Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-30 / 253. szám
Történelem CD-n jának ötvözete. Kivételes, eddig szokatlan felfedezési lehetőséget kínál. Képernyőre hívhatók a hetven évvel ezelőtti gondolatok és a több ezer gondosan válogatott kép. Valószínű, a ma embere is hasonló lelkesedéssel veszi kézbe a húsz kötet anyagát tartalmazó CD-t, s a mai olvasó vagy inkább számítógép előtt ülő ember is élvezettel fogja lapozni a köteteket. A Tolnai Világtörténelem Magyarország első beszélő hypertextes nagylexikona. Honnan jött az ember, hogyan fejlődött, miken ment keresztül, amíg kialakult a világ mai arculata és milyen sors vár reá? Ezekre a nagy kérdésekre adnak feleletet a Tolnai Világtörténelmének kötetei, s természetesen a most kiadott CD. Az olvasó kívánságára géphang olvassa fel a kötet tartalmát, ami egyedülálló a CD-RÖM- kiadásban. Remekül működik a gyorskeresés, ugyanakkor a szöveganyaga kinyomtatható. A minimális hardware igény: 386DX-40-es számítógép 8 MB RAM-mal. A CYBERSTONE Kft.-nek nem ez az első lexikona. Már megjelent CD-n a Révai Nagy Lexikon, s most van előkészü- A Tolnai Világtörténelem letben a Képes Kró- CD-n kiadott változatának bo- nika, valamint a Tol- rítólapja KM-reprodukció nai Világlexikon. Budapest (KM) — Hetven évvel ezelőtt, 1926-ban jelent meg a Tolnai Világ- történelem első kötete. Ezt követően kéthavonta adták ki a sorozat következő darabjait, összesen tíz kötetet töltöttek meg az akkori világtörténelem leírásával. Rövid idő alatt több kiadást élt meg, később a bővített változat már húsz kötetből állt. S most, hetven esztendő múltán már CD-n látott napvilágot ez a napjainkban is mértékadó és iránymutató lexikon. A most kiadott korong — amelyet a CYBERSTONE CD-ROM Fejlesztő és Kiadó Kft. jelentetett meg — a századelő magyar nyelvű történelemlátásának és a ma legkorszerűbb technikáUnnepséget... ...rendeznek a reformáció emléknapja alkalmából a mátészalkai művelődési központban november 2-án 16 órától. Ünnepi szónok Hegedűs Lóránt püspök. (KM) A Mandala... ...Dalszínház szerepel a Kisvárdai Művészetek Házában november 5-én, kedden. A mandalások a Szabin nők elrablása című zenés darabot mutatják be. (KM) Gyermekcsoportot... ...szervez a Mesekert Bábszínház. Az érdeklődő gyermekeket a Kölyökvár- ban várják csütörtökön és hétfőn 16 órától. (KM) A mátészalkai... ...művelődési központban is megkezdődik a színházi évad. Első előadásként a Csalóka szivárvány című színmű kerül bemutatásra november 6-án. Tamás Áron népszerű darabját a Szatmárnémeti Északi Színház viszi színre. (KM) Erdemkereszt Budapest (ISB — D. A.) — A közelmúltban Budapesten a Néprajzi Múzeumban Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztertől vehette át a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztet Szták Sándor. A nyírbátori Báthory István Gimnázium tanárát közvetlenül a kitüntetésátadás után kérdeztük. — 1956 júniusában kaptam diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen német-orosz szakon. Kerek negyven esztendeje vagyok a pályán — kezdi életének tömör összegzését Szták Sándor. — Emlékezetes nekem az az esztendő, mert katona voltam ugyanebben az időszakban. Debrecenben a „csődörös” laktanyában voltunk mi végzett bölcsészek mind a kilencvenen. November negyediké hajnalán az érkező szovjet csapatok a mi laktanyánkat teljesen szétlőtték. Halottak, sebesültek egész sora volt... — Lám, pontosan negyven esztendő múltán azonban már sokkal szebbnek láthatja a világot. Mit gondol, mivel érdemelte ki ezt a mostani kitüntetést. — Egész életemben igyekeztem a munkámat százszázalékosan elvégezni. Legalább 30-35 éve a nagy iskolai ünnepségeket mindig én rendezem. Amióta a nyelvvizsga divatba jött, minden évben szép számmal vannak nyelvvizsgázóim. Az iskola vezetőségének is köszönhetem, hogy mindig olyan osztályokat kaptam, ahol lehetett is dolgozni. Azt hiszem, a gyerekekkel is mindig sikerült megtalálnom a kontaktust. Akár órán, akár órán kívül, így most én valóban szebbnek is láthatom a világot. mr * ilÉÉiyl rt ' aíVV 'V- ■ íí- s Hírcsokor I Személyiségfejlesztés mozgással A Soros Alapítvány támogatásával az átlagostól eltérő gyermekekkel foglalkoznak Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Ha a gyermek már elmúlt négyéves, és még mindig nem beszél, szülei megijednek, szakemberek segítségét várják. A legtöbb esetben megnyugtatják a szülőket: nincs semmi probléma, csak gyermekük kicsit lassabban fejlődik. Napjainkban egyre több a hátrányos helyzetű, magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermek. Átlagostól eltérő fejlődésű gyermekekkel foglalkozik Baglyos Tiborné óvónő a 21. sz. óvodában. Nevelőmunkájában a szenzoros integrációs terápia szemléletét és módszereit alkalmazza. A 3-6 éves kor a személyiségfejlődés egyik legfontosabb szakasza. Az óvónő munkájával azt a szemléletet szeretné erősíteni, hogy ebben az életkorban óriási lehetőségek vannak a megelőző (preventív) fejlesztésre. Az óvodás kor a legoptimálisabb időszak a kompenzálásra, megelőzésre. A fejlesztő eljárás bevezetéséhez speciális eszközökre volt szükség, a Soros Alapítvány „Gyermek és Személyiségközpontú alternatívák az Egyensúlyi játékokkal játszanak a gyerekek a 21. sz. óvodában Harasztosi Pál felvétele óvodában” című pályázatán Baglyos Tiborné pályamunkája is a nyertesek között volt. Ez a tőke elegendő volt ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit, csoportjában bevezette az Ayres-féle szenzoros integrációs módszert, amelyet ötvözött a magyar népi hagyományokkal, játékokkal. Mind az Ayres-féle terápiás eszközök, mind a népi hagyományainknak megfelelő játékok vesztibuláris (egyensúlyszervi) élményt nyújtanak és segítenek a gyermekeknek abban, hogy hatékonyan fejlesszék szenzomotoros (érzék- szervi-mozgásos) képességeiket, alakítsák testképüket, szabályozni tudják viselkedésüket. Jótékony hatást gyakorolhatnak az idegrendszer diszkrét károsodásaira is. Ez a fajta mozgás a gyermek számára örömforrás, amely jótékonyan hat a képességek fejlődésére. A napokban a 21. sz. óvodában előadást tartott Szvatkó Anna egy budapesti nevelési tanácsadó pszichológusa, aki az Ayres-féle szenzoros integrációs terápia tanfolyam egyik vezetője. A pszichológusnő előadásában nemcsak, mint módszerről, hanem a szemléletmódról is szólt. A gyermekek egy része tanulási zavarral, hiperak- tivitással vagy nagyon sok egymást fedő kórképpel küzd. Ä tünetegyüttest úgy tudják megközelíteni, hogy abban megfelelő súllyal szerepeljenek az ősi idegrendszeri mechanizmusok, korai lelki struktúrák esetleges sérülései is. Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni a taktilis (érintés), és a vesztibuláris (egyensúlyrendszerre ható) érzékelésről. Természetesnek vesszük, a mindennapi életben nem figyelünk rá, pedig minden helyzetben fontos, hogy egyensúlyunkat fenntartsuk. Pontosan ez a két terület amire a terápia nagy hangsúlyt fektet. Attól függetlenül, hol használják, lehet fejlesztő mozgás és pszichoterápia. Mindegyiknek az az alapja, hogy a test különböző helyzeteivel, tónuseloszlási változásaival el lehet érni, hogy a gyermekek szokatlan ingerlési helyzetekben mozogjanak különböző egyensúlyi játékokkal játszanak. Éz nem tréning jellegű feladat, a gyerekek saját maguk választhatják ki a nekik megfelelő eszközöket. A szakember feladata a megfelelő játéklehetőségek, eszközök és a terápia légkörének kialakítása. S azáltal, hogy lehetőséget kapnak ilyenfajta mozgásokra, a koragyermekkori sérülések kezelésére mód nyílik, a szenzomotoros képességek újrarendeződhetnek, a mozgás okozta öröm és siker pedig fejlesztik a személyiségét. A filmtörténet halhatatlanjairól Karádi Zsolt Nyíregyháza — Százéves — volt — a mozi. A centenárium tiszteletére soha nem látott mennyiségben peregtek a jobbnál jobb filmek egy álló esztendőn keresztül a televízió képernyőjén. A program szervezői Wisinger István, és a szakma világhírű képviselője, az Oscar-díjas Szabó István kitett magáért: produkciójukban százhuszonnyolc művet élvezhetett végig a közönség, nem beszélve a százöt dokumentum-, illetve portréfilmről. Azaz a mozgóképkultúrajelentős darabjai és készítőik háromszázkilencve- negy órányi műsoridőt foglaltak el a közszolgálati tévé kínálatából. (Ez azért „nem semmi” — mondhatnánk amúgy lazán; Wisinger és Szabó bízott benne, hogy a Dallas, a Kisváros, a Família Kft., a Szomszédok, Spech tanár úr és Friderikusz Sándor mellett hátha szakítanak az emberek néhány percet a filmművészet fontosabb munkáira.) A mozishow anyagi paraméterei sem lebecsülendők: a nyolcvannyolcmilliós kiadást háromszázmilliós bevétel ellensúlyozta: az összeg reklám- és szponzori tevékenységnek köszönhető.Tény, hogy a kinematográfia szerelmesei az elmúlt tizenkét hónapban nem panaszkodhattak: alapművekkel találkoztak. Az előzetes elképzelés szerint ún. „művészfilmek” és a közönség hajdani kedvencei egyaránt helyet kaphattak a sorozatban: a külföldi és hazai gyártás egyazon elbírálás alá esett. A tavalyi tájékoztató cikkek megemlítették, hogy a terjedelmesebb rendezői életműveket is csak egyetlen alkotás képviseli. (Ehhez képest Francois Truffaut emlékezetem szerint legalább négy estét kapott...) A Százéves a mozi sorozat persze számos ellenérzést is kiválthatott, hiszen a vállalkozás szervezési és koncepcionális gondoktól sem volt mentes. A Tv 1 és a Duna Televízió ugyanis egyszerre, gyakran versengve ünnepelte a hetedik múzsát: olykor néhány nap különbséggel vetítették ugyanazokat a produkciókat. (A Duna válogatása Gyürey Vera ízlését dicsérte). A műsor főcíme túlságosan hosszúra sikeredett: Szabó István bevezetői kerülték a minősítést, főképp az értékekre összpontosítottak. E fölhevült kiselőadások inkább a személyes vallomások, mintsem a tudós eszteti- zálás hangján szóltak. Ha negatívumokra vadászom, mindenképpen ki kell emelnem, hogy a meghirdetett célok nemességében nem kételkedve — bárhogyan is törekedtem rá, nem sikerült valamiféle vezérfonalat találnom a bemutatásra szánt opuszok sorrendjében. Az elején, még tavaly ősszel működött némi kronológia: a néma korszak szemelvényei és a kezdetek technikai fejlődését reprezentáló dokumentumok tekintetében. Később aztán mintha eltűnt volna ez a hozzávetőleges rend is; a befogadóban azt az érzést keltve, hogy teljes a rögtönzés. Sem műfaji, sem időbeli rendszerezésnek nyomai sem voltak tapasztalhatók. Arra a kérdésre, hogy miért pontosan ezeket a filmeket játszották? — csak annyit lehet válaszolni: azért, mert ezek nagy része mára az egyetemes művészet klasszikus értéke. (Nyilvánvaló, hogy Szabó István sokszor mást tartott fontosnak, mint Gyürey Vera: gyakran azonban ugyanarra voksoltak.) Az, hogy Shakespeare, Moliére, Tolsztoj, Csehov, Dosztojevszkij, Kafka, Beckett a világirodalom halhatatlanjai. kétségtelen, miként az is, hogy Mélies, Grffith, Ei- zenstein, Jean Vigo, Renoir, Fellini, Godard, Fassbinder, Tarkovszkij, Menzel, Jancsó, Body Gábor, Huszárik pedig a mozi történetének legnagyobbjai. Ennek tudatosításában kulcsszerepet vállalt most a televízió. A hatvanöt éves Annie Girardot A legjobb női epizódszereplőnek járó Cézárral tüntették ki Budapest (MTI) — A kereken 100 mozifilm után immár nyugodalmasabb az élete a 65. születésnapját ünneplő Annie Girardot-nak, akit napjainkban jobbára fiatal rendezők alkotásaiban és tévéfilmekben láthatunk — írta a dpa a francia színésznőről, akit Jean Cocteau költő „a háború utáni időszak legszebb drámai tehetségének” nevezett. Az érzékeny és vibráló Annie Girardot szakmai pályafutását, akárcsak magánéletét, hullámhegyek és -völgyek jellemezték. Az ápolónőnek tanult Girardot 1960-ban aratta első nemzetközi sikerét a „Rocco és fivérei”-vel. Az olasz Rena- to SalvatoritóX, akivel a film forgatása közben ismerkedett meg, hamar elvált. A már újra majdnem elfeledett Girardot-t 1965-ben a Velencei Bienná- lén a legjobb színésznőnek járó díjjal tüntették ki Marcel Carné „Három szoba a Man- hattanben” című filmjében nyújtott alakításáért. A „Halálosan szeretni” című alkotás, amelyet André Cayatte egy megtörtént eset alapján forgatott egy, a diákja iránti szerelme miatt halálba hajszolt tanítónőről, világsztárrá emelte a színésznőt 1971-ben. Saját filmstúdiójának pénzügyi bukása után Annie Girardot talán legnagyobb nemzetközi sikerét aratta „Francoise Gaillan doktomő”-ként Jean- Louis Bertucelli filmjében. Franciaországban 1976-ban a legjobb női főszereplőt illető Cézár-díjjal tüntették ki. Negyven év alatt művészi igényű vagy szórakoztató filmekben a legkülönbözőbb szerepekben láthatták rajongói: volt bírónő, ügyvédnő, taxisofőmő vagy rendőrnő. Felejthetetlen marad komikai alakítása Claude Zidi „Keményfejű”-jében, Louis de Funes partnereként. Idén a legjobb női epizód- szereplőnek járó Cézárral tüntették ki alakítását, amelyet Claude Lelouch XX. századba helyezett „Nyomorultak”-já- ban nyújtott. „Látjátok, még nem haltam meg” — mondta szemrehányóan, könnyeivel küszködve, amikor átvette a díjat. Közben Párizsban szünet nélkül játsszák Dániel Soulier „Zambézi-vízesés” című színdarabját. Pályafutását a párizsi Comédie Francaise-ben szeretné befejezni. Azt mondta: érzi, hogy egyszer majd megnyílik előtte az alkalom. ........... 1 1 ....... ......... Móra■ ** könyv Nyíregyháza (KM) — Az olvasás örömeivel most ismerkedő kisiskolások kedvenc mesekönyve lesz bizonyára a napokban megjeleni Móra olvasókönyv, A szépen illusztrált kötet Móra Ferenc legszebb gyermekverseit és meséit tartalmazza. Nem hiányoznak a mcsekönyvbői a nemzedékek emlékezetes olvasmányai a Kevély Ke- reki, a Csaló Péter, Csontos Szigfrid, a kis bice-bó- ca és a sohsevojt király. A könyvet a kiadó elsősorban 6-10 éves gyereknek ajánlja. A kiadványt Tényi Katalin elbűvölő illusztrációi gazdagítják. (Holló és Társa Kiadó). KULTÚRA 1996. október 30., szerda
