Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-11 / 263. szám
1996. november 11., hétfő KULTÚRA Rendszert váltó közművelődés A világ változott, mégpedig gyorsan. Először 1987-ben a finanszírozás Dr. Nagy Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója Harasztosi Pál felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — Jubileumra készül a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum (VMK). Az évforduló apropóján azokat a személyeket kerestük meg, akik valaha — a távolabbi-közelebbi múltban — a „ház” élén álltak. Az igazgatók sorában a harmadik dr. Nagy Ferenc, a Megyei Levéltár jelenlegi igazgatója, aki 1987. december 1-jé- vel került a VMK élére. — Négy évig a megyei múzeumok igazgatóhelyettese voltam. Mint helyettes bizonyára nem végeztem rossz munkát, így eshetett rám a választás. Elismerem, a kívülállók számára furcsa lehetett az áthelyezésem. Egy ma- gyar-történelem-filozófia szakos bölcsészdoktor mit kereshet a népművelők között? Azt kevesen tudták: nem volt számomra idegen a kultúrhá- zak világa: voltam félállásban könyvtáros, illetve művelődési házi előadó is. — Valóban működő házat örököltem Vida Jánostól. És nagyszerű munkatársakat. Igaz. az egész ház és a munkatársi gárda is egy stabilnak vélt világra épült. Arra, hogy változatlan lesz a finanszírozás, változatlan a ház iránti igény, az elvárás a működést illetően. Vállalkozni kell A környezet, a világ azonban változott, mégpedig gyorsan. Először 1987-bén a finanszírozás. Elapadtak az addig könnyen szerezhető pénzek, apadt a költségvetés. A magyarázat csak annyi volt: a 118 munkatársból engedjek el néhányat: a felszabaduló bért felhasználhatom. Egyébként vállalkozzunk! Termeljük meg egyre nagyobb hányadát a házak működésének. □ A szükséghelyzetben mit lépett? Egyáltalán: milyen vállalkozási lehetőségeket látott? — Semmitől sem irtóztam jobban, mint attól, hogy az addig jól dolgozó munkatársaimat el- küldjem, csupán azzal az indokkal, nincs meg a bér. Elkezdtünk tehát vállalkozni. Tervet dolgoztunk ki arra vonatkozóan, hogy a béralapunknak egyre nagyobb hányadát magunk termeljük ki. Új épületet vettünk a Grafik nyomdának 12 millióért, azt felújítottuk és ott 10-15 főnek munkát adtunk. Sajnos, azóta a város az épületet eladta. Alig 1 millióval kezdtünk a vásárláshoz, a többit munkahelyteremtő támogatásból és saját bevételből teremtettük elő. Meggyőződésem: hiba volt eladni, intézményi vállalkozásként ma is működhetne. Ugyanígy sajnálom a Karády Katalin videoszalont. Ez is úttörő vállalkozásnak számított akkor. Kenyeres Imre ötletét valósítottunk meg, nem kis anyagi áldozatok árán. Ma már ez sem az intézményé. — Közel 8 milliót költöttünk az Ifjúsági Centrum kialakítására. A tervező engedélyével beépítettük a ház alját. A disco részében ma az Open Doors van. Talán a legbüszkébb mégis az ILS (Nemzetközi Nyelviskola) alapítására vagyok. Sokat kellett harcolnom érte. de megérte, ma is a megye egyik legrangosabb nyelviskolája. Jelentős jövedelme származott a ház termeinek a bérbe adásából is. Kialakítottuk a Tóth Sándor Galériát. adótanácsadót működtettünk. 1989-ben már a működésünk 40 százalékát magunk teremtettük elő. Q A mondottakból kitűnik: másfajta munkastílus, dolgozói hozzáállás kellett, hogy társuljon a változásokhoz. A munkatársai rá tudtak hangolódni az újdonságokra? Emberpróbáló idők — A működés átalakulása a munkatársak változását is megkövetelte. Nem mindenki számára volt könnyen elfogadható, hogy az addig biztos bérét (vagy egy részét) innentől meg kell keresnie a különböző vállalkozásokban. Mint vezető emberpróbáló időket éltem meg. A napi munkaidő beosztásom reggel 8-tól, este 10—12-ig tartott. — Az igazi élményt, az igazi feladatot azonban maga a rendszerváltás hozta. Már 1988-ban érezhető volt: a politikai élet (az ellenzéki élet) élénkülésével megváltozott az igény a közönség részéről a házzal szemben. Nem volt már szükség a nagy, látványos, országos rendezvényekre, a politikai töltetű eseményekre. Szükség volt ugyanakkor kis közösségi terekre, ahol az átlagember politizálhat, információkat szerezhet. Megnőtt az igény az olyan rendezvényekre, amelyek politizáló, ellenzéki gondolatokat hordoznak. Az ilyen igény kielégítésében jó munkatársaim voltak. Elsőként említem Kocsis Andrást aki a politikai műsorokat rendezte. így fogadhattam Antall Józsefet. Szűrös Mátyást. Habsburg Ottót. Horn Gyulát és a Friderikusz-műsor keretében még számtalan színes, érdekes embert. Sok-sok politikai rendezvény volt a Városmajori Művelődési Házban és az Alvégesiben. Bradács Mária. Bodnár Józsefné. Berta Erzsébet, Gere János, Jámbor István, Gulyás József. Seszták Oszkár megbízható munkatársaim voltak. Úgy gondolom: a rendszerváltás megyei történéseiben a ház meghatározó szerepet játszott. Nálunk úgy alakult, hogy a városmajori házunk az SZDSZ egyik törzshelye lett, a Honvéd utcai a Fide- szé. A KDNP alakuló ülése a központi épületben volt. Nálunk szeretett volna irodát nyitni az MDF-megyei szervezete. Végül az első központja a moziüzemi vállalat lett. — Volt egy értelmiségi klubunk, ahová ellenzéki előadókat hívtunk meg. A klub rendezvényére telefonon toboroztuk a közönséget, 15-20 főt. Erről megyei vezetőim is tudtak, hallgatólagosan jóváhagyták. Jobbító akarat Eljutott ide Baja Ferenc, Szendrei László. Takács Péter. Gulyás József. Seszták Oszkár is. Akkor még nemigen voltak markáns politikai nézetkülönbségek közöttük. Mindnyájan jobbítani akartunk a való világon. — Talán én éltem át a ház legizgalmasabb éveit. A rendszerváltást és a gazdálkodás gyökeres átalakulásét. -A stressz és a napi 16-18 órás munka felőrölte egészségemet, 1990 májusában kórházba kerültem szívpanaszokkal. Próbáltam tovább dolgozni, helyetteseim — Nagy Miklós. Roma Lászlóné — mindent megtettek, hogy a rám nehezedő terhek egy részét átvállalják. Az év végén beláttam: nem éghetek tovább ezen a hőfokon. Fele fizetésért beosztott dolgozónak átjöttem a levéltárba. Atlasz a vándormadarak vonulásairól Nyíregyháza (KM) — A madarak millióinak évente megismétlődő vonulása a természet egyik legrejtélyesebb és leglátványosabb eseménye. Az emberek minden korban csodálattal figyelték e titokzatos jelenséget, a madarak kitartását és lenyűgöző képességét. hogy nemzedékről nemzedékre pontosan visszatérnek ősi fészkelőhelyükre és telelőterületükre. „A madárvonulás atlasza” speciális, számítógéppel készített térképeken szemlélteti az északi és déli félteke több mint száz jelentős madárfajának vonulási útját. Az atlaszt neves szakértőkből álló nemzetközi munkacsoport állította össze, részletesen ismertetve az egyes fajok útjának. illetve élettani és viselkedési sajátosságainak összefüggéseit. A könyv a csodálatos illusztrációk mellett megadja a tárgyalt fajok olyan alapadatait is, mint a méret, tömeg, számyfesztávolság és a vonulási út hossza. A világ madárfajainak több mint tíz százaléka veszélyeztetett, ezért a könyv nagy hangsúlyt helyez arra, hogy felhívja a figyelmet a madarakra leselkedő veszélyekre, az elektromos távvezetékektől és a vadászattól a ragadozókig, a bizonytalan időjárási feltételekig. A térképeket illusztrált esszék egészítik ki a vonulási mintázatokról, repülési technikákról, táplálkozó- és pihenőhelyekről. A könyv végén ötszáz vonuló fajt ismertető katalógus található. (CSER Kiadó, 1114 Budapest, Ulászló u. 18. Tel./ Fax: 186-9019: 181-3623.) Lembergi festő, grafikus tárlatát nyitották meg a nyíregyházi tanárképző kerengőjében. Az ukrán városban élő llku Marion József a főiskola Ukrán és Ruszin Filológia Tanszéke és Rajz Tanszéke invitációjára hozta el alkotásait megyeszékhelyünkre. A művész képeire a rendkívül gazdag színvilág jellemző. Kiváló akvarelleket és bravúros karikatúrákat készít, de más tematikai és technikai megoldások sem idegenek tőle. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Lembergben, Rigában és Moszkvában. Hazánkban eddig Budapesten, Hajdúböszörményben és Hortobágyon szerepelt kompozícióival gyűjteményes kiállításokon Balázs Attila felvétele Verdi Requiemje Babka József Nyíregyháza — Nemrég zajlott le a Nemzeti Filharmónia évadnyitó koncertje. Verdi Requiemje a hangversenyre járó közönség kedvenc darabja, előadása garantálja a sikert. A mű bemutatója a Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum hangverseny- termében osztatlan sikert aratott. A Requiemnek nem részletszépségeiben gyönyörködhettünk. hanem teljes egészében magas színvonalú megszólaltatásában. A koncert karmestere a számunkra eddig ismeretlen, de ezen bemutatkozás alapján még nagy sikerek előtt álló fiatal olasz karmester Massimo Niccolai volt. Honfitársának alkotása szerencsésen találkozott ro; mantikus egyéniségével. O nem az egyes csúcspontokra koncentrált, hanem a mű teljes egészére, minden apró részletére. Már a művet indító néhány ütemes zenekari rész olyan misztikus légkört teremtett, melyből érzékelhető volt: kivételes előadásnak leszünk részei. A Debreceni Filharmonikus Zenekar — bár erősen megfiatalítva — érzékenyen reagált a karmester minden mozdulatára. A zenekart — énekkart és szólistákat teljesen egyenrangú partnerként kezelve fölényesen, de elmélyülten dirigálta. A szólisták is olasz művészek voltak Maria Billeri (szoprán), Lucia Scianni- manico (alt), Giovanni Pentasuglia (tenor) és Tuc- cio da! Monte (basszus). Mindegyik művész az átlagosan jó színvonal mellett, az egyes részek egyedi megoldásával, vagy hangjának szépségével nyújtott maradandó perceket. Kiemelkedően jó partnere volt a karmesternek a Debreceni Kodály Kórus. A kórus a nagyzenekar mellett átütő erővel tömören szólalt meg. Ezen esten mindenki elégedett volt a hangversenyterem akusztikájával. Az intenzív előadás mindent feledtetett. Ritkán van része előadóknak ilyen sikerben. Massimo Niccolai karnagy Balázs Attila felvétele Hírcsokor Sportnappal... ...kezdődik ma a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola egészségmegőrző hete. Holnap délután két órától A kábítószer fogyasztás a fiatalok körében címmel tart előadást a tanulóknak Szabó Zoltán rendőr hadnagy. (KM) Varga József... ...fafaragó népi iparművész tárlatát ma délután négy órakor nyitják meg a tisza- szentmártoni általános iskolában. (KM) A nagykállói... ...művelődési központban a holnap 10 órakor nyíló tárlaton mutatkoznak be alkotásaikkal a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola alkalmazott fotográfus, bőrműves, díszítő-szobrász, díszlet- és látványtervező, és üvegműves tanulói. A mándoki fene Mizser Lajos Ha megkérdeznénk, hogy hová való a fene. a következő helységet mondhatnánk: Igmándra, Kadarkútra. Vácra, sőt Egyekre (szójáték: egye ki a fene — egye- ki a fene). A sorból Mán- dok sem marad ki, sőt leggyakrabban vele kapcsolatban emlegetik. A fene mint főnév a régiségben fekélyes. daganatos betegséget jelentett. A szólást először Zemplénben jegyezték fel 1877-ben: „Vigyen el (egyen meg) a mándoki fene!” Debrecenben meg is személyesítették: „Egye meg a Mándoki uram fenéje”, Szegeden pedig megcifrázták: „Egyen meg a mándoki fityfene!” A szólás Zemplénből terjedt el. majd ismert lett az egész Tiszántúlon, majd nyugatabbra is. Miért éppen Mán- dok? Alighanem szójátékkal állunk szemben. Tudniillik volt egy ilyen kiszólásunk: ' „Hogy a mándrucfene egye meg!”. A már elavult mándruc szó képzeletbeli vérengző vadállatot jelentett. Hangalakja némileg hasonlít a szabolcsi község nevéhez — ez okozhatta azt. hogy helynévvé módosították. Nem csak a fenét idézgetik a Tisza túloldalán: „Vigyázz, mert megfo- gi a mándoki görcs a lábo- dat”! Úgy látszik, hogy a zempléniek bocsánatot kérhettek a szabolcsiaktól, mondván: „Olyan szelídek, mint a mándoki galambok”, így tehát Mándok nemcsak a fene és a görcs hazája, hanem a szelídségé is. c □
