Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-31 / 254. szám

1996. október 3 icsütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL _____liflnSifllTirnOnrB o Az Indiai Légitársa­ság szakértői vizs­gálják az új-delhi re­pülőtér terminálját, ahol szerda reggel tűz ütött ki. A belföldi forgalom­ban részt vevő gé­pek indulási főtermi­nálja teljes egészé­ben a lángok marta­lékává vált, melynek következtében az in­diai fővárosból fel­szálló, több tucatnyi belföldi járatot kellett törölni. A tűzeset okozta anyagi kár igen tetemes, de szemé­lyi sérülés szerencsé­re nem történt AP-felvétel A Nyugat belső gondjai Polgárai nem érzik magukat motiváltnak, és „európai diktatúrától" tartanak (MTI-Külgazdasági Panorá­ma) — Az Európai Unió tag­államainak Torinóban ta­vasszal kezdődött kormánykö­zi konferenciája még mindig nem mozdult ki a holtpontról: komoly ellentét tapasztalható a „meggyőződéses Európa- pártiak” és a „vonakodók” kö­zött — mondta Gianfranco dell’Alba, az Európai Parla­ment képviselője az „Európa- 2000” című nemzetközi ta­nácskozáson, melyet a francia- országi Le Cannetban tartottak október 25-27. között. Az olasz képviselő szerint csak nagyon kevés kérdésben sikerült dűlőre jutni, de egyik sem számít alapvető fontossá­gúnak. Dell’Alba súlyosnak nevez­te, hogy az EU-nak, mint kö­zösségnek nem sikerült elfo­gadtatnia magát Izraellel és az Egyesült Államokkal a közel- keleti békerendezésben. Az EU-nak nincs közös kül­politikája, jóllehet nagy szük­ség volna rá — fűzte hozzá. A Le Cannet-i tanácskozás előadóinak a túlnyomó több­sége Nagy-Britanniára hárítot­ta a felelősséget az EU belső összetartásának meggyengülé­séért és a kormányközi konfe­rencia elakadásáért. A jövő áprilisban esedékes brit választások előtt nem vár­ható semmilyen lényeges vál­tozás a londoni álláspontban. John Major kormánya nem hajlandó semmilyen kérdés­ben sem engedni — véleked­tek. A történtek miatt várhatóan vagy elhúzódik majd a kor­mányközi tanácskozás, ezzel egyidejűleg pedig a csatlako­zási tárgyalások megkezdése a társult közép és kelet-európai országokkal, vagy pedig — ha befejeződik is időben — nem remélhető tőle alapvető re­form — mondta deli’Álba. Egy másik előadó egyenesen úgy vélte, hogy tartani fognak egy újabb kormányközi konfe­renciát is a függőben maradt kérdések tisztázására. Akár­hogy legyen is, a bővítést meg kellett volna előznie a mélyí­tésnek, de ez nem történt meg, pedig nem lehet akkorra ha­lasztani, amikor majd megkez­dődnek a csatlakozási tárgya­lások a kelet-európaiakkal — mondta deli’Álba. Valamennyi előadó egyetér­tett abban, hogy ha nem sike­rül előre lépni az európai pénzügyi unió létrehozásában. akkor fokozódni fog a szétesé- si folyamat. Intő példaként említették az Ausztriában, Finnországban és Svédország­ban tapasztalható jelensége­ket. — Az EU válságos pillana­tokat él át — vélekedett Ferdi­nand Kinsky, az Európai Ok­tatási Központ főigazgatója. A legfőbb válságtünetnek azt tartotta, hogy az EU állampol­gárai nem érzik magukat moti­váltnak, és „európai diktatúrá­tól” tartanak. Jean-Maurice Dehousse szerint ez annak a következménye, hogy a ma- astrichti szerződés kidolgozá­sakor „szakítottak a közvéle­ménnyel”, és nem vették fi­gyelembe a választók akaratát. Ez egyszersmind az újkori na­cionalizmus egyik forrásává vált. A piacgazdaság rögös útján Tocsikról Bécsben Becs (MTI) — A magyar kormány ugyan nem tett eleget az országgyűlési vizsgálóbizottságban is el­hangzott kérésnek, és nem függesztette fel két-három hónapra a privatizációs fo­lyamatot Magyarországon — bizonyára azért, hogy ne keltsen zavart bel- és külföldön —, de az úgyne­vezett Tocsik-ügy újabb részletei is botrányt kavar­nak — írja szerdai cikké­ben Georg Berenyi a bécsi Kurierban. „Hivatalosan ugyan senki nem erősíti meg, hogy az idei privati­zációs bevételek 90 száza­léka állítólag kétes csator­nákon folyt el, de nyomo­zás folyik olyan gyanúsí­tottak ellen, akik az állam­nak összesen ötmilliárd schilling kárt okoztak” — folytatódik a cikk. A szer­ző megjegyzi, hogy a még mindig tisztázatlan, To- csik-ügynek nevezett kor­rupciós botrányban kifize­tett 56 millió schillingből folyamatosan adnak vissza „ismeretlenek” bizonyos összegeket. A lap úgy tud­ja: még azt sem sikerült ki­deríteni, hogy ki a legma­gasabb rangú felelős. A lap beszámol Csiha Judit és Fazakas Szabolcs kinevezéséről, majd meg­jegyzi: közben Horn Gyula egy interjúban beismerte, „annyira megszenvedte ezt a botrányt, hogy már egy lehetséges utód után kez­dett nézni”. Brüsszel (MTI) — A kelet-eu­rópai országokban gyorsan ha­lad a piacgazdaság építése, a vállalatok száma, szerkezeti megoszlása és mérete pedig egyre jobban közelít az Euró­pai Unióéhoz. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma Csehországban 68,4, Magyar- országon 50,7, és mindkét or­szágban meghaladja a 43-as EU-átlagot — derül ki abból a statisztikából, amelyet az Eu­rópai Unió statisztikai hivatala készített a kelet-európai adat- feldolgozó intézetekkel együttműködve. Ä PHARE-program hatókö­rébe tartozó országokban — a társult tagoknál és Albániában — végzett vizsgálat szerint a tizenegy államban tavaly szeptemberben összesen 3 362 121 vállalkozás műkö­dött (Magyarországon 519 502). Ezek 27,5 százaléka az iparban, 37,6 százaléka a Kijev (MTI) — Megtörténhet, hogy az Ukrajnához tartozó krími autonóm térségben bizo­nyos politikai csoportok erő­szakos eszközökkel magukhoz ragadják a hatalmat — nyilat­kozta Szimferopolban tartott sajtótájékoztatóján Artur Ta- raszov, a Szovjet Csekisták Szövetségének helyi képvise­lője. Taraszov azt is közölte, hogy ezek a „bizonyos politi­kai csoportok” olyan radikális mozgalmakból verbuválódtak, mint a kommunista és a szoci­alista párt, és az egykori Szov­jetunió hagyományait fogják felújítani. kereskedelemben, 6,1 százalé­ka a vendéglátóiparban és 28,7 százaléka a közlekedésben, il­letve nem említett szolgáltatá­si ágazatokban tevékenykedett (a statisztika nem terjedt ki a mezőgazdasági vállalkozások­ra). Ez a szerkezeti összetétel megközelíti az EU-ét, ahol az ipari átlag 26 százalék, a ke­reskedelmi 31,8, a vendéglátói pedig 8,5. Külföldi tőke csupán a vál­lalatok 1,3 százalékában van jelen, ám Magyarországon és Lettországban például a fog­lalkoztatottak 15 százaléka külföldi érdekeltségű vállalat­nál dolgozik. A cégek többsé­ge meglehetősen kicsiny: az átlag 7,4 alkalmazott. Magyar- országon a vállalkozások több mint 60 százalékának hiva­talosan nincs saját alkalma­zottja. A vizsgálat szerint — ame­A politikus elmondta, hogy a csekisták szövetsége olyan erőkkel dolgozik együtt, ame­lyek közvetlenül az orosz Ma- kasov és Lebegy tábornoknak vannak alárendelve. Szerveze­tük magját titkosszolgálati ve­teránok alkotják, akik az egy­kori Szovjetunió minden terü­letén megtalálhatók. Taraszov elmondása szerint a szervezet sorait a volt szovjet tagköztár­saságok hadseregeiben szolgá­ló ifjúsági csoportok is szélesí­tik. A 1995 januárja óta létező csekisták szövetsége — Tara­szov közlése szerint — 53 ezer lyet az Eurostat már jövőre meg kíván ismételni — min­den száz működő kelet-euró­pai vállalatra jut 55, amely nem tudott megélni, és 18, amelyet ideiglenesen zártak be. Hatvanegy százalék jelez­te, hogy súlyos nehézségekkel küzd ;— ezen belül 52 száza­léknak finanszírozási és ter­melési, 40 százaléknak értéke­sítési gondjai vannak. A statisztika azt is megál­lapította, hogy a vizsgált vál­lalkozások Magyarországon foglalkoztatnak a legnagyobb arányban, 33 százalékban, nő­ket. Az átlag 27 százalék, a legalacsonyabb ez az arány Bulgáriában, 17 százalék. Az átmenet gyorsasága a statisztikához fűzött luxem­burgi elemzés szerint változó. Míg Magyarországon, Szlové­niában és Lengyelországban a vállalkozások egyötöde már 1990 előtt létrejött. Puccsveszély fenyeget a Krímben Intelmek Pozsonynak Pozsony (MTI) — Brüsszel nem tartja egészen egybe­csengenek a Pozsony által kinyilvánított társulási szándékot azzal, hogy a szlovák kormányzat ennek ellentmondó magatartást tanúsít. Ezt jelezte Herbert Bösch, az Európai Unió és Szlovákia közös parlamenti bizottságának társelnöke, aki — a közös parlamenti bizottság három napig tartó tárgyalássorozata után — szerdán Pozsonyban kije­lentette: „remélem Önök tudatosítják, hogy mit je­lentene az, ha Magyaror­szág és Csehország az Eu­rópai Unió tagja lenne. Szlovákia viszont nem.” Az EU és Pozsony közös parlamenti bizottsága az ülésen ismét olyan — az eddigieknél több, 13 pont­ból álló — ajánláscsomagot fogadott el, melynek több megállapítása egyértelmű­en Szlovákiának címzett in­telemként értékelhető. A Szlovákia csatlakozási feltételeinek teljesítését vizsgáló bizottság elvárja, hogy tegyék közzé a „Fehér Könyvben” részletesen rögzített csatlakozási szán­dék nemzeti stratégiáját. Az ajánlások szerint szüksé­ges, hogy Szlovákia „meg­felelő törvényben” rögzítse a kisebbségek hivatali érintkezésben gyakorolható nyelvhasználati jogait, és „a kölcsönösség alapján va­lósítsák meg a Szlovákia és Magyarország között létre­jött alapszerződés” rendel­kezéseit, beleértve a regio­nális együttműködés vala­mennyi gyakorlati formá­ját. ide sorolva a PHARE- program segítségével meg­valósítandó szlovák-ma- gyar-osztrák programokat is. A bizottság elvárja, hogy Szlovákia tájékoztassa a nyilvánosságot arról, hogy rövid- és hosszú távon mi­lyen következményekkel jár az ország EU-tagsága, s az erre vonatkozó kérdé­sekről nyisson széles körű társadalmi vitát. Herbert Bösch azt is hangsúlyozta, hogy az EU egységesen kezel minden társulni kívánó országot, de „csakis Szlovákia vezetőin múlik, hogy a szomszédai­val egy időben lesz-e az EU tagja, vagy sem”. Bösch elutasította azt, hogy Po­zsony az ország esetleges lemaradásáért (már most) az Európai Uniót igyekszik hibáztatni. Duka Zólyomi Árpád, a közös bizottság szlovák ol­dalának egyetlen magyar tagja az MTI-nek azt nyilat­kozta: az EU legújabb intel­mei az eddigieknél is vilá­gosabbak, sőt, erélyeseb­bek, hiszen egyértelműen kimondják, hogy a PHA- RE-támogatásokat teljes mértékben hasznosítani kell. Az EU nem nézi jó szemmel, hogy Szlovákia ezt most szeretné elhalasz- tatni, s alkudozni kezdett, amikor egyes vélemények szerint „inkább nem kell a PHARE segítsége, csak ne szabjanak feltételeket, és adják csak inkább az összeg felét”. Herbert Bösch ezzel kap­csolatosan arra figyelmez­tetett, hogy a PHÁRE-tá- mogatás az EU-országok adófizetőinek zsebéből származó —- korántsem le­kicsinyelhető — pénz, tehát joguk van arra, hogy tud­ják, mire költik az eredeti­leg e társulási folyamat se­gélyezésére szánt — politi­kai célokra semmi esetre sem fordítható — összeget. Algériában... ...a biztonságiak a héten megöltek huszonegy felté­telezett iszlám szélsőségest, és sikeresen hatástalanítot­tak két robbanószerkezetet. Egy harmadik pokolgép működésbe lépett egy já­tékteremben. A robbanás­nak nincsenek sebesültjei. (MTI) Primakov... ...orosz külügyminiszter szerdán Kairóban üdvözöl­te azt a gondolatot, hogy Európa szerephez jusson a közel-keleti békefolyamat újraindításában, és Moszk­va eltökéltségét hangsú­lyozta, hogy a legnagyobb erővel ugyanezen munkál­kodjék. (MTI) Jelcin elnök... ...szívműtétjének időpont­járól a jövő héten döntenek, miután hétfőn Moszkvába érkezik az amerikai szívse­bész, Michael DeBakey. Ezt az orosz elnök sajtó- szolgálatára hivatkozva kö­zölte szerdán az orosz mé­dia. (MTI) Hat embert megölt, kilencet megsebesített az a bom­ba, melyet egy öngyilkos terroristanő robbantott fel a kelet-törökországi Sivas rendőrségi épülete előtt AP-felvétel tagot számlál, akik közül 900- an a Krímben élnek. A Krími Republikánus Párt (RPK) szerdán nyilatkozatban üdvözölte a duma döntését a fekete-tengeri flottamegosztás leállításáról. A párt reményét fejezte ki, hogy hamarosan olyan lépések következnek, amelyek vissza­juttatják Oroszországnak elve­szített fekete-tengeri határvi­dékeit, és amelyek megszünte­tik az orosz nép mesterséges szétválasztottságát. Az RPK szerint helyre kell állítani az ukrán és az orosz nép egysé­gét.

Next

/
Thumbnails
Contents