Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-11 / 263. szám
1996. november 11., hétfő Szöveg nélkül Ferter János rajza Fütty és olló Galambos Béla A híradások szerint a hallgatóság hangos füttyszava kísérte a gyulai országos agrárfórumon a földművelési miniszter — nyilván számokon alapuló, ám a mezőgazda- sági termelők által egyelőre nem igazán érzékelhető — optimista vélekedését az agrárolló szűküléséről. A gazdaberkekben mostanában sokat emlegetett kétágú éles szerszám nyílásának nagyságáról — amely alatt az agrártermeléshez felhasznált ipari cikkek beszerzési, illetve a mezőgazdasági termékek fel- i ásárlási árnövekedésének egymáshoz viszonyított aránya értendő — pontos adatokat közöl az a tanulmány, amelyet a Magyar Agrárkamara valamint a Mezőgazdasági Szövetkeze- tők és Termelők Országos Szövetsége együttesen készített. A „tények és érvek az agrárágazat nemzetgazdaság stabilizációjában betöltött szerepéről” címmel, tulajdonképpen a kormány asztalára szám elemzésbéíl ugvau valóban az derül ki. hogy bár 1989-től négy év alatt folyamatosan igen tágra (több mint másfélszeresére) nyílt az agrárolló, 1993-téíl némi csukódás észlelhető. Am maguk a szerzők sem tulajdonítanak neki jelentőséget, hiszen az agrárágazat szempontjából a hét évvel ezelőttitől mintegy 40 százalékkal rósz- szabó mai helyzet a megfordulni látszó tendenciák dacára is még mindig tragikusnak mondható. Nem lehet stabilizálni a magyar gazdaságot anélkül, hogy az agrárágazatot ne állítaná a kormány növekedési pályára. Az agrár- gazdaság növekedésének elmaradása viszont már néhány éven belül megingathatja a nemzetgazdaságot is, állítják a szerzéík. Hiába van benne azonban a kormány programjában fontos célként megjelölve az agrárfejlődés, hiába deklarálják ezt a szándékot az ország vezetői, ha a gyakorlatban nem, vagy csak alig történik valami a megvalósítással kapcsolatban. Egy átgondolt intézkedési csomagtere, ha azonnal hozzá látunk meghozhatja. 5-6 év alatt a kívánt eredményt. Ahol megmérettetnek az autók Kovács Kálmán államtitkár szerint nem mifelénk a legégetőbb az autópálya Elek Emil felvétele Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — A Nyírségvíz Rt. alapító okiratának ünnepélyes aláírásának alkalmából látogatott el megyénkbe a közelmúltban Kovács Kálmán, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára. Nyíregyházi programja során megtekintette a megyei Közlekedési Felügyeletet is, ahol találkozott a felügyelet vezetőivel. A megyei közlekedési felügyeletek rangsorában előkelő helyet elfoglaló nyíregyházi cégnél a legújabb berendezést is megmutatták neki: a számítógépes fékhatásmérőt. A találkozón az államtitkár készséggel válaszolt lapunk kérdéseire is. Nagyobb felelősség ÍJ Hogyan ítéli meg a megyei közlekedési felügyeleten dolgozók munkáját? — Az egész ország területén kielégítő, jó a felügyeletek munkája. Vannak területek, ahol az átlagosnál nagyobb felelősség nyugszik a felügyeletek vállán. A keleti régió ide tartozik, itt fokozottabban kívánatos a műszaki-szakmai felügyelet a vizsgáztatásnál. Öröm számunkra, hogy itt a magánvállalkozók számára is biztosított rendszerben csak zárt rendszerű vizsgáztatás Kovács Kálmán van, valamennyi helyen a számítógépes rendszert alkalmazzák. Határozott célunk: a gépjármű-vizsgáztatás terén az emberi tényezőt a legmesszebb menőkig kiszűrni, automatizálni, hogy minél ob- jektívebb. szakszerűbb, megbízhatóbb legyen. Különösen fontos ez azokon a területeken. ahol külső cég végzi a tevékenységet. Szaboics-Szat- már-Beregben a vizsgálat döntő része a felügyeleten zajlik: 71 ezer gépjármű vizsgálatának 63 százalékát itt bonyolítják. A közlekedési felügyeletek feladata a közutak felügyelete is. E téren sincs könnyű helyzetben a cég, hisz a megyében jelentős a tranzit- forgalom. Idén újabb tevékenységek is a közlekedési felügyelethez kerültek, például a hétvégi forgalomkorlátozás ellenőrzése. Megbirkózott a feladatokkal a felügyelet anélkül, hogy különösebb személyi vagy anyagi többletlehetőséget kapott volna hozzá. A minisztérium. mint hatósági szerv a díElek Emil felvetele Jkeresztü, idén egyenesbe hozta a felügyeletek gazdálkodását, rendezte az évek óta elmaradt díjtételi változásokat. Privatizáció J Időről időre felröppennek hírek a felügyeletek privatizációjáról. Most mi az álláspont erről? — Évek óta visszatérő kérdés ez, konkrét érdeklődés is van. hisz a tevékenység aránylag jól piacosítható. A '60-70- es évek nagyon gyorsan meginduló motorizációjához az akkori felügyelőségek személyi és műszaki tartalomban nem tudtak lépni, ezért volt fontos külső cégek bevonása a műszaki vizsgáztatásba. Ettől visszalépni nem akarunk. Célunk: bizonyos részterületeken kezdődjön együttműködés, illetve feltérképezni, szükséges- e a magyar piacon újabb szereplők bevonása. Autópálya ÍJ Ha valaki illetékes helyről nálunk jár. attól mindig megkérdezzük: tesz-e nekünk M3- asunk. Az az igazság, biztosabbak lennénk a dologban, ha Nyíregyházáról kezdik Pest felé építeni, mert akkor biztosan „összeért” volna az út két vége... — Házat sem a tetőtől építünk... !JElnézést, nálunk ilyenre is volt már példa: így épült a színészház és a szakszervezetek székháza. — Sok mindent meg kell még vizsgálni ahhoz, hogy azt mondjuk: Nyíregyháza és környezetének fejlesztése elképzelhetetlen e nélkül. Az biztos, hogy jó úthálózatra, jó csatlakozásra és jó összeköttetésre van szükség. Idővel el kell jönnie az autópályának Nyíregyházáig, de egészen más a Budapest-Polgár és a Nyíregyháza-Polgár közötti szakasz. A 3-ason nagyon jól lehet haladni. Azért nem itt a legégetőbb az autópálya megépítése. Annak kell örülni, hogy nagy erőkkel és tempóval megindult az M3-as építése Füzesabonyig, s várhatóan 2001-ig pedig eljut Polgárig. Tüneti kezelés Páll Géza T ddig csak a vonatig dobálóktól kellett JLj tartani az utazóközönségnek, ami egymagában is elég volt ahhoz, hogy elriassza az embereket a gyakori vonatozástól. De ha muszáj menni, akkor aligha van választási lehetősége az embernek. A bűnözők hamar rájöttek, hogy az utasok védtelenek a vonatokon. S mintha csak lekoppintották volna a múlt századvégi vadnyugati vonatrablók módszereit, hozzáláttak az utasok kirablásához. Nemrég a Keleti pályaudvaron a még el sem induló vonat egyik fölkéjébe rontottak be a bűnözők, s kifosztották — kést tartva a ember torkának — az egyik angol üzletembert. Aztán kereket oldottak. Még frissebb esemény ennél a Dácia nemzetközi expresszen történt rablótámadás. amelynek néhány tettesét sikerült elfogni. Dicséret ezért a rendőrségnek. De ne feledjük, ez inkább a véletlen műve volt, mert mi történik, ha éppen nincsenek rendőrök a vonaton. Akkor ezúttal is kereket oldottak volna a bűnözők. Tüneti kezeléssel aligha lehet megoldani a kritikussá vált közbiztonságot. Szükség van persze a vasúti rendőrségre, sőt a sokat sürgetett metrórendőrségre is. De azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy valamennyi vonatra jut majd rendőr, aki megvédi az utasokat. A bűnözőket aligha riasztják el a sikertelen esetek, tik nemigen adják fel. Tisztában vannak vele, ők a nyerők. Az, hogy néhányuk esetenként lebukik, semmit nem jelent, százak állnak a helyükre. A hazai és a külföldi országokból idetelepült bűnbandák pókhálószerűen beszőtték az országot. Ezeket belátható időn belül, úgymond kiirtani a jelenlegi anyagi nehézségen, a jogi és szemléletbeli hézagok közepette szinte lehetetlen. Egy-egy látványos rendőrségi akció, legfeljebb az egyéni, kisstílű bűnözőket ijeszti meg, talán egy időre. De a profikat nemigen. „Megújult erővel a Volkswagen haszongépjárművek" címmel kétnapos seregszemlére került sor Nyíregyházán a Platán Autóházban a napokban. Bemutatták a legújabb LF-35, a T-4-es és a Cady kombi gépkocsikat Csalánvetés M iért, miért nem, Be- zerédit valahogy nagyon nem szívelte a szomszédasszony. Már akkor nagyon bizalmatlanul méregette, amikor megvette a kis faluszéli házat és beköltözött. Beszélték a faluban, hogy ő akarta megvenni a lányának. csak nem volt elég pénze, de ki tudja, van e alapja a pletykjának. Mindenesetre tény, hogy szálka volt a szemében az új szomszéd, minden alkalmat megragadott, hogy kritizálja. Márpedig alkalom volt bőven, mivelhogy Örzse néni unatkozott. Ilyenkor aztán kiült a kapu elé a kispadra, s ahogy beszélgetőtársra talált, azon nyomban kifejtette a Bezerédiről vallott nézeteit. Előbb csak az öltözékét bírálta meg, mondván, miféle ember az, aki állandóan kopott farmerben lófrál. Aztán a kocsijával nem volt megelégedve. mivel az öreg Trabant ugyancsak füstölt, s rendszeresen felmondta a szolgálatot. Késéíbb. azt nehezményezte. hogy túl hangosan ugat a szomszéd kutyája. amiből azon kézenfekvő következtetést vonta le. hogy nem adnak neki enni. Am a bírálat leggyakoribb tárgya mégis a kert volt. A kert, amit Örzse néni világ életében szent dolognak tekintett. Mert az ő portáját, azt meg lehetett nézni. Még ki sem látszott a rög alól a fűszál, ő már gyomlált. Az udvaron pedig reggel és este rendszeresen szemlét tartott, vajh nem ütötte e fel valahol a fejét egy cérnányi gaz. Persze. tehette, hiszen ideje volt bőven. A kert, meg az udvar pedig akkora volt. hogy egy sportosabb uszkár két szer re átugrotta volna. Szó mi szó, a szomszéd korántsem dicsekedhetett ilyen rendezett portával. Igaz, hogy ideje sem nagyon volt a kert babusgatására, ő is, meg a felesége is dolgozott látástól vakolásig: szerettek volna építkezni. De Örzse nénit az ilyen mellékkörülmények egyáltalán nem érdekelték, szántára csak az eredmény, a végső esztétikum volt fontos. Szinte kéjes örömmel vezette végig az ismerősöket a kerítés mentén, s mutatta be az általa felfedezett, s aprólékosan lajstromba vett gyomokat. A veteményest mindig a végére hagyta, mint csattanót. Az ágyásokban felbukkanó minden egyes fűszálat az emberi tisztesség megcsúfolásának tekintette, s levonta a konzekvenciát: nem fog itt teremni semmi. Bármennyire is elfoglalt volt Bezerédi, előbb-utóbb fölébe jutott az áskálódás híre. Eleinte megpróbált a szomszédasszony kegyeibe férkőzni. A vasárnapi süteményből átvitt egy kis kóstolót, felajánlotta, hogy felaprítja a téli tüzelőt. Am Örzse nénit semmi sem hatotta meg, egyszerűen nem volt hajlandó változtatni a meggyőződésén. Eljött az ősz, s Örzse néni offenzívát indított az amúgy sem nagyon létező kerti gyomok ellen, mondván, így nem hullajtják el a magvakat, s az ő telke tavasszal is olyan lesz. mint a patyolat. Ez, azonban még nem lett volna baj, defű- höz-fához rohangált a panaszával, miszerint a szomszédból a gyomokat az ő kertjébe hordja az uralkodó széljárás. A polgármester végül meg- únta a dolgot, s beidézte a szomszédot, ugyan pusztítsa már ki a kertjéből azt a húsz szál füvet, mely Örzse néni jövő évi termését veszélyezteti. Bezerédinek már kezdett felmenni a vérnyomása, de zokszó nélkül végrehajtotta a hivatalos személy felszólítását. Am Örzse nénin nem lehetett kifogni. Most már azt követelte, hogy vágja ki a gyülölcsfákat is, mert ezeken telelnek át a kártevőik. r avasszal aztán fura dolog történt. Örzse néni kertje egyre zöldült, mindenütt felütötte fejét a szinte kiírthatatlan csanál. Egész nap gyomlálgatott szegény, s arra sem jutott ideje, hogy a szomszédot szapulja. A rossznyelvek a mai napig azt beszélik, hogy Bezerédi vetette el a gondosan összegyűjtögetett csalánmag va kát. □ Nézőpont .HÁTTÉR ___ mm I y*T'| $T ü Trail *n II fff Éf JfL tt .JJL -áZL. mL fi Mik ______________________________________________£ ______
