Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-07 / 234. szám

12 Kelet-Magyarorszag KULTÚRA i9v6. Oktober /., héttő Verne Gyula jóslatai Budapest (MTI) — Gyár- kéménvek ezrei merednek Párizs házai fölé, a levegő pestises, a parkok és terek eltűntek, átadva helyüket túlméretezett utcáknak. Tel­jesen automatizált, zajtalan városi vasút szállítja az em­bereket az elővárosokból munkahelyükre. Mindez Verne Gyula elveszettnek hitt korai regényében, a Pá­rizs a XX. században olvas­ható. amely most, csaknem száz évvel a nagy író halála után Bécsben a Paul Zsol- nay Kiadónál megjelent. Az 1863-ban írt regény apokaliptikus képet rajzol napjainkról — Verne ugyanis a cselekményt a XX. század hatvanas éveire helyezte át. A legtöbb em­ber alávetette magát a tech­nika diktátumának, a zene, a festészet és az irodalom ki­iktatódott az emberek életé­ből. A színházakban az ál­lam által színre vitt darabo­kat láthatnak a nézők. A re­gény központi alakja az ifjú Michel, aki a jelek szerint a XIX. századból felejtődött itt. Költő, de a költészet csak akkor engedélyezett, ha a technikát dicsőíti. Mi­vel azonban Michel megta­gadja, hogy mást dicsőítsen, mint a szerelmet és a termé­szetet, ezért egy bankba száműzik tisztviselőnek. Verne Gyula a továbbiak­ban elbeszéli, hogy Michel miként vall kudarcot a bankvilág emberellenes kö­zegében. Rövid időre ugyan sikerül két társával együtt elmenekülnie egy képzelt világba, de hamarosan ször­nyűséges nyomor köszönt rá. A profithajhászás kihe­gyezett ábrázolását az író éles társadalomkritikával kapcsolja össze. Akinek nincs pénze, az nem lehet túlélő. Évszázadunk árnyol­dalait nemcsak ezen a téren sikerült előrevetítenie. Jóllehet Verne előzőleg szerződött kiadójával, Pier- re-Jules Hetze!lel, hogy évente két-három regényt ír neki, Hetzel mégis kereken elutasította a Párizs a XX. században kiadását. A kézi­rat bennfelejtődött az író­asztalfiókban és csaknem 85 éven át elveszettnek hit­ték. Verne dédunokája, Jean csak 1989-ben találta meg. A görög kormány... ...támogatja a híres amerikai rendező, Oliver Stone terve­it, hogy filmet készítsen Nagy Sándorról. Amint azt a görög kulturális miniszter a rendező athéni látogatása­kor közölte, országa minden szükséges támogatást meg­ad egy ilyen film elkészíté­séhez. (MTI) Nemzetközi... ...játékkiállítást és vásárt rendeznek a budapesti Láng Művelődési Központban október 23-tól 27-ig. (KM) Elmaradnak... ...a nyíregyházi Városi Mű­velődési Központban (VMK) tervezett Szivár­vány bérletes színházi elő­adások. Mint megtudtuk: a budapesti műsorszervező a VMK számára — utólago­san — elfogadhatatlan mér­tékű áremelést jelentett be, emiatt hiúsult meg a prog­ram. (KM) Mészáros... ...Géza László fotóiból nyí­lik kiállítás október 10-én a nyíregyházi Városi Műve­lődési Központ és Gyer­mekcentrumban. A jelenleg Tiszavasváriban élő fotós bemutatandó felvételeinek jó részét nyugdíjba vonulá­sát követően készítette. A Ludas... ...Matyi című bábjátékot mutatja be a miskolci Cso­damalom Bábszínház októ­ber 7-én és 8-án (mindkét napon 10-től és 14 órától) a nyíregyházi Kölyökvárban. (KM) Piacképes nyelvismeretet Szövegszerkesztés angol, német, francia, orosz, olasz, ukrán nyelven i_____________________________________________________i í muXmímI ■ ^j Daloló cigányok Nyíregyháza (KM) — A Sóstói Múzeumfalu Baráti Köre a Magyarországi nem­zeti és etnikai kisebbsége­kért Alapítvány támogatá­sával megjelentette a Maija­ki Luludi cigány népzenei együttes Gindonale bare cí­mű audiokazettáját, amely cigány népdal- és népzenei felvételeket tartalmaz. A kazetta anyagát cigány és magyar nyelvű kottáskönyv egészíti ki. A két kiadványt írásbeli kérésre az alapít­vány támogatásával ingye­nesen küldik el azoknak az általános iskoláknak, ahol cigány nyelvű oktatás is fo­lyik. A kéréseket november 15-ig kérik eljuttatni a kö­vetkező címre: Sóstói Mú­zeumfalu, 4431 Sóstófürdő. Tölgyes u. 1. Tel./fax: 42/479-704. Kállai János Nyíregyháza (KM) — A nyíregy házi tanárképző főis­kola a napokban átadott nyelvi labor ja a humán tudo­mányokat kiszolgáló, a Nem­zeti Alaptanterv ÍNAT) cél­kitűzéseinek maximálisan megfelelő infrastrukturális háttér működését teremti meg a tanárképzés folyama­tában. Cse kéné Jónás Erzsébet fő­igazgatóhelyettest, tanszékve­zetőt kérdeztük meg a korsze­rű szaktanterem szolgáltatási színvonaláról. — A pályázati pénzből el­nyert berendezés a legmoder­nebb idegennyelvi oktatás- technikai bázis használatával ismerteti meg a leendő nyelv­tanárokat. Egyszerre gyakorol­hatják a kiejtést, élvezhetik a monitorokon futó kép- és hanganyagot, maguk is bekap­csolódva az oktatóprogram utasításai szerint a számítógé­pen futó programba. Ez a mul- timediális oktatási módszer a legmodernebb világszínvona­lat képviseli, de nem nélkülözi a magasan képzett tanár jelen­létét, közreműködését. Peda­gógusjelöltjeink számára ezért nagy jelentőségű hogy a szak- módszertani ismeretek között ezzel külön is foglalkozzanak. Fordítóképzés A szövegszerkesztő progra­mok a fordítóképzésben nyúj­tanak nagy segítséget. A főis­kola idegennyelvi tanszékei a nyugat-európai fordítóképző központoktól (Brüsszel, Pá­rizs, Trieszt, Bécs) tapasztalat- cseréik alkalmával átvették azokat a tantervi programokat, amelyek helyi adaptálásával piacképes nyelvismeretet, az iparban, kereskedelemben is biztos munkát jelentő fordítás- elméleti és fordítástechnikai tárgyakat oktatnak az egyre bővülő számú érdeklődőknek. A számítógéppark segítségé­A multimediális labor szolgáltatásai világszínvonalúak Elek Emil felvétele vei angol, német, francia, orosz, olasz, ukrán nyelven tudnak a hallgatók szövegeket írni, átváltani ugyanazon do­kumentumban egyik nyelvről a másikra, ha a szerződés vagy szakleírás úgy kívánja. A ma­gyar nyelvű szerkesztőprogra­mot helyesírási, szövegformá­lási segítő és ellenőrző progra­mok egészítik ki. A labor fontos szerepet ját­szik a magyar nyelvű szöveg- szerkesztés professzionális szintű elsajátításában. A gyors- és gépírás szakos hallgatóink a diktálást követő írást a fülhall­gatókon keresztül a szöveg- szerkesztőkön gyakorolhatják akár párhuzamosan 13 külön­böző változatban is. A számí­tógéppark 13 munkahelye ké­szen áll a hallgatók és főisko­lai oktatók igényeinek kielégí­tésére. A tanórákon kívül a szakdolgozatok, tudományos cikkek, oktatási anyagok nyomdakész előállítására anél­kül ad lehetőséget a labor, hogy az adminisztrációban működő gépeket igénybe kellene venni. A humán számítástechnika a szövegszerkesztés mellett a számítógépes hálózat elérési lehetőségével a könyvtárhasz­nálatot is megkönnyíti. A nem­zetközi hálózatban elérhető te­matikus katalógusok egy-egy témakör vagy író munkásságá­nak részletes szakirodalmi fel­dolgozását kínálják anélkül, hogy Bécsbe vagy Párizsba kellene utaznunk egy nagy könyvtári katalógus fellapozá­sához. Az Internet figyelőháló­zata friss híreket ad közre a szakmai rendezvényekről, konferenciákról is, ami nem mellékes a naprakész tudomá­nyos informáltság szempontjá­ból. A technika: eszköz A tanárképző főiskola bölcsész szakos hallgatóit a jövő köve­telményeire szeretnénk ily mó­don is felkészíteni. A technika ismerete nem cél, hanem esz­köz a humán ismeretek szolgá­latában. Dán és finn tapasztala­taink bizonyították: az olvasó embert nem szorítja ki a számí­tógépet, a technikát ismerő ge­neráció, csupán segíti az infor­Vayak a magyar históriában (2.) A marsall hamvai a danzigi templom kriptájában porladtak Molnár Sándor A nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban hétfőn­ként nyelvgyakorlásra jönnek össze — Baranyiné Szi­lágyi Gabriella tanárnő irányításával — az olaszt tanu­ló diákok. Képünk a közelmúltban készült, amikor a gimnazisták bemutató órán fogadták az olasz nyelv­vel ismerkedő általános iskolásokat Harasztosi Pál felvétele Vaja — Az idei év kiemelke­dő eseményei nagyrészt a millecentenáriumhoz kötőd­tek. Ugyanakkor számos olyan jeles történésre is emlé­keztünk, mint pl. pannonhal­mi apátság alapításának 1000., a magyar vasút elindu­lásának, a Tisza szabályozá­sának 150. évfordulója. Mel­lettük alig jut eszünkbe II. Rákóczi Ferenc és bujdosó­társai, Vay Adám hamvai ha­zahozatalának és temetésé­nek évfordulója. Pedig e nagy nemzeti esemény mindenképpen méltó az emlé­kezésre. Sorozatunkban a 90 évvel ezelőtti történéseket idézzük fel. Száműzetésben Midőn Rákóczi szabadsághar­cának ügye hanyatlóban volt, a fejedelem 1711. február 22-én azzal a szándékkal hagyta el az országot, hogy személyes be­folyásával szerezzen segítsé­get a harc folytatásához Nagy Péter cártól, XIV. Lajos fran­cia királytól és a lengyel ki­rálytól. Számításaiban azon­ban csalódik, s közben idehaza fővezére. Károlyi Sándor bé­két köt a császárral. így Rákóczinak két választá­si lehetősége marad: vagy elfo­gadja a Szatmári béke feltéte­leit, mely biztosítja személyes szabadságát és birtokait, ha le­mond az erdélyi fejedelemség­ről, vagy pedig vállalja az ön­kéntes száműzetés létbizonyta­lanságát. A fejedelem az utób­bit választja inkább, mintsem megalkudna és a császár hűsé­gére térne. Kíséretével előbb Lengyel- országba megy, másfél évvel később Franciaországba tele­pedig meg és XIV. Lajos király védelme alatt próbál otthont te­remteni népes kísérete számá­ra. O maga hamarosan vissza­vonult a fényes udvari élettől a grosboisi kamalduli szerzete­sek csendes, a világi zajtól messze eső vendégházának magányába. A „napkirály” ha­lála után nem sok értelmét lát­ja franciaországi tartózkodásá­nak. Remények... Viszont, midőn a törökök há­borúra készülődnek Ausztria ellen, remény ébred benne a szabadságharc török segítség­gel való folytatására, és a por­ta meghívására 1717 végén Törökországba hajózik. A tö­rökök háborús törekvése azon­ban sikertelenül végződik. Rá­kóczinak nem nyílik lehetősé­ge a harc folytatására. A török udvar anyagi támogatása még­is lehetővé teszi, hogy kísére­tével török földön telepedjen le. Konstantinápolyban szeret­ne maradni, ahol édesanyját másfél évtizeddel azelőtt elte­mették. Az osztrák-török há­borút befejező béketárgyalás során Ausztria Rákóczinak és bujdosótársainak a kiadását kérte, de a porta határozott el­utasító állásfoglalására meg­elégszik, hogy a távolabb fek­vő kis városba, Rodostóba vi­gyék őket. így lett Rákóczinak és bujdosótársainak utolsó ál­lomása a törökországi Rodos­tó. Mikes hűsége Ott halt el mellőle Bercsényi Miklós, ott hunyta szemét örök álomra a fejedelem 1735 ápri­lisában, és ott tért örök nyuga­lomra több bujdosótársa, közü­lük utolsónak maradva a hűsé­ges íródeákja, Mikes Kelemen. A betegsége miatt Lengyelor­szágban rekedt udvari marsall- ja, Vay Adám pedig 1719 óta a danzigi Erzsébet-templom egyik kriptájában porladt. Csaknem két évszázadnak kel­lett eltelnie, amíg II. Rákóczi Ferenc és kísérete abban a föld­ben kaptak örök nyugvóhelyet, amelynek szabadságáért egy­kor küzdöttek. máció gyorsabb kiválasztásá­ban, megszerzésében, továbbí­tásában. Szupergyorsan — Személyes élményem volt. amikor egy neves finn nyel­vész, aki szeptemberre egy bu­dapesti konferenciára készült, Moszkvából küldött ilyen mó­don üzenetet közvetlenül a ha­táridő előtt, hogy közvetítsem Nyíregyházáról a konferenciá­ra szánt anyagát a magyar szer­vezőkhöz. Fél óra se telt el, s már örömmel küldhettem a vá­laszomat a moszkvai szálloda számítógépére, hogy a kért anyag továbbítása megtörtént. A postán ez hónapokat vett vol­na igénybe. A hallgatók ilyen módon is szereznek új baráto­kat, nyári külföldi munkalehe­tőséget, szálláscímet, prog­ramötleteket. Olvassák a vicc­újságot ugyanúgy, mint a szak­mai érdeklődésüknek megfele­lő híreket. Lapozgathatnak a festményeket bemutató albu­mokban, megismerkedhetnek más egyetemek programjaival, szakembereivel. Kelletlen szakmák Tatabánya (MTI) — A legutóbbi Összesítés szerint 12,4 százalékos a munka­nélküliségi ráta Komárom- Esztergom megyében. Ez az arány 1,6 százalék­kal magasabb az országos átlagnál. Az. országrész ez­zel a megyék sorrendjében a középmezőny végért he­lyezkedik el. A problémák ? egy része abból ered, hogy a munkaerő-kereslet a mennyiségi túlkínálat el­lenére több ok miatt nem elégíthető ki. Egyrészt azért. mert a munkaerőigény szakmai, végzettségi összetétele je­lentősen eltér a munkanél­küliek összetételétől. Emellett alacsonyak a fel­kínált keresetek és kedve-, zőt lenek a munkakörülmé­nyek. A munkaügyi szakembe­rek felhívják a figyelmet arra, hogy még ma is több „eladhatatlan” szakmára képezik a fiatalokat. Nincs szükség például annyi gyors- és gépíróra, vagy közgazdasági szakkö­zépiskolát végzett fiatalra, mint ahányan ma ezt tanul­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents