzájárulás után nem kell továbbra sem szemé­lyi jövedeleadót fizetni, továb­bi három-négy milliárd forint bevételkiesést eredményez. Újabb 2,5 milliárd forintos be­vételcsökkenést hoz az adójó­váírás kulcsának felemelése 18 százalékról 20 százalékra. Az államháztartás egyenlege azonban nem ekkora összeg­gel romlik, mert a helyzetet ja­vítja, hogy az egészségügyi hozzájárulás csökkentése havi 4500 forintról 1800 forintra, 6 milliárd forintos megtakarítást jelent a Munkaerőpiaci Alap kiadásaiban. így összességé­ben az államháztartás egyenle­ge mintegy 10-12 milliárd fo­rinttal lesz rosszabb az eredeti elképzelésekhez képest. A Pénzügyminisztérium munka­társai dolgoznak már a kiadá­sok korrekcióján, és legkésőbb jövő héten a kormány elé ke­egy tavasszal esedékes állás­börze megszervezéséről, ame­lyen megyei cégek és a végzés előtt álló fiatal szakemberek találhatnak egymásra. Az Ala­pítvány kuratóriuma novem­ber 25-ig fogad pályamunká­kat két témában: a szakembe­rek ötleteket várnak a főisko­lákon, egyetemeken szervező­dő szabolcsi klubok működte­tésére, a kapcsolattartás mód­jára, valamint megyei témák felkutatására TDK-doIgozatok készítéséhez. rülnek az új számok. Mivel a bevételi oldal az államtitkár szavai szerint „be van beto­nozva”, csak a költségvetési kiadások csökkentéséről lehet szó. A kabinet ülésén szó volt az ez évi központi költségvetés általános tartalékáról is. Az ál­lamtitkár elmondta: mintegy 570 millió forint ebből a még szabadon felhasználható összeg. Foglalkozott a kabinet az orosz államadósság helyzeté­vel is. Döntés született arról, hogy az orosz államadósság még fennálló részét az aktuális dollárárfolyam 58,5 százalé­kán fogják átszámolni, illetve a külkereskedelmi mérlegben kimutatni. Elmondta az állam­titkár azt is, hogy az orosz ál­lamadóssággal kapcsolatban 700 millió dollár összegre ér­kezett be pályázat, melyeket november 15-ig bírálnak el. Fő a gazdasági tárca feje A tartalékból még maradt ötszázhetvenmillió forint Kevesebben dolgozhatnak Németországban Budapest (MTI) — A követ­kező évben tovább csökken a vállalkozási export keretében a Németországba kiküldhető magyar munkások száma. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium (IKIM) közlése szerint az idén októ­bertől jövő szeptemberig tartó periódusban összesen 69 800 magyar munkás dolgozhat a szövetségi köztársaságban. Az elmúlt időszakban ez a szám 94 460 volt. Kauf mamié Szirmai Katalin, az IKIM főosztályvezetője az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy a következő időszakban a globális engedélyezett keret havi bontásban 5817 magyar dolgozó németországi foglal­koztatását jelenti. Az alapkon­tingens 3407, a kis- és közép- vállalkozói hányad 1640, az építőipari munkások száma pedig 770. Ez a kontingens kormányközi megállapodás eredménye. Magyarország ez alapján még mindig előnyö­sebb helyzetben van, mint a többi kelet-európai ország, hi­szen — mint az IKIM főosz­tályvezetője hangsúlyozta — a németek elégedettek a magyar dolgozókkal, és továbbra is igénylik munkájukat. Az Építési Vállalkozók Or­szágos Szakszövetségének (ÉVOSZ) vezető tisztségvise­lője, Pfening Antal e témában elmondta, hogy a korábbi idő­szakban a cseh és a román fe­lek jelentősen átlépték a szá­mukra megadott munkaválla­lói keretet. Kelet-Európából összesen mintegy 45 ezer munkás dolgozhat havonta Németországban. A magyar cégek tavaly teljes mértékben kihasználták éves kontingen­süket, ez mintegy félmilliárd márkás nettó árbevételt hozott. Az ÉVOSZ szakértője azt is elmondta, hogy a magyar cé­gek tavalyelőtt beperelték a német munkaügyi hatóságokat a munkavállalói engedélyek magas, mintegy 2000 német márkás illetéke miatt. A perek több szinten folynak, még nem fejeződtek be. Újabb perindít­ványok nem várhatóak, mivel a német hatóságok új illeték­rendszert hagytak jóvá. Két kérdés a parlamentben Nyíregyháza (KM — KÉ) — Bajor Tibor, az MSZP megyénkbeli képviselője a helyi adókról kérdezett nemrég a parlamentben. Arra hívta fel a figyel­met, hogy 1996. január 1- jétől, miután a kétrészes postai befizetési csekket vezették be, az önkormány­zatok számlájára történő adójellegű befizetések után is 36 forint díjat kell a posta részére megfizetni minden egyes befizetéskor — még akkor is, ha a csekken csak 35 forint szerepel, így töb­be kerül a leves, mint a hús. A helyi adókról szóló, többször módosított tör­vény alapján ugyanakkor az önkormányzati adóható­ság készpénzbefizetést nem fogadhat el. Ez a jelenlegi technikai megoldás ugyan­akkor még a kisebb önkor­mányzatoknál is 100 ezres nagyságrendű többletkia­dást jelent. Lát-e lehetőséget arra, hogy a ’97. évi helyi adók­ról szóló törvény e problé­mát megoldja — kérdezte Bajor Tibor, akinek Akar László pénzügyminisztériu­mi államtitkár válaszolt. Elmondta: a fő törekvés, hogy a készpénzes fizetés visszaszoruljon a magyar gazdaságban, de ettől a probléma teljes mértékben jogos. A jelenlegi szabályo­zás csak igen szűk körben, a postahivatallal nem ren­delkező kistelepüléseken, illetve az ideiglenes iparű­zési tevékenység után fize­tendő iparűzési adóra bizto­sít készpénzfizetési lehető­séget. Áz államtitkár elis­merte, a képviselő valóban egy olyan helyzetet tárt föl, ahol irracionális szituáció alakul ki a szigorú szabá­lyok nyomán, ezen azonban változtatni csak a helyi adókról szóló törvénynek a módosításával lehet. A he­lyi adókról szóló ’90-es tör­vény módosítására a kor­mány azonban nem terjeszt be javaslatot. Ákar László azt tanácsol­ta, ha Bajor Tibornak van ötlete a probléma megoldá­sára, önálló képviselői tör­vénymódosító javaslat for­májában terjessze a parla­ment elé. Ha az ötlet jó, a pénzügyi kormányzat tá­mogatni fogja. A Kisvárdai Mezőgazda- sági Kutatóintézet tárgyá­ban Bajor Tibor felvetette: Bár az intézetet még 1992- ben a nyíregyházi kutató- központtal együtt a Debre­ceni Agrártudományi Egyetemhez csatolták, az­óta sem a jogi helyzetét, sem a költségvetési támo­gatását nem rendezték. Az Ágrártudományi Egyetem több alkalommal kérte e helyzet orvoslását. 1996. tavaszán a kutatóközpontok a működőképességük hatá­rára kerültek, ám folytatták a korábban megkezdett ku­tatásaikat. Költségvetésü­ket a megígért támogatások figyelembevételével ter­vezték de eladósodtak, mert nem kapták meg az ígért tá­mogatást. Kérdés, mikorra várható a végleges rende­zés, elérhető-e hogy a kuta­tásfinanszírozás alapfelté­telei Szabolcsban is biztosí­tottak legyenek? Szabó Zoltán művelődési és közoktatási minisztériu­mi államtitkár válaszában elmondta: A két kutatóinté­zet nem önálló jogi sze­mély, hanem része az ag­ráregyetemnek, finanszíro­zásuk az egyetem részeként történik. A kutatóközpont, illetőleg annak állomása várhatóan hosszabb távon is a DATE, illetőleg a for­málódó Debreceni Univer­sitas része lesz. Jön a Los Andinos Nyíregyháza (KM — K. J.) -— Minden évben elláto­gatnak hozzánk, az idén sem lesz másképp! Csütör­tökön, november 14-én este hét órától koncertet ad a nyíregyházi Városi Műve­lődési Központban a latin­amerikai népzenét játszó Los Andinos együttes. Amint az öttagú zenekar vezetője lapunkat tájékoz­tatta: nemrég tértek haza itáliai, franciaországi, ausztriai és erdélyi kőrút­jukról, ez év végén pedig Equadorba készülnek, más­fél hónapos turnéra. Ezután sem térnek még haza: újabb másfél hónapot töltenek el a népzenegyűjtés jegyében Bolíviában, Peruban és Equadorban. Nyíregyházi hangverse­nyükre legújabb lemezük, a Morenita számait — és ter­mészetesen régebbi feldol­gozásaikat — hozzák el. A koncert műsorában mint­egy két tucatnyi hangszert szólaltatnak meg, többek között: pánsípot, furulyá­kat, gitárt, bandolint és gi­tárront (mindkettőt így ne­vezik, nem elírás!), vala­mint a szintén pengetős charango-t. A szervezők kérik az ér­deklődőket, hogy a kon­certbelépőt elővételben vá­sárolják meg a VMK pénz­tárában. A Los Andinos — egy korábbi koncertjén a VMK­ban Harasztosi Pál (archív) felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents