Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-11 / 263. szám

1996. november 11., hétfő KULTÚRA Rendszert váltó közművelődés A világ változott, mégpedig gyorsan. Először 1987-ben a finanszírozás Dr. Nagy Ferenc, a Megyei Levél­tár igazgatója Harasztosi Pál felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — Jubi­leumra készül a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelő­dési Központ és Gyermek­centrum (VMK). Az évfor­duló apropóján azokat a sze­mélyeket kerestük meg, akik valaha — a távolabbi-köze­lebbi múltban — a „ház” élén álltak. Az igazgatók sorában a har­madik dr. Nagy Ferenc, a Me­gyei Levéltár jelenlegi igazga­tója, aki 1987. december 1-jé- vel került a VMK élére. — Négy évig a megyei mú­zeumok igazgatóhelyettese voltam. Mint helyettes bizo­nyára nem végeztem rossz munkát, így eshetett rám a vá­lasztás. Elismerem, a kívülál­lók számára furcsa lehetett az áthelyezésem. Egy ma- gyar-történelem-filozófia szakos bölcsészdoktor mit ke­reshet a népművelők között? Azt kevesen tudták: nem volt számomra idegen a kultúrhá- zak világa: voltam félállásban könyvtáros, illetve művelődé­si házi előadó is. — Valóban működő házat örököltem Vida Jánostól. És nagyszerű munkatársakat. Igaz. az egész ház és a munka­társi gárda is egy stabilnak vélt világra épült. Arra, hogy vál­tozatlan lesz a finanszírozás, változatlan a ház iránti igény, az elvárás a működést illetően. Vállalkozni kell A környezet, a világ azonban változott, mégpedig gyorsan. Először 1987-bén a finanszí­rozás. Elapadtak az addig könnyen szerezhető pénzek, apadt a költségvetés. A ma­gyarázat csak annyi volt: a 118 munkatársból engedjek el né­hányat: a felszabaduló bért fel­használhatom. Egyébként vállalkozzunk! Termeljük meg egyre nagyobb hányadát a házak működésé­nek. □ A szükséghelyzetben mit lépett? Egyáltalán: milyen vállalkozási lehető­ségeket látott? — Semmitől sem irtóztam jobban, mint attól, hogy az addig jól dolgozó munkatársaimat el- küldjem, csupán az­zal az indokkal, nincs meg a bér. El­kezdtünk tehát vál­lalkozni. Tervet dol­goztunk ki arra vo­natkozóan, hogy a béralapunknak egyre nagyobb hányadát magunk termeljük ki. Új épületet vettünk a Grafik nyomdának 12 millióért, azt felú­jítottuk és ott 10-15 főnek munkát ad­tunk. Sajnos, azóta a város az épületet el­adta. Alig 1 millióval kezd­tünk a vásárláshoz, a többit munkahelyteremtő támogatás­ból és saját bevételből terem­tettük elő. Meggyőződésem: hiba volt eladni, intézményi vállalkozásként ma is működ­hetne. Ugyanígy sajnálom a Karády Katalin videoszalont. Ez is úttörő vállalkozásnak számított akkor. Kenyeres Im­re ötletét valósítottunk meg, nem kis anyagi áldozatok árán. Ma már ez sem az intéz­ményé. — Közel 8 milliót költöt­tünk az Ifjúsági Centrum ki­alakítására. A tervező engedé­lyével beépítettük a ház alját. A disco részében ma az Open Doors van. Talán a legbüsz­kébb mégis az ILS (Nemzet­közi Nyelviskola) alapítására vagyok. Sokat kellett harcol­nom érte. de megérte, ma is a megye egyik legrangosabb nyelviskolája. Jelentős jöve­delme származott a ház terme­inek a bérbe adásából is. Kia­lakítottuk a Tóth Sándor Galé­riát. adótanácsadót működtet­tünk. 1989-ben már a működé­sünk 40 százalékát magunk te­remtettük elő. Q A mondottakból kitűnik: másfajta munkastílus, dolgo­zói hozzáállás kellett, hogy társuljon a változásokhoz. A munkatársai rá tudtak hango­lódni az újdonságokra? Emberpróbáló idők — A működés átalakulása a munkatársak változását is megkövetelte. Nem mindenki számára volt könnyen elfo­gadható, hogy az addig biztos bérét (vagy egy részét) innen­től meg kell keresnie a külön­böző vállalkozásokban. Mint vezető emberpróbáló időket éltem meg. A napi munkaidő beosztásom reggel 8-tól, este 10—12-ig tartott. — Az igazi élményt, az iga­zi feladatot azonban maga a rendszerváltás hozta. Már 1988-ban érezhető volt: a poli­tikai élet (az ellenzéki élet) élénkülésével megváltozott az igény a közönség részéről a házzal szemben. Nem volt már szükség a nagy, látványos, or­szágos rendezvényekre, a poli­tikai töltetű eseményekre. Szükség volt ugyanakkor kis közösségi terekre, ahol az át­lagember politizálhat, infor­mációkat szerezhet. Megnőtt az igény az olyan rendezvé­nyekre, amelyek politizáló, el­lenzéki gondolatokat hordoz­nak. Az ilyen igény kielégíté­sében jó munkatársaim voltak. Elsőként említem Kocsis And­rást aki a politikai műsorokat rendezte. így fogadhattam An­tall Józsefet. Szűrös Mátyást. Habsburg Ottót. Horn Gyulát és a Friderikusz-műsor kereté­ben még számtalan színes, ér­dekes embert. Sok-sok politi­kai rendezvény volt a Város­majori Művelődési Házban és az Alvégesiben. Bradács Má­ria. Bodnár Józsefné. Berta Erzsébet, Gere János, Jámbor István, Gulyás József. Seszták Oszkár megbízható munkatár­saim voltak. Úgy gondolom: a rendszerváltás megyei történé­seiben a ház meghatározó sze­repet játszott. Nálunk úgy ala­kult, hogy a városmajori há­zunk az SZDSZ egyik törzshe­lye lett, a Honvéd utcai a Fide- szé. A KDNP alakuló ülése a központi épületben volt. Ná­lunk szeretett volna irodát nyitni az MDF-megyei szerve­zete. Végül az első központja a moziüzemi vállalat lett. — Volt egy értelmiségi klu­bunk, ahová ellenzéki előadó­kat hívtunk meg. A klub ren­dezvényére telefonon toboroz­tuk a közönséget, 15-20 főt. Erről megyei vezetőim is tud­tak, hallgatólagosan jóváhagy­ták. Jobbító akarat Eljutott ide Baja Ferenc, Szendrei László. Takács Péter. Gulyás József. Seszták Oszkár is. Akkor még nemigen voltak markáns politikai nézetkü­lönbségek közöttük. Mindnyá­jan jobbítani akartunk a való világon. — Talán én éltem át a ház legizgalmasabb éveit. A rend­szerváltást és a gazdálkodás gyökeres átalakulásét. -A stressz és a napi 16-18 órás munka felőrölte egészsége­met, 1990 májusában kórház­ba kerültem szívpanaszokkal. Próbáltam tovább dolgozni, helyetteseim — Nagy Miklós. Roma Lászlóné — mindent megtettek, hogy a rám neheze­dő terhek egy részét átvállal­ják. Az év végén beláttam: nem éghetek tovább ezen a hő­fokon. Fele fizetésért beosztott dolgozónak átjöttem a levél­tárba. Atlasz a vándormadarak vonulásairól Nyíregyháza (KM) — A ma­darak millióinak évente meg­ismétlődő vonulása a termé­szet egyik legrejtélyesebb és leglátványosabb eseménye. Az emberek minden korban csodálattal figyelték e titokza­tos jelenséget, a madarak ki­tartását és lenyűgöző képessé­gét. hogy nemzedékről nemze­dékre pontosan visszatérnek ősi fészkelőhelyükre és telelő­területükre. „A madárvonulás atlasza” speciális, számítógép­pel készített térképeken szem­lélteti az északi és déli félteke több mint száz jelentős madár­fajának vonulási útját. Az at­laszt neves szakértőkből álló nemzetközi munkacsoport ál­lította össze, részletesen is­mertetve az egyes fajok útjá­nak. illetve élettani és viselke­dési sajátosságainak összefüg­géseit. A könyv a csodálatos illusztrációk mellett megadja a tárgyalt fajok olyan alapadata­it is, mint a méret, tömeg, számyfesztávolság és a vonu­lási út hossza. A világ madár­fajainak több mint tíz százalé­ka veszélyeztetett, ezért a könyv nagy hangsúlyt helyez arra, hogy felhívja a figyelmet a madarakra leselkedő veszé­lyekre, az elektromos távveze­tékektől és a vadászattól a ra­gadozókig, a bizonytalan idő­járási feltételekig. A térképe­ket illusztrált esszék egészítik ki a vonulási mintázatokról, repülési technikákról, táplál­kozó- és pihenőhelyekről. A könyv végén ötszáz vonuló fajt ismertető katalógus talál­ható. (CSER Kiadó, 1114 Bu­dapest, Ulászló u. 18. Tel./ Fax: 186-9019: 181-3623.) Lembergi festő, grafikus tárlatát nyitották meg a nyíregyházi tanárképző kerengőjében. Az ukrán városban élő llku Marion József a főiskola Ukrán és Ruszin Filológia Tanszéke és Rajz Tanszéke invitációjára hozta el alkotásait megyeszékhelyünkre. A művész képeire a rendkívül gazdag színvilág jellemző. Kiváló akvarelleket és bravúros karikatúrákat készít, de más tematikai és technikai megoldások sem idegenek tőle. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Lembergben, Rigában és Moszkvában. Hazánkban eddig Budapesten, Hajdúböszörményben és Hortobágyon szerepelt kompozícióival gyűjteményes kiállításokon Balázs Attila felvétele Verdi Requiemje Babka József Nyíregyháza — Nemrég zajlott le a Nemzeti Filhar­mónia évadnyitó koncertje. Verdi Requiemje a hang­versenyre járó közönség kedvenc darabja, előadása garantálja a sikert. A mű bemutatója a Városi Műve­lődési Központ és Gyer­mekcentrum hangverseny- termében osztatlan sikert aratott. A Requiemnek nem részletszépségeiben gyö­nyörködhettünk. hanem tel­jes egészében magas szín­vonalú megszólaltatásában. A koncert karmestere a szá­munkra eddig ismeretlen, de ezen bemutatkozás alap­ján még nagy sikerek előtt álló fiatal olasz karmester Massimo Niccolai volt. Honfitársának alkotása sze­rencsésen találkozott ro; mantikus egyéniségével. O nem az egyes csúcspontok­ra koncentrált, hanem a mű teljes egészére, minden ap­ró részletére. Már a művet indító néhány ütemes zene­kari rész olyan misztikus légkört teremtett, melyből érzékelhető volt: kivételes előadásnak leszünk részei. A Debreceni Filharmoni­kus Zenekar — bár erősen megfiatalítva — érzéke­nyen reagált a karmester minden mozdulatára. A ze­nekart — énekkart és szó­listákat teljesen egyenrangú partnerként kezelve fölé­nyesen, de elmélyülten diri­gálta. A szólisták is olasz mű­vészek voltak Maria Billeri (szoprán), Lucia Scianni- manico (alt), Giovanni Pentasuglia (tenor) és Tuc- cio da! Monte (basszus). Mindegyik művész az átla­gosan jó színvonal mellett, az egyes részek egyedi megoldásával, vagy hang­jának szépségével nyújtott maradandó perceket. Ki­emelkedően jó partnere volt a karmesternek a Debreceni Kodály Kórus. A kórus a nagyzenekar mellett átütő erővel tömören szólalt meg. Ezen esten mindenki elége­dett volt a hangversenyte­rem akusztikájával. Az in­tenzív előadás mindent fe­ledtetett. Ritkán van része előadóknak ilyen sikerben. Massimo Niccolai karnagy Balázs Attila felvétele Hírcsokor Sportnappal... ...kezdődik ma a nyíregyhá­zi Móra Ferenc Általános Iskola egészségmegőrző hete. Holnap délután két órától A kábítószer fo­gyasztás a fiatalok körében címmel tart előadást a tanu­lóknak Szabó Zoltán rendőr hadnagy. (KM) Varga József... ...fafaragó népi iparművész tárlatát ma délután négy órakor nyitják meg a tisza- szentmártoni általános is­kolában. (KM) A nagykállói... ...művelődési központban a holnap 10 órakor nyíló tár­laton mutatkoznak be alko­tásaikkal a nyíregyházi Mű­vészeti Szakközépiskola al­kalmazott fotográfus, bőr­műves, díszítő-szobrász, díszlet- és látványtervező, és üvegműves tanulói. A mándoki fene Mizser Lajos Ha megkérdeznénk, hogy hová való a fene. a követke­ző helységet mondhatnánk: Igmándra, Kadarkútra. Vácra, sőt Egyekre (szójá­ték: egye ki a fene — egye- ki a fene). A sorból Mán- dok sem marad ki, sőt leggyakrabban vele kap­csolatban emlegetik. A fene mint főnév a régiségben fekélyes. daganatos beteg­séget jelentett. A szólást először Zemplénben je­gyezték fel 1877-ben: „Vi­gyen el (egyen meg) a mán­doki fene!” Debrecenben meg is személyesítették: „Egye meg a Mándoki uram fené­je”, Szegeden pedig meg­cifrázták: „Egyen meg a mándoki fityfene!” A szó­lás Zemplénből terjedt el. majd ismert lett az egész Tiszántúlon, majd nyuga­tabbra is. Miért éppen Mán- dok? Alighanem szójátékkal állunk szemben. Tudniillik volt egy ilyen kiszólásunk: ' „Hogy a mándrucfene egye meg!”. A már elavult mándruc szó képzeletbeli vérengző vadállatot jelen­tett. Hangalakja némileg hasonlít a szabolcsi község nevéhez — ez okozhatta azt. hogy helynévvé módo­sították. Nem csak a fenét idézgetik a Tisza túlolda­lán: „Vigyázz, mert megfo- gi a mándoki görcs a lábo- dat”! Úgy látszik, hogy a zempléniek bocsánatot kér­hettek a szabolcsiaktól, mondván: „Olyan szelídek, mint a mándoki galambok”, így tehát Mándok nemcsak a fene és a görcs hazája, ha­nem a szelídségé is. c □

Next

/
Thumbnails
Contents