Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-05 / 233. szám

14 BÉLYEGGYŰJTŐK Százéves a légiposta Horváth Sándor Világszerte igen népszerű a légi úton szállított ún. repült levelek küldemé­nyek gyűjtése. A magyar légiposta gyűjtők tábora az elmúlt hetekben ünnepelte a magyar légiposta születé­sének 100. születésnapját. 1896-ban a milleniumi kiállítás alkalmával ki­kötött ballon lebegett Budapest fö­lött, amely külön erre az alkalomra készült levelezőlapokat vitt fel a ma­gasba. Ma már igen ritkák és drágák ezek a légiposta levelezőlapok. így kezdődött el 100 évvel ezelőtt a ma­gyar légiposta rendkívül színes törté­nete. Számos ága van a légipostabélye­gek gyűjtésének: hagyományos re­pült levelek, tábori postai légi külde­mények, Zeppelin-léghajóposta, ka­tasztrófalevelek, ballonposta, rakéta­posta, helikopterposta, vitorlázóre­pülő-posta, galambposta és űrhajó­posta. Sokan gyűjtik az első légijára­tok alkalmával külön emlékbélyegző­vel ellátott repült leveleket. A ma­gyar légiposta-katalógus tanúsága szerint ha valaki az összes alkalmi bélyegzővel ellátott magyar repült le­vélből egy-egy példányt össze szeret­ne gyűjteni, akkor összesen 1100 lé­gipostái levelet kellene beszereznie, közte olyan ritkaságokat, mint az el­ső világháború idején az ostromlott Prezemysl-várából előbb repülővel, majd ballonnal szállított levelek egy- egy példányát, vagy pedig a Zeppe­lin léghajó 1931. évi magyarországi körrepülése során szállított levelek egy-egy példányát. A légiposta története a XIX. szá­zad elejéig nyúlik vissza, és kezdet­ben hadicélokat szolgált. Az első postaléggömböt l&Q8.-han a napóle­oni háborúk idején bocsátották fel Dániában. A légiposta történetének következő jelentős fejezete több évti­zeddel később, 1871 szeptemberében Párizsban játszódott le. A porosz csa­patok elvágták a világtól a francia fővárost, és ekkor a párizsiak lég­gömbökkel és postagalambokkal tör­ték átt az ostromzárat. A világ első hivatalos légipostabélyege Olaszor­szágban jelent meg 1917-ben. Olasz­országot a légipostabélyegek kibo­csátásában Ausztria, Magyarország és az Egyesült Államok követte 1918-ban. A légipostagyűjtés szerelmesei ez év nyarán Spanyolországban gyüle­keztek, hogy láthassák az Espamer 96-Aviation y Espatio elnevezésű nemzetközi légiposta-kiállítást. A mai napon, október 5-én pedig az ár­verés vonzza Bécsbe a légiposta-gyűj­tés szerelmeseit (legalábbis azokat, akik tömött pénztárcával rendelkez­nek). A mai napon ugyanis a bécsi Dorotheum nagyszabású repüléstör­téneti árverést rendez. Ezen főleg a Zeppelin léghajókkal kapcsolatos eredeti dokumentumok kerülnek ka­lapács alá. Itt jegyezném meg, hogy jövő év márciusában a nyíregyházi Jósa András Múzeumban is látható lesz néhány igen szép és ritka német, svájci, osztrák és magyar Zeppelin­levél a 100 éves magyar légipostára megemlékező kiállításon. 1931: A Zeppelin léghajó magyaror­szági útja Napkelet • A KM hétvégi melléklete 1996. OKTOBERS•> SZOMBAT KERESZTREJTVÉNY Goethe gondolata Mai rejtvényünk megfejtésének beküldési határideje 1996. október 14. Ha beküldi, Önnek és nekünk is előnyösebb, ha egy­szerű postai levelezőlapra írja a megfejtést. Kérjük, így címezze: Kelet-Magyarország (Rejtvény) Nyíregyháza, Pf. 47. 4401 A szeptember 21-i rejtvény jó megfejtése: „Az emberek csak azon nevetnek, ami ne­vetséges, vagy azon, amit nem értenek.” Könyvjutalmat nyertek: Máté Lajos, Mol­nár Ibolya, Balog Jánosné, Csakai Béláné, Nyíregyháza; Lakatos Kálmánná, Nyírbog- dány; Kuki Sándorné, Tiszalök; Taracközi Zoltán, Beregdaróc; Figus Lászlóné, Csen- ger. Az Interspan nyíregyházi márkaboltja ajándékát nyerte: Kovács Jánosné, Ajak. Intersjpam Márkabolt, Nyíregyháza, Pacsirta utca 23-25. Tel./Fax: {42} 310-204 BÖLCSESSÉG Az ifjak nem elégszenek meg eggyel, hanem ahányat csak látnak, mind megkívánják, s azt hiszik: valamen­nyihez joguk van; miért is szerelmök nem lehet állhatatos. (Boccaccio) TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (zárt négyzetekben: Z, Á, H, Á). 6. Pénzünk rövidített írásmódja. 7. Fogoly. 8. Za­mat. 9. Szélhárfa. 11. Suli. 12. Hidro­gén, magnézium, vanádium vegyjele. 14. Csak félig lazsálás! 16. Férfinév (márc. 7.) 18. Gazdasági társasági forma ismert ‘rövidítése. 20. Ütő hangszer. 21. Gyü­mölcsből préselték. 22. Római- 7. 24. Szilárd törzsű növények. 25. Magaszta­ló, istenítő. 27. Rovar-„tojás”. 28. Ród- li-darab! 29. Tartozik valakinek. FÜGGŐLEGES: 1. Anyagi parány. 2. Kereskedelmi érték. 3. Pakol. 4. Ólom vegyjele, de a palackos gáz ismert rövidí­tése is ez. 5. Ékesség. 6. Megfejtendő (zárt négyzetben: É), a függ. 15. sor foly­tatása. 10. Párosán, alagút!! 11. Viasz közepe! 13. Féktelen, szilaj. 14. Alsó végtag. 15. Megfejtendő (zárt négyzet­ben: Z). 17. Folyadékban tisztít. 19. Kendertörő eszköz. 21. Szemmel érzéke­lő. 23. Kortyold. 24. Lep, borít. 26. Ál­lat-Jak”. 27. Kettőzve: szülő becézve. Megfejtendő: ...(vízsz. 1.)... királyok egyik ősi székhelye volt... (függ. 15., 6.). Beküldhető a következő címre: Kelet-Magyarország (Törd a fejed) 4401 Nyíregyháza, Pf. 47. Múlt heti megfejtés: Szeptember végén — Petőfi Könyvjutalomban részesültek: Varga Bence, Besenyőd; Fülep Nikolett, Sza- bolcsveresmart; Tasi Sándor, Nyíregyhá­za; Radványi Beáta, Ököritófülpös; Ja­kab Mária, Kocsord; Szűcs Zsuzsanna, Tunyogmatolcs; Bállá Tünde, Gyüre; Bak Péter, Kölese; Ábrány Petra, Vámos­atya; Cserepes Jahos, Gemzse. HORGÁSZOKNAK Kelet ászai a Kengyelben Szondi Erika \ Beképzeltségnek tűnhetne, ha kijelente­ném, lapunk, a Kelet-Magyarország szer­kesztőségében nagy Ászok dolgoznak, hi­szen ezt a kifejezést a legkiválóbbakra, a legelsőkre használjuk. Mi újságírók szerény emberek vagyunk, de a közelmúltban mégis nagy ászok vol­tunk. Horg-ászok. Ha így folytatjuk ha­gyományt teremtünk, hiszen évente szep­temberben rendezzük a szerkesztőség hor­gászversenyét, s hűségesek lévén mindig a Tárcái melletti Kengyel tavon. Hűségün­ket erősíti Fábián István és családjának kedvessége, aki mindig szívesen látja a hó­bortos horgászokat. A verseny napján már dolgozni is alig tudtunk. Több szobából hallatszott az iz­gatott készülődés moraja. A fiúk meggyő­ződéssel állították, az ő kukacuk lesz a legjobb a versenyen. Még egymásnak sem árulták el, milyen csalafintaságokat talál­tak ki a nagy zsákmány becserkészésére. A rajt a szerkesztőségből indult. Már az is a verseny részének számított, hogy ki, ho­gyan és mikorra ér ki a tett színhelyére. Az első akadályt a Tokaji út elején, a piac­nál kellett leküzdenünk, hiszen akkora du­gó kerekedett a péntek délutáni forgalom­ban, hogy két oszlopos szervezőnk, akik­nek a verseny előkészítése volt a felada­tuk, Dankó Mihály és M. Magyar László természetesen utolsónak érkezett meg. Ba­logh Géza, mint egy nagymenő taxival ér­kezett, s csak utólag vallotta be, hogy Nagy István taxis, alias Lusta, nagy hor­gászhaver s éppen nincs szolgálatban. A tervezett két óra helyett fél háromkor már lógattuk is a kiváló csalikkal felszerelt horgokat. Többen próbálkoztunk a part­ról, ám Harasztosi Pál fotósunk túl kisstí­lűnek találta ezt és inkább csónakba szállt. Feltűnően csendesen viselkedett Mán László és Nyéki Zsolt kollégánk, s rögtön tudtuk valamilyen nagy tettre ké­szülnek. A nagy tettek nem is várattak magukra sokáig. A háromórás versengésben iszo­nyatos halpusztítást végeztünk. Kapás-ka­pás hátán, s gyűltek a halak. Mivel a fiúk között egyetlen női versenyző, e sorok író­ja volt, így büszkén elmondhatom, már majdnem olyan profi lettem, mint kollegá­im — legalábbis a horgászok-féle nagyot- mondásban. A küzdelem után még kellemesebb dol­gok következtek. ínycsiklandozó halászlé illata csalogatta a nap hőseit a kondérhoz. Szabó Ferenc csodalevének csak annyi hi­bája volt, hogy nem a mi halaink úszkál­tak benne. Az ünnepélyes eredményhirde­tésen kisebb vita kerekedett a mérlegelés­nél, hiszen mindenki győzni akart. A sze­rencse Balogh Gézának kedvezett, 1,2 ki­logramm halat fogott. Megjegyzem, törpe­harcsáinak gyanúsan nagy volt a hasuk. Szerintem nemcsak a horgot kapták be, hanem pár gömbólmot is. A második és harmadik helyen holtversenyben, 97 de­kagrammal Nyéki Zsolt kollégámmal együtt végeztünk. Dicsérendő lovagiassá­ga, mivel nő létemre nekem engedte át a sorshúzás jogát. Dankó Mihály nagy ho- ho-ho-horgász csak negyedik lett, nem kis elkeseredésére 64 dekagrammal. Harasz­tosi Palinak a 39 dekányi keszegéhez sem kellett emelődarut hozatni. Mán László 19 dekás „nagy fogását” azzal magyaráz­ta, hogy ő nem holmi keszegre vagy küsz- re pályázott, mint mi hanem élete nagy halában reménykedett. M. Magyar László mérlegelve helyzetét, jobbnak látta, nem mérlegeltetni egy darab törpeharcsáját, no nem azért mert félt, hogy könnyűnek ta- láltatik, hanem azért mert még hazavitte egy kicsit növeszteni az akváriumba. A nagy versenyeken nívós díjakat kap­nak a résztvevők. A díjak színvonalát ná­lunk Doránt Vilmos a sport-horgász-játék belvárosi üzletház ügyvezetője garantálta, köszönet érte. A verseny színvonalát pedig mi újság­írók ígérjük jövőre jelentősen javítani fog­juk, ha a halak is úgy akarják.

Next

/
Thumbnails
Contents